Városok Lapja, 1931 (26. évfolyam, 1-27. szám)

1931-03-01 / 5. szám

98 Városok Lapja 1931. március 1 Villamos vezetékű autóbuszjáratokat terveznek Szolnokon. Annak idején, amikor a »Nagy-Szolnokot« igyekeztek létrehozni a városi élet vezetői, felvetődött már a felsővezetékes elektromos hajtású autóbuszok létesítésének gondolata. Akkoriban minden illetékes tényező a legteljesebb mértékben helyeselte a tervet, mert igen modernnek, olcsónak és kifizetődőnek látszott, azonban az idők múltán a pénzügyi helyzet nehezebb lett, továbbá a városba bevonult a Start Autóbusz Társaság érdekeltsége s így m­ár nem volt értelme a városi villamosjáratok megindításának. A Start Autóbusz Vállalat most berlini mintára szeretné a közlekedést megoldani. Berlinben most egyesítették a villamosvasút meg az autóbusz előnyeit és olyan elektromos társasgépkocsikat — vagy ha úgy tetszik, pneumatikon járó villamosokat­­ helyeztek üzembe, melyek a villamoshoz hasonlóan, felsővezetékből nyerik a hajtóáramot. Ezzel az autóbusz valóban felvette a villamos közúti vasút előnyeit, de elvesztette korlátlan mozgásszabadságát, mert kénytelen a felsővezeték irányát követni. A kitérés képességét azonban bizonyos mértékben megtartandó úgy vannak meg­szerkesztve, hogy akkor is érintkezésben maradnak a vezetékkel, ha a kocsi nagy ívben elkanyarodik alóla. Az érdekes terv szerint, — amely szinte egyedülálló lenne az egész országban, — három elektromos hajtású autóbusz kerülne Szolnokra, a mai benzinüzemű kocsik helyett s így a villany­üzemek gazdaságosabb voltánál fogva, jelentékeny üzemmeg­takarítást lehet majd elérni. Városi körökben hír szerint kedvezően fogadták a tervet, annál is inkább, mert ez az autóbuszjárat lényegesen hozzájárul a város nagyvárosiasabb kinézéséhez, továbbá, épen az üzem olcsóbb voltánál fogva a gyakoribb járatok tartására, tehát a közönség igényeinek fokozottabb kielégítésére is lehet ezután gondolni. Azonban egyelőre még az anyagi kérdések megtárgyalásán múlik az egész terv keresztülvitele. A villamos­­járatok bevezetése ugyanis a mai viszonyok között mégis jelen­tékeny beruházásokkal is járna. A vasútállomástól a vármegye­­házáig ugyanis el kell készíteni az autóbuszok áramvezetékét, amelynek kilométere ca. 6000 pengő. A távolság oda-vissza 4 km s így mintegy 24.000 pengőt tesz ki csak a vezeték felszerelése, ezenkívül még több vasoszlop-pótlásra is szükség van, úgy­hogy mintegy 30.000—35.000 pengő beruházásról lehet szó. A szolnoki Városi Iparvállalat nem végezhet kisipari munkát a magánosoknak. Szolnok villany- és vízvezetékszerelő kisiparosai már régebben sérelmezték, hogy a Városi Iparvállalat magánosok részére is végez olyan víz- és villanyszerelői munkálatokat, amelyek­nek ellátása a kézművesipar körébe tartozik és sérelmük orvoslása végett panasszal fordultak az illetékes hatóságokhoz. A fennálló rendelkezések szerint a. i. közüzem a kisipar keretébe tartozó munka végzésére csak akkor nyerhet iparjogosítványt, ha ehhez a kereskedelmi minisztérium hozzájárul. Az iparvállalat igaz­gatósága ezen engedély elnyerése végett kéréssel fordult a keres­kedelmi minisztériumhoz s erre most érkezett meg a minisztérium válasza, amely a hozzájárulást — a kisiparosok érdekeinek foko­zottabb megvédésére való hivatkozással — megtagadja. Ezek szerint tehát a Városi Iparvállalat, mint közüzem, nem végezhet magánosok részére belső villany- és vízvezetékszerelést. Az egri vízvezetéki víz savtalanítása. A vízvezetéki víz sav­­talanítása ügyében annak idején úgy döntött Eger város képviselő­testülete, hogy a munkát a Ganzműveknek adja 101.700 pengő vállalati összeg keretében. A város határozatát azonban Heves vármegye törvényhatósági bizottságának közgyűlése feloldotta és újabb határozathozatalra utasította a képviselőtestületet, azzal, hogy a savtalanítóberendezés építkezési részeire versenytárgyalást hirdessen, a szűrőkészülék és egyéb különleges berendezésekről pedig pontos és részletes költségvetést terjesszen be. A szűrő­­készüléket a gépüzemek igazgatósága egy külföldi cégtől rendeli meg, amely annak szabadalma. Az igazgatóság már felszólította a céget, hogy a költségvetést küldje meg és abban a reményben tűzte a január 31-iki városi közgyűlés napirendjére a savtalanítás ügyét, hogy a költségvetés akkorra megérkezik. A cég azonban mindmáig nem küldte el a költségelőirányzatot s így a savtalanítást le kellett venni a tárgysorozatról. Tekintettel arra, hogy a város már kora tavasszal végre akarja hajtani a savtalanítás munkáját, valószínű, hogy a költségvetés megérkezte után rendkívüli köz­gyűlés hoz határozatot ebben a fontos kérdésben. Kispest gázellátása. Hírt adtunk már arról, hogy Kispest város közönsége a budapesti Világítási és Vízmű­ Rt-gal kötött koncessziós szerződést a város ipari és háztartási gázellátása céljából. A szerződésben biztosított jogánál fogva a részvénytársaság a város hozzájárulásával az általa újonnan alakított Közmű­­építési és Üzembentartó Rt-ra ruházta át jogait és kötelezett­ségeit. A részvénytársaság elnöke Apponyi György gróf, igazgató­ságának tagjai zürichi és berni pénzemberek és a magyar pénz­világ több előkelő tagja. Az új részvénytársaság a munkálatokat már meg is kezdette, a csőfektetés a téli időjárás dacára is serényen folyik, ami a munkanélküliek egy részének keresethez juttatását jelenti. A csőfektetéshez Weiss Manfréd gyártmányú különleges erős és tartós bitumenes szigetelő réteggel ellátott hengerelt acélcsöveket használnak. A csövek 14—15 m hosszúak, összekötésük nem ólomtömítéssel, hanem hegesztéssel történik. A hegesztés után a karmantyúkat bitumenes kettős jutacsíkokkal göngyölik be s ezenfelül bitumenréteggel látják el. A szigetelés vastagsága 5—6 mm. Egyidejűleg megindult a vállalat részéről a fogyasztók akvirálása, próbafőzéseket rendeznek a gázfűtés népszerűsítése érdekében, a gázhasználat előnyeit közvetlenül teszik szemléltetővé, úgyhogy a lakosság elég tekintélyes számban jelenti be csatlakozási készségét a gázbevezetésre.* Bud miniszter a »felesleges« üzemek megszüntetéséről. Az Egységes Párt legutóbbi értekezletén az iparfejlesztési törvény­­javaslatot tárgyalták, amely rövidesen a képviselőház plénuma elé kerül. Az iparfejlesztési törvény egyik legfontosabb része, mint ismeretes, a közüzemekkel foglalkozik. Bod János kereskedelmi miniszter ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy azokat az üzemeket, amelyekre nincsen szükség és amelyek a legitim kereske­delemnek és iparnak konkurrenciát támasztanak, a készülő tör­vény egyik szakasza értelmében meg lehet szüntetni. Azokat az üzemeket pedig, amelyek a köz érdekeit szolgálják, a viszonyok­nak megfelelően át fogják alakítani. A javaslat egyébként a nyilvá­nos árlejtésekben való részvételt megkönnyíti az iparosoknak és részükre állami kedvezményeket is biztosít. A közszállítási szabály­zatot alaposan megreformálja a törvényjavaslat. Ennek a rész­leteit egyelőre nem publikálhatja. A kisipari hitel terén is egészséges decentralizációt tervez, amelybe igyekszik majd valamennyi hitelszervezetet belekapcsolni. A hitel terén több könnyítés készül, de ennek a részleteit is meg kell még tárgyalni. MUNKAPIAC A vidéki hatósági munkaközvetítők*) forgalma 1931. évi január havában. A m. kir. állami munkaközvetítő hivatal közlése szerint a vidéki hét hatósági (ipari és kereskedelmi) munkaközvetí­tőnél 1931. évi január havában 4433 munkahelyet és 10.710 munka­keresőt tartottak nyilván, vagyis 100 munkahelyre 241 munka­kereső esett. Eszerint tehát az ipari és kereskedelmi munkapiac január havi mérlege az 1930. évi december havihoz képest rosszab­bodott. Részletekre térve legkedvezőtlenebb volt a helyzet Miskolcon és Győrben, ahol 100 munkahelyre 655, illetve 500 munkakereső esett. Legkedvezőbb volt Debrecenben és Szegeden, ahol 100 munkahelyre 110, illetve 126 munkakereső esett. Az előző, vagyis december hónappal szemben a helyzet változatlanul rossz, mert a munkahelyek száma 34,7%-kal, a munkakeresőké viszont 17'9%-kal és a közvetítések száma 37'8%-kal csökkent. Az ered­ményt a múlt évi január hónapjával szembeállítva rosszabbodás mutatkozik, mert a munkahelyek száma 17'9%-kal, a munka­keresőké semmivel, a közvetítések száma pedig 1­65%-kal csökkent. Elhelyeztek az intézetek folyó évi január havában 4092 egyént. Az elhelyezések száma úgy az előző december hónap adataival szemben, mint a múlt év január havával szemben csökkent. Mindebből folyólag a munkapiac mai helyzete változatlanul rossz *) Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Sopron, Szeged, Szombathely. A SZERKESZTÉSÉRT ÉS KIADÁSÉRT VÁRHIDY LAJOS, a Magyar Városok Országos Kongresszusának igazgatója felelős HIRDETÉSEK Hajdú vármegye alispánjától. 2094/1931. sz. Pályázati hirdetmény. Hajdúböszörmény megyei városban nyugdíjazás folytán megüresedett egy írnoki állásra pályázatot hirdetek. Az állás javadalma a XI. fizetési és megfelelő polgári lakáspénzosztályra megszabott összeg. Felhívom mindazokat, kik ezen állást elnyerni óhajtják, hogy a középiskola IV. osztályának sikeres bevégzését és a gép­írás tudását tanúsító bizonyítványt, ezenkívül az esetleges eddigi működést és kommün alatti magatartást tanúsító hatósági bizonyítványokkal felszerelt kérvényüket hozzám címezve Hajdú­böszörmény megyei város polgármesterénél folyó évi március hó 26. napjának déli 12 órájáig annál is inkább nyújtsák be, mert a későbben beérkezettek figyelembe vétetni nem fognak. A választás határnapját később fogom megállapítani. Debrecen, 1931. évi február hó 23. Rásó s. k., alispán.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék