Vadászati Közlöny, 1934 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1934-01-15 / 1. szám
s 2. §-ának 1, 2. és 3. pontjaiban felsorolt területekhez nem tartozó és a törvény értelmében bérbeadandó területeken gyakorolt vadászat és űzendő vadászgazdálkodás ellenőrzése tekintetében belekapcsolódni. Eltekintve attól, hogy amint már említettem, a közigazgatási hatóságok sem idővel, sem az ellenőrzéshez szükséges mozgási lehetőséggel nem rendelkeznek, azonfelül túlnyomó részben nem is vadászok, tehát ezeknek a nem vadász tisztviselőknek intézkedései a vadászgazdálkodás irányítása tekintetében az egyöntetűség rovására menne, jogos és méltányos kívánsága a vadászoknak, hogy ez a speciális ismereteket követelő irányítás és ellenőrzés szakemberek, vadászok kezében összpontosuljon anélkül, hogy amint azt egyes tájékozatlan kritikusok a tervezetbe belemagyarázni szerették volna, akár a közigazgatás ügykörébe, akár a magán vadászgazdaságok dolgaiba akarna beleavatkozni. Működése kizárólag a fentemlitett területeken folyó vadászat és vadászgazdálkodás irányítása és ellenőrzésére szorítkozik, valamint véleményező és javasló szakközegként kíván szerepelni a fenti ügyekben. Az iparnak, kereskedelemnek, mezőgazdaságnak, állategészségügynek stb. mind megvan az ő külön felügyelősége, csak a vadászat áll árván minden szervezet, vezetés és irányítás nélkül. A földmívelésügyi kormány az egyetlen vadászati irányító szervezetet, a kebelében működött vadászati szakosztályt már évekkel ezelőtt beszüntette, és a miniszteri tárcákon vadászati ügyek istápolására összesen évi 500, mondd ötszáz pengő áll rendelkezésére. Ezek a tények és számok nem kívánnak további kommentárt. A tervezet készítője még anyagi tekintetben sem kívánta a kormány hozzájárulását, hanem javasolja az említett területeknek holdankénti 1 fillér hozzájárulását, amely összeggel előreláthatólag fedezhetők volnának a felügyelőségek személyi és dologi kiadásai. Hogy ez nem utópia, és a vadászok a maguk jól felfogott érdekében ettől az egy filléres önkéntes adótól nem idegenkednek, legjobban bizonyítja Baranya vármegye, amely a vármegyei vadászati felügyelőséget évekkel ezelőtt már felállította és a törvényhatósági bizottság úgy a szervezést, mint az egy filléres hozzájárulást egyhangúlag megszavazta. Összegezve tehát a mondottakat : minthogy a vadászatot űző közönség nagy része ma is fegyelmezetlen, vadpusztító, vadat nem óvó, a vadorzás ma is ép oly divat mint volt, amióta csak vadászatról beszélhetünk, minthogy továbbá a vadgazdálkodás megfelelően irányítva és ellenőrizve nincsen, minthogy végül a közigazgatási hatóságok csökkentett létszámuk mellett az irányításhoz valamint a vezetéshez szükséges helyszíni ellenőrzési lehetőségre sem idejük, sem mozgási lehetőségük nincsen, szükség van egy szervezetre, amely a nemzetgazdaságilag is oly fontos vadászgazdálkodást és az ezeken folyó vadászatot is szakszerűen a célnak megfelelően vezesse, irányítsa, ellenőrizze és ezekben a kérdésekben a közigazgatási hatóságoknak segítségére legyen. Ezért van szükség a vadászati felügyelőségek mielőbbi felállítására, mert : ,,periculum in mora" (Pán.) H. S. Eley angol őrnagy kérdőíve. Magyarország és Középeurópa egyéb részein élő fogolymadarak életére vonatkozó kérdések, amelyekre feleletet, illetve felvilágosítást kérünk. 1. Betegségek. Van-e középeurópában testület vagy szakférfiú, aki a vadászat szempontjából fontos vadmadarak betegségeit tanulmányozta, akivel tehát a mi kutatóink közvetlen érintkezésbe léphetnének ? Milyen betegségektől szenved a magyar fogoly ? Mik a tünetei? Vannak-e járványos betegségek ? Milyen betegségtől szenved a fácán (más vad madár) és a nyúl? Ezek a betegségek ugyanazok-e, mint az apró háziállatok (baromfi, házinyúl) betegségei, vagy csak hasonlóak ? 2. Halálozás. Eley őrnagy Surányban egy nagyobb vadászat alkalmával megállapította, hogy a zsákmányban két fiatal fogoly esik egy öreg fogolyra. Ez az arány nem jobb, mint az Angolországban megállapított arány. Mik a fiatal foglyok idő előtti elpusztulásának, elhullásának okai ? A legnagyobb veszteség a takarmánynövények lekaszálásánál áll elő, vagy más okokból? Van-e olyan számtáblázat, mely cyclikus ingadozásokat mutatna a fogolyállomány változására nézve ? Vannak-e hosszabb időre (mondjuk 25 vagy több évre) visszamenő adatok, melyek ugyanazon meghatározott területen ejtett zsákmányt évről-évre feltüntetik ? 5. Talaj- és kovahomokszemek. Helyes volna-e azt mondani, hogy ott, ahol sűrű a fogolynépesség, a talaj nem különbözhetik a surányi talajtól? Vannak-e talajelemzések ebből a szempontból ? Szén milyen formában van jelen ? Milyen a nagysága, alakja és természete a kovahomokszemeknek ? Megvizsgálták-e a zúza tartalmát ebből a szempontból ? 4. Éghajlat. Milyen adatokat közöltek a havonkénti átlagos hőmérsékletre, csapadékra stb. vonatkozólag. Hol lehet ezekhez hozzájutni,és hogyan? 5. Táplálék. Mik a főbb gazdasági növények, mikor vetik és mikor aratják azokat ? Mik a főbb fűfélék és gyomok stb., amelyekről ismeretes, hogy a foglyok kedves táplálékát képezik ? Megvizsgálják-e a fogoly kegyének tartalmát ebből a szempontból? Milyen állapotok vannak a terepen a téli táplálék szempontjából? Milyen füveket stb. vetnek el késő ősszel vagy a tél folyamán? A dombos (hegyes) vidéken vannak-e gazdasági növényekkel bevetett és művelt területek, vagy csak durva fűfélék és gyomok ? Kukoricát eszik-e a fogoly nagy mennyiségben? Milyen a rovarvilág? Milyen rovarokat szeretnek a foglyok ? Különösen milyen fajta hangyák vannak, s el vannak-e terjedve ? (Az uralkodó fafélék és rovarok lehetőleg részletes jegyzéke rendkívül érdekelne bennünket). Ha a különböző fajták tudományos (latin) nevének jegyzékét megkaphatnék, módunkban volna utána kutatni, vájjon ugyanezek meg vannak-e nálunk. A rovarok álcái az év melyik részében fejlődnek ki ? Esznek-e a foglyok csigákat, legyeket, lepkéket s mennyi van ezekből ? Száraz időben honnan veszik a foglyok a vizet ? 6. Más állatok befolyása. Milyen ragadozók — emlősök és madarak — fordulnak elő nagyobb számban? Tartanak-e juhot nagy számban? A baromfit kieresztik-e a tarlóra? 7. Költözködés. Észlelhető-e a foglyok költözködése egyik helyről a másikra télen, mi történik velük kemény hideg vagy nagy hó esetén ? Mennyi az átlagos fészekalja, s hányat költ ki átlagban ? Az egy családhoz tartozó foglyok mennyire repülnek el a költés helyétől, s egyáltalában költözködnek-e, ha nem zavarják őket ? A párok külön válnak-e a többiektől a fészekrakás előtt s a költés ideje alatt? 8. Az állomány sűrűsége. Van-e pontos adat arra nézve, hogy egy bizonyos területen hány fogolyfészek van ? Hány fészket tekinthetünk átlagnak a területegységen (acre v. kát. hold) megfelelő talajon és hányat sürü állomány mellett? Ha az állomány sürü, a ki nem lövött madarak megmarad- nak-e egész télen ugyanazon a területen a következő idényig? Van-e nagy különbség a dombos és sík, nemkülönben a műveit és nem műveit területek állományának sűrűsége között? Ismeretes-e olyan terület, ahol a foglyok nem tudnak tenyészni ? 9. Fészkelés. Surányban egyáltalában nincs sövény. Van-e másutt sövénnyel bekerített terület, mely a fogoly fészkelésére szolgál ? Mezőgazdasági munkák közben sok fészket pusztítanak-e el? Mi történik a tojásokkal, ha a fészek körül lekaszálják a termést ? A vejtésben talált fészkek bizonyos távolban elosztva vannak-e a területen, vagy vannak a területnek olyan részei, ahol a foglyok előszeretettel fészkelnek csoportban egymáshoz közel ? 10. Költés. Milyen dátumra lehet tenni a föltöltés idejét ? Hány tojás van átlagban egy fészekben ? Észleltek-e harcot a kakasok között párosodás idején ? Kettős párzást, vagyis két kakast egy tyúkra, avagy egy kakast két tyúkra le-hetett-e megállapítani teljes hitelességgel, s amennyi-ben igen, a trió békés családi életet élt-e? 11. Különböző. Természetes istállótrágyát használnak-e kiterjedt mértékben? Hát műtrágyát? Amennyiben igen, milyen összetételűt? Permetezik-e a vetéseket, és mivel ? Az utakat hátrányozzák-e, és ha igen, csak a fővonalakat? 12. Ideális állapot. Meg lehet-e mondani, mik volnának az ideális állapotok a fogoly életére nézve Középeurópában az adott természeti viszonyok mellett, igen szórványosan tapasztaltak. Legnagyobb pusztítást okoztak a május végi és június elejei tartós esőzések, vagy hűvös idő, mely a csirkéket többnyire felfázás következtében fellépő bélhuruttal viszi el, ha ugyan a fészekaljat még tojás alakjában el nem mosta. Újabban elvétve Sopron és Zala, valamint Somogy megyében baromfikolera és pestis pusztításait észlelték a fogoly és fácánnál is, de nem jelentős mértékben. A fácán és fogolynál több kárt okoznak az élősködők, így a galandféreg (Hymenolepis lanceolata), a bélgiliszta (Taenia echinococcus), a vörös féreg, v. légcsőgiliszta (Syngamus trachealis), ezenkívül a meszes láb, vagy „lábruh“ szed sok áldozatot. Fertőző betegségek közül elvétve előfordul fogolynál is a fácánnál gyakori hyphteria, továbbá a ragadós baromfinátha és a nyelvgyulladás (Pips). A nyúl ragályai: coccidiosis, haemorrhagikus septichemia tuberosis caseosa, pseudotuberculosis, staphilomicosis. 2. Halálozás. Az Eley őrnagy által Nagysurányban megállapított arány (1 öreg, 2 fiatal) absurd, illetőleg egészen kivételesen rossz esztendőé lehet. Gyakran megesik, hogy az 1. alatti oknál fogva a fészekalj tojás korában elpusztul, ilyenkor azonban második költés pótolja az elsőt. Az első költés rendesen 14—22 tojás, a második — idős pároknál — 10—12, fiatal (tavalyi) fércénél 5—10, vagyis 1 öreg 4—6 fiatal. A költésben, mint említettem, a legnagyobb kárt a fagyosszentekkori lehűlés és a sebes záporok okozzák; a takarmánynövények kaszálásánál jelentős kár csak megkésett költés esetén van. Egyébként ma már a kikaszált fészekben talált tojásokat mesterségesen nevelik fel, illetőleg rendezett vadgazdaságban a korán lekerülő takarmánytáblákat a fészekrakás legkezdetén állandóan annyira nyugtalanítják, hogy a fogoly más zavartalan helyen keres fészkelőhelyet. A fogolyállomány változását hosszabb időre visszamenőleg megbízhatóan mutató táblázatról nem tudok. Lőjegyzéket vezet igen régóta Frigyes fhg. uradalma, gr. Károlyi Lajos, Tótmegyer, őrgr. Pallavicini Alfonz mindszentalgyai uradalma, gr. Draskovich Iván Sellye, valamint a korona és állami uradalmak. Az itt nyert adatok azonban a költést illetőleg nem lehetnek feltétlenül irányadók, mert a terítékre és befogásra nyújtanak csupán adatot, nem a népesedésre. Azt sem tüntetik fel, hogy egy esetleges gyenge esztendő oka mi volt. Elemi csapás, vész tizedelt-e, vagy pedig csupán a vadászat, vagy befogáskor fellépett külső körülmények (rossz idő, komisz puskások, kevés vadász, rossz vadárak stb.) okozták-e? 3. és 4. Talaj és kovahomokszemek, éghajlat. Ahol a fogolynépesség sűrű, ott a talaj mindig könnyen melegedő és vízáteresztő. Hideg, kötött agyagtalajokon, vagy vad sziken Csonkamagyarországon nincs jó fogoly állomány. Ha ilyen nem megfelelő talajon telepítenek, onnan a fogoly rövid időn belül eltűnik, elvándorol. A megfelelő talajaikat mellett megkívánja a vizet, legyen az patak, csermely, folyó, vagy ha más nem, legalább bő harmat. Fentieket illetőleg direkt ebből a szempontból készült talajelemezésekről nem tudok, sőt azt sem supponálom, hogy a bő népességű foglyos területeken volna szén. Hazánk fogolyban leggazdagabb részei Moson, Győr, Sopron megye (utóbbinak rábaközi része) a Csalló és Szigetköz. Dél-Pozsony, Dél-Nyitra, a közvetlen Tiszamente (T.-füred, T.-roff, Bura, Algyő, Kiszombor, Sándorfalva) foglyászatai híresek, de itt sehol szénről, vagy a talaj jelentősebb Carbonium tartalmáról nem tudok. A fogoly csak úgy, mint minden „tyúkféle“ az emésztés megkönnyítése és elősegítése céljából apró kovaszemecskéket, gyakran változatos, legtöbbször azonban gömbölyű alakú kavicskákat nyel. Ezek mindig a környezet patak Válasz H. S. Elegan A magyaróvári m. kir. gazdasági akadémia felkérésére nádudvari Rázsó Lajos, lapunk munkatársa a fogoly életére vonatkozó kérdéseket feldolgozta és 1933 december hó 9 -én az alábbi választ küldötte meg az akadémia útján H. Seley-nek. (Helyszűke miatt ezúttal a feleletnek csak egyik részét közölhetjük, a többit legközelebbi számunkban találja meg az olvasó.) 11. Betegségek. Magyarországon a m. kir. □1 őrnagy kérdéseire. Madártani Intézet (II., Hermann Ottó út 15.) és a m. kir. Bakterológiai Intézet, valamint a m. kir. Állatorvosi Főiskola kebelében működő állatélettani kísérleti állomás foglalkoznak egymással cooperálva a vad, így a vad szárnyasok betegségeivel. (Megkeresést Madártani Intézethez.) A magyar fogolynál járványos elhullást VADÁSZATI KÖZLÖNY 1934. január 15. vadtenyésztő birtokosok vadértékesítő központja k. f. t. Élővadbefogás—szállítás legelőzékenyebben , élő uhuk és minden vadfajta legolcsóbban Budapest, VII., Király u. 91. Telefonszám 320-74. HUNGÁRIA