Ujság, 1941. június (18. évfolyam, 124-146. szám)
1941-06-01 / 124. szám
JE'ŐPSZETÍSZ * R Im Efj hónapra Negyedévre Egén érce 4.— pangó 10.80 pengi (3.20 pengi Egyes számára Budapesten, vidéken és a pálya-r udvarokon hétköznap . ................ , 16 fillér Vasárnap ................ 32 fillér . Megjelenik vasárnap és ünnepnap utáni napok kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓttIVATÍEI VI., Aradi utca 8. TELEFON: •120-757, 120-756, 120-755, 120-758 , Budapest 62 postafiók 282. FIÓKKIADÓHIVATAL KÖLCSÖN/KÖNYVTÁR (Telefon: 180-874.) ÚJSÁG UTAZÁSI IRODÁJA V. kerület. Gróf Tisza István utca 6. Slám, Telefon: 181-001 és 180 674. Budapest, 1941 Június 1. vasárnap * SZABADELVŰ NAPILAP * XVII. évfolyam, 124. szám NIEI IIIIII11 HIIBiHIMI»».....111111111 EE Mi történt szombaton agyarország Korányzója Argentína nemzeti ünnepe alkalmából üdvözlő táviratot intézett Castillo helyettes elnökhöz. Bárdossy László miniszterelnök hétfőn Rómába utazik. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter folytatta erdélyi útját. Az erdélyi tanszemélyzetet besorozták a fizetési osztályokba és fokozatokba. A kormány rendeletileg megállapította a befőzési cukor igénylésének rendjét. Vilmos volt német császár állapota válságosra fordult. Dublint, Írország fővárosát, fel nem ismert nemzetiségű repülőgépek részéről bombatámadás érte. Kréta szigetén tovább tart a német csapatok előnyomulása. Az olasz csapatok a német haderővel szoros együttműködésben folytatják a krétai hadműveleteket. Német repülők a brit nyugati partok kikötőit, olasz repülők La Valetta kikötőberendezéseit támadták. Szaxtuniszi kikötőt angol repülők újból bombázták. Weygand tábornok elrendelte az északafrikai francia gyarmatok légvédelmi megerősítését. A tobruki brit csapatok kitörési kísérleteit meghiúsították. Kelet-Afrikában az olasz csapatok további szívós ellenállást fejtenek ki. Az iraki miniszterelnök Teheránba utazott. Bagdadban megszűnt az ellenállás. Az iraki fegyveres alakulatok leszerelését megkezdték. freyberg újzélandi tábornok lezuhanásának és halálának hírét a Reuter megcáfolta. Portugália az Azori-szigetek megerősítésére újabb légi erőt küldött. W i n a n t, az USA londoni nagykövete Newyorkba érkezett. Amerikában tizenkét utasszállító hajót segédcirkálóknak rendeznek be. / Bárdossy László miniszterelnök Rómába utazik Hivatalos jelentés a miniszterelnök utazásáról. A kormányfő két napig marad Rómában A Magyar Távirati Iroda jelenti: S Bárdossy László magyar királyi miniszterelnök és külügyminiszter az olasz királyi kormány látogatására hétfőn, június 2-án este feleségével együtt Rómába utazik. Kíséretében lesznek: Ghyczy Jenő, Bartheldy Tibor, Ullein-Reviczky Antal rendkívüli követek és meghatalmazott miniszterek, továbbá Ujpétery Elemér követség titkár. * A magyar miniszterelnök hétfőn Rómába utazik és ezzel nem csupán a hagyományos magyar-olasz barátságból fakadó lépés történik meg, de teljesül a miniszterelnöknek az a szívből jövő kívánsága, hogy nem sokkal hivatalának elfoglalása után személyesen is érintkezésbe lépjen Mussolinivel. Néhány héttel ezelőtt hasonló motívumok alapján kereste fel a miniszterelnök Hitler vezért és kancellárt. A magyar-olasz barátsági kapcsolatok, amelyeknek elmélyítéséhez — ha ugyan ez még lehetséges — a miniszterelnök látogatása csak hozzájárulhat, immár hosszú időre tekinthet vissza és az elmúlt évek eseményeinek próbakövén ez a barátság nem egyszer bizonyította be törhetetlen szilárdságát és erejét. A magyarolasz barátság nem csupán diplomáciai munka betetőzése volt, de két nép szívből fakadó meggyőződésének és vonzódásának gyümölcse. A magyar nép nem felejti el, hogy Mussolini mit tett a revízióért abban az időben, amikor még a trianoni urak örökkévalónak hirdették az azóta összedőlt tákolmányaikat, viszont az olasz nép szívében is ott él az a tény, hogy Magyarország milyen hűséggel tartott ki Olaszország mellett, amikor fölötte megnehezült az idők járása. Az az együttműködés, amely a magyar-olasz barátsági szerződés megkötése után a két ország között kifejlődött, éreztette jótékony hatását az európai népek igazságra váltó törekvésében és az elnyomott nemzetek jogaiért vívott küzdelmekben. Mikor azután Gömbös Gyula felvetette a berlini római tengely ötletét, és megérezte ennek politikai szükségszerűségét, Magyarország és a magyar külpolitika teljes eréllyel odaállt e gondolat mellé és ennek megvalósulása után hűséges munkatársa lett a tengelynek, felismerve hogy a politika támogatásával hozzájárul az európai népek fejlődésének igazságos megélhetésének és annak az újvilágnak kialakításához, amely jóváteszi az évtizedeken keresztül elkövetett hibákat. Magyarország elsőnek csatlakozott a hármas paktumhoz és ez a lépése is természetes következménye volt annak a barátságnak, amely a nagy német és olasz nemzethez fűzi. Magyarország a tengelypolitika és a hármas hatalmi egyezmény szabta külpolitikai irányvonalon nagy barátjai mellett rendíthetetlenül kitart. A magyar miniszterelnök és Mussolini nyilván hosszabb megbeszélést folytat majd Rómában. E megbeszélések természetes következményei a háromhatalmi egyezményben való csatlakozásunknak és a hagyományos magyar olasz barátságnak. A mai időkben számos olyan probléma van, amely a két baráti államot egyformán érdekli és amelyeknek megvizsgálására nyújt alkalmat ez a látogatás. Bárdossy László miniszterelnök egyébként szerdán reggel érkezik az olasz fővárosba, ahol még aznap kihallgatáson jelenik meg az olasz király és császárnál, majd villásreggelire is vendége lesz III. Viktor Emánuelnek. Szerdán politikai tanácskozások lesznek, az esti ebéden pedig felköszöntők hangzanak el. XII. Pius pápa csütörtökön kihallgatáson fogadja a magyar miniszterelnököt, aki aznap este hagyja el az olasz fővárost és szombaton reggel érkezik viszsza Budapestre. „KERESVE AZ ELSZÁLLT IDŐT...“ Irja Makay . Pe£rovics György dr. Jöhet idő, hogy emlékezni bátrabb dolog lesz, mint tervezni, — bátrabb újhont a múlt időkben fürkészni, mint a jövendőben — ? Illyés Gyula: Kedven Barátom, oh, mennyire megörültem, mikor hosszu leveled megérkezett. Végre hát írtál falusi magányodból. De minél tovább haladtam soraid olvasásában, annál rosszabb lett a kedvem és szomorúságra fordult az örömöm. Mennyi fájdalom és keserűség gyűlt össze Benned, aki olyan derült kedélyű voltál régen és oly harmonikus lelkű azelőtt. Most fölháborodva és kétségbeesve panaszolod, hogy a mai nemzedék mekkora elfogultsággal és mily igazságtalanul itél rólunk, a mi korunkról s hogy megtagadja és kárhoztatja azokat az eszméket és ideálokat, amelyekért mi oly tiszta és szent hevüléssel lekesedtünk. Kitaszítottak és megbélyegezettek lettünk mi, Írod, akik el voltunk telve nemes törekvésekkel, önzetlen hazafisággal és egy nagy boldog Magyarország fölépítésének vágyában és törekvésében áldozatos munkával, hűséggel és lelkesedéssel követtük ama korszak nagy vezéreit. Most kétségbevonják és megtagadják minden jószándékunkat, nem ismerik el munkánkat, nem méltányolják annak eredményeit s minden rossz , és baj forrásának mondják a mi korszakunkat és annak törekvéseit. Olyan nagyfokú a fájdalmad és elkeseredésed, hogy önkénytelenül is Madách halálbainduló Miltiadesének a szavai jutottak eszembe: Miért is éljek, Midőn látom, mi dörc a szabadság, Melyért egy élten küzködöm keresztül. Vérpadra mostan büntetésemül, Nem mintha altast bírtam volna tenni, De mert nagy eszme lelkesilni birt. De ha nem is vagy ennyire kétségbeesve, az bizonyos, hogy teljesen úrrá lett fölötted az a lelki magatartás, amelyet Faguet „befelé irányult emigratio“-nak nevez, amikor a polgár arra határozza el magát, hogy nem foglalkozik többé a közügyekkel, nem vesz részt a közéletben és így — az ő szavai szerint — igazában véve megszűnik az ország lakója lenni, így vonulsz vissza Te is, aki egész életedben közügyekkel törődtél, a közszereplésből és messzi magányodból csak keserű levelekben öntöd ki lelked fájdalmát és hazafiul gondjaidat. Válaszolok a soraidra, kedves János s remélem, most is meg fogjuk egymást érteni nagyon régi és hű barátok. Átszenvedtem már én is teljes erővel azt a fájdalmat, ami a Te leveledből kiárad és volt idő, amikor rabja voltam én is egészen annak a csüggedtségnek és kétségbeesésnek, amely most a Te lelkedet eltölti. De már lehiggadtam és megnyugodtam. Beláttam, hogy annak, aki a köz érdekében akar dolgozni, meg kell fogadnia Mirabeau tanítását: nem szabad tömjénezni a divatos bálványnak, nem szabad használni más fegyvert, mint az észt és igazságot, nem szabad elismerni más urat, mint a saját lelkiismeretét és más bírót, mint az időt. Meggyőződtem sok lelki tusakodás után annak az igazságáról, amit Kemény Zsigmond írt, hogy belső meghasonlást csak az idézhet elő, ha tetteinkben hiányzott a nespesség és azok helyeseltetnek a sokaságtól, de elítéltetnek egy egyén, — önmagunk által. Nos, kedves Barátom, a mi közéleti tetteinkből, szándékainkból, törekvéseinkből sohasem hiányzott a nemesség, mi mindig jót akartunk és az az érzésem, hogy azt a kort, amelyben dolgoztunk, annak a munkáját és eredményeit nyugodt lelkiismerettel bocsáthatjuk az idő és a történelem ítélőszéke elé. Nincs okunk szégyenkezni miatta. A korszak, amely felett most oly nagy szigorúsággal és ami ennél sokkal nagyobb baj, oly kevés igazságérzettel tesznek törvényt, a kiegyezés utáni Magyarország kora volt. Korszak, amelyben egy évszázadokon át sanyargatott és tönkretett szerencsétlen nemzetnek kellett, amidőn végre nyugodtabb és önállóbb állami élethez jutott, hozzáfognia a nemzeti újjáépítés nagy művéhez és pótolnia az állami élet minden terén évszázadok mulasztásait. A nehéz feladatok töméntelen sokasága és nagysága nehezedett erre a korra. Hatalmas és rohamos fejlődés volt eme korszak küzdelmeinek, áldozatos munkájának és törekvéseinek az eredménye, bár természetes, hogy a monarchia nagyhatalmi állásának érdekében szükséges hadsereg fenntartására hozott óriási áldozatok lényegesen csökkentették a kulturális és, szociális intézményekre fordítható kiadások összegét. A szellem pedig, amely ebben a korszakban áthatolta és irányította közéletünket, a Deák ferencek, Eötvös Józsefek és Horváth Boldizsárok és nagy kortársaik szelleme volt: a magyarság régi, nemes és keresztény szelleme, amely egyenlő jogok birtokosaivá, a közös kultúra és a nemzeti hagyományok részeseivé akarta tenni a nemzet különböző elemeit és minden rétegét. Erős nacionalista irány, az alkotmányossághoz, a parlamenti rendszerhez és a nemzeti önkormányzathoz való rendületlen ragaszkodás, polgári egyenjogúság, a szabadságeszme fanatikus tisztelete és szeretete volt politikai téren a vezérelv s komoly volt a törekvés a demokrácia elveinek fokozatos megvasítására, az egyes néprétegek gazdasági és műveltségi színvonalának a' ni * / Ára 32 fillér