Városok Lapja, 1933 (28. évfolyam, 1-35. szám)

1933-01-01 / 1-2. szám

1933. január 1. Városok Lapja a várostudomány egyik legkomplikáltabb feladata, mely még messze van a megoldásától. Csupán jelezzük most, hogy mivel a régió ennek a városnak létalapja, tehát bizonyos meghatározott aránynak kell fennállani a régió erőforrásai és népessége és a központ jelentősége között. Nem tárgyaljuk itt azt az esetet, mikor presztizsokokból a főváros fejlesztését erőszakolják. Az ilyen mesterséges nevelés többnyire hamarosan megboszulja magát és a virágzás rövid életű, mint az üvegházi növénynél. A főváros és a régió népességének aránya csak bonyodalmas kutatások alapján és akkor is csak bizo­nyos relativitásban állapítható meg, mert (amint ezt a fent említett műben részletesen kifejtettük) az erő­források értéke nem abszolút, hanem függvénye egy csomó tényezőnek, melyek közt egyrészt szerepelnek a régió politikai, társadalmi, kulturális, gazdasági és technikai organizációinak minősége, a lakosság képes­ségei, történelmi befolyások stb., de azonkívül igen nagy mértékben a régiónak világhelyzete és szomszédaival való különböző viszonylatai. Mivel mindezekkel itt tovább nem foglalkozhatunk, korlátozzuk vizsgálódásainkat a régió területének és lakottságának, másrészt a központi város nagyságának viszonyára. És ebben az esetben Budapestre vonat­kozólag egész más helyzet áll elő: Budapest régiója. Figyelmen kívül hagyva a politikai határokat, melyek, mint tudjuk gyakran nincsenek összhangban a földrajzi tényekkel, azt találjuk, hogy Budapest régiója egy roppant terület, mely természetes akadályok nélkül Észak-Nyugat, Észak, Észak-Kelet felé egészen a Kár­pátok gerincéig terjed, magában foglalva azok teljes Duna felé való lejtősödését, ahogy ezt az összes folyó­völgyek mutatják. Nyugaton egészen az Alpesek idegen jellegű osztrák kiágazásáig, Dél-Nyugaton a Karsztig, Délen a Száva-Duna vonaláig, Keleten az erdélyi határ­hegységig nyúlik. A mellékfolyók, valamint a könnyű közlekedési kapuk révén tulajdonképen az erdélyi medence is szoro­san ide tartozik. Mégis, elméletünk érdekében, csökkent­sük ezt a 300.000 négyzetkilométer nagyságú pompás földrajzi egységet — melynek párját az egész föld hátán alig találni — és válasszuk le róla nemcsak a tökéletes erdélyi medencét, valamint a némileg más jellegű Dráva- Száva közt, hanem még azt a jelentékeny területet is, mely a Bakony-Vértes gerincén húzódó s aztán az eszter­gomi Duna-kaputól Északnak, kb. a Garam és Ipoly vízválasztóján, továbbá az Érchegységen át a Vág és Hernád forrásai közt a Magas-Tátráig haladó vonaltól Nyugatra és Észak-Nyugatra terjed. Ez az óriási terület — kb. a volt török hódoltság határa, ami szintén termé­szeti adottságok jelenlétére mutat — vagyis Nyugat- Magyarország, a Kis-Alföld és a Duna itteni bal mellék­folyóinak hegyvidéke, bár igen közeli rokona a nagy Duna-medencének és évezredes együttélése, valamint könnyű közlekedése miatt azzal szorosan összeforrt, — mégis, rendkívüli szigorral — külön régiónak nevezhető. Mindezek után is az a természetes vidék, melynek Budapest a fővárosa (és nem, mint látjuk, központja, mely Szolnok táján fekszik), még mindig kb. 165.000 négyzetkilométer kiterjedésű, mintegy 13.500.000 lakos­sal, Erdély 60.000 négyzetkilométerével és 3.000.000 lakosával, a nyugati régió 60.000 négyzetkilométerével és 4.000.000 lakosával, továbbá a Dráva—Száva-köz 40.000 négyzetkilométerével és 2.500.000 lakosával szemben. Ez az inkább kisebbre, mint túl nagyra vett budapesti régió egyike Európa legnagyobb természetes egységvidékeinek, melyet a mérhetetlen orosz vidékeken kívül a tulajdonképeni Európában csak a lengyel központi síkság (170.000 négyzetkilométer), a porosz Alföld (200.000 négyzetkilométer) és Kasztília (190.000 négyzet­­kilométer) múlnak némileg felül területben és az utóbbit kivéve, lakosságban is. Elmarad mögötte a Francia­­ország negyedét kitevő párizsi régió (145.000 négyzet­­kilométer, a magyarral kb. azonos lélekszámmal, noha beleesik Párizs), a nagyszerű Pó-medence (100.000 négyzet­­kilométer, igaz, hogy sűrűbb népességgel), hogy a többi kisebbeket ne is említsük. A budapesti régió a világ régiói között. Lássuk ebben a viszonylatban a régiók, a fővá­rosuk, a területük és népességeik közti arányt Európa néhány vezető régiójában. Meg kell rögtön jegyeznünk, hogy az itt közölt egészen eredeti számok nem hivatalos adatokon, hanem csupán becsléseken alapulnak, mint ahogy az a dolog természetében rejlik. De ha táblázatunk csak megközelí­tőleg pontos, akkor is a magyar főváros nagyságát egész új relációban vesszük észre : mutatja, hogy Buda­pest népessége régiójának nagyságához mérten távolról sem túl nagy. Ha csak Bukarest arányszámára akarnák emelni, akkor Budapestnek kb. egymillió hatszázezer, ha pedig Berlin mértékére emelnék, akkor meg éppen kb. kétmillió nyolcszázezer lakosa lehetne. Emlékezzünk arra, amit fennebb a bécsivel arányosított lakosságról mondottunk és akkor az ott közölt kétmillió háromszáz­­ötvenezres szám, az előbbi kettőnek kb. középarányosa, nem fog nekünk rendkívülinek látszani. A fenti táblázat alapján indokoltnak látszik Varsó, Milánó, Belgrád további erős növekedését várni, de ugyanez áll Prágára és Bukarestre is. Ennélfogva Buda­pest sem maradhat el e tekintetben, hacsak megállni nem akar, ami egy városnál mindig hanyatlást jelent. Ha azonban nem a kisebbített, hanem az eredeti nagy magyar régiót vesszük alapul, akkor Budapestnek, mai arányszáma mellett is (300.000 négyzetkilométer és 23.000.000 lakos) kétmillióháromszázötvenezer lakosa kellene, hogy legyen, (megint az a bizonyos szám, amely számot nézetünk szerint meg is közelítette volna), ha Bécs versenye, továbbá a háború és annak követ­kezményei közbe nem jönnek. Mindezek számításba vételével úgy tűnik, hogy Budapest lélekszáma, legalább is a természetes adott­ságokat véve alapul, inkább kisebb, mint nagyobb a kelleténél. Hogy mely okok miatt maradt mégis alatta a várható lakosságnak, arra egy későbbi fejezetben még részben visszatérünk. Az eddig nyert eredmények, bármily érdekes világításba helyezzék is tárgyunkat, még mindig nagyon nyersek és további elemzést követelnek. Az alábbi gondolatmenet, úgy hisszük, egy hatalmas lépéssel tovább fog vezetni a probléma mélyébe, természetesen anélkül, hogy azt kimerítené. _. .. Területe Régió neve 1000 km!Népesség Sűrűség 1000 lakos 1 km* Főváros Lakos R. nép. 1000 1. %-a Themze-völgy és síks.. 30 13.000433-3 London .. ..20363-1 Párizsi medence .... 145 13.200 900 Párizs ... 4.50034-0 Porosz síkság............20021.000 105-0 Berlin ... 4.37420-8 Alsó-Ausztria............ 20 3.500 175-0 Wien .... 1.85052-1 Lengyel síks., közp. .. 170 14.500 83-0 Varsó___ 1.100 8-1 Pó-medence .............. 100 14.500 145-0 Milánó .. 980 7-0 Cseh-medence............ 56 7.100 126-8 Prága ... 848 12-0 Havas-Alföld.............. 76 5.500 72-4 Bukarest. 631 11-5 Ószerbia .................... 45 3.600 80-0 Belgrád . 270 7-5 Magyar Duna-medence16513.500 81.8 Budapest. 1.42110-5 3

Next