Sass László (szerk.): VÁRhely, 2001 (7. évfolyam, 1-4. szám)
2001 / 3-4. szám - Emléklapok
szólították, a jezsuiták pedig kapukulcsot készíttettek a számára, hogy bármikor bemehessen a jezsuita kertbe. 1685-ben meghívták svéd követségi lelkésznek is, de ő haláláig, 1692-ig megmaradt soproni gyülekezetében. Barth János Konrád elzászi születésű. Strassburgban, Lipcsében, Rostockban tanult. III. Frigyes dán királyhoz írt költeménye eredményeként 1663-ban Bécsbe, Lilienkron András dán követ palotájába kerül követségi lelkésznek. Két év múlva Barth elfogadta a soproniak meghívását, és engedélyt kért III. Frigyes dán királytól, hogy elfoglalhassa az állást. 1665-ben kezdte meg szolgálatát Sopronban. Bár fiatalabb volt két lelkésztársánál, Lowitsch Kristófnál és Lang Mátyásnál, azok mégis átengedték neki az első lelkészi állást. Híres hitvitázó volt, akinek irodalmi munkássága is gazdag. Kísérletet tett a Lackner-féle Soproni Nemes Tudós Társaság (1604) felélesztésére is, amelynek a század folyamán az evangélikus lelkészek közül is sokan tagjai voltak, mint például Egerer Jakab, Fuchstäger István, Gensel Kristóf, Hagius János, Huber Márk, Kőszegi (Szekér) Mátyás, Schubert Pál, Unger Joachim. Barth huszonhét éven át, haláláig, 1692-ig híven szolgálta a soproni gyülekezetét. Szolgálata rendkívül nehéz volt, hiszen erre az időszakra esett a templomok elvétele (1674), a kismartoni száműzetés (1674), a tűzvész pusztítása (1676), a pestis pusztítása (1679). Az ő szolgálatának idejére esett a soproni országgyűlés is 1681 -ben. Az 1681-es országgyűlésre a rendek április végétől gyülekeztek Sopronban. Kétszáznegyvenkilenc követ jelent meg, akik közül ötvenhat volt protestáns. Május 22- én, csütörtökön a király és a királyné Bécsújhelyen át a Lajtáig jött, majd országos küldöttség kíséretében érkeztek meg - Nagymartonon és Somfalván át - Sopronba. A menetet kétezer magyar és háromezer német lovas zárta. A Bécsi kapun és a Hátsó kapun át a Szent György utcáig mentek, ahol Natl Lipót házában volt a király szállása. Az udvari személyzet az Ainfalt- és Esterházy-házakban volt elszállásolva. A Fő téri házakat mind lefoglalták a király és kísérete számára. Június 13-án a soproni főispánt, Esterházy Pál grófot választották meg nádorrá. A protestáns rendek kilenc feliratot intéztek a királyhoz és az országgyűléshez. Az alsóház a várházán, a főrendek pedig az Artner-házban üléseztek, amelyet a pozsonyi diéta hasonlóságára Zöldháznak neveztek el. A soproniak az országgyűlés idején is megtartották korábbi vallásgyakorlatukat. A Schubert-ház helyén álló alacsony fatemplomban Barth János Konrád és Lowitsch lelkészek prédikáltak német nyelven. Külön királyi engedéllyel Ensel János meszleni prédikátor tartott reggeli könyörgést a magyar követek részére Lowitsch Ábrahám majorjának pajtájában. 1681. november 9-én adta ki Lipót császár azt a leiratát, amelyet később az országgyűlés törvényerőre emelt. Az 1681. évi XXV. te. a vallásszabadságot biztosítja a bécsi béke és az 1608. évi I. te. szerint, de a földesúri jogok tiszteletben tartásával. Visszatérhetnek a száműzött vagy lemondásra kényszerített prédikátorok, és senkit nem kényszeríthetnek az országban vallásával ellenkező szertartásokon való részvételre. Az 1681. XXVI. tc. értelmében az ágostai és a helvét hitvallásúak által épített templomokat - ha addig katolikus szertartás szerint fel nem szentelték - vissza kell adni, más helyeken pedig templomok, paplakok és iskolák építésére alkalmas helyet kellett kijelölni. Tizenegy északi és nyugati vármegyében kétkét kijelölt helyen (artikuláris helyek) templomot építhetnek a protestánsok. A vá VÁRhely 1 45