Ujság, 1941. június (18. évfolyam, 124-146. szám)

1941-06-01 / 124. szám

ANGOL-MAGYAR lEÁNYNEVEll a*. B~ai­nun« WTERNATUSA. Az Abonyi-utcai zsidó gimnázium et vellálás­ára. A közfelfogás és a közvélemény, amely ebben a­­ korban uralkodó és Irányadó volt, a humanizmust, az em­berszeretet, a türelmet, a be­csületes lovagiasságot és okos­­ságot, az emberi méltóság tisz­teletét követelte és folyton hir­dette a haladás vágyát, a szo­ciális törekvéseket, áthatva a cselekvő aktivitás akarásától és hitétől. Gyönyörűen írja Ba­bits Mihály, hogy ennek a szel­lemnek a kivirágzása volt a XIX. század magyar liberaliz­musa, amelyet a legtisztább ke­resztényi érzés sugallt: az em­berszeretet s az emberi lélek szabadságának tisztelete.­­ A magyarsággal való asszimi­­lációt követelte ez a korszak s értette ezalatt a magyarsággal való teljes azonosulást, vállal­ását mindenki részéről a ma­gyar sorsnak, magábaszivását a magyar szellemnek, kultúrának és hagyományoknak, beolva­dást a magyar élet- és érdek­­közösségbe. Ezt megkövetelte,­­de hitét a magyar felfogás sze­rint senkinek sem kellett oda­adnia. Hogy voltak hibák, mulasztá­sok és túlzások is, az csak ter­mészetes. Mi lehet emberi munka és alkotás tökéletes? Melyik politikai rendszer vál­tott még eddig valóra minden hozzáfűzött reményt és várako­zást? És miképpen lehet elfo­gulatlan és igazságos az a bírá­lat, amely a jelen szemszögéből ítél meg elmúlt korszakokat, fe­ledve azoknak borzasztó nehéz­ségeit, nem nézve az akkori fel­adatokat és kötelességeket, amelyek megvalósításának a sorrendjét megszabták ama kor szükségletei, követelve elsősorban a primár feladatok,, a legelső életszükségletek teljesítését és végrehajtását? Talán túlmentek egyes állam­férfiak a magyar nemzeti irány követésében és érvényesítésé­ben és soviniszták voltak, de általános kormányzati elv ná­lunk ez sohasem volt és elvégre is nem lehet föltétlenül elítélni egy irányt, amely, mint hatal­mas más nemzeteknél látjuk, erős nagy államokban föltétle­nül érvényesül és amely Eötvös József szerint minden fajnak belső igaz érzése, ami fölött nem is elmélkedik és vitát se tűr. Ismétlem azonban: a mi nemzetiségi politikánk sohasem volt sovén és alapja, a nemzeti­ségi törvény példaképe a mél­tányos és liberális felfogásnak.­­ A legtöbb kifogás és támadás ------- -------- Budapest, XIV., Ida-utra 1. (Város- . . , ligetben.) Telel« 4M-11». Ipariakol,, valamint egyéb iskolák közvetlen közelében a mi korunknak a szociális po­litikáját éri, de nem veszi figye­lembe, hogy az nem államfér­­fiaink szociális érzékének a hiányát jelentette, csupán azt, hogy a török hódoltság alatt és a szabadságháborúkban elvér­zett és elpusztult nemzetünk 1957 után ezen a téren, bár itt is igen nagyokat alkotott, az államháztartás helyzete és so­rozatos nagy gazdasági válsá­gok miatt, nem tudott lépést tartani, bármennyire is szerette volna, a nagy és gazdag nyu­gati nemzetekkel. Azért emlé­keztettek csak példaképpen arra, hogy a nagy Wekerle Sándor államháztartásunk egyensúlyá­nak helyreállítása után, a kis­pesti munkáslakóteleppel, amely egyszerre 5000 családnak adott egészséges otthont, igen erős szociálpolitikai érzékről tett ta­núságot. És — si licet parva componere magnis — annak a jellen­zéséül, hogy a szociális gondoskodás szükségességének az átérzése áthatotta alsóbb fo­kon is az állami gépezet és adminisztráció szerveit, hivat­kozom előtted arra, hogy a vi­lágháború alatt, mint Makó vá­rosának a polgármestere, én vol­tam az első, aki megszerveztem a szegény gyermekek téli ebé­deltetését és kezdeményezé­semre ez a város egész télen keresztül ingyen tüzelővel látta el az arraszorulókat. A világ­háború idején mindannyian ta­núi lehettünk a magyar társa­dalom példátlan áldozatkészsé­gének és segíteni akarásának s az állam is megtett akkor min­den tőle telhetőt. Minden irány­adó tényező tisztában volt azzal, hogy a jövő legfontosabb fel­adata a szociális kötelességek teljesítése lesz s ezen■ a téren várnak a legnagyobb feladatok a magyar államra. És mondjam-e Neked azt, hogy mi mindnyájan, hétköz­napi munkásai a nemzetnek és kisebb-nagyobb pozíciók betöl­tői, a 67-es kiegyezés után új életerővel munkának kezdő, nagy tervekkel és nagyszerű optimizmussal áthatott magyar társadalomban — mi mind lel­kesen dolgoztunk, áldoztunk és küzdöttünk az erős, boldog és szabad magyar Hazáért. Ismétlem, kedves Barátom, nincs semmi okunk a szégyen­kezésre és az elszállt idő emlé­keinek a keresésével és felidé­zésével megnyugtathatjuk lelki­ismeretünket. Hogy az utókor most nem ismeri el az előtte való néhány nemzedéknek a nagy munkáját, nehéz küzdel­met és nemes intencióit, s­ ne bántson; ilyen óriási esemé­nyekkel, roppant változásokkal és átalakulásokkal terhet kér, mint a mai, nem lehet nyugodt és objektív ítéletű bírája elmúlt korszakok eseményeinek is tö­rekvéseinek. Még nagyon sok mondani­valóm volna. Szeretném Neked megírni, hogy a Te pesszimiz­musoddal szemben milyen nagy reménységgel nézem én egyes hibái dacára is a mai ifjúság ví­vódásait, küzdelmeit és törek­véseit és hogy — mivel semmi sem áll távolabb tőlem, * mint az, hogy meg nem értő öreg­ember jegyek — sok mindent megértek a mai nemzedék föl­fogásából is, de erre most már Neuwohner haute couture IV, Pun.*. 3 (Váci*. 39) finom női "«botá* manteau* nincs helyem. Búcsúzom Tőled. Végigfutva levelemet, látom, milyen sok idézet került belé —­­sokszor találtam megnyugvást kétségeim idején a­z olva­sásban — és azért mégis is­mét csak egy idézettel zárom soraimat, amikor újból arra akarlak kérni, hogy ne kese­redjél el és ne csüggedj a jövő miatt. A nagy eszmék nem hal­nak meg végleg. André Gide írja, hogy újjászületik a tavasz, ha a mag vállalja a halált a föld alatt, hogy azután újjáéledjen a föld aranyaratásában. ujsza marat, ihi írom--» ! A mérnökhiány a Mérnöki Kamara közgyűlése előtt 11.400 mérnököt vettek nyilvántartásba és iparügyi minisztériumban A Budapesti Mérnöki Kamara a pesti Vigadó nagytermében tartotta évi rendes közgyűlését Mic­ailich Győző dr. elnöklésével. Az elnök megnyitójában közölte a közgyűlés­sel, hogy kéréssel fordultak az ipar­­ügyi miniszterhez, hogy a Mérnöki Kamara még az ősz folyamán tiszt­újító közgyűlést tarthasson. Megem­lékezett az elnök az egyre inkább fenyegető mérnökhiányról és utalt arra, hogy súlyos bajok észlelehetők a közszolgálatban álló mérnökök ja­vadalmazásánál, akiknek megfelelő előmenetelük sincs biztosítva. Az elnök megnyitója után Thoma Frigyes titkár ismertette az évi je­lentést. A jelentés kifejti, hogy a munka nem állhat meg, a technika halad és a háború pusztításai után minden eddiginél nagyobb építőmun­­kára lesz szükség. Az évi jelentés itt is kitér a mérnökhiányra, melynek okai mintegy tíz évvel ezelőtt jelent­keztek s ma nemhogy tartalékunk nincs, de az utánpótlás is kevés. A kamara által összeállított statisztika szerint a közszolgálat szükséglete ma 1040 mérnökre tehető, a magángaz­daságé pedig kétszázra. Javaslatot terjesztettek elő a mérnökhiány or­voslására. A közgyűlés végül elfogadta Hoepf­­ner Pál indítványát, amely szerint a Mérnöki Kamara felír a kereske­delmi miniszterhez a közalkalmazott mérnökök magánmunkájának korlá­tozása tárgyában kiadott rend­el­et visszavonására.★ Ismeretes, hogy az idei iparügyi miniszteri rendelet alapján adatok közlésére kötelezték az ország mér­nökeit. A rendeletben kitűzött határ­időre beküldött űrlapokból az eddigi megállapítások szerint kereken 12.400 darab származik olyan technikusok­tól, akiket a fennálló szabályok mér­nöknek minősítenek. Ennyire tehető tehát hazánkban a mérnökök száma. Fél kilenckor kezd­ik a tanítás az új tanévben a fivdras iskoláiban A villamosok zsúfoltságán kíván enyhíteni a polgármester ezzel az intézkedésével A BSzKRt utasforgalma úgy a villamosokon, mint az autóbuszo­kon rendkívül megnövekedett. Az óriási utasforgalomra való tekin­tettel Szendy Károly polgármester már évek óta foglalkozik azzal a kérdéssel, miképpen lehetne a vil­lamosokon a reggeli és a kora esti túlzsúfoltságot­ megszüntetni, így hosszabb ideje tárgyalások folynak a fővárosi gyárakkal és nagyobb ipartelepekkel, hogy munkaidejüket elosztva kezdjék meg. A főváros a maga részéről úgy kívánja csökkenteni az utaslétszá­mot, hogy a jövő tanévtől kezdve az iskolákban­­a tanítás megkezdé­sét félórával kitolja, tehát a fenni­tási idő nem reggel nyolckor, ha­nem fél kilenckor kezdődik. Az új rend ősszel a főváros valamennyi iskolájában, tehát az elemi, a pol­gári, a kereskedelmi, a tanoncisko­lákban és a gimnáziumokban is életbe lép. Ezzel a kora reggeli órákban mindenesetre enyhül a vil­lamosok utasforgalma. A főváros iskoláiban­­ ugyanis körülbelül száz­ezer tanuló tanul, akiknek nagy ré­sze villamoson teszi meg az utat és ha a tanítási idő később kezdődik, az utasforgalom is megritkul. A ta­nítási idő természetesen nem rövi­dül meg. A polgármesteri rendelet, amely az 1941/42. tanévben lép életbe, már a legközelebb megjelenik. RÉVAI KÖNYVNAPJA 1941 ♦ ♦ ♦ Az uj utakon járó magyar el­beszélés remeke. Valóban „mágia": a szellemidézés re­mekműve, bravúros művészet, fojtogatóan izgalmas olvas­mány. Könyvnapi ára vászon­kötésben . . . . . 4.50 P Könyvnap után . . . 7.50 P Mikszáth két remek regénye egy kötetben. Fordulatos tör­ténet, szellemes meseszövés, tiszta magyarság, remekbe­szabott figurák: két klasszikus magyar regény. • Könyvnapi éra karton­kötésben . 5 . . . I.— . Könyvnap után . . . 5.40 . A magyarság alkatának párat­lanul művészi erejű megmu­tatása egy székely legény tör­ténetében. Harcos pogány és munkás keresztény szellem iz­galmas felidézése. Könyvnapi ára vászon­kötésben ..... 5.50 P Könyvnap után . . . 6.50 P A nagy erdélyi költő hatalmas életműve. A régen elfogyott kötetek erdőillatu lírájától legújabb verseinek tiszta hu­manitásáig, megrázó egysze­rűségéig. Könyvnapi ára fél­­vászonkötésben . . 12.— P Könyvnap után . . . 14.— P Némán Bálint kultusz­­miniszter erdélyi útja Beszterce, május 31. Hóman B­á­lint dr. vallás- és közoktatásügyi miniszter Besztercén felkereste az iskolákat és a fontos ügyeket meg­tárgyalta a helyi hatóságok és egy­házak vezetőivel. Besztercéről Na­szódra utazott, ahol ugyancsak is­­kolaügyekről tájékozódott. Hóman Bálint vallás- és közok­­tatásügyi miniszter, aki erdélyi kör­útja során pénteken éjjel Csíksze­redára érkezett, a szombati napot Csíkszeredán és Csíksomlyón t­öl­tötte. Délelőtt megtekintette a Csík­szeredát római­­katolikus gimnáziu­mot és tárgyalásokat folytatott l a jelenleg Marosvásárhelyen működő római katolikus tanítóképzőintézet­­nek Csíkszeredára leendő áthelye­zése ügyében. Délben fogadta a ró­mai katolikus egyházmegyei tanács küldöttségét, majd gépkocsin kísé­retével együtt Csíksomlyóra utazott. Részt vett a csíksomlyói búcsún, megtekintette a csiki múzeumot és a rendházat. Ezután visszatért­­Csík­szeredára. ­FŐVÁROSI HÍREKÉ SZENDY KÁROLY POLGÁRMES­TER 1941 június 1-i hatállyal betött lette a mérnöki szakhoz tartozó vég­­leges tiszti állásokat. A polgármester m­űszaki főtanácsosokká nevezte­ ki Thirring Gusztávot ás Karády Jánost­ műszaki tanácsosokká Dvorzsák Guidó, Lávay Béla és Kalabay László főmér­­nököket. Főmérnökökké Burián Ákos, Kanyó Lajos, Hanusz Károly, Grehl Henrik, Kovács Ferenc, Gáill Imre, Szablya Ferenc, Gyalokay Géza, Kelé­­fyi Ödön, Merza Dezső, Szendefi Jó­zsef, Vandra Lajos, Kosztka Mihály, Horváth Béla, Cságoly József, Bertóthyi István dr., Sárkány László, Hock Ist­ván és Horváth Tibor dr. mérnköket, . .­­ . A FŐVÁROS Ferenc József koroná­zási jubileumi alapítványának 1941. évi 2000 pengős tudományos irodalmi dij odaítélésére kiküldött bíráló­­bi­zottság Morvay Endre al­polgármester elnöklésével szombaton tartotta ülését és a beérkezett páyázatok közül a dí­jat Huszár Lajos dr. múzeumi körnek ítélte oda.★ A BUDAPESTI KÖZPONTI GYÓGY­HELYI BIZOTTSÁG évek óta pálya­tételeket ír ki a Pázmány Péter Tudo­mányegyetemen a reumatológia­ és bal­neológia körébe tartozó dolgozatok jutalmazására. A most végződő tan­évben kiírt pályatételek felett most döntöttek. A magnézium tar­talm­i vizek hatása az alapanyag cserére című pá­lyadíjakat Bertha László és Györfi Gusztáv orvosok nyerték. A reuma­tológiából és balneológiából szabadon választott tudományos kérdés kidolgo­zására beérkezett művek közül a ju­talmakat Berencsy György, Sárfy Er­zsébet és Fekete László orvosok nyer­ték.★ A MAGYAR ÉLET PÁRTJA fővá­rosi szervezetének egyesített párttag bizottságai Karafiáth Jenő főpolgár­mester elnöklésével értekezletet tartot­tak, amelyen a tanonckérdés ügyével, a tanoncképzéssel és tanoncotthonok­ létesítésével foglalkoztak. A felszóla­lásokra Szendy Károly polgármester és Szebeny József tanácsnok válaszolt. XII. Pius pápa távirata Serédl bíboros-herceg­­­prímáshoz Serédl Jusztinián bíboros-herceg­­prímás a „Rerum Novarum“ jubi­leuma, továbbá a Budapesten 1938-ban megtartott XXXIV. Nemzetközi Eucha­risztikus Kongresszus­ harmadik év­fordulója, valamint a nők és férfiak részéről tartott nyilvános szentség­­im­ádás alkalmából XII. Pius pápában hódoló táviratot intézett. A herceg­prímás hódoló táviratára szombaton a Vatikánvárosból ő eminenciája a következő választáviratot kapta: „Serédi bíboros-hercegprimás ur ő eminenciájának, Esztergom. A „Rerum Novarum“ kezdete encik­­lika jubileumának Budapesten történt fényes megünneplése különösen jól­esett . Szentségének, aki telkébe visszaidézve az eucharisztikus világ­kongresszus felejthetetlen napjai alkal­mából a hitnek, a vallásosságnak és az Apostoli Szentszékhez való ragasz­kodásnak nagyszerű megnyilatkozását, megújítja azt a hő kívánságát, hogy a nemes magyar nemzet keresztény jó­létnek örvendhessen és a kért apostoli áldást szívből megadja. Vatikánváros, Maglione bíboros, államtitkár­.

Next