Városok Lapja, 1935 (30. évfolyam, 1-25. szám)

1935-03-01 / 5. szám

1935. március 1 Városok Lapja Vitéz Nagy Miklós dr. lett Kőszeg polgármestere. Horváth Kálmán dr. alispán elnöklete alatt február hó 21-én ült össze a kőszegi képviselőtestület tisztújító gyűlésre. A képviselőtestületi tagok az alispán előterjesztésére egy­hangúlag az egyedül pályázó vitéz Nagy Miklós dr.-t, az eddigi polgármesterhelyettest választották meg Kőszeg szab. kir. megyei város polgármesterének. Az új polgármestert Cseke Gusztáv és Kincs István vezetésével Jambrits Lajos, vitéz Szabadváry Ferenc, Nährer Mátyás, Kőszegi József, Sulyok Ferenc, Eitner Gusztáv és Dömötör Gyula városi képviselőkből álló küldöttség hívta a képviselőtestület elé. Horváth Kálmán alispán üdvözölte az új polgármestert és átadta neki a hatalom jelvényét, a polgármesteri buzogányt. Vitéz Nagy Miklós dr. letette az esküt. Utána vitéz Szabad­váry Ferenc köszöntötte. Kérte, hogy az élet és a szív polgár­­mestere legyen. Ezután vitéz Nagy Miklós dr. mondta el programbeszédét. Köszönetét fejezte ki Ostffy Lajos dr. főispánnak, Horváth Kálmán dr. alispánnak és a képviselő­­testületnek. Ígéretet tett, hogy hűséges sáfárja lesz a város vagyonának és szép terveit jobb idők bekövetkeztéig a fiókjában őrzi. De a haladás útján nem akar megállani, mert a megállás visszaesést jelent. A nagy hatást kiváltó program­beszéd után Horváth Kálmán dr. alispán válaszolt a fel­szólalásokra és bezárta a népes tisztújító gyűlést. Vitéz Nagy Miklós dr. iskoláit Kőszegen és Szombat­helyen végezte. Ma 48 éves. Jogi doktorátusának megszer­zése után Budapesten ügyvédjelölt volt. Innen vonult be a háború kitörésekor a 4. tüzérezredhez s mint főhadnagy szerelt le. A kormányzó 1928-ban vitézzé avatta. 1920-ban lépett Kőszeg város szolgálatába. 1925-ben lett polgármester­helyettes. Vasszorgalma és nagy munkabírása annyira megnyerték polgártársai bizalmát, hogy a megüresedett polgármesteri székbe egyhangúlag őt jelölték. Vitéz Nagy Miklós dr. személye nem ismeretlen pol­­gármesterkartársai előtt, mert ő már azelőtt is gyakran résztvett a városok tanácskozásain és egyike a legérté­kesebb városvezetőknek. — Debrecen közgyűlése és Bethlen István gróf üdvözlése. Debrecen város törvényhatósági bizottsága február 18-án Vargha Elemér helyettes polgármester elnök­lésével rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen foglalkoztak rugonfalvi Kiss István dr. egyetemi tanár és társai önálló indítványával, amely arra irányult, hogy a város törvény­­hatósági bizottsága üdvözölje Gömbös Gyula miniszter­­elnököt szolnoki beszéde és az abban kifejtett revíziós elve hangoztatása alkalmával. Ugyancsak ezen az ülésen Jóna István tett indítványt, hogy üdvözöljék Bethlen István grófot, Debrecen város országgyűlési képviselőjét, aki, mint mondotta, elsőnek hirdette a revíziót. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta rugonfalvi Kiss István indítványát és annak értelmében táviratban üdvözölték Gömbös Gyula miniszterelnököt. Jóna István indítványát a közgyűlés elvetette. Az eset országszerte nagy feltűnést keltett. Csakhamar kiderült azonban, hogy a javaslat elvetése pusztán politikai taktikából történt. Néhány nappal később a közgyűlés egyhangúan a város bizalmáról biz­tosította Bethlent és szerencsét kívánt revíziós tevékeny­ségéhez. — Puky polgármester márványplakettet kapott a miniszterelnöktől. A Mátrában tartott katonai síversenyen Gömbös Gyula miniszterelnök Puky Árpád dr. gyöngyösi polgármesternek, a Mátra nagy barátjának és felvirágoztató­­jának, a hadsereg síversenyének nagyszabású megrendezése körül szerzett munkássága elismeréséül, egy díszes márvány­plakettet nyújtott át: »A magyar Honvédség nevében, neked és városodnak« szavak kíséretében. Egyúttal beszél­getést folytatott Pukyval egy, a Honvédtiszti Üdülő mellett építendő 65 ágyas szállodáról, melyben a sítan­folyamok legénysége nyerne a jövőben elhelyezést. A száz­ezer pengős építkezés híre máris nagy örömet keltett Gyön­gyösön, mert ez­által a Mátraháza, Honvédtiszti Üdülő, Kékes­szálló és Szanatórium mellett az ötödik nagy objek­tum épülne meg Magyarország legmagasabb hegységében, ami a jövő idegenforgalmát jelentősen emelné. — A belügyminiszter a korporációs kísérletek ellen. Érdekes beszédet mondott február 10-én Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter a képviselőház társadalompolitikai, pénzügyi és közigazgatási bizottságának együttes ülésén, amelyen az orvoskamarák felállításáról szóló törvény­­javaslattal foglalkoztak. Beszéde elején arra hivatkozott a belügyminiszter, hogy Lakatos Gyula szerint a törvény­­javaslat első lépés a korporációs állam felé, Kéthly Anna pedig éppen ezért a javaslat ellen foglalt állást. Ezt a kérdést tisztázni kell — mondotta a belügyminiszter. — Hangsúlyozottan kijelentem, hogy ez a törvényjavaslat nem céloz semmit abban a tekintetben, hogy a korporációs állam létesítése felé jelentsen lépést, mert nekünk van egy kitaposott ösvényünk, amelyen haladhatunk, amelyen államunk és nemzetünk eddigi összes problémáit meg tudtuk oldani és minden reményünk megvan arra, hogy meg fogjuk tudni oldani ezentúl is. Nekünk tehát nem kell az adott percben hozzáfognunk ahhoz, hogy állami beren­dezkedésünket idegen, új és kipróbálatlan alapokra át­állítsuk. Nálunk semmiféle tekintetben nem látok olyan helyzetet, amely indokolttá tenne ilyen kísérletezést. Jóslásokba nem lehet bocsátkozni, hogy valamikor egyszer az állami fejlődés más irányba fog-e vezetni, de azt nyugod­tan mondhatom . Nekünk ma ez a kérdés nem kell, hogy gondot okozzon, mert olyan alkotmányunk van, amelynek keretei között mi a mi állami életünket tökéletesen le tudjuk bonyolítani. Ha azokat a kísérleteket nézzük, amelyek e tekintetben több államban történnek, meg kell állapítanunk minden kritika nélkül, hogy ezen kísérletek kipróbálva nincsenek és egészen kétségtelen, hogy mindenütt, ahol ilyen kísérletek folynak, ma egy diktatórikus, összefogó akarat teszi lehetetlenné annak megállapítását, vajjon ezek az államélet állandó hitele szempontjából alkalmasnak fognak-e bizonyulni. Ennélfogva a limire vissza kell utasítani azt a felfogást, mintha a törvényjavaslatra azért lett volna szükség, vagy a kormány azért akarta volna hozni, mert korporációs berendezkedésnek kívánja megvetni az alapját. — Díszközgyűlések II. Rákóczi Ferenc emlékezetére. Az Országos Rákóczi Szövetség még két évvel ezelőtt felkérte a kormányt, hogy 1935-ben, Rákóczi halálának 200 éves évfordulóján, Budapesten állítsák fel II. Rákóczi Ferenc lovasszobrát, az állam vezessen II. Rákóczi Ferenc és a kormányzó képmásával Rákóczi-pengőket, a posta ,bocsásson ki Rákóczi-bélyegsorozatot a kuruc szabadság­hősök képével, a Nemzeti Múzeum rendezzen kuructárgyú kiállítást és az Operaház hirdessen pályázatot kuructárgyú darabra. Ezekből 1936-ra a Rákóczi-szobor megvalósul. A többi javaslat ügyében még folynak a tárgyalások. A Budapesten felállítandó Rákóczi-szobrot a jövő év júniu­sában leplezik le országos ünnepségek keretében. Az Orszá­gos Rákóczi Szövetség azonban még sem akarja, hogy az évforduló ünnepség nélkül múljon el. Levélben meg­kereste tehát a törvényhatóságokat és arra kérte fel őket, hogy az idén április 8-án díszközgyűlésen áldozzanak II. Rákóczi Ferenc emlékének. 95

Next