Váci Híd, 2001 (3. évfolyam, 1-2. szám)

2001-01-01 / 1-2. szám

VÁCI ÉVSZÁZADOK - SZALAGCÍMEKBEN­ Váci Híd Váci évszázadok - szalagcímekben V­ác területén az első biztosan azonosítható emberi meg­telepedésre utaló nyomok az ún. középső kőkorból (mezolitikum) származnak. A honfoglalás korából ma­radt fenn a nevezetes csörögi kard, mely díszítése, megmunkálása alapján "északi" műhelyből származik és a vikin­gek közvetítésével kerülhetett a korabeli magyarokhoz. • Vác a Szent István-i alapítású tíz püspökség egyikének székhe­lye, de a középkori város majd csak az alapító utódai alatt indul fejlődésnek. • A város tatárjárás előtti rendje és a pusztulás utáni berendezke­dés különbsége felért egy rendszerváltással. • Két közösség élt egymás mellett. A németvárosi volt a nagyobb, a magyar a kisebb, elkülönült igazgatással, de egyként a püspök­nek, illetve a káptalannak adóztak. • A reneszánsz püspök, Báthori Miklós grandiózus (át)építései nyomán, idővel a polgárok egy része is az új stílus szerint igazít­­tatta át házát. • 1485-ben országgyűlést is tartottak Vácott. • Vácot Szulejmán serege 1543-ban vette be, a magyarok csak a század végén tudták­­ átmenetileg — visszaszerezni. A XVI. század második felében mindenekelőtt a dunai átkelőhely (vám) révén őrizte fontosságát. • Vác az állandóan támadott Esz­­tergom-Buda-Hatvan—Eger sávon feküdt, ezért 1595 és 1605 között majd' minden évben - néha többször is - gazdát cserélt. • Ez a város nagyon leromlott álla­potban van: hajdan püspöki szék­hely volt, de százharminc év lefor­gása alatt hússzor cserélt gazdát, gyakran kifosztották, egyszer fel is gyújtották. • Vác nyomaiból... az itt-ott ki­­döntött falakon kívül semmi nem volt látható, az oly sok tűzvész által pusztított városban alig volt néhány kunyhó. • Az újratelepülő-újratelepített vá­ros vallási és nemzetiségi szem­pontból egyaránt sokszínű volt. A "barokk" Vác bő évszázadnyi moz­galmas és látványos építkezés nyo­mán vált új arcú civitássá. 1849 a csaták éve Vácott. Előbb a hon­védsereg aratott dicső győzelmet a város alatt, utóbb a muszka vet­te be. Paszkievics herceg gróf Zichy Hippolit kanonok könyörgésé­re elállt a város fölgyújtásától. (Helyette két óra szabad rablást en­gedélyezett seregének.) • A kiegyezést követően vett lendületet a polgári társadalom for­málódása, amit az is elősegített, hogy 1872-től Vác (egyesített) rendezett tanácsú városként működött. • A huszadik században egyedül annyi rendszerváltás követte egy­mást, mint a megelőző kilenc évszázadban együttvéve. • A helybéli Jézus Szíve Társulat közgyűlési beszámolója rögzí­tette 1923-ban, hogy "a keresztény fellendülés csak külsődleges, a kereszténységet és a katolikusságot csak szájunkon hordjuk". • Vác polgármestere 1943. évi hivatali beszámolójában önszor­­galmúan előlegezte meg mindazon további retorziót a város zsidó­ságával szemben, amit másutt csak az 1944. évi német megszállás szuverenitásvesztése nyomán tettek programmá. • Pétery József püspök 1943-ban, a városi magisztrátus előtt mon­dott bemutatkozó beszédében azt prognosztizálta, hogy "a háború után egy új, szociális Magyarorszá­got kell felépítenünk." A front átvo­nulása nyomán ehelyett a szocialista Magyarország építése vette kezdetét. • Századunk ötvenes éveiben nem a rév, nem is a vasútállomás volt városunk "legforgalmasabb" he­lye, hanem - kis túlzással - az ÁVH felügyelete alá került Váci Fegyház. • A kádári konszolidáció évtizede­iben Vácot leginkább a szocializ­mus szürke szmogja jellemezte. A DCM három kéménye - melyet még a szocialista városcímerbe is beapplikáltak - évtizedeken át on­totta a cementport. • Az április 4-i, november 7-i ün­nepi protokoll emlékmű-talapzatra helyezett vörös rózsái, szegfűi még aznap este új gazdára leltek. Legin­kább a kollégista diákok változtak át alkonyat után gáláns lovagokká, s rendre szívük hölgyének kedves­kedtek a megdézsmált díszbokréták "újrahasznosított" virágaival.

Next