Váráshely Népe - Viharsarok, 1949. október-december (6. évfolyam, 228-303. szám)

1949-10-19 / 243. szám

FJODOR TOLBUCHIN Budapest egyik felszabadítója meghalt. Ma röpítette a gyász­hírt világgá a rádió, a sajtó. Tolbuchin marsall, a nagy Honvédő Háború egyik hőse nincs többé. A balatoni csata győz­­tese ma a ravatalon fekszik, ahová ezrek és ezrek látogatnak el, hogy elbúcsúzzanak a szovjet nép nagy fiától. Attól az ember­től, kinek egész élete a munkásmozgalom, a szabadságért folyó harc szolgálatában telt el, aki olyan sok dicső tettel gyarapí­totta azt a győzelemsorozatot, mellyel a hős szovjet hadsereg kiűzte hazája földjéről a német fasisztákat, meghozva a mi szá­munkra is a szabad életet. U­r . Tolbuchin elvtárs, amilyen jó katona volt, olyan hű fia a Bolsevik Pártnak, olyan hűséges segítőtársa a győzelmek szer­vezőjének, Sztálin elvtársnak. A nép fia volt, a nép soha el nem múló szeretete kíséri el utolsó útjára. Nemcsak a szovjet nép, hanem a mi népünk is. Gondolat­ban mi is mindannyian ott állunk koporsója mellett, hogy lerójuk kegyeletünket és soha el nem múló hálánkat mindazért, melyet tőle kaptunk. A szabadságért s mindazért, amit ma úgy hívunk: élet. MOSTOHAICIVEREK"a vásárhelyi Kötszivüt­ben ARANJI TÓTH SÁNDOR 200.000 forintos újítása amikor a lábadra húzod a vékony se­­llyemharisnyát, keddes edvtárs-­ nő, amikor bajlódsz a leszakadt szemmel, drágálod az újat, egy­­egy — a harisnyáddal történt — megmagyarázhatatlan bal­esetnél félig tréfásan, félig ko­molyan megszidod a „kis kör­mét“ a gyártójának, s nem is tudod talán, mennyi ember munkájának eredménye az, hogy az f­zletekbeni rendelke­zésedre áll az ízlésednek meg­felelő, vékony­, vagy vastag, világos, vagy sötét selyemha­risnya. A harisnya nem tud be­szélni, s nem tudja elmondani neked, hogyan született a sí­kos selyemfonálból, mely a pá­ratartalmú üvegszekrényből­ szalad a hosszú gépen, hogy a szál vezetők, tűk, platinák kö­zött harisnyává váljék. ~—:---------—*­ Hódmezővásár­né elmei méi I helyre, az A1U lamosított Kötszövöttárugyár harisny­aüzemébe, és mindezt meglátnád. Meglátnád a gépe­ket, ahol egyszerre 10 pár ha­risnya készül­, meglátnád az igyekezetet, amellyel az ottani dolgozók arra törekednek, hogy minél jobb és minél olcsóbb ha­risnyát készítsenek. Hogy mindannyian arra töreked­nek-e, azt nem állítanád biz­tosan, de egy emberről, Aranyi Tóth Sándorról, biztosan így­ emlékeznél meg világ életed­ben. Úgy emlegetnéd: Arany Tóth Sándor, az újító. Hát hogy is volt csak? A gép úgy zakatolt aznap is, mint máskor, ugyanúgy ki volt írva a gép végére a napi tel­jesítmény, mégis olyan nagy volt a napi „szenzáció“, mint még soha máskor. Akkor olvas­­ták el Szabad Népben a Nagy­budapesti Pártválasztmány ha­tározatát a te­rmelékenység eme­léséről. Olvasták a kritikát és a sorok között saját magukra ismertek. Ráismertek a selejt­­re, melyből valóságos kis kiál­lítás van a kapu alatt, ráis­mertek a sorozatos késésekre s ráismertek arra a sok-sok tűre,­­melyet naponta eltörnek a harisnyakötődében. Ráismer­tek mindazokra a tényekre, melyek megdrágítják, gyen­,­gébb minőségűvé teszik ezt a fontos közszükségleti cikket. —--------—- erre Arany Tóth Ráismeri­­ Sándor is és el­kezdett gondolkozni, mit lehet­ne tenni. Miből adódik a leg­több önköltség? A sok tutorék­­ből, mely fonalszakadást, anyagpocsékolást, selefjttet, mun­­kaidőpaz­arlást jelent. A gon­dolkozást tett követte, egy kis átalakítás a platinákon s már meg is született az újítás, me­lyet pla­tinakivágásos rendszer­nek kereszteletek el. Fel is sze­relete Arany Tóth elvtárs­as egyik gépre. Tű, platina, szál megtakarítás, a Sestejt mini­mumra való csökkentése lett a eredmény. Azóta így is fut ez gép. De csak ez a gép. A törc­bin még mindig a régi módo törik a tű, pocsékolódik a fo­nál, a platina, mindmegann, súlyos összeg, súlyos kár, im­lyet ki lehetne küszöbölni,­­ mindenn gépen alkalmaznak nagyjelentőségű újítást. Én megkérdeztem, min m­­ik? — Igen furcsa választ ka­tam: idegenkednek a gépek­­­zelői az újítástól, sajnálják időt, melyet a platinák kimu­kálása jelentene. Nincsen tisztában azzal, milyen ma szó, hogy Arany Tóth Sánc újítása a magyar ipar szám­ra 200.000 forintos megtakin­tásit eredményezne, az üzemi magának pedig jó 20.000 fős megtakarítást. Rajtuk múl hogy ez a megtakarítás­­ vált még eddig a nemzet f­zelfogható vagyonává. Te, kedves­­ társnő, dráge És mikor a kirakatban a harisnyára tett árat, mikor a szén alig látható selejt miatt től megy idő előtt selyemhí­nyád, kérdezd meg magad hogyan lehetséges az, hogy szőr a Nagybudapasti Pár­liasztmány, másodszor A Tóth ellvtárs, az újító, ban szór pedig veled együtt m nyi magyar dolgozó nő h a vásárhelyi harisnyakötői­jét az asztal fölé s ők­­ az asztal alá dugják?! — ro I CSELLIBINSZKI M­UNK­ÁSO­K PELDIM UTITASI A csaljabinszki „Koljustyen­­ko“ vagongyár határidő előtt teljesítette az ötéves tervből rá­eső termelési feladatokat. A si­kerben nagy része van többek között annak, hogy a gyár mun­kásai műhelyértekezleten tárgyalta­k meg a műhelyükre és rájuk eső feladatokat, fel­fedték és felhasználták az üzem rejtett belső tartalékait. Az acélöntő műhelyben egyes darabok kiöntésénél sok volt a­ selejt. Az „észszerűsítő brigád“, megjavította a „sichtolás“ mód­ját, új eljárást vezetett be a lehűtésnél, ezzel kiküszöbölte a selejtet emelte a termelést. Jeladás volt ez a többi mű­hely számára. A nagy gyári értekezleten elfogadott munka­tervükben a tavalyival szemben a termelésnek 53 százalékkal való felemelését írták elő. Az év elején azonnal megkezdték a terv tel­jesítéséért folyó munkaversenyt és a munkások túlnyomó több­sége vállalta a határidő előtti teljesítést. Csaire nem mindegyik dolgo­zó bekapcsolód­ott az egyé­ni versenybe. Harminc ki­váló munkást azzal tüntet­tek ki, hogy saját nevével ellátva bocsáthatta ki az árut. Tizenkét brigád elnyerte a „Ki­váló minőségi brigád“ címet. Amikor a termelési folyamat­ban újabb munkafolyamatokat gépesítettek, egy sereg munkást más helyen állíthattak munká­ba az üzemen belül. Automati­kus hegesztéssel, gyorsvágással, az alkatrészek gépesített kidol­­gozásával, gépi fúrással, dolgoz­tak. Nem az előírt 53, hanem 79 százalékkal emelkedett a ter­melés 9 hónap alatt. A cseljabinszki gyárban volt munkás, aki már augusztus elejére befejezte a maga ötéves tervét, sok sztahanovista­ túlteljesítet­te a terv­éit. Lukinov esztergályos 3 év és 8 hónap alatt 17 évi normát végzett el, Dubinszkij villanyhegesztő szintén 17-et, Agakov 16-ot, Samzszenov 15-öt és Bagin 12-őt. A megtakarított nyersanyag­ból a gyár 100 ekét, 12 kotrógé­pet és 3 vasúti pályagyarut ké­szített. A forgóalap keringési se­bességéne­k meggyorsításával, a cseljabinszki gyár fél év alatt 9 millió rubelt szabadított fel. fl Petőfi-termelőcsapata részére 2 hónap múlva már kamatozik a Tervkölcsön Vill£kmo$12f&l& st csoportot 1948 nyirkos, ködös október­végi, novemberi napjain a ku­­bikmunkán, vagy napszámon, az árkok mélyén, vagy­­az őszi szántás-vetési munkák közben boldogabb jövő terveit szövö­gette megyénk nincstelen do­lo­gozó parasztsága, mezőgazda­sági napszámosai, kubikosai. Végül is Pártunk útmutatásá­val és segítségével szövetkez­tek ,a föl társas megművelé­sére. Ezzel megvetették sa­j alapját a kollektív nagyüzemi tűk meg nehéz harcunkat az gazdálkodásnak. Megalakuláskor az e­lső lé­pések azonban igen körülmé­­­nyesek nem egyszer keserűek voltak. Amint meglátták ter­melőszövetkezeti dolgozóink a düledező épületeket, a gazdasá­gi felszerelésiektől kifosztott színeket — a kulákság hagyo­mányait — bizony összeszorult a szívük. Nem sok reményt tápláltak jövőjüket illetőleg. A Párt volt az a segítő kéz ... A Párt volt az a mérhetetlen segítő kéz, mely hónak állá­ nyúlt és a tornyosuló nehézsé­gek ellenére is ma, már el­ mondhatjuk, hogy boldogabbak vagyunk máris, mint valaha is életünkben. Kardos Lajos e®vtárs, a Pe­­tőfi termelőcsoport elnökének találó szavai valamennyi ter­melőcsoport tag háláját fejezi ki Pártunk, Rákosi elvtárs iránt. A hála azonban nem­csak szavakban nyilvánul meg­ termelőcsoportjainknál. 38.250 forint értékű Tervkölcsönt­ jegyzett a csoport 70 tagja. Te­­hát egy-egy­­tag 546 forintot­ adott kölcsön a szocializmus felépítéséhez. — Össze sem lehet hasonlít­­ani a tavalyi indulást az idei­ gazdasági év kezdetével — mondja Csongrádi Pál csoport­tag. — Meglátták­ ezt a különb­­séget a csoporton kívüli dolgo­zó parasztok is. Földterületük­ nagysága 700-ról 1000 holdra, m­­dl­étszámuk 65-ről 100-ra emelkedik a belépő tagokkal, illetve földterületükkel. Őszi muunkák — Tervkölcsön és a kamat Kardos Lajos már sorolja rá a különbséget. — Míg az idén a gabonafélék jelentették a fő bevételi for­rást, addig jövőre már 26 féle­séget aratunk. Fő bevételi for­rásunkat az ipari növények ké­­­pezik majd. És hogy jó termé­sünk­: lesz, annak egyik alapjai az, hogy a szántást már úgy az ősziek, mint a tavasziak alá 100 százalékig elvégeztük , a gépállomás segítségével. A termelő cso­port tagjainak eddigi megnyilatkozásából is láthatjuk már, milyen újítá­sokkal, észszerűsítésekkel kezdi e­l ötéves tervét a termelő cso­port. A legjelentősebb változást azonban utolsónak tartogatják a csoport tagjai. — Nem voltak hiábavalók erőfeszítéseink. Nem hiába vív­osztályellenség ellen. Most már látjuk, helyes volt az az út, melyen Pártunk vezet bennün­ket. Két hónap m­úlva már él­vezzük is őszi munkánk sike­rét. Alig két hónappal a Terv­kölcsön jegyzése után már kéz­­ze­l fogyható ere­dményét köny­velhetjük a népi demokráciá­nak, melynek jelentőségét hir­telen fel sem tudjuk mérni... I­gy valósul meg a Szovjet példa — Két hónap múlva villamo­sítják termelőcsoportunkat... Ennek jelentőségét hirtelen valóban igen nehéz felmérni. A csoport tagjai azonban szövö­getik a közeljövő terveit. Már közvetlen a sarkukban érzik az induló ötéves terv első állomá­sát. — . . . jövőre még a kovács­­műhely kohóját is villannyal hajtjuk... — De rövidesen meg­látják a­ további eshetőségeket is. Ceruza, papír kerül elő. — Már a tavasszal villany­­erőre berendezett darálómalmot­ létesítünk. Ezzel hetenként háti mázsa darát takarítunk meg. Ez évenként már 288 mázsa darát jelent! Feldolgozzuk magunk­a, tejet. Tejfölöző, va­­jazó gépeket állítunk be. Ujj fordulatot vesz a baromfite­nyésztésünk is. Keltető gépek beállítása... A csoport tagjai csak akkor kezdik valóban felmérni a vil­lamosítás jelentőségét, amikor eszükbe jutnak a Szovjetunió kollhozparasztjainak élete, bol­dogulása. bbbbbbbbbbbn­ RuansieBBauB­bbbbbbbbsbbb alauin sbbbssk Sikeresen lezárult az Ápolónői Iskola első éve A tavaly ősszel megindult kétéves ápolónő képző iskolai első éve sikeresen lezárult. A záróünnepséget vasárnap estel tartották meg az iskola növen­dékei ia, szentesi közkórházban. Nyakas Lajos közkórházi­ párttitkár beszédében kiemelte, hogy ne feledkezzenek el az is­kola növendékei arról, hogy ed­dig útjukon a Párt segítettel őket. Továbbra is tanuljanak­ szorgalmasan, hogy eredmé­­­nyes­ munkát tudjanak kifejte­ni munkaterületükön a dolgo­zó népért. Deák Júlia igazgatónő el­búcsúzott az iskola növendékei­től, ugyanis Budapestre helyez­ték. Ezután kultúrműsorral­ szórakoztatták a záróünnepsé­gen megjelent közönséget az iskola növendékei. Szavalatok, énekszámok, népdalok, népi táncok, haladó szellemű szín­darabok egymást követték. Az egyéves elméleti ok­tatá­­son résztvett növendékek közül 6 itt maradt Szentesen egyéves gyakorlatra. 15 növendék Bajá­ra, 12 Kecskemétre ment korláti idő töltésére. Ország VH:^ — Romániai magyar k­­eket munka érdemrenddel tettek ki. A román nenize elnöksége a munka érdem­vei tüntetett ki több ép dolgozót, akik a­ szovjet e­rek felhasználásával tel­jesíményeket értek el. A tettek között sok magyar rés is szerepel.. — A miskolci gépál­ol új gépet kap, ami telent előmozdítja az őszi me­sági munkálatok gyors­jét.I ■— Lezuhant egy ame 50-es bombázó az angli market közelében lévő­nál. A repülőgép legén mind a 12 tagja, életét • — A pálfalvai üveggy üzemének dolgozói egy senyben vállalták, hogy irányzatot egyénenként zsa üveggel túlteljesíti vágási veszteséget 9,5, ról 6 százalékra csökke — Békeünnepséget­re Román Írók Szövetsége resti Nemzeti Stúdió .

Next