Ujság, 1942. május (18. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-01 / 98. szám

Budapest, 1942 május 1, péntek XVIII. évfolyam, 98. szám ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hónapra ............ 3120 pengő Vegyesévre 9.50 pengő Egyes évre ................. . . . 37.20 pengő Egyes érám éra Budapesten, vidéken és a pálya­udvarokon hétköznap ......... 12 Kiér Vasárnap ............................... . . . . 31 fillér Megjelent vasárnap öt ünnepnap a tini napok kivételével minden nap. SZABADELVŰ NAPILAP FŐSZERKESZTŐ: MAKAY-PETROVICS GYÖRGY dr. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Aradi­ utca A TELEFON: *120-757, 120-756, 120-755, 120-754. Budapest 62 postafiók 282. FIÓKKI­ADÓHIVATAL: KÖLCSÖNKÖNYVTÁR (Telefon: 180-674) ÚJSÁG UTAZÁSI IRODÁJA V. kerüület. Gróf Tisza István­ utca 6. szám Telefon: 181-004 és 180-374. Mi történt csütörtökön A képviselőház letárgyalta a közéleti tiszta­ságról szóló javaslatot. Sztranyavszky Sándor, a képviselőház volt elnöke, ny. miniszter meghalt. A keleti arcvonal középső és északi szakaszán a német csapatok eredményes támadó- és ro­hamvállalkozásokat hajtottak végre. Helsinkiben légi riadó volt. Norwich városa ellen újabb támadást intézett a német légi­erő, az angol repülők Páris külváro­sait bombázták. Chatel­­­aigiri kormányzó Vichybe ér­kezett. Stockholm környékén május 9-én nagy­szabású hadgyakorlatok kez­dődnek. Észak- Afrikában az erős homokviharok miatt csak élénk felderítő tevé­kenység folyt. Tobruk kikötőjét olasz gépek tá­madták. A burmai hadszíntéren Lashio külváro­sait elérték a japán csapatok. Észak-Amerika keleti partjainál német ten­geralattjárók hat ellenséges kereskedelmi hajót elsül­lyesztettek. Washingtonban ülést tartott a csendesóceáni haditanács. A kubai kormány elismerte a De Gaulle-mozgalmat. George tábornokot, az USA Ausztrá­liában állomásozó repülőhad­testének parancsnokát ha­lálos repülőszerencsétlenség érte. Canberrában Curtin miniszterelnök elnök­letével haditanácsot tartanak. Japánban megkezdődtek a parlamenti választások. EGYRE FOKOZÓDIK A NYUGATI LÉGI HARC Német repülők Norwich ellen intéztek heves támadást, brit gépek Páris külvárosait bombázták. Darlan tengernagy Páris­ba utazott. Roosevelt tizenkilenc milliárd póthitelt kért hadicélokra. Választások Japánban Nahaz pasa megcáfolta az Egyiptom síiadbalépéséről terjesztett híreket RÓMAI illetékes helyen fö­lényesen cáfolták meg an­gol és amerikai távirati irodák­nak azt a híresztelését, hogy Olaszország állítólag különbéke megkötésén fáradozik. Az erre vo­natkozó olasz cáfolat, amelyet a Német TI római jelentése nyo­mán az Újság csütörtöki számá­ban közöltünk, egyebek között a következőket mondja: „E hí­reszteléseknél olyan mesterke­désekről van szó, amelyek Ang­liának és Amerikának azt a szándékát igyekeznek elleplezni, hogy mindenáron ilyen megol­dásra jussanak.“ Hozzátette a Stefani-iroda, hogy Olaszország a végső győzelemig akar har­colni. Ez a cáfolat erősen rá­tereli az érdeklődést a Földközi­tengerre, ami annál indokol­tabb, mert Roosevelt kedd esti rádióbeszédében tudvalevőleg megemlítette, hogy a Földközi­tengeren lejátszódó hadművele­tekben amerikai hajók is részt­­vesznek és az ottani helyzetnek a legnagyobb figyelmet szenteli. Ezzel kapcsolatban a Giornale d’Italia megjegyzi, hogy olasz részen nem becsülik le a föld­közitengeri hadműveletekben való amerikai részvétel esetleges jövőbeni jelentőségét, mind­amellett megállapítják, hogy ez a részvétel mindezideig nem okozott gondot a tengelyhatal­maknak. Rómában ezt a részvé­telt úgy magyarázzák — a lap szerint —, hogy a brit haditen­gerészet már a Földközi-tenge­ren sem tud megbirkózni a rá háruló feladatokkal. A Corriere della Sera pedig azt hang­súlyozza, hogy az Egyesült Álla­mok hajóhadának földköziten­geri működése nem ijeszti meg Olaszországot. Az olaszok — úgymond — készek megvédeni magukat minden ellenséggel, még Roosevelttel szemben is. 2# OLASZORSZÁG tudvalevő­leg éppen úgy, mint az egész háromezer kilométeres partvidék Norvégia legészakibb pontjától le egészen Spanyol­­országig, ott szerepel a második európai arcvonal kialakítására irányuló kombinációk között. Nyilván erre is céloz tehát az olasz lapok állásfoglalása az amerikai hajók földközitengeri szereplésével szemben. Ámde a legutóbbi napokban a második frontról szóló találgatásokkal párhuzamosan olyan kombiná­ciók is felmerültek a nyugati szövetségeseknél: vajjon nem kell-e számolni azzal, hogy Né­metország Anglia ellen indít tá­madást? Hogy a brit szigeten most éppen úgy gondolnak erre az eshetőségre, mint a német­szovjet háború megindulása előtt, azt bizonyítja a stockholmi Social Demokraten londoni tu­dósítójának az a távirata, amely szerint a legközelebbi jövőben nagyszabású hadgyakorlatokat tartanak London katonai körze­tében „inváziós kísérlet“ meg­akadályozására. A hadgyakorlat abból a feltevésből indul ki, hogy erős német hadsereg sike­resen száll partra Angliában és London felé nyomul. A hadgya­korlaton résztvesz kétezer főnyi polgárőrség és az egész polgári légoltalmi szervezet. Londonba nagyszámú csapatokat koncent­rálnak. A rendőrség drasztikus intézkedésekkel szabályozza majd a közlekedést. A hadgya­korlat programmjába tervbe vet­ték az úgynevezett ötödik had­oszlop — tehát az ellenség bel­földi rokonszenvezői —­ ellen való védekezést is. — Máskülön­ben a Brit birodalom erőkifejté­sének érdekes mozzanata a ka­nadai népszavazás eredménye. Mackenzie King kanadai mi­niszterelnök annak idején azt az ígéretet tette országa lakosságá­nak, hogy nem küld katonát a tengerentúlra. Amikor a minisz­terelnök ezt megígérte, akkor még távolról sem lehetett sej­teni, hogy milyen helyzetbe ke­rül a birodalom 1942-ben. Most, miután nyilvánvalóvá lett, hogy az Empire különböző veszélyez­tetett pontjain szükség van ka­nadai csapatokra is, Mackenzie King kormányának meg kellett szavaztatnia a népet, hogy küld­­jenek-e hát kanadai katonákat a tengerentúli harcterekre. A la­kosság többsége a kormány mel­lett volt, vagyis megszavazta a csapatoknak külföldön való fel­­használását, de a kanadai lakos­ságban erős kisebbséget jelentő franciák a kormány ellen adták le szavazatukat. Mindenesetre — a londoni Times szerint — a le­adott szavazatok nagy száma azt bizonyítja, hogy a birodalom védelmi problémája a legna­gyobb érdeklődést keltette a la­kosság körében. A FRANCIAORSZÁG ÉS A NYUGATI HATALMAK vi­szonyának alakulásáról csütör­tökön addig az időpontig, ami­kor ezeket a sorokat írjuk, nem érkeztek közelebbi hírek. Az Egyesült Államok külügyminisz­tere, Cardell Hull a szerdai sajtóértekezleten azt mondotta, hogy Washington és Vichy vi­szonya még mindig a „napi ese­ményektől és a figyelembe veendő változásoktól“ függ.­­ Másrészt a Német Tr­vich­y-i kel­tezéssel rövid beszámolót hoz arról a megbeszélésről, amelyet Laval a közelmúlt napok egyi­kén folytatott Leahy-vel, az Egyesült Államok franciaországi nagykövetével. Eszerint a francia kormányfő nyomatékosan hang­súlyozta a nagykövet előtt, hogy „feltétlenül hisz Németország győzelmében és ezért — mint ahogy azt egész politikai pálya­futása során is tette — elenged­hetetlennek tartja a Németország­gal való politikai együttműkö­dést“. Azt is mondotta Laval, hogy Németország ellenségeinek győzelme a bolsevizmus európai térhódítását jelentené, ezért Franciaországnak megfelelő elő­vigyázatossági rendszabályokat kell alkalmazni. Beszélt Laval arról is, hogy Franciaország mindenütt, ahol módjában áll, megvédi gyarmatbirodalmát. Vé­gül Amerika és Franciaország viszonyának megromlásáért a francia emigránsokat és a zsidó­kat tette felelőssé a kormányfő. Hírt ad a Német TI arról a nyi­latkozatról is, amelyet Angers francia megye főnöke tett a La­val miniszterelnökkel folytatott megbeszéléséről. A kormányfő egyebek közt a következőket mondotta a prefektusnak: „Ami­kor követtem a tábornagy fel­hívását és vállaltam, hogy az ő vezetése alatt átvegyem a kor­mányzat súlyos felelősségét, ezt tisztán hazaszeretetből tettem, hogy diadalra juttassam a Fran­ciaország számára egyetlen el­képzelhető politikát és hogy meg­kíméljem hazámat szörnyű csa­lódásoktól.“­­ Egyébként Vi­­chyben szerdán fontos megbe­szélések játszódtak le, így Pétain tábornagy államfő kihallgatáson fogadta Pietri madridi francia nagykövetet, aki beszámolt a Franco tábornokkal folytatott megbeszéléséről. Laval pedig Chatellel, Algír főkormányzójá­­val és Nogues tábornokkal, Francia-Marokkó helytartójával tanácskozott, nyilván olyan kér­désekről, amelyek Franciaország gyarmati világát igen közelről érintik. — Itt említhetjük meg, hogy Kuba latinamerikai köztár­saság kormánya elismeri a de Gaulle-féle „szabad francia“ mozgalmat. — Érdekes francia vonatkozású hír még az, hogy a kormányhoz közelálló Moniteur vezércikkben követeli: tisztítsák meg a közigazgatást a megbíz­hatatlan és ellenzéki elemektől. Tűrhetetlen — írja a lap —, hogy olyan emberek, akiknek a marsall és a kormányfő gondo­latait kellene megvalósítaniuk, továbbra is kötelességüket meg­szegve, gyűlölködő híresztelése­ket terjesztenek és a kapott uta­sításokkal ellenkező módon cse­­legszenek. ILLETÉKES német hely­­­­ről csütörtökön közlést ad­tak ki a svédországi nagy kikö­tőből, Göteborgból menekülést megkísérelt norvég hajók ügyé­ben. Mint emlékezetes, a norvég hajókon, amelyek angol kikö­tőkbe akartak menekülni, fegy­vereket találtak, amelyek angol helyről kerültek oda. A Wil­­helmstrassén csütörtök délben külföldi újságírók megkérdez­ték, vájjon német felfogás sze­rint lezártnak lehet-e tekinteni a norvég hajók ügyét? Erre a kérdésre azonban nem kaptak végleges választ. Német politikai körökben ezzel kapcsolatban ki­jelentik — közli a német illeté­kes hely —, hogy Svédország és Németország között „az eset megítélését illetően tulajdonkép­pen csak annyiban van különb­ség, hogy míg Stockholmban nyilvánvalóan csodálkoztak azon, hogy az angolok diplomáciai sérthetetlenségükkel visszaélve fegyvereket szállítottak a göte­­borgi hajókra, addig ez Berlin­ben már annál kevés­bé kelt csodálkozást, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy a brit diplo­matáknak fő feladataik közé tar­tozik a fegyverek csempészése, illetékes helyen ezzel kapcsolat­ban emlékeztetnek a közismert tangeri, zágrábi, bukaresti és egyéb esetekre. Illetékes helyen egyébként kilátásba helyezték, hogy rövidesen jegyzéket nyúj­tanak át a külföldi sajtó berlini képviselőinek és ebben a jegy­zékben tanulságos összeállítás­­ban közlik mindazokat a közel­múltban történt eseteket, ame­lyek az angol diplomaták és a londoni titkos­szolgálat közvet­len együttműködését bizonyít­ják“.­­ Különben érdekes svéd vonatkozású hír az, hogy május 9-e és 20-a között Stockholmban és környékén nagyszabású kato­nai hadgyakorlat lesz, a had­gyakorlat feladata az, hogy meg­akadályozzon ellenséges csapa­tokat a főváros „megszállásá­ban“ Ara 12 fillér

Next