Ujság, 1941. október (18. évfolyam, 223-248. szám)

1941-10-18 / 238. szám

. SZÍNHÁZ Dohnányi—Zafhureczky szonáta­est :A kamarazenétől a kamarazene­karig című­ hangversenysorozatot Dohnányi Ernő és Zafhureczky Ede szonátaestje vezette be pénte­ken a Zeneakadémián. Méltóbb nyitányát elképzelni sem lehet en­nek a sok élvezetet és sok tanul­ságot ígérő ciklusnak. A nemes műfaj két ideális művészének duója a hang szépségében, a stílus tisztaságában, az előadás finom formájában és bensőségében a leg­­magasabbrendű kamaramuzsika minden erényével ékes. Beethoven f-dur (op. 24), Mozart a-dúr és Brahms d-moll (op. 108) zongora­­hegedű szonátája állott a műsoron és mind a három kompozíció gyö­nyörű közvetítése varázsosan idézte fel az abszolút zene felemelő han­gulatát és intimitásában is nagy­szerű hatását. _______ (P■ ) A sebesült honvédekért A MOVE „Szépmivesek“ első Vörös­kereszt-estjén, csütörtökön este, há­romszáz sebesült katonát látott ven­dégül. Berky János bevezetője után másfélórás műsor keretében Utry Anna, Gömöri Lili, Török Gizella, Básthy- Radics Gyula, Bálint Zoltán, Mind­szenti István, Bodoy Miklós, Teghze- Gerber Miklós bajtársak művészetük­nek bensőséges odaadásával felejthe­tetlen estét szereztek honvédeinknek. A MOVE „Szépmívesek“ 11. műsorá­ban, amelyet 23-án, csütörtökön mu­tatnak be sebesült honvédeinknek, a MOVE-m­űvészeknek ismét egy kiváló csoportja működik közre: Baksa Kató, Szép Ilonka, Vörös Sári, Vrag Margit, Mindszenti Ödön dr., Kántor Béla, Ráday László, Báday Miklós, Lantos Ferenc. A megnyitót mondja és a műsort ismerteti: Magyarády Jenő. Kisérnek: Káig Mária és Torday- Borbély Pál.* Utry Anna, a „Szépmívesek“ egyik kitűnő szereplője kétszáz darab jegyet osztott ki november 9-i nótaestjére a sebesült honvédek között. Értekezés Pirandellóról A budapesti Pázmány Péter­ tu­­dományegyetem olasz intézetének kiadványai sorában most hagyta el a sajtót Reiter Rózsa rendkívül ér­tékes „Pirandello filozófiai gondo­latai drámáinak tükrében” címmel. Az érdekes könyv sorban egymás után emlékezik meg Pirandello mű­veinek áttekintése közben a forma­­keresés korszakáról, ihletének át­alakulásáról, Pirandello ■ bölcselő személyeiről és azoknak problémái­ról, a kiváló író miszticizmusáról, életéről és művészetéről, a piran­­dellói Commedia dell arte-ról, va­lamint befejezésül Pirandello drá­máiról Magyarországon. Az érteke­zés pompás stílusa is teljes dicsére­tére válik kitűnő szerzőjének. Hangversenyek Na Népszerű zenekari­ est Z. 8. Közr.: Orosz Julia és Sárdy Já­nos. Vez.: Eördögh János. Jegyek Marnitznál és a Zenekadémián. ♦ Októberi Vidám est ma: V. 8. ADY-EST HOLNAP (Zeneak.) 1991. Ady és költőkortár­­sai: 16 legkiválóbb művésszel. Jegyek Koncertnél, Zeneakadémián. Jazzkabaré holnap Latabár K., Kiss M., Türk, Rátonyi, Ilénes, Csikányi Rolla tánccsodák. Bundzik monstre szimf. jazzenekara vas. d. u. 4. Vigadó. Jegyirodák és helyszínen SZÍNHÁZAK MŰSORA: OPERA: A köpeny; Angelica nővér; Gianni Schicchi (%DS). Bérletszünet. NEMZETI: Délután: Kocsonya Mihály házas­sága (V 14). A Színművészeti Akadémia elő­adása. — Este: Nóra (­8). VII. 3. bérlet. NEMZETI KAMARA: Kaland (8). MŰVELŐDÉS HÁZA: Délután; Csalódások (3). Ifj. előadás. — Este: Kacagó tarkaest (8). MADÁCH: IV. Henrik (8). VÍG: Délután: Marie-Rose (8). Szombat­­délutáni bérlet Este: Hazudj nekem. UJ MAGYAR: A milliomos (8). ANDRÁSSY: Boldoggá teszlek (8). FŐVÁROSI OPERETT: Csodatükör (8). KAMARA VARIETÉ: Délután és este: Ramazuri (6, 9). NEMZETI BÁBSZINJÁTÉK: Délután: Mese­játék (4), este: Istvánka (8). ROYAL REVÜSZÍNHÁZ: Délután és este: Tempó Revü! (%5, %9). KOMÉDIA ORF.: Utazás a Hölgy körül (*9). ERZSÉBETVÁROSI: Délután és este: Ilyenek a férfiak (%6, 8). JÓZSEFVÁROSI: Délután és este: Tizedik kérő (%10, %9). KISFALUDY: Délután és este: Becskereki menyecske (%6, %9). ÚJSÁG SZOMBAT, 1941 OKTÓBER 18 CSÁKÓ ÉS KALAP Falrengetően mulatságos vígjáték a katona- és a civilélet gyönyöreiről. — Óriási magyar filmsiker. 12. hét Omnia. LEÁNYVASÁR örökszép melódiák, nagy kiállítás, viharos humor Sárdy János, Szeleczky Zita, Latabár és Kiss Manyi. 3—3. hét Royal Apollo és Atrium INTERMEZZO. Csodálato­san szép művészfilm Les­lie Howard és Ingrid Bergmann parádés szerepe. A legnagyobb külföldi filmsiker! 10. hét Radius BECSÜLETBŐL ELÉG­TELEN Égetően aktuá­lis amerikai politikai sza­tira. Bátor, szókimondói Remek színészek. James Stewart az élen. 4. hét Décsi A NAGY RIPORT. Izgal­mas, pompás kiállítású bűnügyi vígjáték: Fran­­chot Tone és Ann Solthem. Nagy premiersiker után most 2-ik hét Rialto. MIRE MEGVIRRAD. Mű­vészi francia film, izgal­mas dráma, remek ren­dezés: Jean Gabin és Arletti. 2-ik hét Forum. Te&áfc­­mgnd&züki Zene­világ A Nemzeti Zenede Barátai Egyesü­lete rendezésében a Nemzeti Zenede az idén az intézet székházának dísz­termében zeneirodalmi ismeretsoro­zatot tart. Az első est, október 21-én, Liszt-emlékhangverseny, majd három koncerten Mozart zongora-hegedű­­szonátáit adja elő Kása György és Szervánszky Péter. .A bevezető előadá­sokat Lajtha László és Major Ervin mondja. MOZI A filmmúzeum megalapítása A főváros vezetősége már régebben tervbe vette és elhatározta egy hézag­pótló kulturális intézmény, a film­múzeum létesítését. Ma már kétségte­len, hogy a film az az eszköz, amely a legalkalmasabb és egyben a legol­csóbb nevezetes , eseményeknek az utókor számára való megörökítésére. A film az élet leghűbb krónikása és így a legcélszerűbb a kor történései­nek lerögzítésére és későbbi időkben való felelevenítésére. A főváros első­sorban a budapesti vonatkozású ese­mények képanyagát igyekszik a léte­sítendő filmmúzeum keretében meg­őrizni és az utókor számára megis­merhetővé tenni. Az idei költségvetés­ben már fel is vettek egy nagyobb összeget a filmmúzeum megalapításá­nak céljaira és ezentúl minden költ­ségvetésben évenként megfelelő össze­get fognak beállítani a filmmúzeum anyagának folytatólagos kiegészíté­sére. Miután a történeti szempontból fontos események filmszerű feldolgo­zása többnyire a filmhíradók kereté­ben történik, a főváros a Magyar Filmirodával köt szerződést a film­múzeum megteremtésére. A Filmiroda ugyanis hajlandónak mutatkozott arra, hogy a főváros filmmúzeuma. Céljára külön raktárt létesít, amely­ben elhelyezi, őrzi és gondozza a fő­városi történeti filmtár anyagát. A fő­városnak viszont kötelezettséget kell vállalnia, hogy a filmmúzeum részére szükséges filmeket a Magyar Film­irodánál szerzi be A szerződés egy­előre 10 évre szól. A főváros fenntar­totta magának a jogot, hogy a mu­zeális szempontból érdekes, belföldön és külföldön harmadik személyek ál­tal készített filmeket megvásárolhassa, vagy csere útján megszerezhesse, il­letve kölcsönvehesse. Harmadik sze­mélyektől azonban a főváros csak a filmmúzeum céljaira előirányzott ösz­szeg 10 százaléka erejéig vásárolhat anyagot A Filmiroda külön raktárt épít a filmmúzeum képei számára és a raktárt a szükséghez képest saját költségén állandóan bővíti. Kötelezett­séget vállalt arra is, hogy a film­múzeum részére készülő új felvétele­ket a főváros kívánságára híradóiban elhelyezi és külföldi híradókban is lejátszatja. A filmmúzeum működé­sébe a törvényhatósági bizottság ille­tékes szervei időről-időre betekintést kapnak és a gyűjtemény fejlődését állandóan ellenőrizhetik. Az Ördög nem alszik Csortos Gyula fehér lepedőt kerít a vál­lára, láncot csörget a kezében és igy sza­ladgál ide-oda éjnek idején, mint szakállas idős gróf a saját kas­télyának folyosóin és termein keresztül, hogy mint kísértet ijesztgesse az embe­reket. A közönség pe­dig annyit nevett, hogy a végén már szúráso­kat érez az oldalában. Ezzel el is mondot­tuk véleményünket Vaszary Gábor leg­­frisebb magyar újdon­ságáról. Bohózat, mely nem ismer csak egy célt: a szórakoztatást, illetve még inkább a megnevettetést és célja el­érésében mindent elkövet, egyáltalá­ban nem válogatva az eszközökben. A szereplők: Csortos Gyula, Mihály­­ffy Béla, Hajmássy Miklós, Tolnay Klári és Szép Ilonka mindent elkövet­nek a derűs hangulat megteremtésére. ír Hazudj nekem Bókay János vígjátéka a Vígszínházban 1. Bókay János új vígjátékát és fő­szerepeiben Fényes Alice budapesti be­­mutatkozását nagy érdeklődés előzte meg. Fényes Alice hét éve Erdély leg­népszerűbb színésznője, Bókay János pedig napjaink legdivatosabb színpadi írója. Kettős érdekessége volt tehát a bemutatónak, amely fordulatot je­­lent mind a színésznő, mind az író pályáján.2. Bókay Jánosnak nagy szerepe van irodalmi és színházi életünkben, két vállalatot is vezet, a Vígszínházat és egyik könyvkiadó intézetünket. Közben egész Európában és Dél-Amerika több városában évek óta állandóan műso­ron szerepelnek a darabjai. Néhány esztendő alatt jutott népszerűségének mai csúcspontjára. Egészen kivételes színpadismerettel kialakította darabjai stílusát, s körülbelül egyidőben két irány­ba haladt. 3. Egyik irányának jelzőkövei a Meg­védtem egy asszonyt, a Szakíts helyet­tem, a Ragaszkodom a szerelemhez és a Négy asszonyt szeretek. Színházi lehetőségekkel játszadozó, színpadra született játékok. Elsősorban könnyed szatírát, gunyoros tréfát adnak jól­­formált jelenetekben. Érezhetően maga az író sem veszi túlságosan komo­lyan ezt a műfajt. A gyakorlott tár­saságbeli csevegő közvetlenségével el­mond egy kis történetet, mintha ta­núja lett volna, vagy emlékeiből ál­­lítgatná össze. Ezt a kis társaságbeli beszélgetés-anyagot a tapasztalt, vi­­láglátott emberismerő elnézően mo­solygó, szellemesen fanyar megjegy­zéseivel tűzdeli meg. Röpke általáno­sításai, közbevetett fél­mosolygásai és sokszor újszerű szófűzésükkel ránk­­lépő véleményei, a nők és férfiak örök párbaját illetően, rendszerint nagyon tetszetős, szórakoztató, kelle­mes, vagy csipkelődő, de mindig jól fogalmazott formában hatnak a szín­padról. Művelt és jólnevelt emberek kedves és okos világa lép Bókay színpadjára. Mindig a nő és öt férfi között csomózódó színes kis kérdé­sekről van szó, mindig kielégítő meg­oldással, gyors ütemben. Hogy van-e mélység a felszínes kis játékok alján? Eszünkbe sem jut a mélyükbe nézni. 4. Bókay azonban maga néz a játék mélyére darabjainak másik sorában. Másik útját a Rossz asszony és az Első szerelem jelzi. Itt kevesebb gon­dot fordít a mesterségbeli esztergá­­lyozásra, de helyet ad szereplő sze­mélyei rokonszenvesen hangzó lírájá­nak is, ami múlhatatlanul visszhangot kelt. Irodalmi szempontból kétségte­lenül, de színpadilag is magasabb színvonalon járnak ezek a darabjai, ha kevésbbé népszerűek is. Itt kirí­vóbbak, de mélyebbek a félig-meddig komolyan értett általánosítások. Pár­beszédeikben lépten-nyomon többes­számra fordul a szó. A szereplő Bókay darabjaiban nem önmagáról, vagy társáról, hanem mindig „a nőkről“, „a férfiakról“ beszél. A régi angol és­ francia társasági darabok virágzása idején a színpadi társalgás ilyen meg­jegyzésekre épült. A legutóbbi évek­ben Bókay újította fel ezt az aforiz­­más, paradoxonos fogalmazási for­mát és éppen sikerei bizonyítják, hogy a közönség szereti a párbeszéd­­írásnak ezt az általánosító szellemét. Felfigyel, ha többesszámban hallja az író véleményét és odaszámítja magát a színpadon szereplőkhöz. Közösséget érez velük, belejátszik a játékba, a színpad és a nézőtér közül eltűnik a rivalda s kialakul az az egyetértő összhang, ami nélkül nincs színházi siker. Ennek az összhangnak a meg­teremtését mesterien tudja Békeffy Já­nos. Közvetlen hangu és izű­ mondani­valóinak minden nézőtéren tapsol a közönség. Komolyabb lélekzetü szín­műveiben ezenkívül azonban sokszor befelé is néz s megindultan sző néha egy-egy őszintébb vallomást is a cse­vegésbe. 5. A Feleség-b­en találkozott legideáli­­sa­bban Bókay két útja. A tréfás és a komoly hang valósággal keresztezte egymást, s ez a szerencsés találkozás maradéktalanul kielégítette a bíráló­kat és a közönséget. Legjobb darabja és legnagyobb sikere volt. Legújabb műve, a Hazudj nekem viszont egyik útjára sem sorozható. Nem jelzi hatá­rozottan, melyik irányát akarja foly­tatni. Vígjátéknak nevezi, de a darab műfaja nem világos. A két főszereplő, Tibor, az öregedő mérnök és fiatal felesége, Kató, a színművek útjáról való. A pénzéhes, rosszindulatú ro­konság, az egész környezet pedig a boltozatos torzrajzok ismert képtárába tartozik. A felvetett ötlet szatirikus já­tékot igér. Az öregedő építész felesé­gül veszi barátnőjét, a kedves, fiatal özvegyet. Tudja jól, mit jelent köztük a nagy korkülönbség, s groteszk öt­lettel visszájára fordítja az örök férfi­­kívánságot a nővel szemben: ne mondj igazat, hazudj nekem, mutasd, hogy jobban szeretsz, mint valójában érzed, ne légy őszinte, de tégy boldoggá. Csak úgy kínálkozik az ötletet kifejtő játék a második felvonás számára. Várjuk, hogy milyen tűzijáték követ­kezik a női hazugságok sziporkáiból, hogyan világít rá az író az emberi és női gyöngékre, hogyan fonódik a hazug­ságok szövedéke az asszony köré, ho­gyan vergődik a férfi, miközben azt hiszi, hogy boldog, vagy pedig boldog lehetne, de nem tud hinni benne, mert hiszen maga kérte az asszonyt hazug­ságra és igy válik önmagán is mulató, gunyoros, komédiába hajszolatlan figurává. Az ötletnek ez a természe­tes következménye vérbelien Bókay­­nak való téma, a kínálkozó lehetősé­gek gazdag változataival. Kacérkodó, bujó­cskázó játékot várunk, csapongó, szertelenül kanyargó, fordulatos, má­sodik felvonást. Ehelyett azonban a második felvonásban a férj drámaian fogja fel az asszonyka első, egyetlen és merőben ártatlan, oktalan füllenté­sét, s fiatal feleségét azonnal elűzi a házból.6. Amint látjuk Bókay elkanyarodott mind a két eddig ismert útjáról. A felvonás feszesen komoly összetűzéssé fanyarodik, s a házaspár és a téma egy féltékenységi roham áldozata lesz Valami keresést érzünk ebben a hir­telen irányváltozásban. Különben miért ejtette volna el az író a kínál­kozó szatírát? Vagy pedig miért nem fejlesztette ki az első felvonás néhány komoly hangját a másodikban a férfi­­féltékenység elemzéséré? De Tibor idegességét, féltékenységét készen kapjuk a második felvonás első per­ceiben, ami egyébként is már a fele­ség panaszával kezdődik: nem tudja boldoggá tenni az urat, hiába szereti, hiába frti hozzá, Tibor nem hisz neki. Azt hiszi, nem őszinte, azt hiszi, hazudik. Közben játszódott le tehát az átváltozás, ami pedig akár szati­rikus, akár komoly formában is ér­dekes­ lett volna, hogyan jut el odáig a férfi, hogy saját groteszk kérését szenvedi meg: „hazudj nekem“. 7. A házaspár témája egyébként min­den felvonásban csak egy-egy jele­netre szorítkozik, a többit a mellék­téma, a rokonok mesterkedése fog­lalja el. A harmadik felvonásban is egyetlen jelenet oldja fel a témát, az öregedő férj és az asszony fiatal paj­tásának jelenete. A „hazudj nekem" szatirikus ötlete után, a régi rendre megtérő „ne hazudj nekem“ halk szentimentalizm­usára minden fintor nélkül, a férfi megadó ellágyulásával tér vissza a darab. 8. Aki ismeri Bókay műveit, világosan látja, hogy merőben új útra igyek­szik s ebben az átmenetben csak rendkívüli színpadismeretére, írás­készségére és tapasztalatára mutat, hogy ezt a műfaji torzót a közönség­gel el tudja fogadtatni. A mélyebbre néző elemzés azonban nem kételked­­hetik abban, hogy a nagyműveltségű, kitűnő szerző maga is tudja, a Ha­zudj nekem nem jelent írói pályáján kiemelkedő állomást, legfeljebb átme­netet, fordulatot arra az útra, ame­lyet eddig járatlanul hagyott, a dráma felé. Nem lesz meglepetés, ha rövide­sen Bókay-drámával is megismerke­dünk. A Hazudj nekem változatos anyagának komoly részletei után ér­deklődéssel várjuk. 9. Fényes Alice a női főszerepben na­gyon érdekes és rokonszenves. Szín­­padralépése után már rövid percek múlva úgy érezzük, felléptetése min­denesetre jelentékenyebb, mint az utóbbi évek vígszínházi próbálkozásai az utánpótlás szempontjából. Meg­jelenése vonzó, beszéde hibátlanul tiszta, értelmes, játéka, minden arc­­rezzenése világos és biztos. Magatar­tása pillanatra sem válik­ mesterkéltté Érthető elfogódottságában, az első fel­vonás során, a gyakorlatára támasz­kodott. Itt még megláthattuk mód­szerén a gyors vidéki próbák nehezen leküzdhető hatását. Hétéves gyakorlat után most érkezett a fővárosi színpad­nak ahhoz az igényességéhez, hogy az alakítási stílusok megkülönböztetését is el kell sajátítania. Még nem hatá­rolja el a szerep felépítését műfajok szerint. Ez a gyors, vidéki munka kényszereredménye, amit már oly sok­szor tapasztaltunk. Szerencsére Fényes Alice az előadás során mindjobban megszabadult ezektől a gátlásoktól. Megszólaltak önkéntelen igazi szív­­hangjai, elkapta az átélés sodra és volt olyan perce is, amikor már uralkodni kezdett a színpadon az a női és művészi varázs, amit ennek a fiatal kolozsvári színésznőnek egyénisége rejt, őszinte nagy sikere volt. Nem tanácsolhatunk nek­i jobbat, mint hogy igyekezzék a tudatos „szerepmegcsiná­­lást“ mindjobban elfelejteni és engedje át magát tehetsége legszerencsésebb részének, annak az ösztönös színpad­­érzéknek, ami feltétlenül elsősorbeli művésznőink közé vezeti majd. 10. Somlay Artur, a mester fölényes készségével hidalta át azt a különb­séget, amit szerepe az első felvonás után a másodikban megkíván. Érzően emberi volt féltékenységének kirob­banó hangjaiban és két olyan öt perce is van a darabban, amikor a mélyen zengő férfil­ra őszinte együtthangzá­­sát kelti fel egy megindult és elmor­zsolt könnyes mozdulattal, szóig sem jutó hanggal. A remek Ladomerszky Margit a kétszínűség, az álszent jó­indulat s a­­ női irigység minden árnyalatát felvonultatta szerepében, választékosan tartózkodó eszközök­kel. Orsolya Erzsi öreg házvezetőnője is egészen kitűnő. Nagyon oda kell rá figyelni, s megtapsolni. Feltűnt a Víg­színházban ezúttal először látott Or­bán Viola is. Fanyar szájmozdulata és száraz, kesernyés hangja a hiteles ábrázoláson át humort is megcsillan­tott, Ajtay Andor részvétlen szerepé­ben nem kapcsolódhat tevékenyen a darabba, de szótlan magatartása is kifejező. Szilassy László olyan köz­vetlenül egyszerű, ahogy két jelenete megkívánja. Dénes György, Bih­ary József és Gonda György egészíti ki még az együttest, amely Hegedűs Ti­bor rendezésének jól beosztott moz­gásával, eleven iramával közvetíti a darabot. Neogrády Miklós szép hatású tölgyfáimmá és szattyánzöld berende­zésű színpadán idegenkedve néztük a középen álló halvány mályvaszínű párnás karosszéket. Mire jó ez az indokolatlanul kiugró színfolt? A harmadik felvonás műterme egysége­sebb. Innoccnt-Vinczc Ernő Teljes sikerrel. A rendezés friss pergé­­séért Bánky Viktort illeti meg a di­cséret. Kár, hogy az előkelő grófi kas­tély hab­jának szekrénytetejére be­főttes üvegeket rakat. Ez nem álta­lános szokás. a. gy- Hat filmet hoz Kolczonay Ervin dr. fimvállalata Kolczonay Ervin dr. ismert film­ember nemrégiben önálló vállalatot alapított, amely bemutatkozásával máris letette a garast. Két magyar filmet gyárt: az egyik Szerelmi láz, főszereplői: Dayka, Csortos, Jávor. Slágerszámait pedig Bogyay István dr., a Hunnia kiváló sajtófőnöke és Mecseki Rudolf, a rádió zenei refe­rense szerzették. A másik magyar film Kakuk Marci. Külföldi filmjei: a Félvér, svéd gyártmány, a Biennale plakettjával kitüntetve, a Szerelmes­levelek, svájci eredetű, a Biennale serlegtulajdonosa, majd egy francia film, Kedélyes házasság és egy bravú­ros bűnügyi film, a Rejtélyes gyilkos­ság. Nem kétséges, hogy a kitűnő filmeket a megérdemelt sikerrel jutal­mazza a közönség.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék