Ujság, 1941. október (18. évfolyam, 223-248. szám)

1941-10-01 / 223. szám

Budapest, 1841 október 1. szerda Mi történt k­edden A kormány tagjai Bárdossy László minisz­terelnök elnöklésével meg­tartották a szokásos heti mi­nisztertanácsot. Ciano gróf olasz külügyminiszter kihall­gatáson fogadta Máriássy Zoltánt, Magyarország új kri­ináli követét. Az ukrajnai arcvonalon tervszerűen halad­nak a hadműveletek. A Dnyepertől keletre olasz csapatok az el­lenség nagyobb erőit mor­zsolták fel. C­h­a­r­k­o­v és Leningrád környékét né­met harci repülőgépek tá­madták. A finn arcvonalon a Ladoga- és az Onega-tó között a német-finn csapatok több helységet el­foglaltak. A moszkvai konferencián hat bizottságot alakítottak, a bizottságok pénteken terjesztik elő jelen­tésüket. A prágai statáriális bíróság a cseh­­morva védnökségben történt események miatt több halá­los ítéletet hozott. A keletskóciai és délkeletangliai kikötőket német, az északnémet part­vidéket brit repülők támad­ták. Svájc londoni követe tiltakozást je­lentett be az angol kormány­nál a svájci légi tér megsér­tése miatt. Churchill a parlament új ülésszakának megnyitásakor beszámolót mondott a keleti harctéri helyzetről. Az olasz minisztertanács Mussolini el­nöklete alatt jóváhagyott több törvényrendeletet és közigazgatási intézkedést. Papén német nagykövet Ankarába való visszaérkezése után Sza­radzsoglu külügyminiszterrel tárgyalt. A római török nagykövet jelentés­­tételre Ankarába érkezett, a fővárosba várják a berlini tö­rök nagykövetet is. A tobruki arcvonalon tüzérségi tevé­kenység folyt. Hull amerikai külügyminiszter a semlegességi törvény módo­sítását indítványozta. Washingtoni körök szerint Roosevelt még ezen a héten felszólítja a kongresszust a semlegességi törvény megváltoztatására. T­o­y­o­d­a japán külügyminiszter hosz­­szabb tanácskozást folytatott Grew tokiói amerikai nagy­követtel.­­­ A CSEH-MORVA protek­torátusban, a prágai NTI- távirat szerint, eddig huszon­négy kivégzés történt. A halálos ítéletek indokolásából kitűnik, hogy mik azok a cselekmények, amelyek miatt Éliás cseh mi­niszterelnököt letartóztatták s amelyek miatt a kivégzéseket végrehajtották. A halálraítéltek egyrészt volt magasrangú ka­tonatisztek, másrészt cseh kom­munisták. Két halálraítélt egy olyan vándorcsoporthoz tarto­zott, amely tervszerűen vásá­rolta és raktározta a fegyvere­ket. A tábornokok olyan cseh csoportnak voltak a vezetői, amely a védnökséget erőszako­san el akarta szakítani a Német­Birodalomtól. Egyik alábbi NST- táviratunk szerint Éliás volt mi­niszterelnök tudott ezekről a készülő szervezkedésekről, sőt a Poledny List lap jelentése szerint cseh újságírók figyel­meztettek is azokra „a súlyos károkra, amelyeket a londoni emigránsok uszítása a cseh ér­dekeknek okoz“, de a volt mi­niszterelnök nem intézkedett A cseh lapok figyelmeztetést in­téznek a cseh néphez, hogy „bi­zonyítsák be jóakaratukat a nagy Német Birodalom vezetése alatt álló Európába való beil­leszkedésre“. Azokban a váro­sokban, amelyekben kihirdették a kivételes állapotot, tíz órában állapították meg a zárórát és betiltottak minden gyülekezést, szinielőadást és hangversenyt. 2. A NÉMET-FRANCIA vi­szonyban az eddigi fejlő­dés újabb mozzanatát várják. Vichy-i beavatott körök ugyanis közvetlen kapcsolatot állapíta­nak meg a keleti események és a francia-német tárgyalások újraf­elvétele között. (MTI) A kievi győzelem lehetővé teszi Berlin szánkra — mondják e körökben —, hogy újból az ál­talános európai kérdésekre for­dítsa figyelmét és keresse Fran­ciaországban a hathatós együtt­működés mozzanatait. Mechin francia államtitkár, akit a fran­cia-német megbeszélések veze­tésével bíztak meg, Vichyben van és ez azt a feltevést kelti ottani diplomáciai körökben, hogy nagy horderejű kérdések vannak szőnyegen. Vichyben igen optimisták. Nemcsak a két ország viszonyának kedvező módosulását várják, hanem azt is, hogy Berlin talán a végleges békefeltételekről is hajlandó lesz tárgyalni Franciaországgal (MTI) Vichyből még egy figye­lemreméltó távirat érkezett. A hivatalos törvénytár törvényt közöl, amely megállapítja az igazságügyi tanács hatáskörét Ennek feladata abban áll, hogy tájékoztassa az államfőt arról,­ mennyire terjed a Riemban fogvatartott francia személyisé­gek felelőssége. A tanács októ­ber 15-ig elkészíti jelentését Ennek a bizottságnak nem kell jogilag képzett személyekből ál­lania, mert azon az állásponton vannak, hogy politikai eljárás­ról van szó és azt nem kizáró­lag jogi szempontok alapján vezetik. A törvényszék helyett tehát ez a testület ítélkezik majd Daladier, Reynaud, Gamelin, Blum és társaik felett. A tanács­nak tizenkét tagja van. A MOSZKVAI értekezlet, mint jelentettük, hétfő délután megkezdődött. A Litvi­nov elnökletével tartott ülésen Beaverbrook lord brit beszer­zési miniszter, az angol küldött­ség vezetője és­ Harriman, az egyes­ült álla­mok­beli küldöttség feje egyaránt azt hangsúlyozta, hogy az értekezletnek valóságos munkát kell végezni. Az ülés után mindegyik bizottsági tag egyhangúlag megegyezett ab­ban, hogy gyorsan kell csele­kedni. A moszkvai értekezlet északamerikai kiküldötteinek Washingtonba érkezett első hír­adásai szintén hangsúlyozzák a Szovjet számára szóló fegyver-, lőszer- és élelmiszer-segítség sürgősségét. Hivatalos washing­toni körökben azonban úgy tudják, hogy Sztálin nem volt hajlandó pontos felvilágosításo­kat adni Washingtonnak és Londonnak a Szovjet katonai helyzetéről (MTI). A konferen­cia összehívásakor valóban más volt a hadihelyzet, mint a kon­ferencia összeülésekor, amikor a front déli részén a német offenzíva a Dnyepertől keletre eső területeken jelentős elő­nyomulást tett. A front északi részén a finn csapatok folytat­ják keletkaréliai előnyomulá­sukat és támadják a szovjet erőket az Onega-tó partjának utolsó védelmi vonalain Petro­­zavodszk körül, mialatt nehéz tüzérségünk a légi­erővel együtt a Murmanszk-vasutat rombolja. A külföldi sajtó már több­ször összehasonlította Napóleon 1812-iki orosz hadjáratát a mos­tani német-szovjet háborúval. D. G. Scherrf ezredes ugyan­erről a témáról írt cikket a nem­zeti szocialista értesítőben. A cikk, amelyet az egész berlini sajtó közöl, azt hangoztatja, hogy Napóleon nem Moszkva égésébe és nem az orosz télbe bukott bele, hanem abba, hogy mögöttes összeköttetései tartha­tatlanok voltak az ellenfelének szabadon működő erőivel szem­ben. „Németország ellenségei úgy szeretnék“ — mondja a cikk —, „ha a közelgő hírhedt orosz télben láthatnák a német hadseregek nagy veszedelmét. Kétségtelen is, hogy­ a tél egy napon megállítja a német mű­ve­leteket. De­ feküdtünk-e az 1914—18-iki világháborúban is több télen át Oroszországban anélkül, hogy csapataink ínsé­get szenvedtek volna?“ — írja Scherrf ezredes. A TÖRÖKORSZÁG helyzete­­ teljesen­­ az előtérbe lép és a jelek arra mutat­nak, mintha az ország valami­­lyen fontos elhatározás előtt állana. Papon ankarai német nagykövet megérkezett a török fővárosba és ott megbeszélést folytat Szaradzsoglu török kül­ügyminiszterrel és két vagy há­rom nap múlva visszautazik Is­­tanbulba. Ugyanekkor Ankarába rendelték jelentéstételre a római török nagykövetet — aki már meg is érkezett — és a berlini török nagykövetet. Wavell tá­bornok Teheránból elindult In­dia felé. Azokat az iraki pa­rancsnokokat és katonatiszteket, akik Iránba menekültek, az ottani hatóságok kiszolgáltatták az angol katonaságnak. A volt sah maga is, mint jelentettük, brit felügyelet alá került. A né­meteknek a keleti front déli részén folyó offenzívája egyre aktuálisabbá teszi a közelkeleti brit hadsereg állítólagos hadi­terveinek megvalósítását, minde­nekelőtt pedig a transiráni vas­útvonalon való szállítás meg­indulását. Erről azonban hall­gatnak távirataink. Hasonló­képpen elnémultak azok a hírek is, amelyek a Vladivosztokon keresztül történő amerikai hadi­­anyagszállításról szóltak. Úgy látszik, hogy a moszkvai kon­ferencia dönt a szállítási út­vonalak kijelölésében és a m­íg ez a döntés meg nem történik, addig nem is várható sem na­gyobb hadianyag-szállítás, sem pedig a brit expedíciós­ hadsereg megmozdulása. Az amerikai­japán tanácskozások még nem jutottak holtpontra, mert ha meg is akadtak, úgy látszik, mindkét részről igyekeznek új­ból megkezdeni azokat. Toyoda japán tengernagy külügyminisz­ter hosszas tanácskozást folyta­tott Grew tokiói egyesült álla­mokbeli nagykövettel. Bár az eszmecsere tárgyáról hivatalo­san semmit sem közöltek, több mint valószínű, hogy az ameri­kai-japán tárgyalásokról volt szó. Azok a japán hadműveletek, amelyeket szeptember­­21-én kezdtek meg, Kanton közelében a folyam nyugati partján, befe­jeződtek és az ottani japán csa­patokat az arcvonal más szaka­szára szállították. Azt a hírt, amely szerint Decoux francia indokínai főkormányzó rövide­sen lemond és helyébe Dentz tábornokot nevezik ki, meg­cáfolták. A japán politika egyéb­ként még a háromhatalmi egyez­mény első évfordulójának alkal­mából elhangzott beszédek ha­tása alatt áll. Az évforduló mó­dot adott a japán politikusok­nak ama híresztelések megcáfo­lására, mintha az amerikai­japán tárgyalásokon Tokió ki­fejezte volna azt a készségét, hogy kész szakítani a három­­hatalmi egyezménnyel.­­ AZ EGYESÜLT ÁLLA­MOKBAN — most már bizonyos — rövidesen rákerül a sor a semlegességi törvény reví­ziójára. Hull külügyminiszter azonban a sajtóértekezleten a semlegességi törvény vissza­vonása helyett annak módosítá­sát indítványozta. Roosevelt erre a kongresszust még ezen a héten felszólítja, valószínűleg csak azt kívánva, hogy érvénytelenítsék azt az intézkedést, amely sze­rint nem szabad felfegyverezni a kereskedelmi hajókat. Lehet, azonban az is, hogy Roosevelt nem is terjeszt ilyen indítványo­­nyokat a kongresszus elé, hanem mint­ a hadsereg és a haditenge­részet főparancsnoka, minden formaság nélkül parancsot ad a kereskedelmi hajók felfegyvere­­zésére. (NST) Sir Frederic Leyth-Ross­­ angol gazdasági szakértő, aki az angol gazda­sági hadviselési minisztérium főtisztviselője, az Egyesült Ál­lamokba utazik, hogy ott az USA és Anglia együttműködésé­ről tanácskozzék. Leyth-Ross egyúttal útközben megáll Lissza- Tanácskozások Törökországban Papén német nagykövet visszatérése után megbeszélést folytatott Szaradzsoglu külügyminiszterrel. Ankarába várják jelentéstételre a római és berlini török nagykövetet. A moszkvai értekezleten hat bizottságot alakítottak. Leyth-Ross Lisszabonban tárgyalt az angol­portugál viszonyról. A francia-német megbeszéléseken újabb fejlődést várnak. Hull amerikai k­ülügyminiszter a semlegességi törvény módosítását ajánlotta . ­­ * SZABADELVŰ NAPILAP *(ftf XVII. évfolyam, 223. szám ÁRA FILLÉR

Next