Ujság, 1943. december (41. évfolyam, 265-289. szám)
1943-12-01 / 265. szám
* Budapest, 1945 december 1. szerda XIX. évfolyam, 255. szám ELŐFIZETÉSI ÁRAK: JgjjSF SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: *“*“ «SHI I* Budapest. 62.. DOSlaftok 282. Egyes szám ára Budapesten, vidéken MeHl Hm» . ”” Megjelenik vasárnap ás ünnepnap utáni napok ^LJjf* a!|||ÉlÉCH T. kerület Gróf Tisza István utca 6. szám. kivételével minden nap ^*18SsBr flmvvStmm Telefon: 181—004 és 180—674 EMuumuuuimwii.mi«hmmsimim SZABADELVŰ NAPILAP A FŐSZERKESZTŐ* MAXAY-PETROVICS GYÖRGY cfp. Mi történt A nikopoll hídfőnél és a nagy Dnyeperkanyarulatban valamelyest lanyhultak a harcok, ezzel szemben Kremencsug és Krivoj-Rog vidékén a szovjet haderő erősebb támadásokba kezdett. Cserkasszi körül nőtt az ádáz és váltakozó sikerű harcok hevessége, — közli a német hadijelentés. Dél-Itáliában súlyos harcok vannak folyamatban a Sangro völgyében levő keleti német szárny ellen. Bréma ellen intéztek támadást hétfőn felhők oltalma alatt amerikai repülőgépek, amelyek közül a németek 33-at lelőttek. A német búvárhajók az Atlanti-óceánon, a Földközi- és Feketetengeren 36.000 tonna angolszász kereskedelmi hajóteret süllyesztettek el s ezenkívül több hadihajót is elpusztítottak. Hitler vezérkancellár beszédet mondott húszezer fiatal tiszt előtt. Fehér-Oroszországban — miként a Bud. Tud. jelenti — szokatlanul enyhe időjárás köszöntött be. Emiatt a keleti arcvonal jelentős részén, az Exchange Telegraph moszkvai tudósítójának jelentése szerint, iszaptenger borítja a földet, miután a hóréteg teljesen elolvadt. Hull amerikai külügyminiszter a legutóbbi sajtóértekezleten kijelentette: A világban jelenleg terjesztett békehíresztelést álhírnek kell minősítenem. III. Viktor Imánuel király lemondott Abesszínia és Albánia trónjáról. Az United Press lisszaboni értesülése szerint Churchill és Roosevelt már néhány napja Kairóban tartózkodik, Sztálin után van a hármas értekezletre s jelenleg Teheránban időzik. Ankarai diplomáciai körökben úgy tudják, hogy Roosevelt, Churchill és Sztálin hármas találkozója Teheránban fog lefolyni. A Neue Zürcher Zeitung londoni tudósítója jelenti: Brit mérvadó körök semmiképpen sem erősítik meg az állítólagos béketapogatódzásokról szóló híreket, a vezető lapok azonban továbbra is foglalkoznak velük. Gomel környékéi tovább tart a súlyos küzdelem Roosevelt, Churchill és Sztálin, hír szerint, Teheránban ül össze hármas értekezletre A keleti front középső szakaszán váratlan olvadás akadályozza a hadműveleteket. Navratil horvát hadügyminiszter látogatást tett Hitler vezéri főhadiszállásán Az USA nem támogatja az emigráns kormányokat Amerikából egy angol lap azt újságolja, hogy rövidesen nagyjelentőségű eseményt várnak. Ez a híradás nyilván azokra a békehiresztelésekre vonatkozik, amelyeket mind a két hadviselő fél cáfol. A németek szerint ezekkel a békehiresztelésekkel az angolszászok Moszkvát akarják befolyásolni. Hull amerikai külügyminiszter viszont azzal magyarázza, hogy „a németek céltudatosan terjesztői a béke hírét, hogy ezzel a Szövetséges nemzetek háborús akaratát és erőfeszítését befolyásolják“. Mindezek a békehíresztelések kapcsolatban látszanak lenni Sztálin, Roosevelt és Churchill találkozójával. Egyik hír szerint Egyiptom valamelyik városában, Kairóban vagy Alexandriában már együtt is ülnek. A diplomáciai sakkhúzások ideje alatt valamennyi harctéren súlyos harcok tombolnak. Oroszországban az egész front hoszszában dúlnak a harcok és a német hadijelentés szerint különösen Gomel környékén mérkőznek nagy erők. Nem lanyhul a légi háború sem, bár Berlint a péntek éjszakai nagy támadás óta elkerülték az angol repülők. Viszont Brémát, a nagy kikötővárost, hétfőn nappal érte az amerikai légierők súlyos támadása. A Wilhelmstrasse félhivatalos állásfoglalásáról emlékszik meg Heydebreck, a Pest berlini tudósítója. A tudósító szerint a Wilhelmstrasse hírei arról tudnak, hogy Sztálin az új háromhatalmi konferencián való részvételét „attól tette függővé, hogy kétségtelen bizonyítékokat nyer egy német—angol megegyezés kizárásáról“, másként Sztálin olyan magatartást követel az angolszász hatalmaktól, hogy ne kelljen tartani a német—angolszász különbékére irányuló tárgyalásoktól. Az említett közlemény szerint a német nagyvárosok fokozott intenzitású bombázása mintegy ezt a biztosítékot jelentené. Megindultak a találgatások az új konferencia helyéről is. Egyes verziók szerint a három vezető szövetséges államférfi Algírban tanácskozik, tehát lényegében ugyanabban a szférában, ahol a sorsdöntő jelentőségű casablancai konferencia ülésezett. Más verziók szerint viszont az államférfiak Kairóban, vagy Alexandriában tanácskoznak. Ismét más jelentések abból a tényből, hogy Steinhardt, az USA ankarai nagykövete keleti irányban utazott el hirtelen Törökországból, azt a következtetést vonják le, hogy a konferencia színhelye a Közel- Kelet, vagy pedig esetleg éppen a Kaukázus; ezeknek a kombinációknak a felvetői Bagdadra, sőt esetleg Tifliszre, vagy Bakura gondolnak, s tehát Sztálin egykori szűkebb hazájára. Az emigráns kormányok jövője Több alkalommal foglalkoztunk azzal, miként ítéli meg mind a Szovjet Unió kormányzata, mind pedig az angolszász kormányok az emigráns kormányok jövőjét, tehát népeikhez fűződő háború utáni viszonyát. Erre vonatkozóan most az NST stockholmi forrásból eredő közlése szerint nyilatkozatot tett Pierle, az USA helyettes külügyi államtitkára. Berle nyilatkozata szerint az emigráns kormányok a háború után nem igényelhetik maguknak országukban a hatalmat. Fierle szerint feltétlenül számolni kell a földalatti mozgalmak és a harcoló tömegek vezetőinek kívánságaivl, mert ezek a tömegek véreztek a háború folyamán és vezetőik állanak közvetlen kapcsolatban az illető országok közvéleményével. Éppen ezért az USA-nak bizalmat kell tanúsítania a tömegek és vezetőik iránt és rájuk kell bíznia, hogy tekintet nélkül az emigráns kormányokra, sőt az emigráns uralkodókra, olyan kormányformát válasszanak, aminőt óhajtanak. Az NST tudósítása ehhez a hírhez az egyik svéd napilap tudósítójának közlését mellékeli, amely szerint az olyan jobboldali politikusok, mint például Peyrouton vagy Giraud, nem számíthatnak többé amerikai támogatásra. Ez a megállapítás azért is érdekes, mert Peyrouton ellen, aki Észak-Afrikába való emigrációja előtt a jobboldal egyik exponens vezető egyénisége volt, éppen most indult meg Algírban a bűnvádi eljárás, amelyet a nyilvánosság teljes kizárásával folytatnak le. A török semlegesség kritikája A Háború és Munkásosztály című folyóirat egyik legutóbbi számában éles kritikát gyakorol a török semlegességi politika felett. A cikk szerint a török semlegességi politika „már kezdettől fogva alapjában Németországnak kedvezett, megvédte Németország balkáni szárnyát és Németországot felmentette ama szükségszerűség alól, hogy szét forgácsolja erőit. Nem lehet letagadni, hogy abban az időben még a török semlegesség a szövetségesek számára is pozitív előnyt jelentett, mert Hitler csapatai előtt elzárta az utat Egyiptom és Irán felé. Amint azonban Sztálingrád után a hadihelyzet megfordult, a török semlegesség Hitler számára rendkívül értékes lett, mert lehetővé teszi, hogy a Balkánon csak kisebb erőket tartson és főerőit a német—orosz frontra koncentrálja. Éppen ezért a török semlegesség ma már csak Németországnak használ. A háború befejezését nagyon meggyorsítaná, ha Törökország most feladná semlegességét. Ennélfogva a Szovjet Unió népe élesen figyeli és vizsgálja a jelenlegi török külpolitikát, hogy, e poliikával szemben tisztázza álláspontját." A Háború és munkásosztály cikkével kapcsolatban a svéd és a svájci sajtó megállapítása szerint a helyzet ma is az, hogy Törökország semlegessége éppen úgy kedves az egyik félnek, mint a másiknak s ezért is valószínű, hogy ez a semlegesség fenn fog állni egészen addig, amíg csak a háború mérlege véglegesen meg nem billen valamelyik fél javára. A svéd sajtó egyes közlései utalnak arra, hogy Törökország külpolitikai és katonai magatartása szoros összefüggésben áll a balkáni és a dunavölgyi helyzettel , hogy ebben a tekintetben török részről éppen az utóbbi időben történtek erre vonatkozó lépések. Ára 20 fillér Berlin megcáfolja egy török hajó szándékos elsüllyesztésének hírét Berlin, november 30. Illetékes német oldalról tájékoztatásul a következőket közüik: Nemrégiben az Égei-tengeren egy ismeretlen nemzetiségű búvárnaszád elsüllyesztett egy török hajót. Angol-amerikai körökben azt állították, hogy német búvárnaszádról volt szó. Illetékes helyen megállapítják, hogy német búvárnaszád a kérdéses időben egyáltalán nem tartózkodott a cesmei vizeken, ahol az elsüllyesztés történt. (MTI)