Az Üstökös, 1874 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1874-10-03 / 40. szám
BölCs BOloNDSA firkáita Jókai Mór. XVI. Petőfi mint színész. X. Legelőször Pápán ismerkedtem meg vele. Még akkor Petrovics volt. Első találkozásaink nem igen voltak rokonszenvesek. Én a » képzőtársulat «-ban egy adomát adtam elő, mely szól egy lutheránus papról. Petrovics Sándor ezért keményen megrótt, hogy minek mondtam a papról azt, hogy lutheránus? Mi köze a vallásnak ahoz az adomához ? Olyan igaza volt, mint a napfény. Az a pap lehetett volna kálvinista is. Ellenben én sem voltam méltó a bűnhödésre, mert az adoma nem volt sértő, csak mulatságos. Petrovics Sándor akkor egy kurta gallérköpönyeget viselt, azzal az ajkáig betakarta magát s nagyon keveset beszélt. Az utczán fejét előretartva rohamléptekkel járt s nem tért ki senki elöl. Nem is igen barátkozott. Másodszor megint a képzőtársulatban találkoztunk. Ekkor meg azt a tréfát tette meg, hogy Vörösmarty szózatát szavalta el — olyan tájszólással, aminővel Tallérossy Zebulon beszél. Ezért aztán rajta volt a sor kikapni! Megszavatott keményen e szentségtörő merényletért. A szózatot (!) tótosan (!) szavalni el (!) hisz ez káromkodás. Pedig ismét neki volt igaza, mert ő csak színészi idomító tehetségét akarta bemutatni egy genreben, s ezt nem értette meg a képzőtársulat. De hát magyarázzuk meg azt is, hogy mi volt az a képzőtársulat? Ez a felsőbb iskolai fiatalságból alakult egylet volt, Tarczy Lajos tanár választott elnök alatt, melynek gyűlésén a tagok irodalmi mű vok