Ung, 1918. január-június (56. évfolyam, 1-26. szám)

1918-01-06 / 1. szám

56. évfolyam. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre . 12 K. Negyedévre Félévre. ... 6 K. , Amerikába: Egész évre 14 korona 60 fillér Ung várm­egye Hivatalos Lapjával együ­tt: Egész évre . , 18 K.­­­ Félévre...........9 K. Negyedévre . . . . 4 , 50 f. Nyilttér soronként 90 fillér. — HIRDETÉSEK ÉS ELŐFIZETÉSEK úgy az Ung, valamint az Ung vármegye Hivatalos Lapja részére — a kiadóhivatal, Székely és Illés könyvkereskedése eímére küldendők. A nyilttér és hirdetési díjak előre fizetendők Ung vármegye Hivatalos Lapja az Ung mellékleteként megjelenik mind =====­den csütörtökön. == TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI ÚJSÁG. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. 3 K. Szerkesztőség: Kazinczy-utca 1-s6 szám, hova a »»erke.atőséget érdeklő levelek küldendők Ung­vár, 1918. január 6. Felelős szerkesztő: BÁNÓCZY BÉLA. Segédszerkesztő: DEÁK GYULA. 1. szám. Kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése. --------- KI­ADÓHIVATALI TELEFONSZÁM 11. ■­-------­- Ungvár gazdálkodása. Az 1918. évi költségelőirányzat főszámvevői indokolásából. II. Az ismertetett költségvetésből kitűnik, hogy a mostani tanács minden kínálkozó alkalmat meg­ragad, hogy a város jövedelmezőségét emelje és egyben minden előkészületet megtett, hogy a pótadóterheket csökkentsék. így az eddig üresen állott színház 33 ezer korona jövedelmet hajt a városnak, a Fehérhajó bérjövedelmeit 8 ezer ko­ronával emelte, a helypénz- és kövezetvámszedési jogot házi kezelésbe vette és minden más jöve­delmi forrás emelésére irányuló törekvésnek a nyomai láthatók, a megszavazott új adónemek pedig új adóalanyoknak a statuálásával a pótadót van hivatva csökkenteni. A tanács ezenkívül ki­váló gondot fordított a pótadók beszedésére is, minek látható eredménye, hogy mig 1916. évben községi pótadóban csak 169 ezer korona folyt be, addig 1917. dec. 1-ig 236 ezer korona, és tekintve, hogy a háborús felemelt adótételek kimutatását a pézügyigazgatóság csak 1917. dec. havában kül­dötte meg, ez a szám az év végéig jelentékenyen növekedni fog. Intézkedés történt továbbá, hogy a fekvő vagyonnal nem rendelkezők kereseti adója miatt vezetendő végrehajtás minden más behajtást megelőzzön és hogy a hátralékos pót­adók külön könyveltessenek. A kiadási tételekből megállapítható, hogy a mostani tanács fő igyekvését arra irányítja, hogy póthitelekkel, függő kölcsönökkel ne kelljen dol­goznia, így előrelátható járdakészítési, karámfel­­építési költségeknek beállításával olyan összegeket vesz fel, melyek a múltban mindig függő kölcsö­nök által fedeztettek. Hogy a mostani terheket a mostani nemzedék viselje, az 1915-ben felvett függő kölcsön törlesztésére tekintélyes össze­geket állított be a költségvetésbe. Mindezen ada­tok a költségvetés realitásának a legszebb bi­zonyítékai. Az alapok kezelése terén elkerülte a tanács a múltban szokásban volt azt az elvet, hogy a gyakran előforduló pénzügyi zavarokat az alapok igénybevételével oldották meg, mert nem csak­, a nagy élelmezési alaptól eltekintve, egy majdnem 40 ezer koronás tartalékalapot létesített, egy nagyobb kultúralapnak is­­ megvetette az alapját, sőt az elhanyagolt építési és kisajátítási alap léte­sítésével pedig megtörténtek a kezdőlépések arra nézve, hogy a szemétfuvarozás is házi kezelésbe vétessék. Ezen alapnövelések mellett a mostani tanács még annak is módját ejtette, hogy a 220 ezer koronás függő kölcsönből felhasznált 43 ezer koronát a kőbánya- és kórházi alapnak megtérítse. Külön kell megemlékezni a városi ingatlanok jövedelmezőségéről is, kapcsolatba hozva a város terheivel. A városi törzsvagyon összbevételei 231 ezer koronát, az ezen vagyonra vonatkozó kiadá­sok pedig 241 ezer koronát tesznek ki, ami lát­szólag arra mutat, hogy ezekre a város közön­sége ráfizet. Ez azonban csak látszólag van így, mert a Ferenc József laktanyai 700.000 ezer ko­ronás, új gimnáziumi 16 ezer koronás, Ungvölgyi vasút törzsrészvényeinek megszerzésére felvett 30 ezer koronás, az 1896-ban felvett 134 ezer ko­ronás függő, az 1912. évi 220 ezer koronás függő kölcsönnek a törlesztésé, kamatai, összesen 60 ezer korona,­­­ továbbá tőketörlesztésre 40 ezer korona is felvétettek a kiadások közé, már­pedig ezen, nem hasznot hajtó tőkék után fizetendő ös­­­szegek a jövedelmezőség megállapításánál levo­násba veendők. Ezek figyelembevételével a városi törzsvagyon tényleg 93 ezer koronát hajt, ami amellett bizonyít, hogy a városi törzsvagyon tényleg sokkal többet jövedelmez, mint a magá­nosok ingatlanai. Érdemes foglalkozni végül a tisztviselők járandóságával is. Személyi kiadásokra a város 1918-ra 252 ezer koronát irányozott elő, míg 1914. évben csak 175 ezer koronát. Ennek dacára a város közönsége az azóta eszközölt nagyszámú fizetésrendezés és emelés dacára csak 3563 koro­nával fizet többet, mint 1914. évben. A tisztviselők fizetéséhez való állami hozzájárulás, továbbá szemledíjak és más szolgáltatás ellenében 75 ezer korona bevétel van. Ezt levonva, a város közön­sége tulajdonképen 177 ezer koronát fizet a pót­adóból, míg 1914-ben pótadóból csak 169 ezer­ ­ koronát. De még ezen 8 ezer koronából is le­vonandó azon bevételkereslelet, mely a háború következtében a helyszinelési díjaknál előállott. Ezek levonásával csupán 8500 korona többlet fedeztetik pótadóból. Újévi üdvözletek. A háború alatt a mostani újévünk volt az első, amikor az üdvözletek nyilvánítása mellett megcsillant egy kis jókedv is; a bizakodásnak egy parányi része mintha melegebbekké tette volna azokat a jókívánságokat, amelyeket ember­társainknak juttattunk. A kora délelőtti órákban testületeket láttunk felvonulni, hogy főnökeiknek boldog ujesztendőt kívánjanak. A főerdőhivatal, kir. tanfelügyelőség, p­énz­­ügyigazgatóság , egyéb hivatalok tisztviselői üdvözölték vezetőiket. Nagyobb üdvözlés volt a városházán, ahol a tisztikar jókívánságait és sze­retőjét Fekésházy Miklós főjegyző tolmácsolta a polgármester előtt, aki válaszában örömének adott kifejezést, hogy a városi tisztikar megszűnt min­denféle változó pártok érvényesülési tárgyának játéktáblája lenni. Rámutatott arra, hogy a tiszti­kar munkájával közbecsü­lést vívott ki s hogy ezt meg is tartsa, továbbra is becsületes munkára van szüksége.* A városi tisztikar a vármegyeházára vonult, ahol már vártak reájuk a bíróság, államépitészeti hivatal, az iskolák, főszolgabiróság, kir. tanfel­­ü­gyelőség, posta- és tűvoda, pénzügy igazgatóság, főerdőhivatal, erdőfelügyelőség, határrendőrség képviselői. A nagy számban egybegyűltek jelen­létében Berzeviczy István polgármester lendüle­tes szavakkal üdvözölte Minay István alispánt, akinek programpontjai — amiként a szónok mondta — szívéből erednek s akinek legfőbb fel­adatát a vármegye fejlesztése képezi. A polgár­­mester teljes bizalommal kérte az alispánt, hogy abból a becsületes munkából, amely jellemzi, ne hagyja ki a város tisztikarát, melynek nevében felajánlja a segítséget. Az éljenzéssel fogadott üdvözlő szavak után Minay István alispán köszönetet mondott, majd az isteni gondviselés áldását kérte megvalósítandó terveire. Kérte a tisztikarokat, hogy minden ere­jükkel támogassák. A jó kívánságokat hasonló jóval viszonozza. (Éljenzés.) Következett Csuha István főispán üdvözlése. A tisztelgőket Minay alispán vezette a főispán elé. Az alispán azzal kezdte meleghangú beszédét, hogy a negyedik újév virradt a borzalmasan meg­gyötört emberiségre. De erős a hitünk, hogy be­következik a várva-várt béke, mert hiszen már látjuk keleten a nap pirkadását. Óhajtja: a jó Isten hozza meg az örömöt főispánunknak, ne kelljen aggódnia hazájáért és családjáért. Nagy érdeklődés kisérte Csuha főispán vála­szát. Zálognak tartja — úgymond — a tisztviselői karok szives üdvözletét arra nézve, hogy egyet­értés fog közte és köztük uralkodni. A mostani nehéz időben megfeszített munkával kell dolgozni vármegyénkért. Kéri a tisztviselői karokat, hogy forduljanak hozzá minden körülmény közt egész bizalommal Ha tévedés állana elő, azt ne vegyék rossz akaratnak, mert hiszen mindnyájan embe­rek vagyunk. Egy jó tulajdonságát leszögezi: nyílt ember (nagy éljenzés), nyílt barátnak és ellenségnek. Megmondja az igazat őszintén, így legalább vele szemben azokat a fegyvereket hasz­nálhatják, amelyeket ő használ. Majd megköszönte az üdvözlést és boldog újévet kívánt az üdvöz­lőknek. A lelkes éljenzés elhangzása után a főispán az üdvözlőket barátságos társalgásra meghívta a lakására.* A főispántól Papp Antal püspökhöz vonultak az üdvözlők, akiknek nevében Berzeviczy polgár­­mester mondott szép beszédet, melynek tartalma az volt, hogy a város és közönsége készséggel felajánlják munkaerőiket ahhoz a nemes munká­hoz, amelyet a püspök, mint egyházfejedelem végez. pápánk a«l вяАтаа ” oldal, Papp Antal püspök a figyelemmel hallgatott és mély hatást tett beszédében a háború és a béke kérdésével foglalkozott. Istené a hála és köszönet — úgymond — hogy keleten pirkad. О acélozta meg katonáink karjait, s gyújtotta lángra a szeretet tüzét. Istené a hála, hogy él magyar, áll Buda még. Lelkes éljenzés követte a püspök beszédét.* A városi tisztikar sorra látogatta az egyes felekezetek lelkészeit, hogy kifejezze jókívánságait. A munkás biztosítás uj rendje. и. A járulékok és díjak beszolgáltatása. A munkásbiztositási járulékok és díjak be­szolgáltatásának biztosítására a rendelet a tör­vénytől teljesen elütő drákói rendszabályokat,is létesít: fizetési szavatosságot a nem fizetők és szabadságvesztést, mint jogkövetkezményt a kése­delmes fizetők, illetőleg adatokat be nem szolgál­tatók számára, valamint szigorú eljárást a hátra­lékok behajtására, megállapítván az eljárásra hi­vatott hatósági közegek anyagi és fegyelmi fele­lősségét, ha az igen részletes végrehajtási utasí­tásokat be nem tartják. A rendelet szerint a munkaadók a pénztárak­nak a betegségi biztosítási járulékokat, az igazol­­ványi díjakat és a balesetbiztosítási díjakat az alapszabályok szerinti esedékesség és módozatok szerint tartoznak megfizetni. A pénztárak pedig tartoznak a munkaadót, fizetési meghagyás kézbe­sítésével, tartozása és esetleges hátralékainak fel­tüntetésével, tartozásának 8 nap alatti megfizetésre felhívni, egyben őt figyelmeztetni a nemfizetés végrehajtási és büntetőjogi következményekre. A fizetési meghagyás ellen az illető pénztár­nál a munkaadó 8 napon belül felszólalhat, mely fölött elsősorban a pénztár elnöksége dönt, aki ezzel a határozattal nincs megelégedve, 15 nap alatt az elsőfokú iparhatóságnál előterjesztéssel élhet, ez azonban csak az árverésre bír halasztó hatállyal. Az iparhatóság határozata ellen a meg nem elégedett fél igényeit csak a törvény rendes útján érvényesítheti. A bíróság intézkedéséig azonban a végrehajtási cselekmények hatályban maradnak. A baleseti járulékokhoz szükséges adatok beszolgáltatása. Az Országos Pénztár tartozik minden beso­rozott üzemtulajdonost évenként arra felhívni, hogy legkésőbb február 15-éig a számadási évben kifizetett beszámítható javadalmazásokról kimuta­tásait beterjessze. Olyan üzemtulajdonos ellen, aki nem ad kimutatást, vagy a kért pótlásokat nem terjeszti be, az Országos Pénztár a beszámítható javadalmazást, a rendelkezésére álló adatok alap­ján, végérvényesen megállapítja. A megállapított balesetbiztosítási járulék, mint eddig is, a fizetési meghagyás kézbesítése után 30 napon belül meg­fizetendő ; a biztosítási járulékra az Országos Pénz­tár előlegeket szedhet, úgy az előlegek, mint a balesetbiztosítási járulékok az Országos Pénztár­nál fizetendők. A kirovó értesítés ellen 15 nap alatt feleb­­bezni lehet, de ez a fizetési kötelezettségre nincs halasztó hatállyal; az Országos Pénztár elnök­sége tartozik az ügyet megvizsgálni, de ha a sérelmet nem találja orvoslandónak, a felebbezést az Állami Munkásbiztosítási Hivatalhoz fölterjeszti. Kihágások és azok következményei. Kihágást követ el az a munkaadó, aki a bal­esetjárulék kirovása céljából záros határidő alatt követelt bérvallomást, elfogadható mentőok nélkül előterjeszteni elmulasztja, vagy azt nem a törvé­nyes határidőben, vagy nem a törvényes módon terjeszti elő, avagy valótlan adatot jelent be — aki a betegbiztosítási járulékokat, a balesetbizto­sítási díjakat, vagy előlegeket az esedékességhez elfogadható mentőok nélkül be nem szolgáltatja; ezek miatt 15 napig terjedhető elzárással és 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Aki ily kihágás miatt két éven belül már bün­tetve volt, annak büntetése két hónapig tartó el­zárása és 600 korona pénzbüntetésig fölemelhető. Emellett minden egyes biztosítási járulék, illetve díj befizetésének elmulasztása külön kihágás. A

Next