Ujság, 1941. június (18. évfolyam, 124-146. szám)
1941-06-01 / 124. szám
ANGOL-MAGYAR lEÁNYNEVEll a*. B~ainun« WTERNATUSA. Az Abonyi-utcai zsidó gimnázium et vellálására. A közfelfogás és a közvélemény, amely ebben a korban uralkodó és Irányadó volt, a humanizmust, az emberszeretet, a türelmet, a becsületes lovagiasságot és okosságot, az emberi méltóság tiszteletét követelte és folyton hirdette a haladás vágyát, a szociális törekvéseket, áthatva a cselekvő aktivitás akarásától és hitétől. Gyönyörűen írja Babits Mihály, hogy ennek a szellemnek a kivirágzása volt a XIX. század magyar liberalizmusa, amelyet a legtisztább keresztényi érzés sugallt: az emberszeretet s az emberi lélek szabadságának tisztelete. A magyarsággal való asszimilációt követelte ez a korszak s értette ezalatt a magyarsággal való teljes azonosulást, vállalását mindenki részéről a magyar sorsnak, magábaszivását a magyar szellemnek, kultúrának és hagyományoknak, beolvadást a magyar élet- és érdekközösségbe. Ezt megkövetelte,de hitét a magyar felfogás szerint senkinek sem kellett odaadnia. Hogy voltak hibák, mulasztások és túlzások is, az csak természetes. Mi lehet emberi munka és alkotás tökéletes? Melyik politikai rendszer váltott még eddig valóra minden hozzáfűzött reményt és várakozást? És miképpen lehet elfogulatlan és igazságos az a bírálat, amely a jelen szemszögéből ítél meg elmúlt korszakokat, feledve azoknak borzasztó nehézségeit, nem nézve az akkori feladatokat és kötelességeket, amelyek megvalósításának a sorrendjét megszabták ama kor szükségletei, követelve elsősorban a primár feladatok,, a legelső életszükségletek teljesítését és végrehajtását? Talán túlmentek egyes államférfiak a magyar nemzeti irány követésében és érvényesítésében és soviniszták voltak, de általános kormányzati elv nálunk ez sohasem volt és elvégre is nem lehet föltétlenül elítélni egy irányt, amely, mint hatalmas más nemzeteknél látjuk, erős nagy államokban föltétlenül érvényesül és amely Eötvös József szerint minden fajnak belső igaz érzése, ami fölött nem is elmélkedik és vitát se tűr. Ismétlem azonban: a mi nemzetiségi politikánk sohasem volt sovén és alapja, a nemzetiségi törvény példaképe a méltányos és liberális felfogásnak. A legtöbb kifogás és támadás ------- -------- Budapest, XIV., Ida-utra 1. (Város- . . , ligetben.) Telel« 4M-11». Ipariakol,, valamint egyéb iskolák közvetlen közelében a mi korunknak a szociális politikáját éri, de nem veszi figyelembe, hogy az nem államférfiaink szociális érzékének a hiányát jelentette, csupán azt, hogy a török hódoltság alatt és a szabadságháborúkban elvérzett és elpusztult nemzetünk 1957 után ezen a téren, bár itt is igen nagyokat alkotott, az államháztartás helyzete és sorozatos nagy gazdasági válságok miatt, nem tudott lépést tartani, bármennyire is szerette volna, a nagy és gazdag nyugati nemzetekkel. Azért emlékeztettek csak példaképpen arra, hogy a nagy Wekerle Sándor államháztartásunk egyensúlyának helyreállítása után, a kispesti munkáslakóteleppel, amely egyszerre 5000 családnak adott egészséges otthont, igen erős szociálpolitikai érzékről tett tanúságot. És — si licet parva componere magnis — annak a jellenzéséül, hogy a szociális gondoskodás szükségességének az átérzése áthatotta alsóbb fokon is az állami gépezet és adminisztráció szerveit, hivatkozom előtted arra, hogy a világháború alatt, mint Makó városának a polgármestere, én voltam az első, aki megszerveztem a szegény gyermekek téli ebédeltetését és kezdeményezésemre ez a város egész télen keresztül ingyen tüzelővel látta el az arraszorulókat. A világháború idején mindannyian tanúi lehettünk a magyar társadalom példátlan áldozatkészségének és segíteni akarásának s az állam is megtett akkor minden tőle telhetőt. Minden irányadó tényező tisztában volt azzal, hogy a jövő legfontosabb feladata a szociális kötelességek teljesítése lesz s ezen■ a téren várnak a legnagyobb feladatok a magyar államra. És mondjam-e Neked azt, hogy mi mindnyájan, hétköznapi munkásai a nemzetnek és kisebb-nagyobb pozíciók betöltői, a 67-es kiegyezés után új életerővel munkának kezdő, nagy tervekkel és nagyszerű optimizmussal áthatott magyar társadalomban — mi mind lelkesen dolgoztunk, áldoztunk és küzdöttünk az erős, boldog és szabad magyar Hazáért. Ismétlem, kedves Barátom, nincs semmi okunk a szégyenkezésre és az elszállt idő emlékeinek a keresésével és felidézésével megnyugtathatjuk lelkiismeretünket. Hogy az utókor most nem ismeri el az előtte való néhány nemzedéknek a nagy munkáját, nehéz küzdelmet és nemes intencióit, s ne bántson; ilyen óriási eseményekkel, roppant változásokkal és átalakulásokkal terhet kér, mint a mai, nem lehet nyugodt és objektív ítéletű bírája elmúlt korszakok eseményeinek is törekvéseinek. Még nagyon sok mondanivalóm volna. Szeretném Neked megírni, hogy a Te pesszimizmusoddal szemben milyen nagy reménységgel nézem én egyes hibái dacára is a mai ifjúság vívódásait, küzdelmeit és törekvéseit és hogy — mivel semmi sem áll távolabb tőlem, * mint az, hogy meg nem értő öregember jegyek — sok mindent megértek a mai nemzedék fölfogásából is, de erre most már Neuwohner haute couture IV, Pun.*. 3 (Váci*. 39) finom női "«botá* manteau* nincs helyem. Búcsúzom Tőled. Végigfutva levelemet, látom, milyen sok idézet került belé —sokszor találtam megnyugvást kétségeim idején az olvasásban — és azért mégis ismét csak egy idézettel zárom soraimat, amikor újból arra akarlak kérni, hogy ne keseredjél el és ne csüggedj a jövő miatt. A nagy eszmék nem halnak meg végleg. André Gide írja, hogy újjászületik a tavasz, ha a mag vállalja a halált a föld alatt, hogy azután újjáéledjen a föld aranyaratásában. ujsza marat, ihi írom--» ! A mérnökhiány a Mérnöki Kamara közgyűlése előtt 11.400 mérnököt vettek nyilvántartásba és iparügyi minisztériumban A Budapesti Mérnöki Kamara a pesti Vigadó nagytermében tartotta évi rendes közgyűlését Micailich Győző dr. elnöklésével. Az elnök megnyitójában közölte a közgyűléssel, hogy kéréssel fordultak az iparügyi miniszterhez, hogy a Mérnöki Kamara még az ősz folyamán tisztújító közgyűlést tarthasson. Megemlékezett az elnök az egyre inkább fenyegető mérnökhiányról és utalt arra, hogy súlyos bajok észlelehetők a közszolgálatban álló mérnökök javadalmazásánál, akiknek megfelelő előmenetelük sincs biztosítva. Az elnök megnyitója után Thoma Frigyes titkár ismertette az évi jelentést. A jelentés kifejti, hogy a munka nem állhat meg, a technika halad és a háború pusztításai után minden eddiginél nagyobb építőmunkára lesz szükség. Az évi jelentés itt is kitér a mérnökhiányra, melynek okai mintegy tíz évvel ezelőtt jelentkeztek s ma nemhogy tartalékunk nincs, de az utánpótlás is kevés. A kamara által összeállított statisztika szerint a közszolgálat szükséglete ma 1040 mérnökre tehető, a magángazdaságé pedig kétszázra. Javaslatot terjesztettek elő a mérnökhiány orvoslására. A közgyűlés végül elfogadta Hoepfner Pál indítványát, amely szerint a Mérnöki Kamara felír a kereskedelmi miniszterhez a közalkalmazott mérnökök magánmunkájának korlátozása tárgyában kiadott rendelet visszavonására.★ Ismeretes, hogy az idei iparügyi miniszteri rendelet alapján adatok közlésére kötelezték az ország mérnökeit. A rendeletben kitűzött határidőre beküldött űrlapokból az eddigi megállapítások szerint kereken 12.400 darab származik olyan technikusoktól, akiket a fennálló szabályok mérnöknek minősítenek. Ennyire tehető tehát hazánkban a mérnökök száma. Fél kilenckor kezdik a tanítás az új tanévben a fivdras iskoláiban A villamosok zsúfoltságán kíván enyhíteni a polgármester ezzel az intézkedésével A BSzKRt utasforgalma úgy a villamosokon, mint az autóbuszokon rendkívül megnövekedett. Az óriási utasforgalomra való tekintettel Szendy Károly polgármester már évek óta foglalkozik azzal a kérdéssel, miképpen lehetne a villamosokon a reggeli és a kora esti túlzsúfoltságot megszüntetni, így hosszabb ideje tárgyalások folynak a fővárosi gyárakkal és nagyobb ipartelepekkel, hogy munkaidejüket elosztva kezdjék meg. A főváros a maga részéről úgy kívánja csökkenteni az utaslétszámot, hogy a jövő tanévtől kezdve az iskolákbana tanítás megkezdését félórával kitolja, tehát a fennitási idő nem reggel nyolckor, hanem fél kilenckor kezdődik. Az új rend ősszel a főváros valamennyi iskolájában, tehát az elemi, a polgári, a kereskedelmi, a tanonciskolákban és a gimnáziumokban is életbe lép. Ezzel a kora reggeli órákban mindenesetre enyhül a villamosok utasforgalma. A főváros iskoláiban ugyanis körülbelül százezer tanuló tanul, akiknek nagy része villamoson teszi meg az utat és ha a tanítási idő később kezdődik, az utasforgalom is megritkul. A tanítási idő természetesen nem rövidül meg. A polgármesteri rendelet, amely az 1941/42. tanévben lép életbe, már a legközelebb megjelenik. RÉVAI KÖNYVNAPJA 1941 ♦ ♦ ♦ Az uj utakon járó magyar elbeszélés remeke. Valóban „mágia": a szellemidézés remekműve, bravúros művészet, fojtogatóan izgalmas olvasmány. Könyvnapi ára vászonkötésben . . . . . 4.50 P Könyvnap után . . . 7.50 P Mikszáth két remek regénye egy kötetben. Fordulatos történet, szellemes meseszövés, tiszta magyarság, remekbeszabott figurák: két klasszikus magyar regény. • Könyvnapi éra kartonkötésben . 5 . . . I.— . Könyvnap után . . . 5.40 . A magyarság alkatának páratlanul művészi erejű megmutatása egy székely legény történetében. Harcos pogány és munkás keresztény szellem izgalmas felidézése. Könyvnapi ára vászonkötésben ..... 5.50 P Könyvnap után . . . 6.50 P A nagy erdélyi költő hatalmas életműve. A régen elfogyott kötetek erdőillatu lírájától legújabb verseinek tiszta humanitásáig, megrázó egyszerűségéig. Könyvnapi ára félvászonkötésben . . 12.— P Könyvnap után . . . 14.— P Némán Bálint kultuszminiszter erdélyi útja Beszterce, május 31. Hóman Bálint dr. vallás- és közoktatásügyi miniszter Besztercén felkereste az iskolákat és a fontos ügyeket megtárgyalta a helyi hatóságok és egyházak vezetőivel. Besztercéről Naszódra utazott, ahol ugyancsak iskolaügyekről tájékozódott. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter, aki erdélyi körútja során pénteken éjjel Csíkszeredára érkezett, a szombati napot Csíkszeredán és Csíksomlyón töltötte. Délelőtt megtekintette a Csíkszeredát rómaikatolikus gimnáziumot és tárgyalásokat folytatott l a jelenleg Marosvásárhelyen működő római katolikus tanítóképzőintézetnek Csíkszeredára leendő áthelyezése ügyében. Délben fogadta a római katolikus egyházmegyei tanács küldöttségét, majd gépkocsin kíséretével együtt Csíksomlyóra utazott. Részt vett a csíksomlyói búcsún, megtekintette a csiki múzeumot és a rendházat. Ezután visszatértCsíkszeredára. FŐVÁROSI HÍREKÉ SZENDY KÁROLY POLGÁRMESTER 1941 június 1-i hatállyal betött lette a mérnöki szakhoz tartozó végleges tiszti állásokat. A polgármester műszaki főtanácsosokká nevezte ki Thirring Gusztávot ás Karády Jánost műszaki tanácsosokká Dvorzsák Guidó, Lávay Béla és Kalabay László főmérnököket. Főmérnökökké Burián Ákos, Kanyó Lajos, Hanusz Károly, Grehl Henrik, Kovács Ferenc, Gáill Imre, Szablya Ferenc, Gyalokay Géza, Keléfyi Ödön, Merza Dezső, Szendefi József, Vandra Lajos, Kosztka Mihály, Horváth Béla, Cságoly József, Bertóthyi István dr., Sárkány László, Hock István és Horváth Tibor dr. mérnköket, . . . A FŐVÁROS Ferenc József koronázási jubileumi alapítványának 1941. évi 2000 pengős tudományos irodalmi dij odaítélésére kiküldött bírálóbizottság Morvay Endre alpolgármester elnöklésével szombaton tartotta ülését és a beérkezett páyázatok közül a díjat Huszár Lajos dr. múzeumi körnek ítélte oda.★ A BUDAPESTI KÖZPONTI GYÓGYHELYI BIZOTTSÁG évek óta pályatételeket ír ki a Pázmány Péter Tudományegyetemen a reumatológia és balneológia körébe tartozó dolgozatok jutalmazására. A most végződő tanévben kiírt pályatételek felett most döntöttek. A magnézium tartalmi vizek hatása az alapanyag cserére című pályadíjakat Bertha László és Györfi Gusztáv orvosok nyerték. A reumatológiából és balneológiából szabadon választott tudományos kérdés kidolgozására beérkezett művek közül a jutalmakat Berencsy György, Sárfy Erzsébet és Fekete László orvosok nyerték.★ A MAGYAR ÉLET PÁRTJA fővárosi szervezetének egyesített párttag bizottságai Karafiáth Jenő főpolgármester elnöklésével értekezletet tartottak, amelyen a tanonckérdés ügyével, a tanoncképzéssel és tanoncotthonok létesítésével foglalkoztak. A felszólalásokra Szendy Károly polgármester és Szebeny József tanácsnok válaszolt. XII. Pius pápa távirata Serédl bíboros-hercegprímáshoz Serédl Jusztinián bíboros-hercegprímás a „Rerum Novarum“ jubileuma, továbbá a Budapesten 1938-ban megtartott XXXIV. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus harmadik évfordulója, valamint a nők és férfiak részéről tartott nyilvános szentségimádás alkalmából XII. Pius pápában hódoló táviratot intézett. A hercegprímás hódoló táviratára szombaton a Vatikánvárosból ő eminenciája a következő választáviratot kapta: „Serédi bíboros-hercegprimás ur ő eminenciájának, Esztergom. A „Rerum Novarum“ kezdete enciklika jubileumának Budapesten történt fényes megünneplése különösen jólesett . Szentségének, aki telkébe visszaidézve az eucharisztikus világkongresszus felejthetetlen napjai alkalmából a hitnek, a vallásosságnak és az Apostoli Szentszékhez való ragaszkodásnak nagyszerű megnyilatkozását, megújítja azt a hő kívánságát, hogy a nemes magyar nemzet keresztény jólétnek örvendhessen és a kért apostoli áldást szívből megadja. Vatikánváros, Maglione bíboros, államtitkár.