Városok Lapja, 1924 (19. évfolyam, 1-24. szám)

1924-06-01 / 11. szám

1924. június 1. VÁROSOK LAPJA alkalommal a városi tanács és­­a városi alkalmazottak szent­misén vettek részt a székesegyház Szent Mihály-kápolnájában. Este a Sabariában családi jellegű összejövetelen ünnepelte a tisztikar a jubiláló polgármestert.“ Örömmel ragadjuk meg az alkalmat, hogy Kiskos Istvánt, a polgármesteri kar kiválóságát, polgár­­mesterségének tízéves évfordulója alkalmából őszinte üdvöz­lettel köszöntsük. — Elhunyt főügyész. Hegedűs János dr. ügyvéd, Kőszeg város tiszti főügyésze 54 éves korában elhunyt. Hegedűs dr. halála osztatlan részvétet kelt nemcsak Kőszegen, de egész Nyugatmagyarországon. A nyugati határszél válságos óráiban Hegedűs dr. izzó hazafias érzéssel vette ki részét a mentés munkájából. — Debrecen újabb kulturális áldozata. Debrecen sz­ kis­­város közgyűlése a legutóbbi napokban a Keresztyén Ifjúsági Egyesületnek egy igen értékes házas telkét engedte át díjtalan használatra, hogy ily módon állandó hajlékhoz juttassa ezt a szépen működő és áldásos tevékenységet kifejtő egyesületet. * — Bod János közélelmezési miniszter felmentése. A hivatalos lapban kormányzói kézirat jelent meg, amely szerint a kormányzó Bod János magyar királyi tárcanélküli minisztert a közélelmezési minisztérium vezetése alól felmenti és egyben meg­bízza ideiglenesen a pénzügyminisztérium amaz ügykörének veze­tésével, amelyet részére a minisztertanács jelöl ki. A pénzügyi kormányzatra ugyanis a helyreállítási terv végrehajtása kapcsán oly nagy munka hárul, hogy a pénzügyminiszter munkájának egy időre való megkönnyítése az országra oly nagyfontosságú ügy sikere érdekében elkerülhetetlenné vált. Ez tette szükségessé, hogy a pénzügyminiszter az ügykörébe tartozó, főleg adminisz­tratív munka intézése alól ideiglenesen addig, míg az említett feladatok nagy vonásokban megoldás alá kerülnek, mentesüljön és ennek a munkának intézését megfelelő szakavatott kezek vegyék át. Ezzel a híradással szemben erősen híresztelik, hogy Korányi pénzügyminiszter elfoglalja előbbi állását külföldön s utódja Búd János lesz. Búd Jánost örömmel látjuk a pénzügy­­miniszteri székben, mert a városok iránt sok megértést tanúsított, mint közélelmezési miniszter. — Jubileumi kiállítás Nyíregyházán. Nyíregyháza város az örök váltság századik évfordulója alkalmából 1924. szeptember 14-től 21-ig gazdasági, ipari és közművelődési kiállítást rendez. Ebből az alkalomból Bencs Kálmán nyíregyházai polgármester Sipőcz Jenő székesfővárosi polgármesterhez, mint a városok kongresz­­szusának az elnökéhez azzal a kérelemmel fordult, hogy köz­­igazgatási és közművelődési szempontból fontosnak tartaná, ha az állandó bizottság az összes polgármesterek bevonásával ülését — vándorgyűlések mintájára — felváltva a vidéki városok­ban is tartaná s az idei ilyen kongresszusi ülést Nyíregyháza város szeptemberi centennáriuma alkalmából Nyíregyházán tartaná meg. Sipőcz Jenő elnök a legnagyobb megértéssel vette tudomásul a meghívást s kilátásba helyezte a kongresszus részvételét. — — Pályázat 70 elsőéves orvostanhallgató ingyenes ellátásáról. A pécsi m. kir. Erzsébet Tudományegyetem orvosi karán az 1924—25. tanévben 70 elsőéves orvostanhallgató részesülhet teljesen ingyenes ellátásban és lakásban. A kedvez­­mén­y elnyerésénél a dunántúli vármegyék fiai előnyben részesülnek. Az ingyenes helyek elnyerése iránti folyamodványokat a felvételi kérvényekkel együtt azonnal az érettségi vizsga után is be lehet küldeni a pécsi egyetemi orvoskari dékán hivatalába. (Pécs, Rákóczi­ út 80.) — Kiütéses tífusz Kecskeméten. Dr. Roxer miniszteri tanácsos, egészségügyi főfelügyelő a napokban Kecskeméten járt, hogy a kiütéses tífusszal kapcsolatban megtekintse Kecskemétnek a közegészségügyre veszélyes helyeit s hogy megvizsgálja, milyen intézkedéseket tettek a mindinkább veszélyesebbé váló járvány tovaterjedésének megakadályozására. Két napos ott-tartózkodása alatt megtekintette a Cigányvárost, a tömeglakásokat s szemlét tartott a külterületen is több helyen. Tapasztalatai alapján kijelen­tette, hogy a Cigányvárosnak, mint a betegség fészkének bezá­rását és újabb fertőtlenítését múlhatatlanul szükségesnek tartja, mit nyomban el is rendelt. Ennek eredményeképpen május 25-ére virradóra erős rendőri kordon vette körül a Cigányvárost, másnap pedig a fertőtlenítést megkezdték. Két hétre tervezik a veszteg­zárat s ezen idő alatt a Cigányvárost senki el nem hagyhatja és engedély nélkül senki be nem teheti a lábát. Az élelmezést a két heti veszetegzár alatt a város költségén látják el. Újabb megbetegedés, mint értesülünk, nem fordult elő. A kezelés alatt levő betegek állapota már lényegesen javul.­­ Tavaszi ünnepély Nyíregyházán. Régi szokás Nyíregy­háza városában, hogy tavasszal, amikor a jószágot a városi legelőre kihajtják, ezt az alkalmat a gazdák népünnepéllyel ülik meg. Bencs Kálmán polgármester, aki valóságos mester abban is, hogy a közterhek viselése okozta üröm közzé néha-néha egy kis örömet is szerezzen az adózó polgárságnak és hogy a különböző társadalmi osztályok között békés harmóniát teremtsen, ezt a népszokást Nyíregyháza olyan ünnepévé fejlesztette, amilyen nemcsak a gazdák, hanem a város iparosai, kereskedői s a honoráciorok, a hatóságok és a nemzeti hadsereg képviselői, valamint a vidék birtokosai is együtt ünnepelnek. Talán nem is kell mondani, hogy mily fontos és áldásos hatással van az ilyen kedélyes és barátságos összejövetel a városi polgárság együtt­érzése s a különböző társadalmi osztályok békés együttműködésére. Ennek a tavaszi ünnepélynek az érdekességét még fokozza az a körülmény, hogy az ünnepélyes lakoma költsége a városi pénztárt nem terheli, hanem az összes enni- és innivalókat a lakoma tehetősebb résztvevői önként adják össze. Ilyen ünnepély volt május 18-án is, amelyen Budapestről részt vett Rakovszky Iván belügyminiszter, Nyíregyháza város nemzetgyűlési képviselője, Kállay Tibor volt pénzügyminiszter, több nemzetgyűlési képviselő, valamint Diószeghy János mint tanácsos és Várhidy Lajos a városok kongresszusának az igazgatója. Az ünnepély a város Császárszállás nevű nagy legelőjén folyt le, ahová autók és magánfogatok egész sora szállította a vendégeket. A dús legelőre kihajtott gulyák és ménesek megszemlélése után a villany­­világítással hevenyében felszerelt hatalmas sátor alatt 300 részt­vevő jóízűen fogyasztotta a bográcsban főtt ízletes, magyaros ételeket. Természetesen nem volt hiány pohárköszöntökben sem, melyekből a város polgárságának kedélyessége s a város fejlő­désére törekvő egyetértése csendült ki. Este Bencs Kálmán polgármester barátságos vacsorán látta vendégül a vidéki vendégeket. KÖZALKALMAZOTTAK. A FANSz újjáalakulása. A Fővárosi Alkalmazottak Nem­zeti Szövetsége most tartotta meg újjáalakuló választmányi ülését. A választás megejtése előtt Budó Jusztin dr. főtitkár ismertette a fővárosi alkalmazottak fizetésrendezésére vonatkozó memoran­dumot, melyet a „Fansz“ vezetősége a napokban nyújtott át Sipőcz Jenő polgármesternek. A memorandum ismertetése után Wurmt Elemér árvaszéki elnökhelyettes elnöklete mellett a követ­kezőképp választották meg az 1924. évre a Fansz tisztikarát. Ügy­vezető alelnök lett: Gárdonyi Albert dr. főlevéltárnok. Alelnökök: Barczen Gyula tanácsnok, Demkó Béla dr. tisztiorvos, Márkus József dr. főjegyző, Klázer Kálmán főszámtanácsos, Ziegler Nándor vásárcsarnoki igazgató. Főtitkár: Budó Jusztin dr. levéltárnok. Főpénztáros: Kauser Róbert pénztári aligazgató. Háznagy: Font Nándor s.­k. főigazgató. A választás után Wurmt Elemér elnök melegen üdvözölte az újonnan megválasztott tisztviselőket, akik­nek nevében Gárdonyi Albert dr. ügyvezető alelnök köszönte meg a bizalmat, rámutatva a tisztviselői összetartásnak magyar nemzeti vonatkozású fontosságára. Az emlékiratot s az ahhoz mellékelt grafikont legközelebbi számunkban ismertetjük. A közalkalmazottak vasúti kedvezménye. A közalkal­mazottak körében nagy izgalmat keltett a kormánynak az a terve, hogy a tisztviselők vasúti kedvezményét megszüntetik,­­de úgy­látszik a tervet megváltoztatták és olyan terv merült fel, hogy a közalkalmazottak vasúti kedvezményét bizonyos korlátozásokkal meghagyják, de annak terhét az egyes tárcák vállalják. Ezek a kedvezmények ugyanis mintegy kettőszáz milliárd korona terhet jelentenek a Máv.-nak, amely nem hajlandó ezeket vállalni. A korlátozás állítólag az lenne, hogy miként ez már egyszer gyakorlatban volt, minden alkalmazott és családtagja évi hat­­szori utazáshoz szükséges utalványt kapna. Egyszeri segély engedélyezése. A közalkalmazottak a Hivatalos Lap 29-iki számában megjelent 4000,1924 számú M. E. rendelet értelmében egyszeri segélyt kapnak, melynek összege az 1923. év július havára megállapított fizetésnek kétszeres ösz­­szege. Ez az ú. n. sonkapénz, melyet a miniszteriális tisztviselők már húsvétra megkaptak. A közalkalmazottak illetményeinek rendezése. Múlt hó 23-án a nemzetgyűlés ülése után a közszolgálati alkalmazottak ügyének tárgyalására delegált egységespárti bizottság együtt tanács­kozott Bethlen István gr. miniszterelnökkel s a tanácskozásokba belevonták Séthy Antal államtitkárt, a Kansz elnökét is. Bethlen István gr. miniszterelnök a tanácskozáson kijelentette, hogy a pénzügyminisztériumban most folyó számítások befejezésével fog­ják csak véglegesen rendezni a tisztviselők fizetését és akkor újból tárgyalni fognak a Kansz vezetőségével. Már eleve jelezte, hogy a gáz-, villany-és villamoskedvezménynek, valamint a hiva­talos órák meghosszabbítása folytán eleső délutáni munkadíjazás­nak pótlását teljesen méltányosnak tartja s erre nézve megértő megoldást helyezett kilátásba. Közölte azt is, hogy a miniszter­­tanács csak a júniusi fizetésrendezés kérdésében dönt, az arany­paritásos kulcs életbeléptetése csak július elsején kezdődhetik meg. Utalt arra, hogy az a tévedés, mintha az aranyparitásos fizetésrendezést csak október elsején óhajtaná a kormány életbe­léptetni, abból ered, hogy a tisztviselők fizetését október elsejétől kezdve a postatakarékpénztár csekkek útján fogja utalványozni. 81

Next