Városok Lapja, 1933 (28. évfolyam, 1-35. szám)
1933-01-01 / 1-2. szám
A Városok Lapja 1933. január 1. jak, hogy Budapesten ez a folyamat a belső építkezés és a gazdasági fejlődés lassúsága, továbbá főleg a kültelki közlekedés nehézkessége miatt később indult meg, mint a többi világvárosokban. Aki tehát csupán a közigazgatási területekre vonatkoztatott számokat figyeli, azt hihetné, hogy ezen városok növekedése úgyszólván megállott, ami nyilvánvalóan téves megállapítás volna. Ezért a továbbiakban Budapestet mindig mint 1.421.000 lakosú várost fogjuk tekinteni. Nagy főváros vagy fejlett vidék? A vélemények megoszlanak afelől, hogy váljon előnyös-e az országra egy ekkora főváros. Vannak, akik szükségesnek tartják, hogy legalább egy világvárosa legyen Magyarországnak, gazdasági, kulturális, sőt politikai presztizsokokból is. Mások viszont, különböző szempontok alapján károsnak tartják a túlfejlett fővárost és inkább a vidék erősítését, a falusi telepítés fokozását és a vidéki városok emelését sürgetik, ugyanakkor az állam aránytalanul nagy fővárosának bizonyos visszafejlesztését kívánják. E helyen természetesen nem foglalhatunk állást valamelyik vélemény ellen vagy mellett. Csupán arra törekszünk, hogy adatainkkal a kérdést jobb világításba helyezzük és hozzájáruljunk a kétségkívül roppant horderejű vita , egy egész ország belső települési szerkezetének főelveit megállapítandó tudományos alap kiépítéséhez. Megjegyezzük még, hogy ez a vita manapság, éppen a világ urbanizálódásának az utóbbi időben rohamos tempója miatt, csaknem minden államban folyik és a kormányzatok egyik legsúlyosabb problémáját képezi. Ennek megnyilvánulása az a jelenség is, hogy számos országban a fővárost nagyobb vidékével együtt, kiszakítva az eddigi közigazgatási keretekből, különlegesen megszervezett területté alakították, melyeknek vezetésére speciális regionál-törvényeket alkottak (metropolis-régiók), így London, Párizs, Moszkva, Róma, Belgrád stb. számára is valószínű, hogy hovatovább Magyarországon sem térhetnek ki egy ilyen rendezésnek gyakorlati követelményei elől. Budapest népessége a világvárosok között. Vizsgáljuk előbb Budapest lakosságának nagyságát világviszonylatban. Azt találjuk, hogy a föld kb. 40 milliós városa közt Budapest a tizenötödik helyen áll. Megelőzi a következőket: Hamburg, Glasgow, Varsó, Sztambul, Sao Paolo, Peking, Bombay, Kairo, Sidney és Melbourne városokat, melyek lélekszáma 1,000.000 és 1,400.000 között mozog. Körülbelül egy rangban van ezekkel : Detroit (1,500.000), Los Angeles (1,500.000), Kalkutta (1,400.000), megközelítve Wien, Leningrad, Rio de Janeiro, Hankau, Sanghai városokat, melyek másfélmillión felül vannak, de a kétmilliót nem érik el. Budapest messze elhagyja népességben a következő, nagyon jelentékeny világvárosokat : Róma, Milánó, Nápoly, Madrid, Barcelona, Bruxelles, Amsterdam, Prága, Bukarest, Athén stb., hogy csak Európában maradjunk. A német városok közül csak Berlin, a franciák közül csak Párizs, az angolok közül csak London »nagyobb«. Budapest népessége a föld nagyvárosai között tehát igen figyelemre méltó és erős alapnak mutatkozik. De tudjuk, hogy a népszám még nem minden. Csupán egy tényező a többi között. Bár mindenesetre egyike a legfontosabbaknak. Ha ezek után az állam és a főváros lakosságának egymáshoz való arányát vizsgáljuk Európa néhány jelentős országában, a következő képet kapjuk : Ehhez képest Magyarország csakugyan azon országok közt szerepel, melyeknek fővárosai aránytalanul nagyok. Ha pl. Németország százalékszámát vennők alapul, akkor Nagy-Budapest lakossága csak kb. 560.000, sőt ha a sok francia által aggodalmasan nagynak tartott Párizs viszonyát Franciaországhoz vennék mértékül, akkor is alig 1.000.000 szabadna hogy legyen. Mindenesetre még messze vagyunk a »vízfejű« Ausztriától, melynek arányában Nagy-Budapestnek kb. 2.350.000 lakosa lehetne. Jegyezzük meg ezt az érdekes számot, mert egy más gondolatmenet során még találkozni fogunk vele. De nyomban megváltozik az eddig nyert kép, ha a nagyvárosokat nem államok politikai határaihoz, melyek gyakran ellentétben vannak a földrajzi adottságokkal, hanem természetes régiójukhoz viszonyítjuk. Ahol persze a régióknak is csak a lakosságszámát és nem a vidékek igazi erőforrásait vesszük tekintetbe. (Részletesebben lásd a szerzőnek »A régió« című tanulmányában.) A világvárosok és régiójuk aránya. A régió fogalma mindenesetre még pontos definícióra szorul. Itt röviden csak jelezhetjük, hogy azt a területet értjük alatta, melyet azonos klimatikus, talajbeli, vízrajzi, termelési és közlekedési feltételek uralnak s amelyet a geográfiai tények határoznak meg. A régió természeti és szociális elemei egymással szerves összefüggésben vannak, azaz bármilyen változás valamelyikben, közvetlen organikus visszahatást vált ki a többiekben. Fontos tapasztalat, hogy a népesség nyelvi vagy faji egysége, vagy kevertsége második helyre látszik szorulni a természeti tények : hegyek, vizek, éghajlat, közlekedés stb. parancsai mellett. Bár részben tagadhatatlan, hogy a népesség is régióalkotó tényező, különösen olyan vidékeken, ahol a természeti elemek nem túlságosan élesen uralkodnak. Azonkívül még politikai és gazdasági rendszabályok is, ha hosszú ideig hatnak, bizonyos mértékig erőszakot követhetnek el a geográfián és idővel némileg régióalkotó faktorokká válhatnak. Egyes kivételektől eltekintve, e régióknak összes erővonalai egy súlypontba integrálódnak (mely persze nem kell, hogy a mértani középhely legyen), ahol okvetlenül egy nagyváros fejlődik, a régió természetes centruma, a főváros. Ez viszont hatalmas és szerencsés régiókban világvárossá emelkedik. Nem térhetünk itt ki bővebben annak a roppant fontos kérdésnek a tanulmányozására, hogy milyen nagyságviszonynak kell lennie a régió és az ő központja közt általában, vagy a főváros és a vidék népessége között. Ennek a problémának beható tanulmányozása Állam Lakos Főváros Lakosa Ausztria ......... 6,750.000 Wien............... 1,850.000 275 Dánia ............. 3,500.000 Kopenhága .. 750.000 21-5 Litvánia ......... 1,850.000 Riga .............. 350.000 18-9 Anglia............. 44,800.000 London ......... 8,200.000 18-3 Magyarország .. 8,500.000 Budapest . . . .. 1,421.000 170 Izland ............. 3,000.000 Dublin............ 425.000 142 Belgium ......... 7,750.000 Bruxelles .... 850.000 110 Franciaország .. 41,500.000 Párizs............. 4,500.000 110 Németország ... 65,650.000 Berlin............. 4,300.000 66 Csehország .... 14,000.000 Prága ............ 848.000 60 Spanyolország . 22,000.000 Madrid.......... 850.000 3-9 Lengyelország. 31,000.000 Varsó............... 1,100.000 3-5 Románia......... 18,000.000 Bukarest .... 631.000 3-5 Olaszország .... 41,050.000 Róma............ 975.000 2-4 Jugoszlávia .... 12,500.000 Belgrád ........ 270.000 2-2 Eur. Oroszorsz.123,700.000 Moszkva......... 2,300.000 1-9