Városok Lapja, 1924 (19. évfolyam, 1-24. szám)

1924-01-01 / 1. szám

miniszter előterjesztésére a hazai mezőgazdaság fejlesztése körül szerzett érdemei elismeréséül a magyar királyi gazdasági főtaná­csosi címet adományozta. A kitüntetés bizonyára nagy örömet kelt Szeged minden társadalmi rétegében, ahol Bokor Pált álta­lános tisztelet és szeretet övezi. — A nyíregyházi polgármester kitüntetése. Örömmel vesszük a hírt, hogy a kormányzó a m. kir. miniszterelnök elő­terjesztésére dr. Bencs Kálmánnak, Nyíregyháza r. t. város polgármesterének buzgó és eredményes közhivatali működése elismeréséül a magyar királyi kormányfőtanácsosi címet adomá­nyozta. Bencs Kálmán a második rendezett tanácsú városi polgár­­mester, akit kormányfőtanácsosi címmel kitüntettek. Az első dr. Lovich Ödön gyulai polgármester volt, aki nyugdíjba vonulása előtt kapta a kitüntetést. Bencs Kálmán a polgármesteri kar egyik legagilisabb tagja, akinek nagy érdemei vannak Nyíregyháza városának a fejlesztésében. — Polgármesterek értekezlete. December 18-án d. e. azoknak a r. t. városoknak a polgármesterei, amely városoknak a törvényhatósági joggal való felruházása kilátásba helyeztetett, Budapesten értekezletre gyűltek össze. Az értekezlet elhatározta, hogy január havában, a nemzetgyűlés üléseinek megkezdése után az összes érdekelt városokból összeállítandó monstreküldöttség útján felkérik a belügyminisztert, hogy az átalakulásra vonat­kozólag törvényjavaslatot terjesszen a nemzetgyűlés elé, hogy a törvényhatósági bizottságok újjászervezésére vonatkozó törvény hatálya már reájuk is kiterjedhessen. A küldöttség a belügy­miniszteren kívül a miniszterelnök előtt s az összes polgári pártok elnökeinél is tolmácsolja az illető városok átalakulására vonat­kozó kívánságot. A polgármesterek az értekezlet után Várhidy Lajos kongr. igazgató vezetésével Sipőcz Jenő polgármestert, mint a kongresszus elnökét kérték fel a küldöttség vezetésére, aki azt készségesen vállalta is. Majd a belügyminisztériumban Frits Kálmán min. tanácsosnál, a városi osztály vezetőjénél, vala­mint Janda Károly min. o.­tanácsosnál tisztelegtek, kérve az átalakulási mozgalom támogatását, Janda Károlyt pedig egyúttal új pozíciójában üdvözölték. Mindkét helyen nagy megértéssel és az átalakulási mozgalom készséges ígéretével találkoztak. Tersz­­tyánszky Kálmán h. államtitkárnál, valamint Diószeghy János mint tanácsosnál is tisztelegni akart a küldöttség, ez utóbbinál búcsúzni is abból az alkalomból, hogy a városi osztályból kivált, azonban Tersztyánszky államtitkár fontos tárgyaláson volt elfoglalva, Diószeghy pedig hivatalos ügyben távol lévén, a tisztelgés el­­halasztatott. — — A főváros törvényhatósági bizottságának utolsó gyűlése. A főváros törvényhatósági bizottsága dec. 28-án délután tartotta utolsó közgyűlését. Sipőcz Jenő polgármester többek között a következőket mondotta: Az utolsó közgyűlés berekesztése előtt nem mulaszthatja el, hogy a törvényhatósági bizottság negyedfél év alatt kifejtett eredményes működéséről megemlékezzen. Szilárd keresztény hittel, hazaszeretettel és a jobb jövőbe vetett remény­séggel fogott ez a törvényhatósági bizottság a romok eltakarításá­hoz és az újjáépítésnek nehéz munkájához és most, három és fél év eltelte után az alkotások hosszú sorára s a rohamosan hanyatló és mind bizonytalanabb gazdasági viszonyok dacára is emberi lehetőségig megszilárdult pénzügyi helyzetre tekinthet vissza. Mindez a törvényhatósági bizottság igaz keresztény, magyar szellemtől áthatott munkaságának eredménye. Ezután Csilléry András a közgyűlés nevében kifejezte a hálaérzetet, amiért a polgármester és a tanács támogatta ennek a közgyűlésnek nagy­­horderejű munkásságát. — Erzsébetfalva átalakulása. A Budapest mellett levő Erzsébetfalva, amely most alakult át nagyközségből rendezett tanácsú várossá, engedélyt kért a belügyminisztertől, hogy nevét Pesterzsébet­té változtathassa, úgy gondolván, hogy a „falva“ kifejezés nem felel meg a várossá alakulásnak. Az új r. t. város­ban folyó hó 22-én volt a tisztviselőválasztás, amelyen polgár­­mesterré Chikán Béla dr. budapesti rendőrfogalmazót válasz­tották meg, segélyben sem, amire pedig annyira reá vannak utalva. Az árak pedig ezalatt egyre emelkednek, úgyhogy az egész emelés, amikorra a tisztviselők megkapják, jelentőségében a nullára redukálódik. Közalkalmazottak utazási kedvezménye. A közszolgálati alkalmazottak 1924. január 1-től kezdve a személyvonatokon csupán fél II. osztályú jeggyel utazhatnak I. osztályon, fél III. osztályú jeggyel II. osztályon és fél IV. osztályú jeggyel a III. osztályon. Ezen korlátozások életbeléptetése után azonban meg­szűnnek az eddigi utazási megszorítások. Az új rendszer, a ter­vezet szerint megszüntetné a betéti lapokat is, melyekkel eddig a közszolgálati alkalmazottak családtagjai évente csak hatszor utaz­hattak. A gyorsvonati utazásoknál a közalkalmazottaknak az egy­­gyel alacsonyabb kocsiosztály díjtételének felét kell fizetniük. Ez alkalomból kifolyólag a kongresszus elnöksége közbenjárt, hogy a kedvezményben a r­ t. városi tisztviselők családtagjai, valamint a nyugdíjasok és ezek családtagjai is — akiket a múlt évben kihagytak — ismét részesíttessenek, azonban ezt az indo­kolatlan sérelmet ezúttal sem sikerült orvosolni. Már­pedig addig békesség nem lesz az illető érdekeltek körében, míg ez a sértő mellőztetés orvosolva nem lesz. A kongresszus elnöksége állan­dóan napirenden tartja ezt az ügyet s reméljük, hogy a leg­közelebbi pénzügy- és kereskedelemügyi miniszter változással ez is kedvező megoldást nyer. A létszámcsökkentés financírozása a városoknál. A létszámcsökkentés a városoknál annyiban befejezést nyert, hogy kijelöltettek azok az alkalmazottak, akik a városi szolgálatból elbo­­csájtatnak. A fekete leves azonban még hátra van. Az elbocsáj­­tottak végkielégítéséről ugyanis gondoskodniok kell a városoknak s ez oly nagy összegbe kerül, amit az amúgy is financiális nehéz­ségekkel küzdő városok előteremteni nem tudnak. Miután a tör­vényt végre kell hajtaniok s az elbocsájtott közalkalmazottak a törvény szerint igényt tartanak s reá is vannak utalva a nekik megjáró összegekhez, ezért már több város a belügyminisztérium­hoz fordult, hogy a szükséges összeget, az állami fizetéskiegé­szítéshez hasonlóan, előlegként bocsássa rendelkezésükre. A belügyminisztérium e kérdésben most tárgyal a pénzügyminisz­tériummal, de már precedensül szolgál Budapest esete, amennyi­ben a fővárosnak ily célból a pénzügyminiszter egyelőre 500 millió koronát bocsájtott rendelkezésére. Értesülésünk szerint a városoknak ily célra mintegy 10 milliárdnyi összegre van szük­ségük. Hiába ! A mai nagy drágaság közepett még a takarékosság is sok pénzbe kerül. Földhasználat, mint illetmény. Lázár Dezső th. bizottsági tag indítványt terjesztett Hódmezővásárhely város th. bizott­ságához arra nézve, hogy a város közönsége képviseletével fel­merülő kiadásai fedezésére a város mindenkori polgármestere részére 1924. évi január hó 1-től a város tulajdonát képező föld­területekből 30 kishold föld a rajta levő épületekkel minden ellenérték nélküli és tehermentes szabad használatra oly feltétel mellett engedtessék át, hogy az a földterület a város polgár­­mesterét állása tényleges betöltése idejére azon gazdasági év végéig, melyben polgármesteri megbízatása lejár, illesse meg, de annak jövedelme nyugdíjba ne számíttassék. A törvényhatósági bizott­ság az indítványt f. évi december hó 22-én tartott ülésében tár­gyalta s azt egyhangúlag elfogadta. A német köztisztviselők munkaideje napi kilenc óra. A német birodalmi kormánynak a köztisztviselők szolgálati idejét szabályzó rendelete kimondja, hogy minden tisztviselő köteles egész munkaerejét a birodalom szolgálatába állítani; a reá bízott feladatot idejekorán és tekintet nélkül a megállapított munkaidőre, kell elintéznie. A munkaidő hetenként legalább ötvennégy óra KÖZALKALMAZOTTAK. Közalkalmazottak fizetésjavítása. A minisztertanács határozata alapján megjelent a 9170/1923. sz. M. E. rendelet, melyben a közszolgálati alkalmazottaknak az 1923. évi július hó 1-étől kezdődő hatállyal megállapított fizetését 1924. január 1-től kezdődőleg 300%-kal, vagyis az 1923. december hó 1-től kezdődő hatállyal felemelt fizetését további 14-28%-kal felemelték. E rendelet alapján tehát a közszolgálati alkalmazottak a júliusi alapilletményeknek körülbelül a négyszeresét kapják. Ez a meg­állapítás nem a korona árfolyamához igazodott, hanem mérlegelte a december hó folyamán tapasztalt árdrágulást, azonban a folyton és folyton emelkedő árakhoz képest ez az emelés oly lényegtelen hogy a közalkalmazottak körében máris nagy elégedetlenség tapasztalható. Növeli ezt az elégedetlenséget még az is, hogy a közalkalmazottak nem részesültek az ú. n. karácsonyi beszerzési ADÓ- ÉS PÉNZÜGY. Városi helypénz búzaalapon. A kereskedelmi miniszter felhatalmazta Kecskemét város tb. bizottságát, hogy a helypénz­díjakat mindenkor a hivatalosan megállapított búzaföldadó arányá­ban állapíthassa meg. KÖZÉPÍTKEZÉS. Városszépítés Sopronban. A soproni Városszépítő Egye­sülettől sok más hasonló vállalkozás példát vehetne. Sajnos, azonban sok városunk van, amelyekben nem működik vagy meg sem alakították még a szépítő egyesületet, pedig minden város­ban akadnak lelkes emberek, akik ilyen közhasznú társadalmi egyesületbe összeállva, ismereteiket, ízlésüket, esztétikai érzéküket nagyszerűen felhasználhatják egy város és környékének a csinosí­tására, kellemessé tételére. Ahol ilyen egyesület még nem volna, ott ajánlatos ilyennek a megalakítása, alapszabályt, felvilágosítást a soproni Városszépítő Egyesület bizonyára készségesen bocsájt rendelkezésre. A soproni Városszépítő Egyesület dr. Heimler Károly

Next