Utunk, 1985 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1985-08-23 / 34. szám

• Megjelent a Nyelv- és Irodalomtudomá­nyi Közlemények idei 1-es száma. A művészi jelentés zeneiségéről Angi István, Székelyud­varhely régi utcaneveiről Tibád Levente közöl tanulmányt. A Kisebb közlemények fejezet­ben Kozma Dezső (Vajda János tájlátása), Murádin László (A­­ tövű igék egy csoportja a romániai magyar nyelvjárásokban), Szabó Zoltán (Gondolatok a stilisztikai elemzésről) és Kósa Ferenc (Megjegyzések egy ismertetés­hez) jegyez tanulmányt, cikket. Az Adattár­ban Faragó József (Bihari népmondák a Hal­­ley-üstökösről), Janitsek Jenő (Szászfenes hely­nevei) és Csomortáni Magdolna (Bánkfalvá, Csíkszentgyörgy és Menaság helynevei) ír ta­nulmányt. A Szemlében Cs. Gyimesi Éva, Szabó Zoltán, Gaal György, Dávid Gyula, P. Dombi Erzsébet, Péntek János, Zsemlyei Já­nos, Szász Lőrinc, Mózes Huba, Gábriel Vasi­­liu, Keszeg Vilmos és Bán Elek cikke. • A Hét riportját ezúttal Beke György és Jakab Márta jegyzi. Lelkiismerettől lelkiis­­merethez, valamint Kard és karate cím alatt Halász Anna és Bogár András ír filmtanul­mányt. Zenei cikket Csiky Csaba (A klasszikus gitárjáték versenye) és Rónai­­András (Egy operabarát feljegyzéseiből) közöl. Botár Edit­tel Kacsir Mária készít interjút („A harmóniát kedvelem").­­ A Művelődés 7-es számának főlaptestéből kiemelendő dr. Kálik Angelika, dr. Tövissi Lajos, Kiss Török Ildikó cikke. Tanulmányt Sztranyiczki Gábor (Két évtized a korszerű civilizáció útján) és Cseke Péter (Eredmények, tanulságok az országos döntő előtt) címmel közöl. Zenehallgatás óvodásokkal cím alatt Va­lódi Enikő folytatja tanulmányát. A Vadró­zsákban Szenik Ilona, Józsa András és Ráduly János írása. A Könyvtárban egyebek mellett Szabó József ismerteti Hermann Ottó Az Ad­riától a Jeges tengerig című könyvét. • Az Előre legutóbbi Vasárnap oldalán ri­portot, cikket közöl Marosi Barna (Váltásban turbinaszerelőkkel), Kallós Miklós (Munka és kultúra), Balla Zsófia (Csíkszeredai vázlatok), Huszár Sándor (Jegyzetfüzetemből).­­ A Maros megyei Vörös Zászló Figyelő oldalának vezércikkét Peris Teréz jegyzi (A művészet nemes küldetése). Képzőművészeti cikket Nagy Miklós Kund (Szobrok a tölgyfák alatt), nyelvészeti tablettát Bartha János (Szótévesztések) ir. Prózai írást Mészáros Jó­zsef (Harkályszemet néztünk) közöl.­­ A Hargita Akusztika rovatának cikkét (Film és politikum) Koszta István jegyzi. Lő­­rincz György Akik tudták a tételt címmel kö­zöl prózai írást. A Hargita Albumában Deák Ferenc vall művészetéről. A szám költője Gál Éva Emese. A Az Élet és Irodalom 30-3. számában Szá­vai Géza vitacikke (A regény halála), Kenéz Ferenc és Szőcs Géza verse mellett Dehel Gá­bor A felvonóban című prózai írása olvasható.­­ Az Ernst von Siemens-díjat ez alkalom­mal Andrés Segovia nyerte el. Az 1893-ban született gitárművész nagy érdeme, hogy a hangszert kiemelte a folklór köréből és kon­certhangszerré tette. A zene Nobel-díjának nyertese a XVIII. és XIX. századi spanyol klasszikus muzsikának nagymestereként isme­retes világszerte. • „Sosem éreztem magam ilyen jó formá­ban, mint most“ — jelentette ki Liza Minelli, aki újabban huszonhat Egyesült Államok-beli városban készült rock-koncertet adni Gene Simmonsszal együtt. A Kiss együttes sztárja állítja, hogy Liza képes új színt hozni a mű­fajba, mely az utóbbi években veszíteni kez­dett hajdani csillogásából. • A Flinker Galériá­ban hetven, 1930—1940 között készült Paul Klee-vásznat állítanak ki. A művész utolsó időszakában készült képeiről vallotta: „Nem véletlenül tértem a tragikum útjára. Képeim java része tanúsítja: »ütött az utolsó óra­“.­­ Napjainkban ismét a japán film fényko­rát éljük, állítják a kritikusok s tanúsítja az a Juzo Itami átal rendezett Usoshiki (Teme­tés) c­ímű film, mely idén elnyerte a Taormi­­nai Fesztivál nagydíját. A szakértők szerint a film hitelesen és megrázóan adja vissza a ja­pán népszokásokat és hagyományokat. • Bár még nem kifejezetten öregek, sok filmsztárt foglalkoztat az önéletírás, gazdag előéletük közönséggel való közlésének igénye. A közeljövőben várható Mariéne Jobert, Line Renaud, Sophia Lerén és Francis Perrin em­lékirata. HIBAIGAZÍTÁS: Az Utunk idei 33. számá­nak 3. oldalán Kenéz Ferenc interjújának cí­me helyesen így olvasandó: .......telefonálnak, hogy valaki rosszul van ...“ — Ugyanennek a számnak a 2. oldalán Cs. Gyimesi Éva cikké­nek 3. hasábja 1. bekezdésében a 6. sor helye­sen így olvasandó: „Hol az a beszédhelyzet...“ — Ugyanazon hasáb 2. bekezdésének 2. mon­data helyesen így olvasandó: „Az olvasó hiába keres itt választ aktuálisnak mondott...“ Egy beteg — kanyarós — kislány, hét éves lehet, szobához kötöttség­ben az ablakra raj­zol, álmodozik — és mesél. Felrajzolja vágya­it, álmában látott, mesékből életre kelt bará­tait — kedvenceit és ezek mind megszólal­nak, jönnek-mennek, élik a maguk — Anna­­mari álmodta — életét, önmagát is felraj­zolja az ablakra — de magát néhány évvel nagyobbnak, 10 évesnek látja. Lélektani teli­találat. (A kisgyerek mindig nagyobb szeretne lenni, mint amekkora.) De ne vágjunk a dol­gok elébe, hiszen Ferencz Zsuzsanna gyerme­keknek szánt könyvében nem egy ilyen lélek­tani, sőt nyelvi remeklés is van, ugyanakkor egy-két fenntartásunkat se hallgathatjuk el. (Szépső utca és Annamari­a avagy — Pingá­­lástól Hőhullásig.) Ion Creanga Kiadó, Buka­rest, 1985.) A vorsolni-rajzolni szerető kislány gondolat- és érz­­emvilágából születik e könyv, hőseivel, történéseivel. A kislány felrajzolja az ablakra a Szépjó utcát, különleges épületeivel, lakói­val, bár a lakók csak­ sorra jelennek meg — először a rendőr kerül a helyére, hogy eliga­zítsa az érdeklődőket, leállítsa a gyorsan hajtó autókat és bekóterolja a rosszalkodókat. („Hát rossz emberek is élnek a te Szépjó utcádban?“ — kérdi Mara. Annamari így válaszol: „Sose lehet tudni ... Valaki éppen elromolhat, és megvan a baj.“) Felrajzolja nagyobb önma­gát, hogy elinduljon a Szépjó utcában, ahol különös gyerekekkel, „igazi költővel, szele­­burdi férfiúval — Ronta Bundival —, Gon­dolkodóval — azaz Tépes Ödönnel — a csá­szárral — és sok mindenkivel ismerkedik meg, jelmezes ünnepélyen vesz részt... végül meg­gyógyul és egyelőre búcsút vesz a Szépjó utca lakóitól, hogy kiszaladjon a gyermekek közé a havazásba. Ha rokonát keresném ennek a könyvnek, a romániai magyar irodalom Kis Hercegével , Kobakkal rokonítanám. A gyermek látás- és gondolkodásmódja, illetőleg a látás-gondolko­­dásmód megjelenítésének a varázslatossága, a nyelvi tömörség, szépség van meg a Kobak­ban; a gyermeki látás- és gondolkodásmód te­szi üdévé, vonzóvá a Ferencz Zsuzsanna köny­vét is. A Kobak-könyvek apró, önálló történet­kékből állnak össze és ha mégis összeköti va­lami ezeket a tüneményesen kedves története­ket, az a főhős személye és környezete, amely­nek egyes elemei-szereplői vissza-visszatérnek a történetekben. Ferencz Zsuzsanna könyvé­nek szerkezeti vázát a kislány ablakra rajolt Szépjó utcája adja meg; a történeteket ez köti össze a főhős személye mellett. Kedvesek An­namari versei — valóban kisgyerek-versek! — fogalmi asszociációi, szójátékai. Ha Kobaknak minden képe­ tőmondata egy-egy telitalálat, nyelvi és képi remeklés, Annamarinál előfor­dul — a kitűnő képek, leírások mellett — erőltetett, túlbonyolított megoldás is. A költő például ,,kaporszakállú“. A kép nekem vaj­mi keveset mond, ha az ernyős virágú ka­porra gondolok. Sze-Re-Tet — a szeretet meg­személyesítőjének szerepeltetése is — minden dicséretes pedagógiai szándék mellett — meg­oldatlan, erőltetett. Egy kislány, aki mindent, amit szeret, vattába göngyöl. Annamari meg­győzi, hogy ez a fajta önző szeretet nem az igazi. Hát akkor melyik az? Annamari a Ma­mára bízza, tanítsa meg rá a kislányt. Az ol­vasó azonban nem lesz ettől okosabb. Az egész könyvtől azonban — igen. Ha saj­nálunk valamit, úgy ez a túlságosan kevés illusztráció (Bencsik János igen szép munkát végzett, nemcsak stílusban, gondolatilag is azonosult a szöveggel!) — és a (feltehetően) kis példányszám. Azért feltehetően, mert a könyv kazettáján nem jelzik a példányszámot — csak azt tudhatjuk, hogy a könyvkereske­désekben már nem kapható. FODOR SÁNDOR Hazám Hajdú Zoltán verséből idézünk egy szakaszt a vízszintes 1., 90., függőleges 1., vízszintes 27., 107., függőleges 37. és vízszin­tes 62. számú sorban. VÍZSZINTES: 1. Az idézet első sora (zárt betűk: M, V). 18. Sietős léptekkel halad. 19. Napilap külső munkatársa. 20. Női név. 21. Légy üdvözölve, latinul. 23. ... botéban, felületesen. 24. Elismétel! 26. Tegező viszonyban levő. 27. Az idézet ne­gyedik sora. 32. Gabonafej! 33. Összevissza már! 34. Eredmé­nyes. 35. Jugoszláv légiforgalmi társaság. 36 Rubidium vegy­­jele. 38. Latin én. 40. Hegycsúcsok. 42. Olyan állat, melynek a nyakán gallérszerű sáv van. 44. Ken kevert betűi. 45. Pólus. 47. Főleg zöld és barna színfoltoknak olyan együttese, amely távolabbról szemlélve beleolvad a környezetbe. 49. Kukorica­­szárat fattyat. 50. Román nyelvész (Alexandru). 52. Orosz, ro­mánul. 53. Portréját készíté. 54. Gépet összeállított. 59. No lám. 60. Vissza­­ellenben. 62. Az idézet utolsó sora. 63. Rag, a­­ve párja. 64. Ezek! 65. Névadó szertartások. 67. Délkelet-ázsiai nép. 69. Számnév. 70. bá! 73. Magyarországi város. 74. Foko­zatosan sötétebbé válik. 78. Shakespeare-hús. 79. Apaállat. 80. Cement, homok és víz keveréke. 81. Francia férfinév. 83. Le­mondó sóhaj. 84. Lásd a 60. sort. 85. ... Ovaneszjan, szovjet atléta vett. 86. OKM. 87. 7730 m magas hágó a kínai-nepáli határnál. 89. Amerikai mesefilm varázslója. 90. Az idézet má­sodik sora. 96. Orjol régi neve. 97. Azonos betűk. 98. Sík ke­vert betűi. 99. Nyájat irányít. 100. Keretbe foglalt drótháló. 102. Csapadékot pótló berendezés. 106. Latin elöljáró, jelen­tése: előtt. 107. Az idézet ötödik sora (zárt betűk: I, É). FÜGGŐLEGES: 1. Az idézet harmadik sora (zárt betű: Y). 2. Csendes-óceáni vörös moszatok nyálkaanyaga. 3. Sátor, né­metül. 4. Rászed, becsap. 5. Ceylon betűjelzése autókon. 6. Balog. 7. Evezni kezd! 8. Verebes Ernő 1929-ben készült né­met filmje. 9. Életben tart. 10. Kedves, angolul. 11. A közeli. 12. Ferde helyzet. 13. Nyugat-szibériai folyam. 14. Intézmény­nél megőrzésre átadott érték. 15. Fellelt! 16. Vagylagos, két­féle megoldást lehetővé tevő. 17. Angol női név. 22. ...tüze: a légköri elektromosság kisülésének egy módja. 25. Leválik. 28. Rendszerint vízmosta meredek. 29. Heyerdahl ,személyneve. 30. A rendestől taszítóan eltérő. 31. Fém. 37. Az idézet ha­todik sora (zárt betűk: K,É). 39. Kikötőváros Algériában. 41. Megkedvel. 42. Valamit ügyeskedve elkészít. 43. Tengerparti város Olaszországban. 44. Parányi. 46.­­­ 48. Irt. 49. Kövér, né­metül. 51. Féktelen nevetés. 53. Cipőtalpra való folt. 55. Kén és argon vegyjele. 56. Csak félig borzas! 57. Kezdet és vég nélkül szerény! 58. Retek közepe! 61. Ágai Adolf kreálta e spanyol szivarnév hangzású szót a XIX. század hetvenes évei­ben. 62. Egyre megy; mindegy, hogy... 66. Európai nép. 68. Rostnövény. 71. Olasz névelő. 72. Rövid szurony. 74. Se nem vízszintes, se nem függőleges. 75. Japán kikötőváros. 76. NDK- beli néprajzkutató (Hans). 77. Ritka férfinév, november 12-én van a napja. 80. Goll... , színésznő. 82. Német polgári köz­gazdász (Friedrich, 1789—1846). 85. Tilalmat tartalmazó. 86. Majdnem fél tucat karika. 88. Helység Nagyvárad és Nagy­szalonta között a magyar határ közelében. 91. Az F-hangnak egy félhanggal való leszállítása. 92. Tőle kevert betűi. 93. Morzehangok. 94. Négy méter! 95. Az egyik Borg személyneve. 96. Időmutató. 101. Annyi mint. 103. Nitrogén és foszfor vegy­jele. 104. Egymást előző magánhangzók az ábécében. 105. Fél üveg! (Rámay Tibor) Rejtvényfejtők figyelmébe! A szerkesztőség havonta egyszer sorsol ki jutalomkönyve­ket. A megfejtéseket minden hónap utolsó péntekétől számított tíz napon belül várjuk! A sorsolásnál csak azokat a megfejté­seket vesszük figyelembe, melyekhez mellékelték az illető hó­nap valamennyi — lapunkból kivágott — részvételi szelvé­nyét. AZ UTUNK JÚLIUSI SZÁMAIBAN KÖZÖLT REJTVÉNYEK MEGFEJTÉSE ARATÁS ELŐTT: A bús bíborkirályfi, naplemente / búcsú­csókjától ég a dús kalász. / Néhány vidám tücsök már dudo­rász / s úgy ing a földön csendes este enyhe.. NYÁRI ÓRA: Csak dalolgat egy legény, / dombon, arató­helyén, / s nem gyanítja, hogy nyíllal / egy lányszivipe ott a dal, / egy szó, mely egyék övé — / széthordta a többié. NYÁRREGGELI RAPSZÓDIA: Mint mikor a gondos gazda / reggel házából kilép, / hogy megnézze: udvarában / minden sértetlen-e, ép, / úgy nézi át most a tájat / kiváncsi tekinte­tem, / mert még a porszem sorsa is / súllyá nő meg lelkemen. NYÁRI NAP: És a Nyár, ki ismerője rég / embernek, föld­nek, égnek, napnak, / Őrzi négyük roppant erejét, / Őrzi s a szöcske-pillanatnak / értelmet parancsol. Könyvjutalmat nyert: György László — Csíkszereda, Ko­lozsvári Gyula — Marosvásárhely, Opre Gitta — Kolozsvár- Napoca. BENEDEK ILDIKÓ BOCSO Állok egy üres lakásban. Nyikorog a narancssárga padló. Még meleg mozdulatok vannak a levegőben. Asztalosok árnyékai kalapálnak szüntelenül. A búcsú­bulin sokan voltak. Száraz nevetésük koppant a falon, és most csörömpölve törik szilánkokra a csend. Zugó mozdulatok között voltam. Most szinte várom, hogy kimozdítsanak helyemről. Az ablakkilincsen ott az óvodástáska, de már új munkások jönnek és új otthont kopácsolnak fejünk fölött. Mikor már nem mehetek be a lakásba, titeket követtek a távolságon át. Nem voltam ott az állomáson, mikor elutaztatok, de a vonatfütty jelezte indulásotok. S én arcomról sűrűn törölgettem a kormot és utatok porát. Nagyon, nagyon hiányoztok. S Sütő Éva: BAt­­­T, a313SW FŐSZERKESZTŐ: LÉT­A­Y LAJOS FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES: SZILÁGYI ISTVÁN SZERKESZTŐSÉGI FELELŐS TITKÁR: KIRÁLY LÁSZLÓ A szerkesztőség címe: 3400 Cluj-Napoca, Str. Dr. Petru Groza nr. 2. Telefon: 951/12420. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Külföldi olvasóink a következő címen fizethetnek elő: ALEXIM, Departamentul export-import presă, P.O. Bo.x 136—137. Telex: 112­28 București, Str. 13 Decembrie nr. 3. Nyomda: I. P. Cluj. J UTUNK REJTVÉNY 34 . De most már csak úgy lehetünk együtt, ha én örökre itt maradok. Titeket a távolság hívott, engem a jövő. Én nem tudom, komolyan nem tudom, hogy maradtatok ennyire idehaza, s én hogy kerültem olyan messzire. ÉN Feketében fehér, Fehérben fekete vagyok. Én vagyok, és sem szürke, sem fekete. Magamnak fehér. Vagy másoknak is? De ha másoknak nem tudok fehér lenni, szürke sosem leszek. Mert a nagyoknak PIROS voltam. OLYAN NEHÉZ Olyan nehéz, olyan nehéz kibújni földi bőrünkből. Mindenki erre vágyik, mégis mindenkinek ez esik legnehezebben. De ha felérünk az egekig, akkor elmondhatjuk magunkról, hogy mi vagyunk a világ legboldogtalanabb emberei.

Next