Váráshely Népe - Viharsarok, 1949. október-december (6. évfolyam, 228-303. szám)
1949-10-19 / 243. szám
FJODOR TOLBUCHIN Budapest egyik felszabadítója meghalt. Ma röpítette a gyászhírt világgá a rádió, a sajtó. Tolbuchin marsall, a nagy Honvédő Háború egyik hőse nincs többé. A balatoni csata győztese ma a ravatalon fekszik, ahová ezrek és ezrek látogatnak el, hogy elbúcsúzzanak a szovjet nép nagy fiától. Attól az embertől, kinek egész élete a munkásmozgalom, a szabadságért folyó harc szolgálatában telt el, aki olyan sok dicső tettel gyarapította azt a győzelemsorozatot, mellyel a hős szovjet hadsereg kiűzte hazája földjéről a német fasisztákat, meghozva a mi számunkra is a szabad életet. Ur . Tolbuchin elvtárs, amilyen jó katona volt, olyan hű fia a Bolsevik Pártnak, olyan hűséges segítőtársa a győzelmek szervezőjének, Sztálin elvtársnak. A nép fia volt, a nép soha el nem múló szeretete kíséri el utolsó útjára. Nemcsak a szovjet nép, hanem a mi népünk is. Gondolatban mi is mindannyian ott állunk koporsója mellett, hogy lerójuk kegyeletünket és soha el nem múló hálánkat mindazért, melyet tőle kaptunk. A szabadságért s mindazért, amit ma úgy hívunk: élet. MOSTOHAICIVEREK"a vásárhelyi Kötszivütben ARANJI TÓTH SÁNDOR 200.000 forintos újítása amikor a lábadra húzod a vékony sellyemharisnyát, keddes edvtárs- nő, amikor bajlódsz a leszakadt szemmel, drágálod az újat, egyegy — a harisnyáddal történt — megmagyarázhatatlan balesetnél félig tréfásan, félig komolyan megszidod a „kis körmét“ a gyártójának, s nem is tudod talán, mennyi ember munkájának eredménye az, hogy az fzletekbeni rendelkezésedre áll az ízlésednek megfelelő, vékony, vagy vastag, világos, vagy sötét selyemharisnya. A harisnya nem tud beszélni, s nem tudja elmondani neked, hogyan született a síkos selyemfonálból, mely a páratartalmú üvegszekrényből szalad a hosszú gépen, hogy a szál vezetők, tűk, platinák között harisnyává váljék. ~—:---------—* Hódmezővásárné elmei méi I helyre, az A1U lamosított Kötszövöttárugyár harisnyaüzemébe, és mindezt meglátnád. Meglátnád a gépeket, ahol egyszerre 10 pár harisnya készül, meglátnád az igyekezetet, amellyel az ottani dolgozók arra törekednek, hogy minél jobb és minél olcsóbb harisnyát készítsenek. Hogy mindannyian arra törekednek-e, azt nem állítanád biztosan, de egy emberről, Aranyi Tóth Sándorról, biztosan így emlékeznél meg világ életedben. Úgy emlegetnéd: Arany Tóth Sándor, az újító. Hát hogy is volt csak? A gép úgy zakatolt aznap is, mint máskor, ugyanúgy ki volt írva a gép végére a napi teljesítmény, mégis olyan nagy volt a napi „szenzáció“, mint még soha máskor. Akkor olvasták el Szabad Népben a Nagybudapesti Pártválasztmány határozatát a termelékenység emeléséről. Olvasták a kritikát és a sorok között saját magukra ismertek. Ráismertek a selejtre, melyből valóságos kis kiállítás van a kapu alatt, ráismertek a sorozatos késésekre s ráismertek arra a sok-sok tűre,melyet naponta eltörnek a harisnyakötődében. Ráismertek mindazokra a tényekre, melyek megdrágítják, gyen,gébb minőségűvé teszik ezt a fontos közszükségleti cikket. —--------—- erre Arany Tóth Ráismeri Sándor is és elkezdett gondolkozni, mit lehetne tenni. Miből adódik a legtöbb önköltség? A sok tutorékből, mely fonalszakadást, anyagpocsékolást, selefjttet, munkaidőpazarlást jelent. A gondolkozást tett követte, egy kis átalakítás a platinákon s már meg is született az újítás, melyet platinakivágásos rendszernek kereszteletek el. Fel is szerelete Arany Tóth elvtársas egyik gépre. Tű, platina, szál megtakarítás, a Sestejt minimumra való csökkentése lett a eredmény. Azóta így is fut ez gép. De csak ez a gép. A törcbin még mindig a régi módo törik a tű, pocsékolódik a fonál, a platina, mindmegann, súlyos összeg, súlyos kár, imlyet ki lehetne küszöbölni, mindenn gépen alkalmaznak nagyjelentőségű újítást. Én megkérdeztem, min mik? — Igen furcsa választ katam: idegenkednek a gépekzelői az újítástól, sajnálják időt, melyet a platinák kimukálása jelentene. Nincsen tisztában azzal, milyen ma szó, hogy Arany Tóth Sánc újítása a magyar ipar számra 200.000 forintos megtakintásit eredményezne, az üzemi magának pedig jó 20.000 fős megtakarítást. Rajtuk múl hogy ez a megtakarítás vált még eddig a nemzet fzelfogható vagyonává. Te, kedves társnő, dráge És mikor a kirakatban a harisnyára tett árat, mikor a szén alig látható selejt miatt től megy idő előtt selyemhínyád, kérdezd meg magad hogyan lehetséges az, hogy szőr a Nagybudapasti Párliasztmány, másodszor A Tóth ellvtárs, az újító, ban szór pedig veled együtt m nyi magyar dolgozó nő h a vásárhelyi harisnyakötőijét az asztal fölé s ők az asztal alá dugják?! — ro I CSELLIBINSZKI MUNKÁSOK PELDIM UTITASI A csaljabinszki „Koljustyenko“ vagongyár határidő előtt teljesítette az ötéves tervből ráeső termelési feladatokat. A sikerben nagy része van többek között annak, hogy a gyár munkásai műhelyértekezleten tárgyaltak meg a műhelyükre és rájuk eső feladatokat, felfedték és felhasználták az üzem rejtett belső tartalékait. Az acélöntő műhelyben egyes darabok kiöntésénél sok volt a selejt. Az „észszerűsítő brigád“, megjavította a „sichtolás“ módját, új eljárást vezetett be a lehűtésnél, ezzel kiküszöbölte a selejtet emelte a termelést. Jeladás volt ez a többi műhely számára. A nagy gyári értekezleten elfogadott munkatervükben a tavalyival szemben a termelésnek 53 százalékkal való felemelését írták elő. Az év elején azonnal megkezdték a terv teljesítéséért folyó munkaversenyt és a munkások túlnyomó többsége vállalta a határidő előtti teljesítést. Csaire nem mindegyik dolgozó bekapcsolódott az egyéni versenybe. Harminc kiváló munkást azzal tüntettek ki, hogy saját nevével ellátva bocsáthatta ki az árut. Tizenkét brigád elnyerte a „Kiváló minőségi brigád“ címet. Amikor a termelési folyamatban újabb munkafolyamatokat gépesítettek, egy sereg munkást más helyen állíthattak munkába az üzemen belül. Automatikus hegesztéssel, gyorsvágással, az alkatrészek gépesített kidolgozásával, gépi fúrással, dolgoztak. Nem az előírt 53, hanem 79 százalékkal emelkedett a termelés 9 hónap alatt. A cseljabinszki gyárban volt munkás, aki már augusztus elejére befejezte a maga ötéves tervét, sok sztahanovista túlteljesítette a tervéit. Lukinov esztergályos 3 év és 8 hónap alatt 17 évi normát végzett el, Dubinszkij villanyhegesztő szintén 17-et, Agakov 16-ot, Samzszenov 15-öt és Bagin 12-őt. A megtakarított nyersanyagból a gyár 100 ekét, 12 kotrógépet és 3 vasúti pályagyarut készített. A forgóalap keringési sebességének meggyorsításával, a cseljabinszki gyár fél év alatt 9 millió rubelt szabadított fel. fl Petőfi-termelőcsapata részére 2 hónap múlva már kamatozik a Tervkölcsön Vill£kmo$12f&l& st csoportot 1948 nyirkos, ködös októbervégi, novemberi napjain a kubikmunkán, vagy napszámon, az árkok mélyén, vagyaz őszi szántás-vetési munkák közben boldogabb jövő terveit szövögette megyénk nincstelen dologozó parasztsága, mezőgazdasági napszámosai, kubikosai. Végül is Pártunk útmutatásával és segítségével szövetkeztek ,a föl társas megművelésére. Ezzel megvetették saj alapját a kollektív nagyüzemi tűk meg nehéz harcunkat az gazdálkodásnak. Megalakuláskor az első lépések azonban igen körülményesek nem egyszer keserűek voltak. Amint meglátták termelőszövetkezeti dolgozóink a düledező épületeket, a gazdasági felszerelésiektől kifosztott színeket — a kulákság hagyományait — bizony összeszorult a szívük. Nem sok reményt tápláltak jövőjüket illetőleg. A Párt volt az a segítő kéz ... A Párt volt az a mérhetetlen segítő kéz, mely hónak állá nyúlt és a tornyosuló nehézségek ellenére is ma, már el mondhatjuk, hogy boldogabbak vagyunk máris, mint valaha is életünkben. Kardos Lajos e®vtárs, a Petőfi termelőcsoport elnökének találó szavai valamennyi termelőcsoport tag háláját fejezi ki Pártunk, Rákosi elvtárs iránt. A hála azonban nemcsak szavakban nyilvánul meg termelőcsoportjainknál. 38.250 forint értékű Tervkölcsönt jegyzett a csoport 70 tagja. Tehát egy-egytag 546 forintot adott kölcsön a szocializmus felépítéséhez. — Össze sem lehet hasonlítani a tavalyi indulást az idei gazdasági év kezdetével — mondja Csongrádi Pál csoporttag. — Meglátták ezt a különbséget a csoporton kívüli dolgozó parasztok is. Földterületük nagysága 700-ról 1000 holdra, mdlétszámuk 65-ről 100-ra emelkedik a belépő tagokkal, illetve földterületükkel. Őszi muunkák — Tervkölcsön és a kamat Kardos Lajos már sorolja rá a különbséget. — Míg az idén a gabonafélék jelentették a fő bevételi forrást, addig jövőre már 26 féleséget aratunk. Fő bevételi forrásunkat az ipari növények képezik majd. És hogy jó termésünk: lesz, annak egyik alapjai az, hogy a szántást már úgy az ősziek, mint a tavasziak alá 100 százalékig elvégeztük , a gépállomás segítségével. A termelő csoport tagjainak eddigi megnyilatkozásából is láthatjuk már, milyen újításokkal, észszerűsítésekkel kezdi el ötéves tervét a termelő csoport. A legjelentősebb változást azonban utolsónak tartogatják a csoport tagjai. — Nem voltak hiábavalók erőfeszítéseink. Nem hiába vívosztályellenség ellen. Most már látjuk, helyes volt az az út, melyen Pártunk vezet bennünket. Két hónap múlva már élvezzük is őszi munkánk sikerét. Alig két hónappal a Tervkölcsön jegyzése után már kézzel fogyható eredményét könyvelhetjük a népi demokráciának, melynek jelentőségét hirtelen fel sem tudjuk mérni... Igy valósul meg a Szovjet példa — Két hónap múlva villamosítják termelőcsoportunkat... Ennek jelentőségét hirtelen valóban igen nehéz felmérni. A csoport tagjai azonban szövögetik a közeljövő terveit. Már közvetlen a sarkukban érzik az induló ötéves terv első állomását. — . . . jövőre még a kovácsműhely kohóját is villannyal hajtjuk... — De rövidesen meglátják a további eshetőségeket is. Ceruza, papír kerül elő. — Már a tavasszal villanyerőre berendezett darálómalmot létesítünk. Ezzel hetenként háti mázsa darát takarítunk meg. Ez évenként már 288 mázsa darát jelent! Feldolgozzuk magunka, tejet. Tejfölöző, vajazó gépeket állítunk be. Ujj fordulatot vesz a baromfitenyésztésünk is. Keltető gépek beállítása... A csoport tagjai csak akkor kezdik valóban felmérni a villamosítás jelentőségét, amikor eszükbe jutnak a Szovjetunió kollhozparasztjainak élete, boldogulása. bbbbbbbbbbbn RuansieBBauBbbbbbbbbsbbb alauin sbbbssk Sikeresen lezárult az Ápolónői Iskola első éve A tavaly ősszel megindult kétéves ápolónő képző iskolai első éve sikeresen lezárult. A záróünnepséget vasárnap estel tartották meg az iskola növendékei ia, szentesi közkórházban. Nyakas Lajos közkórházi párttitkár beszédében kiemelte, hogy ne feledkezzenek el az iskola növendékei arról, hogy eddig útjukon a Párt segítettel őket. Továbbra is tanuljanak szorgalmasan, hogy eredményes munkát tudjanak kifejteni munkaterületükön a dolgozó népért. Deák Júlia igazgatónő elbúcsúzott az iskola növendékeitől, ugyanis Budapestre helyezték. Ezután kultúrműsorral szórakoztatták a záróünnepségen megjelent közönséget az iskola növendékei. Szavalatok, énekszámok, népdalok, népi táncok, haladó szellemű színdarabok egymást követték. Az egyéves elméleti oktatáson résztvett növendékek közül 6 itt maradt Szentesen egyéves gyakorlatra. 15 növendék Bajára, 12 Kecskemétre ment korláti idő töltésére. Ország VH:^ — Romániai magyar keket munka érdemrenddel tettek ki. A román nenize elnöksége a munka érdemvei tüntetett ki több ép dolgozót, akik a szovjet erek felhasználásával teljesíményeket értek el. A tettek között sok magyar rés is szerepel.. — A miskolci gépálol új gépet kap, ami telent előmozdítja az őszi mesági munkálatok gyorsjét.I ■— Lezuhant egy ame 50-es bombázó az angli market közelében lévőnál. A repülőgép legén mind a 12 tagja, életét • — A pálfalvai üveggy üzemének dolgozói egy senyben vállalták, hogy irányzatot egyénenként zsa üveggel túlteljesíti vágási veszteséget 9,5, ról 6 százalékra csökke — Békeünnepségetre Román Írók Szövetsége resti Nemzeti Stúdió .