Váci Híd, 2001 (3. évfolyam, 1-2. szám)
2001-01-01 / 1-2. szám
VÁCI ÉVSZÁZADOK - SZALAGCÍMEKBEN Váci Híd Váci évszázadok - szalagcímekben Vác területén az első biztosan azonosítható emberi megtelepedésre utaló nyomok az ún. középső kőkorból (mezolitikum) származnak. A honfoglalás korából maradt fenn a nevezetes csörögi kard, mely díszítése, megmunkálása alapján "északi" műhelyből származik és a vikingek közvetítésével kerülhetett a korabeli magyarokhoz. • Vác a Szent István-i alapítású tíz püspökség egyikének székhelye, de a középkori város majd csak az alapító utódai alatt indul fejlődésnek. • A város tatárjárás előtti rendje és a pusztulás utáni berendezkedés különbsége felért egy rendszerváltással. • Két közösség élt egymás mellett. A németvárosi volt a nagyobb, a magyar a kisebb, elkülönült igazgatással, de egyként a püspöknek, illetve a káptalannak adóztak. • A reneszánsz püspök, Báthori Miklós grandiózus (át)építései nyomán, idővel a polgárok egy része is az új stílus szerint igazíttatta át házát. • 1485-ben országgyűlést is tartottak Vácott. • Vácot Szulejmán serege 1543-ban vette be, a magyarok csak a század végén tudták átmenetileg — visszaszerezni. A XVI. század második felében mindenekelőtt a dunai átkelőhely (vám) révén őrizte fontosságát. • Vác az állandóan támadott Esztergom-Buda-Hatvan—Eger sávon feküdt, ezért 1595 és 1605 között majd' minden évben - néha többször is - gazdát cserélt. • Ez a város nagyon leromlott állapotban van: hajdan püspöki székhely volt, de százharminc év leforgása alatt hússzor cserélt gazdát, gyakran kifosztották, egyszer fel is gyújtották. • Vác nyomaiból... az itt-ott kidöntött falakon kívül semmi nem volt látható, az oly sok tűzvész által pusztított városban alig volt néhány kunyhó. • Az újratelepülő-újratelepített város vallási és nemzetiségi szempontból egyaránt sokszínű volt. A "barokk" Vác bő évszázadnyi mozgalmas és látványos építkezés nyomán vált új arcú civitássá. 1849 a csaták éve Vácott. Előbb a honvédsereg aratott dicső győzelmet a város alatt, utóbb a muszka vette be. Paszkievics herceg gróf Zichy Hippolit kanonok könyörgésére elállt a város fölgyújtásától. (Helyette két óra szabad rablást engedélyezett seregének.) • A kiegyezést követően vett lendületet a polgári társadalom formálódása, amit az is elősegített, hogy 1872-től Vác (egyesített) rendezett tanácsú városként működött. • A huszadik században egyedül annyi rendszerváltás követte egymást, mint a megelőző kilenc évszázadban együttvéve. • A helybéli Jézus Szíve Társulat közgyűlési beszámolója rögzítette 1923-ban, hogy "a keresztény fellendülés csak külsődleges, a kereszténységet és a katolikusságot csak szájunkon hordjuk". • Vác polgármestere 1943. évi hivatali beszámolójában önszorgalmúan előlegezte meg mindazon további retorziót a város zsidóságával szemben, amit másutt csak az 1944. évi német megszállás szuverenitásvesztése nyomán tettek programmá. • Pétery József püspök 1943-ban, a városi magisztrátus előtt mondott bemutatkozó beszédében azt prognosztizálta, hogy "a háború után egy új, szociális Magyarországot kell felépítenünk." A front átvonulása nyomán ehelyett a szocialista Magyarország építése vette kezdetét. • Századunk ötvenes éveiben nem a rév, nem is a vasútállomás volt városunk "legforgalmasabb" helye, hanem - kis túlzással - az ÁVH felügyelete alá került Váci Fegyház. • A kádári konszolidáció évtizedeiben Vácot leginkább a szocializmus szürke szmogja jellemezte. A DCM három kéménye - melyet még a szocialista városcímerbe is beapplikáltak - évtizedeken át ontotta a cementport. • Az április 4-i, november 7-i ünnepi protokoll emlékmű-talapzatra helyezett vörös rózsái, szegfűi még aznap este új gazdára leltek. Leginkább a kollégista diákok változtak át alkonyat után gáláns lovagokká, s rendre szívük hölgyének kedveskedtek a megdézsmált díszbokréták "újrahasznosított" virágaival.