Városok Lapja, 1924 (19. évfolyam, 1-24. szám)
1924-01-01 / 1. szám
miniszter előterjesztésére a hazai mezőgazdaság fejlesztése körül szerzett érdemei elismeréséül a magyar királyi gazdasági főtanácsosi címet adományozta. A kitüntetés bizonyára nagy örömet kelt Szeged minden társadalmi rétegében, ahol Bokor Pált általános tisztelet és szeretet övezi. — A nyíregyházi polgármester kitüntetése. Örömmel vesszük a hírt, hogy a kormányzó a m. kir. miniszterelnök előterjesztésére dr. Bencs Kálmánnak, Nyíregyháza r. t. város polgármesterének buzgó és eredményes közhivatali működése elismeréséül a magyar királyi kormányfőtanácsosi címet adományozta. Bencs Kálmán a második rendezett tanácsú városi polgármester, akit kormányfőtanácsosi címmel kitüntettek. Az első dr. Lovich Ödön gyulai polgármester volt, aki nyugdíjba vonulása előtt kapta a kitüntetést. Bencs Kálmán a polgármesteri kar egyik legagilisabb tagja, akinek nagy érdemei vannak Nyíregyháza városának a fejlesztésében. — Polgármesterek értekezlete. December 18-án d. e. azoknak a r. t. városoknak a polgármesterei, amely városoknak a törvényhatósági joggal való felruházása kilátásba helyeztetett, Budapesten értekezletre gyűltek össze. Az értekezlet elhatározta, hogy január havában, a nemzetgyűlés üléseinek megkezdése után az összes érdekelt városokból összeállítandó monstreküldöttség útján felkérik a belügyminisztert, hogy az átalakulásra vonatkozólag törvényjavaslatot terjesszen a nemzetgyűlés elé, hogy a törvényhatósági bizottságok újjászervezésére vonatkozó törvény hatálya már reájuk is kiterjedhessen. A küldöttség a belügyminiszteren kívül a miniszterelnök előtt s az összes polgári pártok elnökeinél is tolmácsolja az illető városok átalakulására vonatkozó kívánságot. A polgármesterek az értekezlet után Várhidy Lajos kongr. igazgató vezetésével Sipőcz Jenő polgármestert, mint a kongresszus elnökét kérték fel a küldöttség vezetésére, aki azt készségesen vállalta is. Majd a belügyminisztériumban Frits Kálmán min. tanácsosnál, a városi osztály vezetőjénél, valamint Janda Károly min. o.tanácsosnál tisztelegtek, kérve az átalakulási mozgalom támogatását, Janda Károlyt pedig egyúttal új pozíciójában üdvözölték. Mindkét helyen nagy megértéssel és az átalakulási mozgalom készséges ígéretével találkoztak. Tersztyánszky Kálmán h. államtitkárnál, valamint Diószeghy János mint tanácsosnál is tisztelegni akart a küldöttség, ez utóbbinál búcsúzni is abból az alkalomból, hogy a városi osztályból kivált, azonban Tersztyánszky államtitkár fontos tárgyaláson volt elfoglalva, Diószeghy pedig hivatalos ügyben távol lévén, a tisztelgés elhalasztatott. — — A főváros törvényhatósági bizottságának utolsó gyűlése. A főváros törvényhatósági bizottsága dec. 28-án délután tartotta utolsó közgyűlését. Sipőcz Jenő polgármester többek között a következőket mondotta: Az utolsó közgyűlés berekesztése előtt nem mulaszthatja el, hogy a törvényhatósági bizottság negyedfél év alatt kifejtett eredményes működéséről megemlékezzen. Szilárd keresztény hittel, hazaszeretettel és a jobb jövőbe vetett reménységgel fogott ez a törvényhatósági bizottság a romok eltakarításához és az újjáépítésnek nehéz munkájához és most, három és fél év eltelte után az alkotások hosszú sorára s a rohamosan hanyatló és mind bizonytalanabb gazdasági viszonyok dacára is emberi lehetőségig megszilárdult pénzügyi helyzetre tekinthet vissza. Mindez a törvényhatósági bizottság igaz keresztény, magyar szellemtől áthatott munkaságának eredménye. Ezután Csilléry András a közgyűlés nevében kifejezte a hálaérzetet, amiért a polgármester és a tanács támogatta ennek a közgyűlésnek nagyhorderejű munkásságát. — Erzsébetfalva átalakulása. A Budapest mellett levő Erzsébetfalva, amely most alakult át nagyközségből rendezett tanácsú várossá, engedélyt kért a belügyminisztertől, hogy nevét Pesterzsébetté változtathassa, úgy gondolván, hogy a „falva“ kifejezés nem felel meg a várossá alakulásnak. Az új r. t. városban folyó hó 22-én volt a tisztviselőválasztás, amelyen polgármesterré Chikán Béla dr. budapesti rendőrfogalmazót választották meg, segélyben sem, amire pedig annyira reá vannak utalva. Az árak pedig ezalatt egyre emelkednek, úgyhogy az egész emelés, amikorra a tisztviselők megkapják, jelentőségében a nullára redukálódik. Közalkalmazottak utazási kedvezménye. A közszolgálati alkalmazottak 1924. január 1-től kezdve a személyvonatokon csupán fél II. osztályú jeggyel utazhatnak I. osztályon, fél III. osztályú jeggyel II. osztályon és fél IV. osztályú jeggyel a III. osztályon. Ezen korlátozások életbeléptetése után azonban megszűnnek az eddigi utazási megszorítások. Az új rendszer, a tervezet szerint megszüntetné a betéti lapokat is, melyekkel eddig a közszolgálati alkalmazottak családtagjai évente csak hatszor utazhattak. A gyorsvonati utazásoknál a közalkalmazottaknak az egygyel alacsonyabb kocsiosztály díjtételének felét kell fizetniük. Ez alkalomból kifolyólag a kongresszus elnöksége közbenjárt, hogy a kedvezményben a r t. városi tisztviselők családtagjai, valamint a nyugdíjasok és ezek családtagjai is — akiket a múlt évben kihagytak — ismét részesíttessenek, azonban ezt az indokolatlan sérelmet ezúttal sem sikerült orvosolni. Márpedig addig békesség nem lesz az illető érdekeltek körében, míg ez a sértő mellőztetés orvosolva nem lesz. A kongresszus elnöksége állandóan napirenden tartja ezt az ügyet s reméljük, hogy a legközelebbi pénzügy- és kereskedelemügyi miniszter változással ez is kedvező megoldást nyer. A létszámcsökkentés financírozása a városoknál. A létszámcsökkentés a városoknál annyiban befejezést nyert, hogy kijelöltettek azok az alkalmazottak, akik a városi szolgálatból elbocsájtatnak. A fekete leves azonban még hátra van. Az elbocsájtottak végkielégítéséről ugyanis gondoskodniok kell a városoknak s ez oly nagy összegbe kerül, amit az amúgy is financiális nehézségekkel küzdő városok előteremteni nem tudnak. Miután a törvényt végre kell hajtaniok s az elbocsájtott közalkalmazottak a törvény szerint igényt tartanak s reá is vannak utalva a nekik megjáró összegekhez, ezért már több város a belügyminisztériumhoz fordult, hogy a szükséges összeget, az állami fizetéskiegészítéshez hasonlóan, előlegként bocsássa rendelkezésükre. A belügyminisztérium e kérdésben most tárgyal a pénzügyminisztériummal, de már precedensül szolgál Budapest esete, amennyiben a fővárosnak ily célból a pénzügyminiszter egyelőre 500 millió koronát bocsájtott rendelkezésére. Értesülésünk szerint a városoknak ily célra mintegy 10 milliárdnyi összegre van szükségük. Hiába ! A mai nagy drágaság közepett még a takarékosság is sok pénzbe kerül. Földhasználat, mint illetmény. Lázár Dezső th. bizottsági tag indítványt terjesztett Hódmezővásárhely város th. bizottságához arra nézve, hogy a város közönsége képviseletével felmerülő kiadásai fedezésére a város mindenkori polgármestere részére 1924. évi január hó 1-től a város tulajdonát képező földterületekből 30 kishold föld a rajta levő épületekkel minden ellenérték nélküli és tehermentes szabad használatra oly feltétel mellett engedtessék át, hogy az a földterület a város polgármesterét állása tényleges betöltése idejére azon gazdasági év végéig, melyben polgármesteri megbízatása lejár, illesse meg, de annak jövedelme nyugdíjba ne számíttassék. A törvényhatósági bizottság az indítványt f. évi december hó 22-én tartott ülésében tárgyalta s azt egyhangúlag elfogadta. A német köztisztviselők munkaideje napi kilenc óra. A német birodalmi kormánynak a köztisztviselők szolgálati idejét szabályzó rendelete kimondja, hogy minden tisztviselő köteles egész munkaerejét a birodalom szolgálatába állítani; a reá bízott feladatot idejekorán és tekintet nélkül a megállapított munkaidőre, kell elintéznie. A munkaidő hetenként legalább ötvennégy óra KÖZALKALMAZOTTAK. Közalkalmazottak fizetésjavítása. A minisztertanács határozata alapján megjelent a 9170/1923. sz. M. E. rendelet, melyben a közszolgálati alkalmazottaknak az 1923. évi július hó 1-étől kezdődő hatállyal megállapított fizetését 1924. január 1-től kezdődőleg 300%-kal, vagyis az 1923. december hó 1-től kezdődő hatállyal felemelt fizetését további 14-28%-kal felemelték. E rendelet alapján tehát a közszolgálati alkalmazottak a júliusi alapilletményeknek körülbelül a négyszeresét kapják. Ez a megállapítás nem a korona árfolyamához igazodott, hanem mérlegelte a december hó folyamán tapasztalt árdrágulást, azonban a folyton és folyton emelkedő árakhoz képest ez az emelés oly lényegtelen hogy a közalkalmazottak körében máris nagy elégedetlenség tapasztalható. Növeli ezt az elégedetlenséget még az is, hogy a közalkalmazottak nem részesültek az ú. n. karácsonyi beszerzési ADÓ- ÉS PÉNZÜGY. Városi helypénz búzaalapon. A kereskedelmi miniszter felhatalmazta Kecskemét város tb. bizottságát, hogy a helypénzdíjakat mindenkor a hivatalosan megállapított búzaföldadó arányában állapíthassa meg. KÖZÉPÍTKEZÉS. Városszépítés Sopronban. A soproni Városszépítő Egyesülettől sok más hasonló vállalkozás példát vehetne. Sajnos, azonban sok városunk van, amelyekben nem működik vagy meg sem alakították még a szépítő egyesületet, pedig minden városban akadnak lelkes emberek, akik ilyen közhasznú társadalmi egyesületbe összeállva, ismereteiket, ízlésüket, esztétikai érzéküket nagyszerűen felhasználhatják egy város és környékének a csinosítására, kellemessé tételére. Ahol ilyen egyesület még nem volna, ott ajánlatos ilyennek a megalakítása, alapszabályt, felvilágosítást a soproni Városszépítő Egyesület bizonyára készségesen bocsájt rendelkezésre. A soproni Városszépítő Egyesület dr. Heimler Károly