Sass László (szerk.): VÁRhely, 2001 (7. évfolyam, 1-4. szám)

2001 / 3-4. szám - Emléklapok

szólították, a jezsuiták pedig kapukulcsot készíttettek a számára, hogy bármikor be­mehessen a jezsuita kertbe. 1685-ben meghívták svéd követségi lelkésznek is, de ő haláláig, 1692-ig megmaradt soproni gyülekezetében. Barth János Konrád elzászi születésű. Strassburgban, Lipcsében, Rostockban ta­nult. III. Frigyes dán királyhoz írt költeménye eredményeként 1663-ban Bécsbe, Li­­lienkron András dán követ palotájába kerül követségi lelkésznek. Két év múlva Barth elfogadta a soproniak meghívását, és engedélyt kért III. Frigyes dán királytól, hogy el­foglalhassa az állást. 1665-ben kezdte meg szolgálatát Sopronban. Bár fiatalabb volt két lelkésztársánál, Lowitsch Kristófnál és Lang Mátyásnál, azok mégis átengedték neki az első lelkészi állást. Híres hitvitázó volt, akinek irodalmi mun­kássága is gazdag. Kísérletet tett a Lackner-féle Soproni Nemes Tudós Társaság (1604) felélesztésére is, amelynek a század folyamán az evangélikus lelkészek közül is so­kan tagjai voltak, mint például Egerer Jakab, Fuchstäger István, Gensel Kristóf, Hagius János, Huber Márk, Kőszegi (Szekér) Mátyás, Schubert Pál, Unger Joachim. Barth hu­szonhét éven át, haláláig, 1692-ig híven szolgálta a soproni gyülekezetét. Szolgálata rendkívül nehéz volt, hiszen erre az időszakra esett a templomok elvétele (1674), a kismartoni száműzetés (1674), a tűzvész pusztítása (1676), a pestis pusztítása (1679). Az ő szolgálatának idejére esett a soproni országgyűlés is 1681 -ben. Az 1681-es országgyűlésre a rendek április végétől gyülekeztek Sopronban. Két­­száznegyvenkilenc követ jelent meg, akik közül ötvenhat volt protestáns. Május 22- én, csütörtökön a király és a királyné Bécsújhelyen át a Lajtáig jött, majd országos küldöttség kíséretében érkeztek meg - Nagymartonon és Somfalván át - Sopronba. A menetet kétezer magyar és háromezer német lovas zárta. A Bécsi kapun és a Hát­só kapun át a Szent György utcáig mentek, ahol Natl Lipót házában volt a király szál­lása. Az udvari személyzet az Ainfalt- és Esterházy-házakban volt elszállásolva. A Fő téri házakat mind lefoglalták a király és kísérete számára. Június 13-án a soproni fő­ispánt, Esterházy Pál grófot választották meg nádorrá. A protestáns rendek kilenc fel­iratot intéztek a királyhoz és az országgyűléshez. Az alsóház a várházán, a főrendek pedig az Ar­tner-házban üléseztek, amelyet a pozsonyi diéta hasonlóságára Zöld­háznak neveztek el. A soproniak az országgyűlés idején is megtartották korábbi vallásgyakorlatukat. A Schubert-ház helyén álló alacsony fatemplomban Barth János Konrád és Lowitsch lelkészek prédikáltak német nyelven. Külön királyi engedéllyel Ensel János meszleni prédikátor tartott reggeli könyörgést a magyar követek részére Lowitsch Ábrahám ma­jorjának pajtájában. 1681. november 9-én adta ki Lipót császár azt a leiratát, ame­lyet később az országgyűlés törvényerőre emelt. Az 1681. évi XXV. te. a vallássza­badságot biztosítja a bécsi béke és az 1608. évi I. te. szerint, de a földesúri jogok tiszteletben tartásával. Visszatérhetnek a száműzött vagy lemondásra kényszerített prédikátorok, és senkit nem kényszeríthetnek az országban vallásával ellenkező szer­tartásokon való részvételre. Az 1681. XXVI. tc. értelmében az ágostai és a helvét hit­­vallásúak által épített templomokat - ha addig katolikus szertartás szerint fel nem szentelték - vissza kell adni, más helyeken pedig templomok, paplakok és iskolák épí­tésére alkalmas helyet kellett kijelölni. Tizenegy északi és nyugati vármegyében két­­két kijelölt helyen (artikuláris helyek) templomot építhetnek a protestánsok. A vá­ VÁRhely 1 45

Next