Városok Lapja, 1917 (12. évfolyam, 1-38. szám)
1917-01-06 / 1. szám
1917. január 6 VÁROSOK LAPJA maznának, mert hiszen a fásítás csak úgy tud érvén veti oza meg a kezdődő újév a békét, hogy folytathassuk a megakadt fejlődésnek, a haladásnak a munkáját, hogy felépíthessük a lerombolt házakat, hogy elláthassuk a háborúnak a nyomorultjait, a visszamaradt özvegyeket és árvákat és hölgy visszatérhessen az a sok apa és fiú a harctérről vagy a fogságból a családjához! • felülni, ha a fák nemcsak tömegükben, hanem egyedek szerint is tökéletesen kifejlődhetnek. Ebből azonban nem következik az, hogy széles utcában, sugár vagy körúton csak nagyra növekedő vagy széles koronájú fák alkalmaztassanak, hanem csak az, hogy itt is, mint mindenütt a díszkertészet terén, az utcát fásító kertésznek keresni kell és ,látni kell azt a pontot, azt a vonalat, amely az utcát a fásítással esztétikai szempontból összhangba hozza és emeli. Bizonyos művészi ízlést kell belevinni az utcafásításban is, mert hiszen itt is épp úgy, mint az utcát díszítő sok egyéb műtárgy elhelyezésénél, az elhelyezés kereteit is figyelembe kell venni, hogy az utca képe összhangzatos legyen s annak nyugodtságát, szépségét semmi meg ne zavarja. Hiba esnék tehát akkor, ha a fásítás megindítása , annak keresztülvitele csak ötletszerűségen alapulna; és mert már sok helyütt bebizonyosodott az, hogy az ötletszerűen létesített utcafásítás nagyon rövid idő alatt használhatatlanná vált s nem felelt meg céljának, jogosan állhat meg az a meghatározás, hogy az utcafás hasnak nemcsak a fizikai munkájánál, de annak tervezésénél, élőmunkájánál kell hogy érvényesüljön a fásító kertésznek nemcsak a keze, de a szelleme is. ___ Ezt a körülményt csak abból a szempontból merjük itt e helyen hangoztatni s egyúttal leszögezni, mert bőséges tapasztalataink vannak arra nézve, hogy még igen sok helyen nem a helyi viszonyok és körülmények figyelembe vétele mellett létesítenek fásítást, hanem aszerint, hogy az intézőkörök valamelyik tagja vagy tagjai mit láttak például Karlsbadban, Bádenben, Drezdában, Wienben stb. stb. Nagyon természetes, hogy az ilyen fásítás eredménye mindig a lehető legrosszabb, mert nem számol sem fa talaj, sem az éghajlatbeli viszonyokkal s igy a faféleség megválasztása körül is nagy tévedés fordul elő. A tényleges fásítás fizikai élőmunkája, mint: talajelőkészítés, gödörásás, stb. szintén befolyásolja a fásítás jó eredményét, de az a körülmény is figyelmet érdemel a fásítás élőmunkájánál, illetve annak tervezésénél hogy akkor, amikor a fásítás eszméje felvetődik, gondolni kell arra is, hogy a fásítás mindenkor gondozásban részesüljön, mert nem elégséges a fásítás beajlítása a fái kkiültetése, hanem szükséges azokat állandóan kezelni azért, hogy céljának megfelelhessen. Mindent a maga idejében és helyén, mondja a szólásmondás és igaza is van, különösen a fásítás terén boszszulja meg magát, ha nem minden a maga idejében történik, de viszont nincs hiálásabb, mint az, ha az előrelátó gondoskodás mindenre kiterjed. Az utcafásítás élőmunkája. Irta : Csérer Gyula, Zombor Ijf. város főkertésze. Kétségtelen tény az, hogy a modern városrendezésnek egyik kiegészítő része a fásítás, mely úgy is, mint szépészeti és úgy is mint közegészségügyi tényező jöhet tekintetbe mindenhol, de különösen ott, ahol a város fekvése, környéke a természeti szépségekben szegény. Azonban még ott is, ahol természeti szépségekben gazdag valamely város környéke, nem felesleges és hiábavaló a belterület fásítása és parkozása annál is inkább, mert így a város lakosságának minden rétege és minden tagja állandóan és közvetlenül gyönyörködhet a kő- és téglasorok közé ékelt szabadtermészetben s élvezheti annak minden jótéteményét és következményeit. Hiszen emberi jó tulajdonság gyönyörködni a természetben, mely nemcsak hogy mindenkor és mindenidőben a lélek nemesliltője, de a testi épség istáporlója és fentartója is. Már csak ezekből a szempontokból is indokolt tehát az utcafásitás előmozdulása és fentartása. De nemcsak Szépészeti, és közegészségügyi, hanem közgazdasági és közbiztonsági szempontból is figyelmet érdemel az utcafásitás, mert egyrészt a virágzó fák, mint például: akác, hárs, Sophora stb., a méhészetben elsőrangú tényezők, a szederfa pedig a selyemtermelésnek az alapja. Közbiztonsági szempontból pedig annyiban fontos igen sokszor az utcafásítás, mert a magasra növekedő, terjedelmes koronájú fák már nem egyszer voltak megakadályozói a tűzvész tovaterjedésének; s ugyancsak a gyéren világított külváros utcáin, vagy pedig országutakon, mint útszegélyező szintén pótolhatllan az élőfa, illetve fásítás, mert még korom sötétben is, ha egyebet nem, de az út mellett álló fákat mindig lehet látni s igy az út iránya nem téveszthető lesi, s nem történhet szerencsétlenség. A fáslított város mindenkor pormentesebb, a levegője pedig párateltebb; nyáron a forróság mindig tűrhetőbb az olyan városban, melynek utcái fasorokká vannak benépesítve, nemcsak a felvidéken, hanem az alföldön is. Mindezekért nem indokolatlan és nem céltalan az utcafásítás bárhol is, ahol erre hely és alkalom van. Az utcafásitásnak első és leglényegesebb lépése annak a vizsgálása, hogy ha már más szempontokból indokolt is a fásítás, váljon az adott helyi viszonyokban és körülményekben lehet-e fásítani, mert hiszen nem, tisztán a jó szándék, és az ügy iránti lelkesedés, ügybuzgóság határozza meg a fásítás lehetőségét, hanem az, hogy az út vagy utca milyensége, fekvése, forgalmassága s még soik ma is szempontok megengedik-e a fásítást. És itt nyomatékosan kell megjegyezni azt, hogy" az utcafásításnál nem lehet a szabilonosságot követni nem éhet mindenkor más város fásítását szolgai módon lemásolni, mert mindig a helyi viszonyok és körülmények adják meg az irányt arra nézve is, hogy lehet-e fásítani és hogy a fásítás csak szépészeti célokat, vagy más szempontokat is szolgál. Elhibázott dolog lenne például az, ha keskeny utcában nagyra növekedő, terjedelmes koronájú fákat alkajl kr e . A belügymiszter díszpolg érsága. Déva városa Sándor János belügyminisztert a város díszpolgárául választotta meg. A díszpolgári oklevelet a miniszternek MaraLászló főispán vezetésével egy küldöttség nyújtotta át, amelynek tagjai voltak: Söpkéz Sándor országgyűlési képviselő, dr. Berey Gyula, Déva város polgármestere, dr. Apráthy Árpád tiszti főügyész és dr. Horváth Kamill© királyi közjegyző. Brassó ajándéka a királynak. Brassó város m. hó 28-án tartott közgyűlése egyhangú lelkesedéssel elfogadta azt az indítványt, hogy a történelmi nevezetességű Törcsvárt a királynak ajándékozza. Falkenhayn tábornokot a 3