Vásárhely és Vidéke, 1994. július (4. évfolyam, 1006-1031. szám)

1994-07-01 / 1006. szám

1994. július 1., péntek Vásárhely és Vidéke Ősszel megtörhet a jég A pozsonyi Új Szó csütörtöki kommentárja szerint a bősi vitában „olyan megoldásra van szükség, amely lehetővé teszi a hágai kereset közös visszavonását.” A lap feltéte­­lezi, hogy „az új magyar kormány egyik fontos feladatának fogja te­kinteni a bősi vízlépcső körüli vita lezárását.” Csakhogy: „Dunacsúny­­nál nemrég teljes gőzzel beindult a végleges vízi erőmű és hajózsilip építése, aminek befejezése után va­lóban feleslegessé válik bármilyen további vita. A legkézenfekvőbb megoldásnak a dunakiliti duzzasz­tómű üzembehelyezése kínálkozna. Ebben az esetben azonban felmerül a kérdés: ki fizesse a C-változat eddig 3-4 milliárd koronára becsül­hető építési költségeit ?” Az Új Szó szerint „Magyar­­országon várhatóan megtörik a bősi jég, de nem biztos, hogy ez köze­lebb vezet bennünket a megoldás­hoz. Várható ugyanis, hogy Julius Binder sem marad tétlen és a to­vábblépést azonnal a nagymarosi gát felépítésétől teszi függővé, ami vi­szont komoly szakítópróbát jelent majd a magyarországi kormánykoa­líció számára.” Igaz, a nyár folya­mán a lap szerint az ügyben még nem várhatók igazán lényeges események, de „egyrészt őszre a magyar kormány munkája eléri a teljes fordulatszámot, másrészt Szlo­vákiában is tisztázódnak a politikai viszonyok”. A Szlovákiában ősszel esedékes előrehozott választások végkifejletére utalva a pozsonyi ma­gyar napilap megállapítja: „Ameny­­nyiben ugyanis a választások után a megegyezésben érdekelt erők - te­hát nem Meciarék - lesznek hatal­mon, ezt a tényt Julius Binder is kénytelen lesz figyelembe venni”, amikor kidolgozza majd a javaslata­it. Koalíciós egyeztetés Ki lesz a tévé elnöke? A Magyar Televízió új vezetői­ről körvonalazódni látszik az egyetértés az MSZP és az SZDSZ között - jelentette ki Jánosi György, az MSZP alelnöke csütörtökön az MTI munkatársá­nak. A szocialista politikus el­mondta, hogy ő és Hack Péter (SZDSZ) napok óta szakmai egyeztetést folytat, s a szerdai tárgyaláson egyetértettek abban, hogy támogatják Horváth Ádám MTV-főrendező tévéelnök­, Szé­kely Ferenc Nap TV-főszerkesz­­tő szakmai alelnöki és Somosi Péter MTV produkciós igazgató­­helyettes gazdasági alelnöki je­lölését. Hack Péter és Jánosi György szer­dán este megbeszélést folytatott a három jelölttel, akikkel tisztázták a kölcsönös garanciákat és feltétele­ket. Jánosi György szerint e tévés műsorkészítő személyiségeknek maj­dani új pozíciójukban le kell mon­daniuk a műsorkészítésről, Székely Ferenc esetében pedig felvetődik, hogy a Nap TV-nél nem töltheti be majd jelenlegi pozícióját. Az MSZP- s politikus tájékoztatása szerint az érintettek felvetették az intézmény finanszírozásával kapcsolatos prob­lémákat, de ezekről Jánosi György szerint még egyeztetni kell. A há­rom jelölttel azt is közölték, hogy bár a megbízatásuk a médiatörvény elfogadásáig szólna, a két koalíciós párttól hosszabb távra, az új média­­törvény új kinevezési rendjének el­fogadása után is megkapnák a mun­kájukhoz szükséges politikai támo­gatást A három jövendő tévévezető egy még egyeztetendő időpontban találkozik az MSZP és az SZDSZ elnökével is. Ezután, feltehetőleg a jövő hét elején már megkezdődhet­nének a tárgyalások az ellenzéki pártokkal is. Erre Jánosi György szerint azért van szükség, hogy a jelöltek minél szélesebbb konszen­zussal vehessék át posztjukat. A szakmai körökkel, szakmai szerve­zetekkel is szeretne a két koalíciós párt egyezségre jutni. A rádió vezetői ügyében még foly­nak a tárgyalások, s Jánosi György nem tartja valószínűnek, hogy e sze­mélyekről csütörtökön meg tudná­nak egyezni Hack Péterrel. Hack Péter az MTI munkatársá­nak csütörtökön kijelentette: a dön­tés a médiumvezetőkről a pártok vezetőinek kezében van. A szabad­­demokrata politikus úgy látja, hogy legkésőbb egy héten belül sikerül mindkét médium ügyében - leg­alábbis a két pártnak­­ egyezségre jutnia. Kományprogram Jövő csütörtökre valószínűleg végleges formát ölt az új kor­mány programmja, a miniszterel­nök-jelölt Horn Gyula akkor lát­hatja el kézjegyével, és a tervek szerint jövő pénteken juttatják el minden országgyűlési képvi­selőhöz - tudta meg az MTI munkatársa csütörtökön Hack Pétertől. Az SZDSZ helyettes frakcióvezetője, aki pártja kép­viseletében részt vett a koalíci­ós tárgyalásokon, azzal számol, hogy a két koalíciós párt, az SZDSZ és az MSZP képviselői a jövő hét elején keríthetnek sort a kormányprogram szöve­gének egyeztetésére, akkor vé­gezhetik el rajta az utolsó simí­tásokat. Nem kizárt, hogy a megbeszélésen a pártok koalíci­ós tárgyalódelegációik vesznek majd részt, erről azonban még nem született döntés. Már el­készült a program első munka­­példánya, ezt a szöveget a kö­vetkező napokban a miniszter­jelöltek is tanulmányozzák. 4. rész Az alapítvány Miután a „Fagyi Tábor” lakói részére különle­ges ételeket kell összeállítani, amely feladat szak­értelmet és igényes konyhatechnológiát követel, ebben részt vett a Kereskedelmi és Vendéglátói­pari Szakközépiskola, a Cseresnyés Kollégium és az Erzsébet Kórház konyhája. A „Fagyi Tábor” gazdasági alapjai inogni kezd­tek. A Csongrád Megyei Tanács 1989-ig évi százezer forintot adott, a kórháznak átutalva. A Csongrád Megyei Önkormányzat 1992-ben - de már külön kérésre - százhatvanezer, 1993-ban pedig nyolcvanezer forintot adott, mondván, hogy a tábor fenntartásához járuljanak hozzá a helyi önkormányzatok is. Ezek a fennmaradásukért küzdve, nem tudtak segíteni. Dr. Kovács Judit főorvosnő tovább küzdött. 1992. június 24-én megszületett a „Vitális”, Az egészségesebb jövő nemzedékért Alapítvány. Ér­demes visszaidézni az alapítókat és a támogatá­suk mértékét. A Csongrád Megyei Önkormány­zat Egyesített Egészségügyi Intézménye húsze­zer, az Erzsébet Kórház-Rendelőintézet tízezer, a Zafír Kft. tízezer forintot adományozott. Az alapítók között két neves magánember is szere­pel: dr. Ördögh Béla kórházi orvosigazgató és Radnay József öt-ötezer forinttal. Az alapítvány tehát ötvenezer forinttal indult. Az látszott, hogy ez az összeg a szakmai tervek megvalósítására nem lesz elegendő. Elkezdődött az alapítványhoz való csatlakozás szervezése. Ennek eredményeként további vállalkozók, in­tézmények és magánszemélyek, összesen tizen­hat különböző szervezet és személyiség sietett segítségül, és a törzstőke százezer forintra emel­kedett. Az alapítvány céljaként a hat fős kuratórium ezeket nevezte meg: „Főleg a felnőttkori szív- és érrendszeri beteg­ségek megelőzése, az elhízással, a magas vérnyo­­mással, a szívinfarktussal és a cukorbetegséggel terhelt családok gyermekeinek bevonásával sze­retne állandó klubéletet biztosítani(...).” A fogal­mazásban egy eddig nem gyakorolt, új szakmai elem tűnt fel, a klubélet megszervezése, amely a veszélyeztetett gyermekeknek állandó megfigye­lést, nevelést és foglalkoztatást biztosít. Miről volt szó? „Itt rövidebb-hosszabb kurzusok során a gye­rekek megismerkedhetnek a helyes életmóddal, egy helyen állna rendelkezésükre a gyógytorna, az úszáslehetőség, a pszichoterápia, a diétás­­konyha, az időszakos laborvizsgálatokat is itt lehetne részükre elvégezni.” Az alapítvány további céljai közt megjelölték a szenvedélybetegségek elleni harcot, az egészsé­ges életmódra való nevelést, a diéta mellett a reformkonyhai készítmények megismertetését, sőt önálló elkészítésükre való oktatást, közös táboro­zásokat, természetjárást és környezetvédelmet, valamint a kulturált szórakozás lehetőségeit. Az alapítványnak volt még két igen fontos kitétele. Az egyik az, hogy a veszélyeztetett gyer­mekek mindezt kényszer nélkül sajátíthatják el a klubfoglalkozásokon; a másik pedig az, hogy a tábort és a klubot nemcsak a vásárhelyi, vagy a Csongrád megyei veszélyeztetett gyermekeknek létesítik, hanem a határainkon túli, de ahhoz közel élő (vajdasági, erdélyi stb.) magyar ajkú gyerekeket is meghívnák például közös táboro­zás, csereüdülés, túraszervezés, tapasztalatcserék formájában, de ezeknek a találkozásoknak min­denkori fő célja az egészségügyi veszélyeztetett­ségben lévő gyermekek egészséges életmódra ne­velése lesz. Miért volt nagyon fontos, hogy ez az életmentő akció ne csak egy nyári táborozásra korlátozód­jon, hanem folyamatosan, tehát klub formájában továbbműködjön? Többek között azért is, mert „Az otthoni továbbfogyás az esetek 70 százaléká­ban megbukik(...)” - fogalmazta dr. Kovács Judit. (Folytatjuk) Szenti Tibor Akinek élete a gyermekgyógyítás Dr. Kovács Judit főorvosnő­ portréja Itt az FBI! Példa nélküli előrelépés Együttműködési megállapodást írt alá csütörtökön az Országos Rend­őr-főkapitányság, és az amerikai Szövetségi Nyomozóhivatal (FBI), valamint az Egyesült Államok Kábí­tószer-ellenes Ügynöksége (DEA) Budapesten. Pintér Sándor, Louis J. Freeh és Thomas A. Constantine az ötpontos dokumentumban arról is megegyeztek, hogy a magyar és az amerikai bűnüldöző szervek a kö­zös munkát összehangoló bizottsá­got állítanak fel. A tizenegy országot érintő euró­pai körúton tartózkodó FBI igazga­tó előadást tartott az ORFK állo­mánygyűlése előtt. Louis Freeh el­sősorban az országok gazdasági ere­jét elszívó, a polgárokat kábítószer­rel mérgező, a nukláris eszközök csempészésével a stabilitást veszé­lyeztető nemzetközi szervezett bű­nözés elleni harc fontosságára hívta fel a figyelmet. Kiemelte az egyre nagyobb gondot okozó oroszországi és eurázsiai szervezett bűnözés ter­jeszkedését, amely immár kiépíti kapcsolatait a szicíliai maffiával, a kolumbiai kartellekkel és az ázsiai csoportokkal is. A szervezet bűn­bandák elleni küzdelem eszköztárá­ból az igazgató külön szólt az elekt­ronikus lehallgatásról, amely az eredményes fellépés egyik legcélra­vezetőbb módjának bizonyult. Hoz­zátette: a lehallgatást az Egyesült Államokban is szigorú szabályok korlátozzák, az elmúlt évben példá­ul a szövetségi bíróságok mindössze 976 esetben engedélyezték ezt az eljárást. A kétoldalú kapcsolatokról szólva Louis Freeh hangsúlyozta: az FBI megosztja a magyar rendőrség­gel a nemzetközi bűnözéssel kap­csolatos több évtizedes tapasztalata­it. Az együttműködés a szakmai kép­zésre is kiterjed: eddig két magyar rendőrtiszt végezte el Amerikában az FBI akadémiáját, de ez a szám a jövőben emelkedni fog. Szeptem­berben például 30-an utaznak az Egyesült Államokba rövidebb tanul­mányútra. Az előadást követő sajtótájékoz­tatón az FBI igazgatója „példa nélkül álló előrelépésként” minősí­tette a magyar rendőrség eredmé­nyeit. Úgy ítélte meg, hogy a ma­gyar bűnüldözők hatékony munká­juk mellett az általános emberi jo­gok érvényesülését is garantálták. Louis Freeh úgy fogalmazott: a ma­gyar rendőrség és az FBI közötti partneri és baráti kapcsolat növeli a szervezett bűnözés elleni küzdelem hatékonyságát. Hamarosan A kihirdetését követő 30. napon, július 27-én lép életbe a termőföld­ről szóló törvény, melyet áprilisban fogadott el az Országgyűlés. A jog­szabály megjelenésére az Alkot­mánybíróság azon határozata után kerülhetett sor, mely kimondja, hogy a törvény szövegének - a köztársa­sági elnök által kifogásolt, a tulaj­donszerzést korlátozó - szabályai nem ellentétesek az alkotmánnyal. A jogszabály szerint gazdasági tár­saságot és kevés kivétellel a jogi hatályba lép­ő személyek, valamint külföldiek nem szerezhetnek földet Magyarorszá­gon. A belföldi magánszemélyek ál­tal megszerezhető földterület nagy­sága nem haladhatja meg a 300 hektárt, illetve értéke a 6000 arany­koronát. Azokban az esetekben, ahol már jelenleg is ennél nagyobb föld­terület van egy magánszemély birto­kában, a törvény megengedi annak jövőbeni tulajdonlását is. A korláto­zás alól kivételt képez a közös tulaj­don megszüntetése, valamint az, ha földtörvény valaki a kisajátított földje után ka­pott pénzért új földet vásárol. Nem számít tulajdonszerzésnek, így kor­látozás alá sem tartozik a törvényes öröklés, az elbirtoklás, illetve amennyiben valaki árverésen szerez földtulajdont. A belföldi jogi személyek közül csupán a magyar állam, az önkor­mányzatok, az erdő- és legelőbirto­kossági társulatok és a közalapítvá­nyok szerezhetnek földtulajdont. Hasonlóan a belföldi magánsze­mélyekhez, a külföldi magánszemé­lyek is elcserélhetik már meglévő termőföldjeiket és kisajátított birto­kuk kárpótlásaként kapott jegyen is vásárolhatnak területet A törvény szabályozza a haszon­­bérletek nagyságát és idejét is. Esze­rint a haszonbérlet általában 10 év­re szólhat az erdők és különböző ültetvények kivételével. Utóbbiak esetében ennek időtartama több le­het. A magyar állam és az önkor­mányzatok azonban korlátozás nélkül köthetnek haszonbérleti szer­ződéseket. Belföldi magán- és jogi személyek legfeljebb 300 hektárt, illetve 6000 aranykoronát vehetnek haszonbérletbe, míg a gazdasági tár­saságok, illetve a szövetkezetek 2500 hektárt, 50.000 aranykoronát Sportbarát vállalkozó A Bati­ai Nyár programját több vásárhelyi vállalkozó támogatta, általá­ban saját termékeiket ajánlva fel a verseny győzteseinek. Kozma Mihály, a Damjanich u. 127 alatti húsbolt üzemeltetője pénzjutalmat ajánlott fel a szervezőknek. Amikor felkerestem, arra voltam kíváncsi, vajon miért támogat egy kereskedő egy sportrendezvényt. - Habár magam nem sportolok, a testedzésnek, a küzdelemnek nagy barátja vag­ok. Fiam, aki most 11 éves, a HSC csapatában focizik, és Batidán is van néhány ismerősöm, ezért támogattam ezt a programot. S hogy miért pé jutalommal? Húst adni problémás lett volna higiénés okok miatt, és tudok , hogy a pénz elkel a szervezés folyamán. - Nem régen üzemelteti ezt a boltot. - Május elsejétől vettem át a húsboltot az ÁFÉSZ-től. Az árakat igyekszem alacsony szinten tartani, amit azzal érek el, hogy megkeresem a legolcsóbb forrásokat. így alakult ki kapcsolatom a Tangazdasággal és a domaszékiekkel. Igyekszem a környék lakóinak igényeit felmérni, a válasz­tékot ennek alapján bővíteni. _____________________________________________________ A. T. A. 3

Next