Városok Lapja, 1933 (28. évfolyam, 1-35. szám)

1933-01-01 / 1-2. szám

A Városok Lapja 1933. január 1. jak, hogy Budapesten ez a folyamat a belső építkezés és a gazdasági fejlődés lassúsága, továbbá főleg a kül­telki közlekedés nehézkessége miatt később indult meg, mint a többi világvárosokban. Aki tehát csupán a közigazgatási területekre vonat­koztatott számokat figyeli, azt hihetné, hogy ezen városok növekedése úgyszólván megállott, ami nyilvánvalóan téves megállapítás volna. Ezért a továbbiakban Buda­pestet mindig mint 1.421.000 lakosú várost fogjuk tekinteni. Nagy főváros vagy fejlett vidék? A vélemények megoszlanak afelől, hogy váljon előnyös-e az országra egy ekkora főváros. Vannak, akik szükségesnek tartják, hogy legalább egy világ­városa legyen Magyarországnak, gazdasági, kulturális, sőt politikai presztizsokokból is. Mások viszont, külön­böző szempontok alapján károsnak tartják a túlfejlett fővárost és inkább a vidék erősítését, a falusi telepítés fokozását és a vidéki városok emelését sürgetik, ugyan­akkor az állam aránytalanul nagy fővárosának bizonyos visszafejlesztését kívánják. E helyen természetesen nem foglalhatunk állást valamelyik vélemény ellen vagy mellett. Csupán arra törekszünk, hogy adatainkkal a kérdést jobb világításba helyezzük és hozzájáruljunk a kétségkívül roppant horderejű vita , egy egész ország belső települési szer­kezetének főelveit megállapítandó tudományos alap kiépítéséhez. Megjegyezzük még, hogy ez a vita manapság, éppen a világ urbanizálódásának az utóbbi időben rohamos tempója miatt, csaknem minden állam­ban folyik és a kormányzatok egyik legsúlyosabb problé­máját képezi. Ennek megnyilvánulása az a jelenség is, hogy számos országban a fővárost nagyobb vidékével együtt, kiszakítva az eddigi közigazgatási keretekből, különlegesen megszervezett területté alakították, melyek­nek vezetésére speciális regionál-törvényeket alkottak (metropolis-régiók), így London, Párizs, Moszkva, Róma, Belgrád stb. számára i­s valószínű, hogy hovatovább Magyarországon sem térhetnek ki egy ilyen rendezésnek gyakorlati követelményei elől. Budapest népessége a világvárosok között. Vizsgáljuk előbb Budapest lakosságának nagyságát világviszonylatban. Azt találjuk, hogy a föld kb. 40 milliós városa közt Budapest a tizenötödik helyen áll. Megelőzi a következőket: Hamburg, Glasgow, Varsó, Sztambul, Sao Paolo, Peking, Bombay, Kairo, Sidney és Melbourne városokat, melyek lélekszáma 1,000.000 és 1,400.000 között mozog. Körülbelül egy rangban van ezekkel : Detroit (1,500.000), Los Angeles (1,500.000), Kalkutta (1,400.000), megközelítve Wien, Leningrad, Rio de Janeiro, Hankau, Sanghai városokat, melyek másfélmillión felül vannak, de a kétmilliót nem érik el. Budapest messze elhagyja népességben a következő, nagyon jelentékeny világvárosokat : Róma, Milánó, Nápoly, Madrid, Barcelona, Bruxelles, Am­sterdam, Prága, Bukarest, Athén stb., hogy csak Euró­pában maradjunk. A német városok közül csak Berlin, a franciák közül csak Párizs, az angolok közül csak London »nagyobb«. Budapest népessége a föld nagyvárosai között tehát igen figyelemre méltó és erős alapnak mutatkozik. De tudjuk, hogy a népszám még nem minden. Csupán egy tényező a többi között. Bár mindenesetre egyike a legfontosabbaknak. Ha ezek után az állam és a főváros lakosságának egymáshoz való arányát vizsgáljuk Európa néhány jelentős országában, a következő képet kapjuk : Ehhez képest Magyarország csakugyan azon orszá­gok közt szerepel, melyeknek fővárosai aránytalanul nagyok. Ha pl. Németország százalékszámát vennők alapul, akkor Nagy-Budapest lakossága csak kb. 560.000, sőt ha a sok francia által aggodalmasan nagynak tartott Párizs viszonyát Franciaországhoz vennék mértékül, akkor is alig 1.000.000 szabadna hogy legyen. Minden­esetre még messze vagyunk a »vízfejű« Ausztriától, melynek arányában Nagy-Budapestnek kb. 2.350.000 lakosa lehetne. Jegyezzük meg ezt az érdekes számot, mert egy más gondolatmenet során még találkozni fogunk vele. De nyomban megváltozik az eddig nyert kép, ha a nagyvárosokat nem államok politikai határaihoz, melyek gyakran ellentétben vannak a földrajzi adott­ságokkal, hanem természetes régiójukhoz viszonyítjuk. Ahol persze a régióknak is csak a lakosságszámát és nem a vidékek igazi erőforrásait vesszük tekintetbe. (Részletesebben lásd a szerzőnek »A régió« című tanul­mányában.) A világvárosok és régiójuk aránya. A régió fogalma mindenesetre még pontos definí­cióra szorul. Itt röviden csak jelezhetjük, hogy azt a területet értjük alatta, melyet azonos klimatikus, talajbeli, vízrajzi, termelési és közlekedési feltételek uralnak s amelyet a geográfiai tények határoznak meg. A régió természeti és szociális elemei egymással szerves összefüggésben vannak, azaz bármilyen változás vala­melyikben, közvetlen organikus visszahatást vált ki a többiekben. Fontos tapasztalat, hogy a népesség nyelvi vagy faji egysége, vagy kevertsége második helyre látszik szorulni a természeti tények : hegyek, vizek, éghajlat, közlekedés stb. parancsai mellett. Bár részben tagad­hatatlan, hogy a népesség is régióalkotó tényező, külö­nösen olyan vidékeken, ahol a természeti elemek nem túlságosan élesen uralkodnak. Azonkívül még politikai és gazdasági rendszabályok is, ha hosszú ideig hatnak, bizonyos mértékig erőszakot követhetnek el a geog­ráfián és idővel némileg régióalkotó faktorokká vál­hatnak. Egyes kivételektől eltekintve, e régióknak összes erővonalai egy súlypontba integrálódnak (mely persze nem kell, hogy a mértani középhely legyen), ahol okvet­lenül egy nagyváros fejlődik, a régió természetes cent­ruma, a főváros. Ez viszont hatalmas és szerencsés régiókban világvárossá emelkedik. Nem térhetünk itt ki bővebben annak a roppant fontos kérdésnek a tanulmányozására, hogy milyen nagyságviszonynak kell lennie a régió és az ő központja közt általában, vagy a főváros és a vidék népessége között. Ennek a problémának beható tanulmányozása Állam Lakos Főváros Lakosa Ausztria ......... 6,750.000 Wien............... 1,850.000 27­5 Dánia ............. 3,500.000 Kopenhága .. 750.000 21-5 Litvánia ......... 1,850.000 Riga .............. 350.000 18-9 Anglia............. 44,800.000 London ......... 8,200.000 18-3 Magyarország .. 8,500.000 Budapest . . . .. 1,421.000 170 Izland ............. 3,000.000 Dublin............ 425.000 14­2 Belgium ......... 7,750.000 Bruxelles .... 850.000 11­0 Franciaország .. 41,500.000 Párizs............. 4,500.000 110 Németország ... 65,650.000 Berlin............. 4,300.000 6­6 Csehország .... 14,000.000 Prága ............ 848.000 60 Spanyolország . 22,000.000 Madrid.......... 850.000 3-9 Lengyelország. 31,000.000 Varsó............... 1,100.000 3-5 Románia......... 18,000.000 Bukarest .... 631.000 3-5 Olaszország .... 41,050.000 Róma............ 975.000 2-4 Jugoszlávia .... 12,500.000 Belgrád ........ 270.000 2-2 Eur. Oroszorsz.123,700.000 Moszkva......... 2,300.000 1-9

Next