Ung, 1887. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1887-01-02 / 1. szám
XXV. ÉVFOLYAM. Megjelen: MINDEN VASÁRNAP A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadó hivatal: Pollacsek Miksa könyvnyomdája. Ungvár 1887. várnap. január 2.1. SZ/x Előfizetési feltételek: Egész évre . 4 frt — Félévre ... • • 2 „ — Negyed évre . . . . 1 „ — Egyes számára 10 kr. Hirdetések, szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába [Ingvár, Pollacsek M. könyvnyomdájába küldendők. Nyilttér soronként 20 kr. VEGYESTARTALMI HETILAP. Ung vármegye és sxx „tmgmegyei gazdasági egylet“ hivsitalok közlönye. Felelős szerkesztő: Finercky Mihály . BÁNÓCT mrek 1831-1833. Ung vármegyének gyásza van. Bánócy Ferenc megyei főjegyző december 31-én Szilveszter estéjén hirtelen szívszélhüdésben meghalt. A megdöbbentő hir első benyomása alatt alig tudunk szavakat találni, Ung vármegyének e jeles tisztviselője ravatalánál a fájdalom érzete lesujtóbb, hogy sem az elhunyt érdemeit képesek volnánk részletezni. Csak most fogja érezni a vármegye, hogy mije volt neki a megboldogult főjegyző. Az uj alkotmányos élet kezdetével 1867-ben lépett a megyei tisztségbe, mint aljegyző, 1872-től pedig mint főjegyző működött. A pártmozgalmak legnehezebb korszakában is meg tudta védeni egyéni függetlenségét és befolyását s minden párt tisztelte, becsülte benne a síra, előzékeny s jóindulatú embert. Tevékeny, szorgalmas tisztviselő, jeles tollú főjegyző és ügyes szónok volt, mely tulajdonságai bizalmat, közszeretetet szereztek neki. De mint hírlapíró is kitűnt. A vidéki hírlapirodalom egyik úttörője volt, mert még 1862-ben alapította meg a „Felvidéket“, mely 1868-ban „Ung“ ra változtatva sok éven át szerkesztése alatt, utóbb támogatása mellett is folytatja működését. Lapunk főmunkatársát veszítette el az elhunytban. Legyen emléke áldott! Hivatalos közlemények. 5S,9 i. sz. VIII. A magyar királyi honvédelmi minisztertől. A népfölkelésről szóló 1886-ik évi XX-ik törvénycikk részbeni végrehajtása céljából a következőket rendelem, úgymint: 1. Az 1887-ik évre nézve az idézett törvény 2-ik és 3-ik §§-a értelmében, az első osztálybeli népfölkelésre kötelesek első korosztályát a 19 éves ifjak, vagyis az 1868-ik évi januárius 1-től ugyanazon évi december 31-ig bezárólag születtek képezvén, ezeknek összeírása azonnal eszközlendő. E célból tartoznak az idézett törvény 10-ik §-ának második bekezdése szerint arra kötelezett anyakönyvvezető lelkészek, az 1868-ik évben a községben, esetleg a lelkészek hatóságuk alá tartozó községekben született férfinembeli egyénekről, akik a következő 1887-ik évben 19. életévüket betöltik vagy betöltenék, a születési és keresztelési anyakönyvekből az anyakönyvi kivonatokat, a védtörvényi utasítás 11-ik § ában megszabott módon és az ezen §-hoz csatolt I a) számú minta alakjában, községenként külön-külön pontosan kiírni és azokat ezúttal kivételesen jövő évi januárius 15 ig az illető községi elöljáróságnak átadni. Ezen anyakönyvi kivonatokba tehát a védtörvényi utasítás 11 -ik §-ának rendelkezései szerint, az 1868-ik évben ugyanazon egy községben született összes férfinembeli egyének, tehát az elhalálozottak is, a születési napnak sora szerint pontosan felveendők; az anyakönyvi kivonatok átadása napjáig az azokban megnevezett egyének sorában előfordult halálozási esetek pedig a kivonatoknak e célra szánt rovata alatt az anyakönyvvezető lelkészek rendelkezése és őrizete alatt álló elhalálozási anyakönyveknek az 1868-ik évtől kezdve a kivonatok átadása napjáig kiterjedőleg eszközlendő kötelességszerü és pontos átvizsgálása után bejegyzendők. k 2. A községi elöljárójgok kötelesek ezen i anyakönyvi kivonatok alapja és a védtörvényi utasítás 12., 15., 16., 19. és ;-ik szakaszaiban foglalt és a hadköteles korba írő ifjak községi összeírására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazása és különösen az alább jeírt elvi kivételek szem előtt tartása mellett, a népkelésre köteles korba lépő 19 éves ifjakról a közig! összeírást két példányban elkészíteni és az ...vizsgált, esetleg kiigazított és azután a községbe kellőleg kihirdetett s ezen községi összeírások eyik példányát az illetékes honvéd zászlóalj parándokságához, mint népfölkelési járási parancsnoksghoz, ezúttal kivételesen jövő évi februárius 2-áig megküldeni. Ezen összeírásnál különösen szem előtt tartandó irányelvek ittekintendők: a) hogy a népfölkelésre köteles 19 éves ifjakról készitendő községi összeírásba c;akik azok veendők fel, akik az illető községiben illetőséggel bírnak; b) hogy a népfölkelési kötelezettség alá eső egyének jelentkezésre nincsenek kötelezve, ha másfelől c) összeiatásuk alkalmival a fölmentési kérvények sem vétetnek tekintetbe. Ezen községi összeírást s hondvéd-zászlóalj parancsnokság vett használat után a községi előljáróságnak visszaküldi, a mely azt megőrzi, esetleg, kiegészíti, vagy kiigazítja , a községben illetékes hadkötelesek összeírásánál annak idejében felhasználja. A népfölkelésre köteles 19 éves ifjakról készített községi összeírás másik példánya az anyakönyvi kivonatokkal, esetleg az idegen helyen születettekre vonatkozólag hivatalból beszerzett keresztlevelekkel az idegen illetőségűeknek, ismeretlen tartózkodásoknak, avagy teljesen ismeretleneknek bizonyult egyénekre vonatkozó nyomozási és egyéb iratokkal együtt az illető község elöljáróságának őrizete alatt marad, amely az anyakönyvi kivonatban élőknek kimutatott, de ismeretlen tartózkodásuaknak avagy teljesen ismeretleneknek bizonyult, vagy ilyeneknek jelzett egyének irányában a szükséges nyomozásokat a legnagyobb eréllyel folytatni és ekként azoknak tartózkodási helyüket, esetleg másutt nyert illetőségüket, avagy teljesen ismeretlen voltukat azon időpont előtt is, amidőn az illetők a védtörvényi utasítás 16-ik §, B) és C) pontjaiban megszabott eljárás útján már mint hadkötelesek, illetőleg teljesen ismeretlenek lesznek összeírandók, kellőleg tisztába hozni és megállapítani köteles. 3. Az anyakönyvvezető lelkészek a népfölkelésre köteles korba lépő ifjakról szerkesztendő anyakönyvi kivonatokat, a népfölkelésről szóló törvény végrehajtásáról legközelebb kibocsátandó utasítás értelmében jövőben már évenként október 31 -éig lesznek kötelesek az illető községi elöljáróságnak átadni, másfelül a községi elöljáróságok is a községben illetékes és népfölkelésre kötelesig éves ifjakról szerkesztendő községi összeírást jövőben évenként december 31-ig tartoznak a honvéd-zászlóalj parancsnokságához megküldeni. Eszerint az 1888 ik évre nézve összeírandó 19 éves ifjakról, vagyis az 1869-ik évben születettekről az anyakönyvi kivonatok az évi október 31-éig, a községi 1887-ik összeírások pedig az 1887-ik évi december 31-éig készítendők el és adandók át. 4. A népfölkelésre köteles korba lépő 19 éves ifjakról készítendő anyakönyvi kivonatok összeállítása és kiadása által önkényt érthetőleg jövőben megszűnik szüksége annak, hogy az anyakönyvvezető lelkészek ugyanazon ifjakról, a midőn azok egy évvel későbben hadköteles korba lépő egyének gyanánt lesznek összeírandók és kezelendők, ismét anyakönyvi kivonatokat készítsenek és állítsanak ki. E részben az anyakönyvvezetőkre a jelen őszi szeírás után következő években csakis azon kötelesség hárul, miszerint a népfelkelésre köteles 19 éves ifjakról a megelőző évben kiadott anyakönyvi kivonatokat, — amelyek e célból s az alábbi pont szerint a községi elöljárók által az anyakönyvvezetőkhöz vissza fognak küldetni, — az egy év leforgása alatt történt elhalálozások tekintetében az elhalálozási anyakönyvekkel összehasonlítván, az anyakönyvi kivonatokba, melyek már akkor a hadköteles korba lépő ifjakat foglalják magukban, a történt elhálozási eseteket pótlólag bejegyezni, ennek megtörténtét a kivonatok végén beírandó záradékban igazolni és az ekként kiegészített anyakönyvi kivonatokat a népfölkelésre köteles 19 éves ifjakról, évenként szerkesztendő anyakönyvi kivonatokkal együtt, évenként október 31- éig az illető községi elöljáróságnak vissza, illetőleg átadni tartoznak. E célból és ezt megelőzőleg tehát a községi elöljárók kötelesek lesznek a népfölkelésre köteles 19 éves ifjakról a megelőző évben kiadott és őrizetük alatt maradott anyakönyvi kivonatokat évenként október 1o-éig az illető anyakönyvvezető lelkészekhez visszaküldeni, hogy azok az akkor már hadköteles korba lépő ifjak korában egy év lefolyta alatt történt halálozásokat az anyakönyvi kivonatokba a fentebb jelzett módon bejegyezzék. Felhívom tehát a (címet), hogy ezen körrendeletek végrehajtása végett tisztviselőit s általuk a községek elöljáróit azonnal és kellőleg utasítsa. Jelen körrendeletemből a járásbeli tisztviselők számára egy-egy példányt azon megjegyzéssel mellékelek, hogy az anyakönyvvezető lelkészeknek egyházi felsőbb hatóságaik által is leendő kellő utasíttatása céljából a magyar kir. vallás és közoktatásügyi minister urat egyidejűleg megkerestem. Budapesten, 1886-ik évi december 5-én. Báró Fejérváry Géza honvédelmi minister. í_ Ung?megye alispánjától Ezen ministen rendelet foganatosítás végett a főszbiráknak s Ungvár város polgármesterének kiadatván, egyszersmind az „Ung“ hetilapban is közzététetik. Ungvárt, 1886 december 23. KENDE PÉTER, s k. alispán. 5825 sz. m. whwttut —«Mif« • A talaj térin «»erejének pótlásáról. — Harmadik, befejező közlemény — Az ammonia, ezen legértékesebb alkatrész elillanását azáltal gátoljuk meg, ha minden réteg trágyára, körülbelül 2 hüvelyknyi vastagon jó minőségű kerti földet hintünk, ez ugyanis az elillanó ammóniát magába veszi, s egyszersmind növeli a trágya menyiséget. Még jobb, ha minden trágyaréteg fölé porrá tört gipszet szórunk, mert ez által a fejlődő ammónia megköttetik, ugyanis kénsavas ammónia, és szénsavas mész keletkezik. Ha a trágyatelep nagyobb terjedelmű, az erjedést az által is lassíthatjuk, ha azt a marhával minden nap néhány óráig megtapostatjuk. A trágya kihordásánál a szántóföldre, következő kérdések jönnek elbírálás alá: Mily érett állapotban hordjuk ki a trágyát ? Kupacokba rakjuk-e, vagy a szekérről lehányva, azonnal szétterítsük ? Mennyit adjunk egy holdra ? s minő időközökben trágyázzunk? A trágyát akkor lehet kihordani, midőn még az nem erjed, tehát egészen fris állapotban, továbbá félig éretten, azaz szalonnás állapotban, és végül, midőn már egészen el van korhadva. Tekintve azt, hogy a trágya a telepen, bár-