Ujság, 1942. június (18. évfolyam, 123-145. szám)
1942-06-07 / 127. szám
O ÚJSÁG VASÁRNAP, 1942 JÚNIUS 7 dementis Ervin dr. riportja: „Istenkisértés“ egy karcsú monoplánon Most van harmincéves évfordulója annak, hogvai első masvar nilója.l Prodom Guidó, az első színmaavar szerkesztésű képen felszállt és a legnagyobb elszörnyedésre alig 25 méter magasságban elrepült Budapest felett . . Prodam Guidó aranyvitézségi érmes repülőfőhadnagy, a világháború hős pilótájának 30 éves aviatikai jubileuma alkalmával a repülő- és harcosbajtársak országos ünnepséget rendeznek a Vigadóban. (Ulsánhir) Halkan beszélgetünk a kis budai lakásban. Kint tékozlón szórja aranysugarait a júniusi nap, bent a szobában mélybarna az árnyék; a halk szavak emlékeket idéznek, régi napok diadalait, elfelejtett sikereit. A régi pilótaélet kalandos esztendeiről folyik a beszéd, s aki valamikor fiatalon és fékezhetetlen lelkesedéssel, halált megvető bátorsággal nyergelte meg összedrótozott masináját, hogy meghódítsa vele a felhők birodalmát, ma fáradt és csendes férfi, visszavonult életet élő veteránja a hajdani diadaloknak, amelyeknek híre akkoriban az egész világon ismertté tette ezt a nevét: Prodam Guidó. A repülés öreg katonáját most Ünneplik a régi bajtársak. Harminc esztendeje annak, hogy Prodrom Guidó „a legnagyobb elszörnyedésre" elszállt gépével Budapest fölött. Erről a bravúrról s régi pilótaélményeiről beszélgetünk a jubileum küszöbén. Hallgassuk, mit mesél a repülés hőskorának egykor olyan ismert és irigyelt lovagja. — Horváth Ernő tanár volt akkoriben az egyik legismertebb repülőtervező — kezdi elbeszélését Pundam Guidó és egy pillanatig a magasba szálló cigarettafüst halványkék felhőjének útját figyeli. Horváth egymásután készítette saját tervezésű egyfedelű gépeit. Ezeken röpködtünk párméteres magasságban a rákosi gyakorlótér felett. Mivel pedig fordulni nem igen tudtunk még akkoriban, a gyakorlótér végén leszálltunk, megfordítottuk a masinát, aztán rajta, megindultunk az ellenkező irányba. „Csinálj valami nagyot!“ — Nagyobb eredményekre vágytunk, a tér fölötti ide-oda cikázás már nem elégített ki bennünket. „Csinálj valami nagyot" — mondta egy alkalommal az akkori aeroklub elnöke, s én elhatároztam, hogy megmutatom, mit tudok! Vakmerő tervet agyaltam ki, elrepülök Budapest felett, alacsonyan, közel a kéményekhez, háztetőkhöz, lássák, mire képes a magyar pilóta, így is lett. Horváth új gépével a „Horváth ttlla"-val egy ködös délelőttön felszálltam Rákoson életem első „nagy" repülésére. Start után nyomban Újpest felé vettem irányt, körülbelül száz méteres magasságban. Újpestnél balra kanyarodtam, elbillegtem a vasúti hídig, majd a Duna fölött repültem továbbdél felé. Most már jóval alacsonyabban szállt a gép, nem lehettem harminc méternél magasabban. A masina olyan bizonytalanul haladt, úgy himbálózott, hogy alig mertem a magasból letekinteni. Ráadásul a motor sem kapott elegendő benzint , ezért egy biciklipumpával kellett nyomást adnom a tartálynak. Már a Parlament tájén jártam. A gép egyre erősebben ingadozott. Attól féltem, beleesem a Dunába, vagy nekirepülök a Lánchídnak, de szerencsére nem történt semmi baj. Fél kezemmel a kormányt markoltam, másik kezemmel a pumpával dolgoztam ... Lent a korzó népe már észrevette a repülőgépet és lelkesen integettek felém. Sajnos, nem tudtam visszainteni, annyira elfoglalt ez a motorhiba ... Az összekötő vasúti hídnál sikerült balra fordulni, itt ismét felhúztam a gépet nyolcvan-száz méterre, s elrepültem Kőbánya fölött. Most már olyan ijesztő volt a gép ingása, hogy lenéztem, hol érhetnék biztonságosan földet. Barátságosan hívogató, zöld rét terült el alattam. Siklórepüléssel szálltam le, egyenesen a zöld tábla közepébe. Itt vettem észre, hogy a rákosi gyakorlótér helyett, attól mintegy kétszáz méterre, egy bolgár kertész, káposztaföldjén „landoltam“ . .. Huszonöt csonttörés, öt koponyarepedés... — Horváth Ernő gépével ezután a repülés után többfelé is bemutattam tudományomat. A Quarnerót kétszer átrepültem Fiuménál, a második repülésnél gépemmel belezuhantam a tengerbe, úgy húzott ki egy torpedóromboló legénysége. Sokszor lezuhantam, de mindig szerencsém volt, nagyobb baj sohasem ért, mindössze huszonöt csonttöréssel és öt koponyarepedéssel úsztam meg a dolgokat. A világháborúban is megsebesültem. 1915 február 10-én fontos feladattal bíztak meg. A gardolói repülőtérről indultam egy rozoga „Grandenburg“-géppel. Alig repültem 15—20 kilométert az előírt irányba, működésbe lépett az ellenséges légelhárítás. De hiába adták le felém százával az ágyúlövéseket, egy sem talált. .. Persze az akkori „légelhárítás“ ... Egyszer csak lövések fütyülnek a fülem mellett, gépfegyver kelepel a hátam mögött, aztán hirtelen elhúz mellettem vagy tíz ellenséges vadász. Egy lövés a karomat érte, hat másik pedig a vállamba fúródott. Már nem voltam teljesen ura a gépnek, zuhanórepüléssel száguldtam lefelé a háromezer méteres magasságból s csak egészen a föld közelében sikerült vízszintesbe hozni a gépet. Sajnos, a mi vonalainktól távol, az ellenség kellős közepén találtam magamat. A sors úgy rendelte, hogy fogságba kerüljek. Súlyos sebeimmel előbb Santorsoba vittek, majd a vicenzai fogolytáborban feküdtem felgyógyulásomig ... ,,A levegő vakmerő utasa“ Régi újságokban lapozgatok. Pesti újságok, külföldi hírlapok írnak elragadtatással Prodam nagyszerű repüléseiről. Világszenzációnak tartották a háztetők fölötti repülést. Egyik magyar lap szerint „Istenkisértés volt, amire Prodam Guidó vállalkozott". „Az Újság" 1911 november 5-iki, vasárnapi számában ezt találom többek között Prodam „nagy“ repüléséről: „Ma délelőtt szenzációja volt a dunaparti korzó közönségének. A szép őszi időben egy karcsú monoplán tűnt fel az Országház és a Duna fölött. A levegő vakmerő utasa Prodam Guidó volt, aki már hónapok óta kísérletez a rákosi repülőtéren egy Horváth tanár által konstruált Blériot rendszerű monoplánnal. Mai útjára kevéssel tizenkettő előtt indult el Prodam s nagy kerülőt téve a város fölött, baj nélkül érkezett vissza barátai közé, akik a repülőtéren aggódva várták és sikeréhez melegen üdvözölték ... Az egész repülés 12 percig tartott, ami magyar konstrukciójú gépnek eddig kétségtelenül a legszebb eredménye ...“ Régi szép idők ... Azóta elmúlt néhány évtized, a diadalmas Horváth-gép ott lóg a Közlekedési Múzeum kupolája alatt, s utódai a biztos mozgású, szélvészsebes Junkersek, Curtissek, Heinkel bombázók alaposan megváltoztatták a repülés képét. Jól látja ezt Prodam Guidó is, aki a régi szakértő biztos ítéletével mondja: „A modern gépek valósággal szenzációsak, a repülésben technikailag már semmi sem lehetetlen . . .“ Így beszél, s érzem, hogy közben arra az összedrótozott, vászonszárnyú, gyanús külsejű, rozoga instrumentumra gondol, amelyik ott porosodik a múzeum magányában, kint a Ligetben ... Aztán sokáig üldögélek a nyári délután csendjében Prodám Guidóval, a régi idők híres pilótájával. A fiumei olasz család sarja, a világháborús magyar hadsereg szépen dekorált hős repülőtisztje búcsúzóul még elárulja, hogy minden régi kalandjánál jobban érdekli a fia sorsa, az ifjú Prodámé, aki ma daliás repülőhadnagy, s épúgy megöli a legújabb típusú vadászgépet, mint édesapja a törékeny Horváth Zilát ezelőtt harminc esztendővel a rákosi gyakorlótéren ... A villamosvasút nyári menetrendje A BSzKRt elkészítette a villamosvasút nyári menetrendtervezetét. A Krisztina körút forgalmának javítása érdekében a vasútigazgatóság a 69-es villamos vonalát a Széll Kálmán térig akarja meghosszabbítani. Ez azonban csak akkor valósítható meg, ha a 33-as relációt megszüntetik. Ezzel a megoldással a 14-es és a 75-ös kocsik túlzsúfoltsága enyhülne. A nyári menetrend a kispesti forgalom egységesítését célozza. A tervezet szerint az 50-es járat végállomását a Szent Itván-kórházhoz helyezik át, hogy így közvetlen csatlakozás létesülhessen az Orczy-út, a Keleti pályaudvar, az Üllői-út és a Soroksári-út irányában. A 20-as kocsira való átszállással a Nemzeti Színház irányában továbbra is fenn akarják tartani az eddigi összeköttetést. A 16-os villamos vonalát a Simor-utcai mai végállomástól a Könyves Kálmán körút és Üllői út keresztezéséig (Népliget Sarok) akarják meghosszabbítani. Ez a változtatás azonban csak a Szent István-kórházi végállomás átépítése után valósítható meg. A nyári menetrendhez a rendőrség budapesti főkapitánysága általánosságban hozzájárult, de ragaszkodik a 33-as jelzésű relációnak, illetve olyan járatnak a fenntartásához, amely a Horthy Miklós körtér—Krisztinaváros— Széll Kálmán tér közötti útvonalon az átszállás nélküli, közvetlen összeköttetést biztosítja. Kispest és Pestszentlőrinc polgármestere viszont a járatok sűrítését és az 50-es kocsi végállomásának az Orczy téren való meghagyását kívánja. A főváros közlekedési ügyosztálya is azt javasolja, hogy a 33. és 69. számú kocsik változatlanul közlekedjenek, a kőbányai közlekedés javítása érdekében 12-es jelzéssel új járatok induljanak (ez hétfőn mármeg is történik. A szek.), a 37-es villamos vonalán pedig a Baross-téri-kőbányaiúti kocsiszín között villamosok helyett sinautobuszok járjanak az eddigi menetrenddel. Addig is, míg a sinautobuszok itt forgalomba állíthatók, a 37-es villamos közlekedése változatlan marad. Hatalmas programmot ölelnek fel a milánói magyar-olasz kulturális ünnepségek Milánó, június 0. A milánói magyarolasz kulturális ünnepségek előkészületei nagymértékben előrehaladnak. A magyar kormány képviselőjét, Ullein- Revtezky Antal rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, sajtófőnököt az olasz kormány képviselője, az összes milánói polgári és katonai hatósások vezetői, valamint az Istituto di Alta Cuttura vezetői, De Carritaoii márki szenátor, állami miniszter, valamint Treccani gróf fogadják. Ullein-Revlezky Antal követ, sajtófőnök Milánó egyik legnagyobb és legszebb palotájának, a Palazzo Starlónak történelmi nagytermében előadást tart a magyar szellem latinitásáról. Az előadást nagyobb szabású fogadás is követi. A milánói kulturális ünnepségek egyik érdekessége lesz a magyar egyetemek tanárainak az olasz egyetemi tanárokkal való összejövetele és megbeszélése olasz-magyar egyetemi és felsőoktatási kérdésekről. Az olasz egyetemi ifjúsági szervezetek meghívására előadást tart a magyar nemzeteszméről Horváth István dr., a Forum magyar-olasz szemle főszerkesztője. Claudea egyetemi tanár Rákócziról tart előadást. Két nagyobbszabásu hangverseny is lesz, az egyiket Károlyi Gyula, az ismertnevű kitűnő zongoraművész adta s műsorán legnagyobbrészt Liszt-művek szerepelnek. A hangversenyt Capri milánói zeneakadémiai tanár előadásai előzi meg, aki Liszt Ferencről beszél. Hangversenyt ad Zathureczky Ede, a Zeneművészeti Főiskola tanára is. A hangversenyeket a Scala hangversenytermében tartják. Június 12-én a milánói Villa Realéban kiállítás-sorozat nyílik meg, amely egyedülálló a magyar-olasz kapcsolatok történetében. A kiállítás a magyar-olasz kapcsolatok évezredes történetét Pannóniától a legújabb korig mutatja be, eredeti, másolt, vagy KÉZIMUNKA FONALAK CHLEIFER Vilsnos es&szár-ut 10 fényképezett dokumentumokban. Az olasz múzeumok is eredeti anyagot bocsátottak a kiállítás rendelkezésére. Az ünnepségek folyamán könyvkiállítás is lesz, amely első ízben mutatja be, hogy milyen elterjedt az olasz könyv Magyarországon, valamint, hogy magyar szerzők olasz vonatkozású művei milyen nagy számban jelentek meg a könyvpiacon. A hatalmas programmot magyar kulturfilmek bemutatása egészíti ki. A rendező Istituto di Alta Cultura, Bassani egyetemi tanárral az élén kétszáz oldalas, körülbelül száz illusztrációval díszített munkát adott ki. „A magyar kultúra és a magyar művészet" címmel. A könyv előszavát Fabinyi Tihamér írta. Halálos családi dráma az Abonyi-utadban Pénteken este 9 óra után halálos családi dráma játszódott le az Abonyi-utca 4. számú ház lépcsőházában. Alföldi László kőfaragósegéd revolverrel agyonlőtte különváltan élő feleségét, a Pfeiffer és Heszky skrkfsnagykereskedés egyik cégtulajdonosának lányát, Alföldi Lászlóné született Pfeiffer Verát. Alföldi László hosszabb ideje dolgozott a Pfeiffer és Heszky cég Károly körúti üzemében, amelynek jól fizetett alkalmazottja volt. Két évvel ezelőtt vette feleségül főnöke lányát, az akkor 20 éves Pfeiffer Verát. Az első időben jól éltek a fiatalok, de a férj egy évi házasság után kezdett esténkint kimaradozni és emiatt gyakran voltak nézeteltérések férj és feleség között. Egy heves összeszólalkozás alkalmával külön költöztek, de nemsokára ismét kibékültek. Rövid ideig tartott a harmónia a házaspár között, mert a férj csakhamar ismét kártyázni kezdett, felesége ekkor hazaköltözött szüleihez az Abonyiutca 4. számú házba. A férj gyakran kérlelte feleségét, hogy térjen vissza hozzá, rábeszélése azonban eredménytelen maradt. Alföldi továbbra is megmaradt a cég alkalmazásában, felesége pedig pénztáros és könyvelőnő volt apja üzemében. A fiatal házaspár tehát minden nap találkozott, de csak hivatalosan érintkezett egymással. Alföldi pár nappal ezelőtt kilépett a cégtől és pénteken este megleste feleségét az Abonyi utca 4. számú ház lépcsőházában, ismét kérlelni kezdte, hogy béküljön ki vele, de a fiatalasszony azt válaszolta, hogy ennek nincs semmi értelme. Alföldi erre revolvert rántott elő zsebéből és az asszonyra sütötte a fegyvert, azután önmaga ellen fordította pisztolyét és mellbelőtte magát. A kihívott mentők a szerencsétlen fiatal asszonyon már nem tudtak segíteni, a golyó a koponyájába hatolt és megölte. A merénylő férjet életveszélyes állapotban vitték a Rókuskórházba. Kihallgatni még nem lehetett. Elkészült a budapesti gyorsvasút kiépítésére vonatkozó hivatalos előterjesztés Elkészült a budapesti gyorsvasút terve, amely a főváros hivatalos lapjának szombati számában jelent meg. Az egész kötetet kitevő hatalmas előterjesztést Szendy Károly polgármester elgondolásainak megfelelően Babarczy István báró közlekedési tanácsnok készítette. A tervezet a gyorsvasút-probléma minden részletére kiterjed, így ismerteti a gyorsvasút szerepét a nagyvárosok közlekedésében, összehasonlító táblázatot találunk a külföldi városok gyorsvasútjairól. Ebből megtudjuk, hogy Londonban, Newyorkban, Tokióban, Parisban, Berlinben, Moszkvában, Chicagóban, Osakában, Buenos Airesben, Bécsben, Filadelfiában, Hamburgban, Bostonban, Glasgowban, Sydneyben van, Sanghajban, Leningrádban, Rio de Janeiróban, Detroitban, Pekingben, Kalkuttában, Los Angelesben, Rómában, Kairóban, Tiencinben, Sao Paolóban, Nagojában nincs gyorsvasút. Az előterjesztés második része ismerteti a budapesti gyorsvasútra vonatkozó eddigi elgondolásokat, javaslatot tesz az újabb relációk kiépítésére, rámutat arra, hogy a későbbi időben miként lehet a hálózatot fejleszteni és meghatározza a vonalak építésének sorrendjét. A harmadik fejezet forgalmi szempontok figyelembevételét ajánlja az 1. (kiskörúti) és a 2. Ferenc József vonal építésénél. A negyedik fejezet a műszaki, az ötödik a pénzügyi, a hatodik pedig a jogi szempontokkal foglalkozik. Végül a polgármester előterjeszti határozati javaslatát, amely rövid összefoglalója lesz a budapesti gyorsvasúti hálózat kiépítésére vonatkozó döntésnek. Ennek a közgyűlés által való elfogadása és az illetékes felügyeleti hatóságok részéről történő jóváhagyása teszi lehetővé majd, hogy a földalatti gyorsvasút-építkezés megindulhasson. Az előterjesztést térképek, rajzok, grafikonok egész sora támasztja alá és világítja meg. Meg kell állapítani, hogy Babarczy tanácsnok igen mélyreható, alapos és hatalmas munkát végzett, amikor a gyorsvasúti problémát a legapróbb részletekig kidolgozta és a döntő tényezők elé tárta. Az Újság a Budapest közönségét közelről érintő, nagy horderejű városrendezési terv beható ismertetésére a közeli napokban visszatér. A „Donauzeitung“ különszáma Magyarországról A belgrádi Donauzeitung május 31-i kiadásához mellékelt különszámában rendkívül tartalmas, pompás fényképfelvételekkel kiegészített beszámolót közöl Magyarország ipari, gazdasági, pénzügyi és társadalmi helyzetéről, valamint arról a szerepről is, amelyre Magyarország a nagytérgazdaságban hivatott. A Donauzeitung magyar különszámában mindenekelőtt Magyarország kormányzójának képmását közli, az államfőét, aki nemzetét felszabadította a bolsevista rémuralom alól. Magyarországnak a nagytérgazdaságban betöltött szerepéről a Donauzeitung különszámú vezető helyen közli Varga József dr. ipar- és kereskedelemügyi miniszter összefoglaló ismertetését. A lap a magyar mezőgazdaság tervszerű munkájáról ,az 1933—39-es évek délkeleteurópai terméseredményeinek és állatállománya fejlődésének adatszerű kimutatásával számol be. Részletesen foglalkozik Magyarország ipari és pénzügyi helyzetével. Néhány pompás fényképfelvétel örökíti meg Budapest legszebb pontjait és méltatja a főváros balneológiai jelentőségét. A magyar vidék életéről készült művészi fényképfelvételek, amelyek a Dunasdúl, a Hegyalja, a Hortobágy, majd a magyar bányavidék és a székesfőváros megkapóan érdekes részleteit örökítik meg, színes és érdekes képét adják Magyarországnak. EDEK ÓTA megbízható SZAKÜZI.ET Libái és März NYUGATIKAT1 54