Városok Lapja, 1924 (19. évfolyam, 1-24. szám)

1924-01-01 / 1. szám

A szavazás szavazókörönként, titkosan, hivatalosan elő­állított szavazólapokkal történik. A szavazás nem az egyes jelöl­tekre, hanem az egyes lajstromokra történik. A választójog gyakorlása kötelező. A mulasztót 20.000 K-ig terjedhető pénzbírsággal kell büntetni. A t­. bizottság feloszlatása. A székesfővárosban már az 1920 : IX. t.-cikk életbeléptette a feloszlatási jogot, ezt azonban jelentékenyen kiegészíti s meg­felelőbben szabályozza. Megjelöli, hogy a belügyminiszter mikor élhet a feloszlatás jogával s a feloszlató miniszteri rendelet ellen panasznak nyit utat a közigazgatási bírósághoz. A belügyminiszter a főpolgármester előterjesztésére vagy meghallgatása után feloszlathatja a törvényhatósági bizottságot, ha az: 1. a törvénnyel vagy törvényes rendelettel szembehelyez­kedik ; 2. felettes hatósága törvényes intézkedéseinek végrehajtását jogellenesen megtagadja; 3. tartósan munkaképtelenné vált. A tör­vényhatósági bizottság feloszlatását a belügyminiszter a Budapesti Közlönyben haladéktalanul közhírré teszi és a képviselőháznak (nemzetgyűlésnek) bejelenti. A feloszlató miniszteri rendelet ellen 15 nap alatt panasznak van helye a közigazgatási bírósághoz. A panasz előterjesztésére a feloszlatott törvényhatósági bizottság tagjai legalább fele részének együttesen van joga. A törvény­­hatósági bizottság feloszlatásával a főpolgármester megbízása is megszűnik és feladatkörét a minisztérium kormánybiztosra ruházza. A törvényhatósági bizottság feloszlatása esetében az új választást két hónapon belül, a legutolsó végérvényesen megállapított név­jegyzék alapján kell megtartani. Ha azonban a feloszlatás egy éven belül ismét szükségessé vált, az új választást két hónapnál hosszabb időre is, de legfeljebb egy évre el lehet halasztani. A törvényhatósági bizottság feloszlatása esetén a közigaz­gatási bizottság, az igazolóválasztmány, valamint a kerületi választ­mányok régi összetételükben működnek mindaddig, amíg az új közigazgatási bizottság, illetőleg az említett válas­ztmányok újra meg nem alakulnak. Az új választás megtartásáig a törvényható­sági bizottság hatáskörébe tartozó halaszthatatlan ügyekben, a kormánybiztos elnöklete alatt, a tanács határoz; azonban a taná­csot nem illeti meg az 1872 : XXXVI. törvénycikk 66. §-ában felsorolt főtisztviselők választásának, sem új adók kivetésének a joga. Felügyeleti jog. A 20. §. szerint a belügyminiszter a székesfőváros köz­­igazgatási és gazdasági működését kiküldött közegei vagy az általa kiküldött más szakértők által bármikor megvizsgáltathatja. A gazda­sági működés megvizsgálásának joga kiterjed mindazokra a vagyontárgyakra, közüzemekre és közérdekű vállalatokra, amelyek­ben a székesfővárosnak jelentékenyebb vagyoni érdekeltsége van, ha a kezelést külön jogalany látja is el. A törvény hatálybalépte után első ízben a választók név­jegyzékét kerületenként a választási bizottságok állítják össze és ugyanezek vezetik a választásokat. A választási bizottság a választókerület törvényhatósági választóinak névjegyzékét a nemzet­­gyűlési választók 1924. évre végérvényesen megállapított név­jegyzéke alapján állítja össze. A névjegyzékbe nem vehető fel az, akinek neve a nemzetgyűlési képviselőválasztók névjegyzéké­ben nem fordul elő. A választási bizottság a helybenlakás kellékét, ha ilyen szükséges, lehetőleg a bejelentési hivatal adataiból álla­pítja meg. Azokat pedig, akikre nézve ez a kellék ilyen alapon nem deríthető ki, igazolásra hívja fel. A hatévi helybenlakás igazolása bármily elfogadható módon történhetik. A választási bizottság kiküldöttje a helybenlakás tartamának megállapítása végett a helyszínen is eljárhat. A felhozott bizonyítékokat a válasz­tási bizottság szabadon mérlegeli. A választási bizottság köteles a névjegyzéket a törvény hatálybaléptétől számított 30 nap alatt összeállítani és 15 napra közszemlére kitenni. A közszemlére kitétel alatt a jogtalan felvétel ellen bárki, a kihagyás miatt azon­ban csak az érdekelt személy szólalhat fel. A felszólalás felett a választási bizottság újabb 15 nap alatt határoz és döntését további 15 napra közszemlére teszi, amely idő alatt ugyanazok, akiket a felszólalási jog is megilletett volna, panasszal élhetnek a közigaz­gatási bírósághoz. A közigazgatási bíróság a panaszok felett 30 nap alatt dönt. A névjegyzék végérvényes megállapításától számí­tott 150 nap alatt a választást meg kell tartani. Törvényjavaslat a (megyei és városi) t­. bizottság újjászervezéséről.*) A törvényhatósági bizottság tagjai. 1. §. A törvényhatósági bizottság tagjai: 1. a választott, 2. a legtöbb adót fizető, 3. az örökös tagok, 4. azok, akik állásuk­nál (tisztüknél) fogva tagjai a törvényhatósági bizottságnak, 5. az ü­lési és szavazati joggal felruházott tisztviselők. Ugyanazon törvényhatóság bizottságának mindenki csak egyféle jogcímen lehet tagja. Legtöbb adófizetés címén bárki akárhány törvényhatóság bizottságának tagja lehet. Aki a vármegye székhelyéül szolgáló törvényhatósági város­ban lakik, mindkét törvényhatóság bizottságának bármelyik jog­címen lehet tagja. Ebben a törvényben „választott“ tagok alatt azokat kell érteni, akiket az egész választóközönség választ. Jogok és kötelességek tekintetében a törvényhatósági bizott­ság valamennyi tagja egyenlő. Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságáról külön törvény rendelkezik. A törvényhatósági bizottság tagjai­nak száma: 2. §. A törvényhatósági bizottság tagjainak száma a lakos­ság számához igazodik akként, hogy minden 50.000 lakosra 20 választott és 10 legtöbb adófizető bizottsági tag essék, azonban ezeknek a tagoknak a száma vármegyei törvényhatóságokban 120-nál kevesebb és 600-nál több, városi törvényhatóságokban 48-nál kevesebb és 120-nál több nem lehet. Az örökös tagok száma a választott és legtöbb adót fizető egynyolcadával egyenlő. A töredéket fölfelé kell kikerekíteni. Azoknak a tagoknak a száma, akik állásuknál (tisztüknél) fogva tagjai a törvényhatósági bizottságnak, a választott és a leg­több adót fizető bizottsági tagok számának egynyolcadát nem haladhatja meg. A választott, a legtöbb adót fizető, az örökös és az állásuk­nál (tisztüknél) fogva bizottsági tagoknak számát az előző bekezdésben megállapított korlátok között — a törvénh­tóság szabályrendelettel állapítja meg akként, hogy a választott bizott­sági tagok száma kétszer akkora legyen mint a legtöbb adót fizető bizottsági tagoké. Választókerületek-3. §. A törvényhatósági bizottság választott tagjainak válasz­tása választókerületenként, a legtöbb adót fizető bizottsági tagok választása járásonként és r. t. városonként történik. A választókerületeket a törvényhatóság szabályrendelettel állapítja meg akként, hogy az egyes választókerületekre eső választott és legtöbb adót fizető bizottsági tagok összes száma hattal osztható és a választott tagok száma választókerületenként egyenlő legyen. Ha a választókerületek területe nem esik össze a járások területével, a legtöbb adót fizető bizottsági tagoknak az egyes járásokra és r­­t. városokra eső számát a lakosság számarányában a törvényhatóság szabályrendelettel állapítja meg akként, hogy minden járás és r. t. város párosszámú legtöbb adót fizető bizottsági tagot válasszon. Törvényhatósági választójog. Válasz­hatóság. Kizáró okok. (4—7. §§-ok mint a székesfővárosnál.) A választhatók köre. 8. §. A törvényhatósági bizottság választott tagjait a törvény­­hatósági választók: 1. városi törvényhatóságban a törvényhatóság összes választ­hatói közül, 2. a vármegyei törvényhatóságban felerészben a törvény­­hatóság összes választhatói, s másik felerészben azok közül választják, akiket a vármegye községeinek képviselőtestületei kijelölnek. Az egyes községekre eső jelöltek számát a törvényhatósági bizottság a községek lélekszámának arányában szabályrendelettel állapítja meg akként, hogy a jelöltek száma a választókerületben választás alá eső bizottsági tagok és póttagok számának legalább négyszeresét elérje és hogy minden községre legalább egy jelölt essék. A választók névjegyzékének össze­állítása. 9. §. A törvényhatósági választók névjegyzékét három éven­­kint a választás évében az igazolóválasztmány állítja össze és teszi közzé. A névjegyzék összeállításának alapjául az országgyűlési (nemzetgyűlési) képviselőválasztók névjegyzékének összeírása (ki­igazítása) szolgál, amelynek a törvényhatósági választójogi kellékek összeírására is ki kell terjednie. Az országgyűlési (nemzetgyűlési) képviselőválasztókat összeíró küldöttség köteles az összeírásnak (kiigazításnak), továbbá az országgyűlési (nemzetgyűlési) képviselő­választók ideiglenes névjegyzékének, végül a kihagyottak név­jegyzékének egy példányát elkészültük után azonnal, de legkésőbb május hó 15-ig a törvényhatóság első tisztviselőjéhez elküldeni, aki azokat az igazolóválasztmány elnökének adja át. A választójog kellékeit az igazolóválasztmány kívánságára igazolni kell. Az igazolóválasztmány a fentebbi adatok alapján a törvény­­hatósági választók névjegyzékének tervezetét legkésőbb május 31-ig összeállítja és június hó 1-től június hó 15-ig közszemlére teszi *) A fentiekben szó szerint közöljük a törvényjavaslatot, amelynek indo­kolását *és a javaslatra vonatkozó észrevételeinket helyszűke miatt a következő lapszámunkban ismertetjük.

Next