Vásárhely és Vidéke, 1992. december (2. évfolyam, 534-557. szám)

1992-12-01 / 534. szám

Szívszorító gondolatok Az AIDS világnapján A Nemzeti Egészségvédelmi Intézet most megjelent kiad­ványa ezzel kezdődik: „Az 1992. december 1-jén megren­dezésre kerülő AIDS Világnap szlogenje: »Közösségi elköte­lezettség«. E téma választásá­val az Egészségügyi Világ­­szervezet (WHO) hangsúlyozni akarja, hogy mindenféle kö­zösség számára életbevágóan fontos, hogy elkötelezze ma­gát az AIDS elleni küzdelem mellett." Az AIDS mára világjár­vánnyá vált és mind nagyobb tömegeket fertőz, illetve pusz­tít el. ígéretes kísérletek foly­nak a vírus elleni gyógyszer megtalálására, de a betegsé­get gyógyítani nem tudjuk. Aki megkapja, áldozatul esik. Az AIDS vírusa sokkal „ördö­gibb” kórokozó, mint a pes­tisé volt s ez azt jelenti, hogy az élet veszélyeztetése is na­gyobb, mint egykor. Több embercsoport különö­sen veszélyeztett, így válto­zatlanul a homoszexuálisok, a prostituáltak, a vénás injek­cióval kábítószert élvezők és mindazok akik szexuális part­nereiket sűrűn cserélik. A második világháborút követő­en robbanásszerűen az egész világon kialakult a „szexuális forradalom”. A nemi szaba­dosság elsősorban a fiatalokat érinti. Saját, vásárhelyi felméréseim szerint, a 15—16 évesek harmadrésze már rendszeres, vagy rendszerte­len nemi életet él. 18 éves koráig a fiatalok kétharmada átlagban 4—6 hosszabb-rövi­­debb ideig tartó szexuális kapcsolatot létesít. Ez az életmód mind az AIDS, mind a többi, nemi érintkezés után terjedő fertő­ző betegség elkopásának ve­szélyét növeli. Ugyanakkor az AIDS-fertőzés elkerülésének ma még két legfontosabb módja a hűséges párkapcsolat és a kellő védekezés, amely utóbbi a szexuális higiénét és a gumióvszer használatát kö­veteli meg. Nos, ezekkel is gond van, mert sok emberben még az igény sincs meg arra, hogy önmagát és partnerét védje! Ennek tudható be, hogy az AIDS alattomosan, de egyre szélesebb rétegeket érintve, feltartóztathatatlanul terjed. A kórokozó, a HIV-vírus a védekező rendszerünk legfon­tosabb sejtjeit, a T4-es és T8- as fehérvérsejteket fertőzi meg. Részben elpusztítja, részben az eredeti osztódási programjukat becsapva, a ví­rusokat kezdi szaporítani. Mindez az élettanilag legfon­tosabb, a sejtmagban lévő és az örökítést szabályozó génál­lományban zajlik, ahol a kór­okozó molekulárisan egyesül a sejtjeinkben levő „kettős spi­rállal”, amely ezek után a ví­rus fejlődését szolgálja. A HIV-vírus ma már meg­található a vérben, az ondó­folyadékban és az anyatej­ben. Ez a három alapvető életnedvünk és ezért is ördögi kórokozóval állunk szemben, mert az emberi életet alap­jaiban támadta meg. De ben­ne van már a többi testvála­dékban: az orr-torokváladék­­ban, hüvelyváladékban, könnyben és a­­ nyálban is. Vagyis, a nyálkahártyasérü­lést okozó csókolódzás, hara­pás sem veszélytelen! Mindezekkel együtt meg­született a legszörnyűbb foga­lom, amely eddig legfeljebb csak torz fantáziában élt, mert az anya korábban szülésével életet adott, most, az AIDS- fertőzött nő magzatát viszont nagy valószínűséggel halálra szüli, vagyis nemcsak filozó­fiai értelemben, a halált ne­veli magában. Micsoda fájda­lom lehet a tudat, hogy a ko­rábbi botlás, káros élet kö­vetkezménye a megszületett gyermek korai és értelmetlen­­elvesztése lesz. Ezekre a súlyos gondolatok­ra hívjuk föl a figyelmet az AIDS Világnapján. Ez a be­tegség nemcsak az egyéni tra­gédiája, de az egész társada­lomé is, és a sikeres harcot csak közös összefogással, szi­gorú rendszabályokkal, kellően tiszta erkölcsi élettel vehetjük föl ellene. Szenti Tibor kórházi egészségnevelő Ha mindenki ember módjára viselkedne... (Folytatás az 1. oldalról.) — Sajnos, ez nem újság, a rendszeres strandlátogatók tud­nak minderről. Azt azonban jog­gal kifogásolja mindenki, hogy a tornatanárok például egész osz­tályt engednek a vízbe zuhanyo­zás nélkül! Erre jobban oda kel­lene figyelni! És a szemetelőkre is, hiszen egy forgalmas nyári napon szeméttengerré válik a strand területe! — Erre valóban jobban oda kell figyelnünk, de nem lehetünk mindig mindenütt jelen! Hu­szonnyolc alkamazottja van a strandnak mindössze! Azt azon­ban ígérhetem, hogy jobban ügyelni fogunk mindenre! Hi­szen a strand valóban minden­kié! HIDEG, VAGY MELEG? — Mérai László kifogásolta a nagymedence hőmérsékletét is. Hideg, vagy meleg-e a fürdőzők számára? — Mi az országos szabványt vesszük alapul, ráadásul a Test­­nevelési Egyetemtől és máshon­nan is kértünk szakvéleményt ez ügyben, ők 26-27 fokos vizet tar­tanak optimálisnak az úszók szá­mára. Mi egy-két óránként el­lenőrizzük a hőmérsékletet és 25-26 fokon igyekszünk tartani. Elismerem, hogy van, akinek ez meleg, másnak megfelelő, hát akkor kinek az igényei szerint állapítsam meg a hőmérsékletet? Azok száma jóval kevesebb, akik túl melegnek tartják a nagyme­dencét! Az én feladatom a meg­adott hőmérséklet biztosítása, hogy aztán az edzők a 30 fokos középső medencében is úszatnak gyerekeket, az az ő dolguk! Egyébként megmutatom az újjá varázsolt vécéinket! Valóban szép minden. Azaz... Az első fülke ajtajából kilopták az akasztót, belülről nem lehet bezárni. A másodikban a csésze fedele van lefeszítve és a földre dobva. A harmadik fülke zárva, a csészét összetörték. Reggel tet­tek ki papírt minden fülkébe, még csak tíz óra van, de máris valamennyit ellopták!’ Az egyik ajtón belül valaki a saját ürülé­kével írta fel a monogramját. Kosztolányi szép verse, a Mos­tan színes tintákról álmodom cí­mű jut eszembe. Kékkel írna a húgának, arannyal az anyjának. Vajon e monogram írója kinek akart üzenni? Lelkes István VÁSÁRHELY ÉS VIDÉKE A megyei földművelésügyi hi­vatal tájékoztatása szerint, a megye hetven szövetkezetében megtartott vagyonnevesítési ha­tározatok közül öt volt törvény­be ütköző. A kiválások lebo­nyolítása és az átalakulási köz­gyűlések döntő többsége az év hátralévő részében zajlik. Az egymásnak ellentmondó állás­­foglalások, törvényértelemezé­­sek, az esetenként tapasztalt akadékoskodás helyenként­­meg­nehezíti az egyes tagok, cso­portok vagyonkivitelének kor­rekt lebonyolítását. November végéig­ huszonki­lenc téesz alakult át új típusú szövetkezetté, hat új szövetkezet alakult a csoportos kiválással. A homokvidéki szövetkezetek közül négy teljes felszámolás­sal, a vagyon teljes értékesíté­sével, megszűnik. A tapasztalat azt mutatja, hogy a fekete föl­dön gazdálkodóknál 10 száza­lék körüli az egyéni és csopor­tos kiválás, míg a homokos vi­dékeken ennél jóval nagyobb, 40—60 százalék. Az átalakulás szerves része a termőföld magántulajdonba adása. A földalapok kijelölését a nagyüzemekben elvégezték, viszont a kárpótlási törvény végrehajtása vontatott. Ezért került sor ingyenes föld-bérbe­adásokra, főleg Vásárhelyen. A földrendező bizottságok ezen feladatok végrehajtását jól se­gítik. A földművelésügyi hiva­tal munkatársai az érintett fe­lekkel konzultálva segítik az átalakulási folyamat végrehaj­tását. — fj — — Ilyen típusú gépjármű nincs több a megyében, de hasonló tu­dású igen. Ha működő berende­zésekben gondolkodunk, akkor hasonlóképpen alkalmas a többi is, csak a fecskendő, vonulószer­szám elhelyezésében van eltérés. — Hatékonyságban mi a kü­lönbség? — A beépített szivattyúberen­dezés teljesítményétől és a fel­szereltségtől függ. Ebben az ér­telemben nincsen minőségi kü­lönbség. A teljesítményt értve ez a gép középkategóriába sorolha­tó. A lecserélt gépnél jobb para­méterekkel rendelkezik, üzembiz­­tosabb, komfortosabb. Így feltét­lenül jobb. — Milyen színvonalú a magyar tűzoltás? — Ez két dolog függvénye. Függ a műszaki háttértől, ami sajnos igen gyenge, legjobb eset­ben is csak közepesnek tekinthe­tő. Ez adódik a gépek korából, 8—9 év az átlagéletkor, és nem feltétlenül a legkorszerűbbek. Magas a meghibásodási arány. Előfordul, hogy a tűzhöz riasz­tott autó elromlik, sokat vannak javítás alatt. Személyi oldalról és a szaktudás tekintetében felké­szült a magyar tűzoltóság, felve­szik a versenyt bármelyik nyu­gati ország tűzoltóival. Hiszen mi kénytelenek vagyunk személyi feltételekkel pótolni a technikai hiányosságokat. Munkatársaink egy szakmával rendelkeznek, s hogy­ valóban tűzközelbe kerülje­nek egy hathetes alapképzésen kell részt venniük. A tűzoltó A vásárhelyi tűzoltószer­tár és a haarlammermeiek­­től kapott tűzoltóautó át­adásának ünnepségén ta­lálkoztam Horváth Ferenc­cel, a Tűzoltó Országos Pa­rancsnokság szóvivőjével, akit az új autóról és a tűz­oltóságról általában fag­gattunk. szakmunkásképzés egyéves. A technikusképzés középvezetői be­osztást tesz lehetővé. Üzemmér­nöki képesítéssel valódi vezetők­ké válhatnak a tűzoltók. Pa­rancsnokoknak pedig a főiskolai végzettség is előírt. — Elegendő-e a tűzoltói lét­szám? — 9000 a hivatásos tűzoltóság létszáma, de ebbe beletartozik a 7000 fős készültségi szolgálat és a 2000 fős részben kiszolgáló, , részben tűzmegelőzéssel foglalko­zók száma. — Az önkéntes tűzoltóknak mekkora szerep jut a tűzoltás­ban? — A községekben, városokban önkéntesen szerveződött társadal­mi csoportok száma 1860, ám a gyakorlatban csupán 60 a műkö­dőképes. Ennek feltétele a riaszt­­hatóság, vagyis az ügyeleti szol­gálat és a technikai felszereltség. Ennek hiányában esetenként igénybe vehetők, de ez nem azo­nos a szakszerű tűzoltói munká­val. Az önkéntes tűzoltók száma különben 5000 fő körül mozog. — Feladatuknak érzi-e a tűz­oltóság az önkéntesek támogatá­sát? — A lehetőségekhez képest segítünk, hiszen nem képzelhető el nélkülük a tűzoltás. Helyzeti előnyüknél fogva viszonylag gyorsan képesek a kezdeti tűz megfékezésére, esetenkénti eloltá­sára. Az országban levő 107 vo­nuló egységnek 3200 településre kell elérni. Előfordulhat, hogy a bejelentés után egy órával érünk a tűz helyszínére, mi hivatáso­sok. Ezért nélkülözhetetlen az erkölcsi megbecsülése az önkén­tes tűzoltóknak. Décs „leéghetnek Személyi feltételekkel pótolják a technikai hiányosságokat 99 Tízéves Nagy Mihály és felesége gyer­mektelen házasságban élte le életét. Végrendeletükben az Arany János utcai családi házu­kat a fóti gyermekvárosra hagy­ták. Az óriási távolság miatt az árvák városa nem tudta kezelni az örökséget, így az akkori ta­nács megvásárolta a lakóházat. Hosszas viták után eldöntötték, hogy az épületben szociális nap­köziotthont hoznak létre. Először mint rokkantak otthona, azután csatlakozott hozzájuk a hallássé­rültek, a gyengénlátók és az ér­telmi fogyatékosok csoportja is. A mára már a­­József Attila ut­cában megszűnt idősek napközi­­otthonának vendégei szintén itt találták meg a helyüket. Az inté­zet vezetője, Balázs Sándorné el­mondotta, hogy az épületet az évek során kinőtték, így bőví­tésre volt szükség, amelyet tár­sadalmi munkában és adomá­nyok segítségével sikerült kivi­telezni. — A HMSE akkori csapata — érdekességképpen említem meg — két mérkőzést játszott le és a bevételt felajánlották az új épü­­letszárny megvalósulására. Sza­bó Júlia belgyógyász orvos heten­ként látogatja meg az otthon la­kóit. S mindezért gondozottainkra havonta 1600 forint jut körülbe­lül ellenszolgáltatás gyanánt. — Milyen programokat szer­veznek a lakók részére? — Bejártuk már az egész or­szágot. Ezeken a kirándulásokon örömmel vesznek részt és termé­szetesen minden születésnapot, névnapot és nagyobb ünnepeket megtartunk az intézményben. Olyan is előfordult már, hogy itt kötöttek házasságot, sőt itt kez­dődött az első szerelem. A társalgóban szinte minden korosztály képviseltette magát. Fiatal fiú mosolyogva köszön és érdeklődő tekintettel néz az ajtó felé. Mikor beszélgetni kezdünk oldottan és folyamatosan mond­ja egymás után a mondatokat városokról, emberekről és eddigi élményeiről. Tájékozottságáról észre sem lehet venni, hogy gyer­mekkora óta három kerékkel jár­ja az utcákat. Lukács Csaba ala­pító tagnak számít. Édesapja mindenhová elviszi őt, például örömmel mesélte, hogy élőben láthatta Egerszegi Krisztinát. Nagyon élvezi az ittlevő társasá­got, osztálytársai is meglátogat­ják és ő még a nyári szünetet sem veszi ki, attól függetlenül, hogy imádja a szüleit. Mucsi Attila 19 éves látássé­rült, kicsit elkeseredve mondotta, hogy szülei szeptembertől nem fizették be az otthonba. Reiner Istvánná 10 éve jár az Arany­házba. Sokáig egyedül volt, ott­hon a szomszédok gondozták. Hirtelen jött betegsége, amely a férje halálával is kapcsolatos volt, teljesen levette lábáról. Itt jól érzi magát, nevet, mesél, be­szélget társaival. Csak azt sajnál­ja, hogy nem lehet hetes napkö­ziotthonra átváltoztatni az intéz­ményt. Égető Jánosné szintén egy évtizede lakója az otthonnak. Egy fiatalt is megszégyenítő lel­kesedéssel szervezi a találkozó­kat, például a december 5-én megrendezésre kerülő 10 éves ju­bileumi ünnepséget. A gondozási központ vezetőjét Balázs Sán­dornál mindenki szeretettel ve­szi körül a társalgóban és nagy érdeklődéssel kérdezik a szomba­ti nap programját. Búcsúzáskor csak egy idézetet mond egy idős néni: „Hősnek lenni egy percre, egy órára könnyebb, mint csendes hősiességben hordozni a minden­napot.” (Dosztojevszkij) Szeli Aranyat érő Aranyhoz

Next