Utunk, 1973 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1973-02-23 / 8. szám

Ki hitte volna... ! ■ hogy Robotos Imre sze­rint egy „ars poetica meg­győző képet nyújt a szo­morúság, a bánat, a fájda­lom komikumáról" — s e sorok komikumának mély szomorúságáról. ■ hogy ,,a tudomány ko­rabeli szintjének megis­merésében nagy segítsé­gére volt elődeinknek az egyetemjárás" (Dankanits Ádám) ■ hogy Jordáky Lajos szerint „ma már bizonyos, hogy nem igazi »népi« ha­gyományok és nem huma­nista filozófusok szelleme uralta a hitlerizmust" Ki hitte volna... ORSZÁG • A Korunk első idei száma sok irodalmi vonatkozású közleményt tartalmaz. A Petőfi­­évfordulóról Kántor Lajos, Fekete Sándor, Nicolae Balotă, Aleksander Nawrocki, Balogh Edgár, Kozma Dezső, Alekszandr Gerskovics, Lászlóffy Aladár,­ Szilágyi Domokos, Sánta Ferenc, Páll Lajos és Szilágyi Júlia ír esszét. A lap Zirkuli Péter, Bogdán László és Hor­váth István verseit közli — úgyszintén Bá­lint Tibor novelláját és részletet Heinrich Böll regényéből. Kántor Lajos az Előre vasárnapi mellékletének irodalmi anyagát veszi számba, Szilágyi Domokos kritikát ír Saszet Géza ver­­seskötetéről, Ágoston Vilmos és Cs. Gyímesi Éva pedig Kenéz Ferenc új könyvéről. Fábry Zoltán 1933-as antifasiszta szövegmontázsát Jordáky Lajos magyarázza. • Sütő András Anyám könnyű álmot ígér című könyvének román nyelvű kiadásáról ír a Scinteiában Ioan Adam. A kritikus véle­ménye Sütő „lírai monográfiájáról“: rég nem látott napvilágot ilyen „súlyos és tömény könyv“, amely néphűsége, elkötelezettsége, nagyszerű problémaérzékenysége mellett „az epikai virtuozitás példája“. • Az aradi Állami Színház bemutatta Ör­kény István Macskajáték című színművét a bukaresti Muşata Mucenic rendezésében, a szintén fővárosi Traian Niţescu díszleteivel. A főbb szerepekben: Olimpia Didilescu (Or­bánná), Viorica Oancea (Giza), Stela Adamo­­vici (Egérke) és Septimiu Pop (Csermlényi Viktor). Brauch Magda a Vörös Lobogó­ban dicséri az egységes és stílusos előadást.­­ A nagyváradi Fáklyában Gellért Sán­dorral készített interjút Robotos Imre. A köl­tő két kötetének közeli megjelenéséről nyi­latkozott. • A sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Szín­ház művésznője, Kudelász Ildikó a színész­mesterségről szóló verses és prózai vallomá­sokból állított össze önálló műsort. Magányos aktor című show-jával legutóbb Csíkszeredá­ban lépett fel. 0. A Csíkszeredai Mérey András lemezbo­rító-terveiből kiállítást rendeztek Bukarest­ben. • A nagyváradi múzeum kiállítást szer­vez Balogh István életművének bemutatására. Kérnek mindenkit, akinek tulajdonában Ba­logh István-kép van, hívja fel a nagyváradi 1­27 23-as telefonszámot.­­ Az Országos Könyvszalon egyik ezüst­érmét a Baász Imre által tervezett és illuszt­rált Kalevala nyerte el (Kriterion). 0 Sanzonokat énekelt, verset mondott egy vidám kolozsvári színházi estén Tolnay Klári. 0 Az Eminescu kiadónál jelent meg Dá­nos Miklós Hibaigazítás című regénye. • Déván és Ágotán román és szász folk­lórfesztivált rendeztek a mágikus-álarcos já­tékok jegyében. • A România literară hasábjain Mihai Minculescu recenzálja Beke György Tolmács nélkül című interjú-kötetét; kiemeli hasznos­ságát, nemes eszmeiségét.­­ Bukarestben modern finn képzőművé­szeti kiállítás nyílt az Athenaeum termében. A fővárosi kritika különösen Erik Enroth, Gallén­ Kallela és Yngve Back munkáit eme­li ki. 0 Fischer István, a román tv magyar adá­sának rendezője, megnyerte a lengyel film­szövetség kritika-díját. 0 Temesvárott elhunyt Iréné Mokka, a ne­ves hazai német költő és ifjúsági író. LEVÉLVÁLTÁS K. Gy. — Marossárpatak: „Egy teljes világ / vagyok: / galaktikával / sarkokkal / hideg­lelősen / forrósodik / vulkáni / erővel / az akarat / bősz terveim / között/kiöntök/magamból /minden / meg nem­ / engesztelő / gleccser­ / kemény / gondot / hadd / folyjon / szét az / élet / hézagos / talaján / szívemből / legör­dülnek / a zord­ / fehér / lavinák / fehéren / izzó / láva / csordogál / ereimben /világ / vagyok / csillaggal / sarkokkal / világ vagyok­ / kutathatatlan.“ — Tehát ez a világ, bár­mennyire a sarkára áll is, mégsem a csillag­­rendszerek, vulkánok, gleccserek, lavinák vi­lága, mert ez utóbbiak kutathatóak. Akkor pedig mit keresnek a gleccserek, vulkánok és társaik a versben? Miért nem mennek vissza a földrajzkönyvbe? F. K. — Csapó: A múlandóság hatalma el­len hirdet harcot verseiben. Beszámol például arról, hogy a tél közeledtén virágvázákba me­nekítette kertje rózsáit, majd a tűzhely me­legénél élesztgette őket jobblétre. A kísérlet eredménye láttán keserűen kiált föl: „De az ember mindig hibákkal van tele, / S minden­kiben nincs is gyöngédségnek jele.“ Kiábrán­dultsága érthető: mit várjunk az emberektől, ha még egy főtt rózsaszál sem hajlandó mél­tányolni a gyöngédséget? Tanácsunk: befő­zéshez használjon szalicilt. K. Gy. — Zilah: „Ha tudnám, / márvány­­kőben vésném, / arany betűkkel / a neved... // Szeretném glóriában fonni / fejed felett / a kék eget. // Arany betűkkel / neved írva van, / világszabadság (a szerelemnek) / láng­rózsáiban. // Méhed gyümölcsén / Új élet fa­kad“. — Ez a magzatkori teherbeesés klasszi­kus esete. F. J. — Adámos: „Ha Petőfit olvasom, sí­rok. / Miért van az, hogy a zseniket oly ko­rán nyelik el a sírok? / Ha Adyt olvasom, lán­golok. / Mert kevés ilyen költőt adnak a történelmi korok. / Mindennek megvan a ma­ga rendje. / Nem én, nem ők, a Sors terem­tette.“ — Úgy tűnik, ön csak abban hasonlít Petőfiékhez, amit nem teremtett meg. F. L. — Dés: „Nem tudom már, milyen volt a világ, / Mikor még nem ismertelek. / Kö­zömbösen néztem a napfelkeltét, / Nem tö­rődtem a szellő dalaival, / Nem hallgattam az élő világ neszeit, / Mindent csak egyszerűen tudomásul vettem, / de semmi sem hatott rám a felfedezés erejével. / Téged mi­kor megtalál­talak, / Megismertem benned a világot, / Megismertem az emberiséget, / Megismertem a munka örömét, / Mert öröm a munka, / Örömet szerezni vele gyönyörűség, / Ezt ta­nultam meg tőled, / Szerelmem, / És örökre magamba zárva / Őrzöm e titkomat.“ — Ak­kor hát mi se szellőztessük. B. M. — Csíkszereda: „Álmok, ábrándok, bolond percek / Elűzzük egyre s visszavár­juk. / Ha vannak, akik nem felednek / Csodabogárként mind csodáljuk. / / Mit tu­dunk mi, kik szerte járunk / Szemünk­ben szétfolynak a képek / Van egy múl­tunk, sok messiásunk, / Kik mind nagy jövőnkről mesélnek. // Egymásra nézünk, be­tont öntünk / Egyre rakunk egy csodavárat. / Hogyha valamit elfelejtünk /, Megkeressük a kiskönyvtárat.“ — Bezzeg akik nem felejtenek, továbbra is ábrándosan nézhetnek egymás sze­mébe, miközben öntik a betont. G. J. — Élesd: „Ki tudja? Miért volt sok vérontás, kegyetlenségben és könnyekben úszó éhség — a szépség műalkotásaiért? Számtalan vármaradványok — ma is épségben fönnma­radt, szebbnél szebb kastélyok és templomok. Gondoljunk csak Velencére, Rómára, Milá­nóra, Párizsra stb. Mondhatjuk bátran, hogy a milliók gazdag álmai volt, a szépség mű­alkotásai. A turisták fényképlencsés hirdetést adnak a művészet szépségéről a mai emberek szemében... Vajon nem űz bennünket a né­maság hangulatába, mikor előttünk látjuk a régi műalkotások szemérmetességeit? Miért még a mai napig is legyőzi a régi szobrászat és egyéb műalkotások látványai a mostaniakat? Talán gyorsabb az élet? Nincs reá idő? Vagy több az emberiség létszáma. Úgy gondolom, talán ez az oka.“ — Nem tudjuk követni gon­dolatmenetét. Az valószínű, hogy manapság nem ugyanannyi szobor esik egy főre, mint régenste, de a műélvező szempontjából vég­eredményben teljesen mindegy, hogy az a szobor régi-e, vagy pedig új. O. D. — Fickó: „Este későn nyolc óra van vasárnap / Haza kell kísérjem én a babámat / Elkísérem akár hosszú útra is / Akár térdig érő hóban, sárban is. // Mikor érünk babám háza elébe / Zsebkendőjét átadom a kezébe / Csókjainkat kölcsön adjuk egymásnak / Ta­lálkozunk majd a másik vasárnap.“ — Hét­köznapokon eszerint ki-ki a másik csókját és a saját zsebkendőjét használja. De hány óra van hétköznap? J. M. — Gyergyószentmiklós: Feltámadt fá­raó című verséből idézünk: „Meghalunk szeny­­nyesen, átkosan, / Égő tüzekben, / Fortyogó üstökben. / Királyok völgyében dohosan, / Ki­rabolt szentélyek / Suttognak hátunknál cson­tosan. / Előttünk titkos sziklák / Bágyadtan állják a kemény táncot. / Összecsap csákány és bálvány, / S a terhely fala becsattan.“ — Az alkohol kikezdte ellenállóképességét. Ta­nulság: sírrablás előtt itassuk le a szfinxet. Sz. Cs. — Piatra-Neamt; Sz. F. — Érmi­­hályfalva; T. J. — Kolozsvár; K. A. — Nagy­várad; T. J. — Szilágynagyfalu; D. K. I. — Nagyvárad; A. W. — Sepsiszentgyörgy: Levél ment. K. JAKAB ANTAL FEBRUÁR Karéi Tornán verséből idé­zünk: „Halld, messziről ö­­lés, halál, vér karneválja cseng, / ..." Folytatása a víz­szintes 1., függőleges 15., 37. és a vízszintes 60. sorokban (Franyó Zoltán fordítása). VÍZSZINTES. 15. Ötszázöt­venegy római számmal. 16. Néhányan. 17. Folyamodvány. 18. Félelem! 19. Az egyik ér­zékszervvel. 21. Szólít. 22. VA. 23. A közelben. 24. A legfon­tosabb fém. 26. Megtalálni igyekszik. 28. Táplálkozol. 30. Gyöngyház, románul. 32. Mor­zejelek. 36. Nem elég. 37. Te­rem — románul. 38. őseim. 39. GEA. 41. Société anonyme. 42. Művészet — franciául. 43. Ó- kori erődített város a Darda­nellák bejáratánál, egy falu lett a veszte. 44. Magyar gé­pészmérnök, új típusú villamos mozdony szerkesztője (Kálmán, 1869—1931.) 46. Zéta egynemű hangzói. 47. Sajátunk. 48. Pu­fók gyermek vagy angyalka festményeken. 49. Növény. 50. Fényűzés. 51. Drótkötéllel von­tatott, lejtős pályán, sínen ha­ladó jármű. 52. Albánia pénz­egysége. 53. Kén és hidrogén. 55. Nap , latinul. 56. Attól az időtől kezdve. 57. Híres könnyűzene-énekes (Bobby). 58. Szent, idegen földrajzi ne­vekben. 63. Döntetlen vízilab­da-eredmény. 65. Rövid. 66. Brazil Szövetségi állam, fővá­rosa Fortaleza. 67. Zsírpárna van az álla alatt. 69. Jég — németül. 70. Zacskó. 72. Majd­nem egyforma magánhangzók. 73. Török méltóság. 75. Földbe vert fadarab. 76. Arrafelé! 77. Zeiss-féle három­tagú tárgy­lencse-rendszer. 80. Vereséget szenved. 81. Járom. FÜGGŐLEGES: 1. Kén. 2. Város az NSZK-ban. 3. Lóbiz­tatás. 4. Kossuth-díjas költő, az MTA tagja (Lajos, 1887— 1967). 5. Gyalogolt. 6. Vágja a gabonát. 7. Eiszik. 8. Udvarias megszólítás. 9. Délkelet. 10. Hasznos rovar. 11. ...a gyü­mölcs (Steinbeck). 12. Ledob. 13. Fordított kettős mással­hangzó. 14. Kacagás. 19. Görög betű. 20. Hosszú ülőalkalmatos­ságom. 23. ... lábúak: az állat­világ egyik hatalmas, fajokban leggazdagabb törzse. 24. Ke­mény fém, forgácsoló szerszá­mok éléül használják. 25. Sé­rülés. 27. Rokon hangzású sza­vak összecsengése. 29. Rajt­hely. 30. „A derék katona“ (Hasek). 31. Még vagy már nin­csenek fogai. 33. Drámai mű cselekvő személyei. 34. Női név, Kosztolányi-vers. 35. Bel­ga nagyváros. 40. Közteher. 43. Ritka férfinév. 44. Szakácsinas. 45. Házbért fizet. 47. Ruhát tisztít. 48. Volt olasz válogatott labdarúgó. 49. Feljegyez. 51. A magyar Rádió első vezető mű­vészeti igazgatója (Ernő, 1884— 1932). 52. Paripák. 54. Két test­nek egymásra való hatása, a­mely a mozgásállapot megvál­tozásában nyilvánul meg. 56. Kárpitosmunkához használt rostos tömítőanyag. 57. Beszél, szól — angolul. 59. Asszonyok. 61. Párizsi utca. 62. Kis folya­dékmennyiség (névelővel). 64. Város Csehszlovákiában, a hu­sziták egykori fő erőssége. 68. ... suta, ügyetlen. 70. Tönk. 71. Hosszú állásban megromlott zsírtartalmú anyag. 74. Szen­vedést kifejező szó. 75. A tar­tózkodási helyet megjelölő ada­tok összessége. 76. Török ka­tonai rang. 78. Negyvenkilenc, római számmal. 79. Részvény­­társaság. 80. KL. 81. Csak az elején itat! (készítette Rámay Tibor) A 6. számban közölt, Petőfi Erdélyben (V) című rejtvény megfejtése: ... hol kedvesem lakik; ... félrevert harang lá­zas szivem; Véletlen vagy szá­mítás?; Elmegyek, de nem örökre! Utunkszéli szobraink HÉJJÁ SÁNDOR Állítja Benczédi Sándor • Mexikóváros és a mexikói román keres­kedelmi kirendeltség rendezésében nyílt meg február 6-án Gy. Szabó Béla gyűjteményes ki­állítása a mexikói Pergolas Galériában. A megnyitón a kolozsvári művész is részt vett. A katalógust Ignácio Márquez Rodiles tervezte.­­ A szegedi Tiszatáj Hervay Gizella három versét és Kántor Lajos Madách-cikkét közli. Olasz Sándor Csíki László és Bogdán László verseiről, Vári Attila novelláiról ír. Kósa László a Marokországot, Benkő Samu kistáj­monográfiáját ismerteti, Pomogáts Béla pedig K. Jakab Antal esszégyűjteményét. Annus Jó­zsef a békéscsabai Páskándi-premierről (Tor­nyot választok) ír lelkes kritikát. • Az elmúlt hónap két legjobb hanglemeze (Heinz Josef Herbert, a Zeit kritikusa szerint): Beethoven 3., G-dúr zongoraversenye és az op. 77 fantázia Paul Badura-Stoda és a Collegium aureum előadásában, valamint Bartók Béla 1. és 2. sz. hegedű-zongora szo­nátája (Isaac Stern és Alexander Zakin). • A hónap nagy nyugati filmsikerei: Josef von Sternberg 1932-es (!) Shanghai Express című munkája, a szakmai tökély legfelső fo­kán megrendezett kalandfilm és „chinoiserie", főszereplő — természetesen — Marlene Die­­trich, a másik Max Ophüls Caught (kb.: Fog­ságban) című 1948-as rémdrámája, az önparó­diáig vitt érzelmesség és „halálos szenvedé­lyek“ rajza Hollywood fénykorából (Barbara Bel Geddes, Robert Ryan, James Mason).­­ Az NSZK bestseller- listájának éllovasai: Bose: Love and Order (Cartoons — Diogenes Verlag, Zürich), Wolfgang Deichsel: Franken­stein: Egy alkalmazott életéből (Wagenbach), Kaverin: Egy banda vége (Suhrkamp), Wolf von Niebelschütz: Der blaue Kammerherr (Suhrkamp) s végül Robert Walser válogatott írásai (Diogenes). A szakkönyvek közül a leg­népszerűbb: Julius Fast: Tipikus nő! Tipikus férfi! című könyve (Rowohlt), Hegel: A jog­filozófia alapvonalai (Ullstein). • Az újvidéki Magyar Szó Ion Bănuţă, Traian Coşovei, Vlaicu Bârna, Mihai Gavril, Traian láncú verseit közli Kányádi Sándor fordításában, továbbá Kányádi Sándor, Pás­­kándi Géza, Szemlér Ferenc, Farkas Árpád verseit, Sütő András esszéjét és Mircea Tomuş cikkét. A lap szabadkai tudósítója Romániai magyar írók sikeres estje a Népkörben cím­mel számol be Szemlér, Páskándi, Farkas, Sütő és Kányádi felolvasásáról. A szerzőket Gálfalvi Zsolt irodalomkritikus mutatta be. Jelen volt Ştefan Gorbea, a belgrádi román nagykövetség kultúrattaséja. Ő Jean-Pierre Melville Un flic (Egy zsaru) című filmjének főszerepét „a jéghideg gengsz­ter“ szerepében ismertté vált Alain Delon ala­kítja. Ellensége a mozivásznon Richard Crenna. Nem sokban különböznek. Barátnőjük is ugyanaz a hölgy (Catherine Deneuve). Köl­csönösen tisztelik egymást, a rendőrtiszt Delon és a rabló Crenna. Ez a „professional courte­­sy", ahogyan Howard Hawks nevezte az El Dorado-ban, már régóta foglalkoztatja Mel­­ville-t. • A sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Szín­ház Budapesten és négy vidéki városban ven­dégszerepel Tamási Csalóka szivárványával és Everac Ki vagy te? című darabjával (ren­dező: Tompa Miklós, illetve Constantin Co­­drescu). • Francesc Botey Lo gitano, una cultura foik desconocida című könyve egyszerre je­lent meg kasztíliai (spanyol) és katalán nyel­ven Barcelonában. A szakkritika (így a fran­cia Marie Laffranque) úgy értékeli, hogy ez az első komoly kísérlet az európai cigányság kulturális antropológiájának felvázolására. A szerkesztőség címe: Cluj, str. 6 Martie 3. Telefon: 1—24—20. Az UTUNK előfizetési díja egy évre 52 lej. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza. I. P. Cluj, 1973 — 2039 1­40 440 SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: LÉTAY LAJOS (főszerkesztő), SZILÁGYI ISTVÁN (fő­szerkesztőhelyettes), BODOR PÁL, HORNYÁK JÓZSEF, MAROSI PÉTER, MIKÓ ERVIN (szerkesztőségi főtitkár), NAGY ISTVÁN, SZABÓ GYULA, SZŐCS ISTVÁN

Next