Vásárhelyi Független Ujság, 1946. szeptember (1. évfolyam, 141-165. szám)

1946-09-28 / 164. szám

Hódmezővásárhely 1946. szeptember 28., szombat S líipíil, üiSRllÉI ÉS ftiÉFi Pirt iSMl I L évfolyam 164. szám­ára 4© fillér (80 millió adóp.) Kovács Béla a Független Kisgazdapárt országos főtitkára a következő felhívást intézte az ország vala­mennyi szervezetéhez és a párt tagjaihoz: A munkáspártok összekötő bizottsága bejelentette, hogy mozgósítja híveinek tömegerejét. Révai József fel­készülésről ír, Szakasits Árpád öklökről beszél, Bán Antal az utcáról és 1912-es forradalmi erejű munkás­megmozdulásra emlékezteti a szocialistákat. Mi senki­vel és senki ellen nem akarunk az utcán politizálni, ez pártunk magatartásának lényege. Eddig követett utunkról, amely egészséges, fokozatos fejlődést bizto­sított az újjáépítésben, a termelésben és demokráciánk megalapozásában és terjesztésében egyaránt, sem táma­dások, sem provokációk le nem térítenek minket. Sem külső, sem belső kalandokhoz nem adjuk oda magun­kat. Bárki kimehet az utcára politizálni, mi nem követjük őt. Utasítjuk szervezeteinket, párthíveinket és kérünk minden jó magyart, parasztot, munkást és értel­miségit, hogy ezekben a nehéz időkben vegye fonto­lóra az ország helyzetét és bárhol, bárminő kísérlet történjék utcai megmozdulásokra, azzal szembe ne helyezkedjék, összeütközésekre, vagy rendzavará­sokra sehol se adjon lehetőséget. Aki tüntet, ám tüntessen, de mi ne engedjük, hogy provokáljanak bennünket és semmi esetre se adjunk alapot, hogy bárki később a mi tagjaink provokáló fel­lépésére hivatkozhasson, azzal próbáljanak esetleg ta­kargatni olyan cselekedeteket, amelyek különben talán menthetetlenek volnának. A Független Kisgazdapárt ezután is a nemzetgyűlésen, a közületekben s a sajtó­ban fogja kifejezni véleményét. Erejét pedig a leg­tisztább demokrácia szabályai szerint végrehajtott választásokon kívánja megmutatni, még akkor is, ha akadt egy pártvezér, a magyar felelős kormány­nak is tagja, aki a tiszta választások alapján a nem­zet akaratából kialakult parlamenti erőmegoszlást „szerencsétlenül ostobának“ mondja. Mi ezután sem az utcai tüntetésekkel, hanem titkos, általános és becsületes választásokkal akarjuk eldönteni a ma­gunk politikai pereit barátainkkal s ellenfeleinkkel s mindig tisztelni fogjuk a nép ítélőképességét ak­kor is, ha az ellenünk szólna. Szervezeteinktől s híveinktől ezekben a napokban helytállást, fokozottabb fegyelmet és nyugalmat kérünk s azt kérjük általában minden jó magyar embertől, bármelyik párt tagja legyen, aki megérti, hogy nekünk most nem tüntetésekre és válságokra, hanem még több munkára, rendre és belső békességre van szükségünk az országért, a demokráciára. ­Újra napirendre kell tűzni Rajk miniszter válaszát, amely miatt leszavazták a Házban A nemzetgyűlés egyik leg­­­­utóbbi ülésén Rajk miniszter­nek Volcsa Ferenc képviselő­­ interpellációjára adott válaszát nem fogadták el és leszavazták a belügyminisztert. A házsza­bályok 101. § a értelmében, ha­­ nem fogadják el a miniszteri választ, a kérdést még egyszer napirendre kell tűzni. A napi­rendre tűzés iránt vagy a kor­mány maga intézkedik, vagy bármelyik képviselő kérheti azt. IMitellatica A kormány tagjai csütörtö­kön Nagy Ferenc miniszterel­nök elnöklésével rendkívüli minisztertanácsra ültek össze, amelyen a párisi magyar bé­keszerződéssel kapcsolatos kér­désekről tárgyaltak. A rendkívüli minisztertanács után a kormány tagjai ugyan­csak Nagy Ferenc miniszterel­nök elnöklésével rendes minisz­tertanácsot tartottak. Rejk László belügyminiszter javaslatára a minisztertanács elfogadta a rangok és elvek eltörléséről szóló előterjeszté­sét, amelyet a belügyminiszter törvényjavaslat formájában ter­jeszt a nemzetgyűlés elé. A javaslat értelmében a magyar nemesi és főnemesi rangok, címek, valamint az örökös fő­ispáni cím, a belső titkos ta­nácsosi cím megszűnik. Az im­okli Csepelen T­i­­­d­y Zoltán köztársasági elnök látogatást tett a Weiss Menfréd gyárban. Beszédében hangsúlyozta, hogy a munkás­ságot soha többé nem érhetik igazságtalanságok. El kell jön­nie annak az időnek, mikor a dolgozó nem lesz többé kiszol­gáltatva a tőke önkényének, hanem az lesz a maga mun­kahelyén. Az ipari munkás­­ságnak ma össze kell fognia a parasztság tömegeinél és a halódó értelmiséggel, mert csak ez a szövetség biztosítha­­ a szabadságot és a népi de­­­­mokráciát. at isett kiriizzíttse A pénzügyminiszter rendele­tet adott ki a tényleges szol­gálatban álló közalkalmazottak, nyugdíjasok, özvegyek és árvák illetményei iránt. Az ellátási díjakat­ október hónapban két egyenlő részletben, éspedig ok­tóber 1-én és október 16-án kell kifizetni. Ri­­lwuanis átszervezése A belügyminisztérium elké­szült az államrendőrség teljes átszervezésével. Az ország rendőrségének létszámát ötezer fővel csökkenti és október 1-én beterjeszti a rendőrségi B lis­tát. Megszűnik a budapesti rendőrség politikai osztálya, ennek helyébe központi politi­kai rendőrség lép, Országos Közigazgatási Rendészeti Osz­­tály néven. Megszűnnek a via­déki főkapitányságok politi­­kai osztályai, valamint a járási politikai osztályok is. inpíiilji i liBirfiiziifeí A párisi értekezlet csütörtök délután teljes ülést tartott, hogy megvitassa az értekezlet meg­gyorsítása érdekében a négy négy által kidolgozott terve­zetet. Az ülésen az elnöklő Byrnes amerikai külügyminisz­ter ezeket mondotta: Azt hi­szem egyetértünk abban, hogy elérkezett az ideje, hogy igye­kezz­­nk az értekezlet munkáját megkönnyíteni, de az Egyesült Nemzetek pótülésének összehí­vásáig be akarnjuk fejezni mun­kánkat. Több hozzászólás után az együttes ülés elfogadta a négy nagy javaslatat az értekezlet munkájának meggyorsítása ügyében, nevezetesen, hogy a bizottságok október 5-ig, az együttes értekezlet pedig októ­ber 15 ig befejezi munkáját. Az ülést ezután elnapolták. Balogh államtitkár a polgárság egységéről A fővárosi nagyüzemek kis­gazdapárti csoportjai együttes ülést tartottak, amelyen Balogh István miniszterelnökségi ál­lamtitkár utalt arra, hogy ma­napság sokat hangsúlyozzák ez egység szükségességét. Ez kü­­lön­ösen vonatkozik a polgár­ságra. A munkásság egységbe tömörült, a parasztság is. Ez ekkor látható, amikor nagyje­lentőségű határozathozatalról van szó Ilyenkor a másik paa­rasztpárt is hozzánk csatlako­zik, így történt ez a mezőgaz­dasági érdekképviseletről szóló törvényjavaslat vitájánál is. Még tisáilrá is lisylipisz­sn ism­ét jeles i­semet­létéről fitissi iil­épésül A berlini Szövetséges Ellen­őrző Tanács már részletesen kidolgozta a 21 nürnbergi vád­lott kivégzésére, illetve bebör­tönzésére vonatkozó terveket. A nürnbergi törvényszék 3- án hirdet ítéletet. Az ítéletkihirde­­tésre meghívják az összes né­met lapok szerkesztőit, a német közilletők vezetőit, hogy tanúi legyenek­­ az Egyesült Nem­zetek igazságszolgáltatásának. Az az elv, hogy az egész nép tudomást szerezzen az indoko­lásról. Hír szerint a kivégzéseket a börtönben hajtják végre, de ez csak az egyik lehetőség. Annyi bizonyos, a kivégzések a nyila­vánosság teljes kizárásával tör­ténnek, hogy elejét vegyék az esetleges zavargásoknak, vagy tüntetéseknek. Még a laptudó­­sítókat és fényképészeket sem bocsátják a kivégzések színhe­lyére, csupán a megszálló had­erők hivatalos fényképészei ké­szíthetnek felvételeket, amelyek a történelem számára megörö­kítik majd a halálbüntetéssel sújtott náci gonosztevők utolsó pillanatait. ilresztis iili rimlji n­ajk­alj i nipfetraiig ilili Hosszú éveken át a hódme­zővásárhelyi rendőrkapitányi hivatal vezetője volt Keresz­­t­e­s Andor rendőrfőtanácsos. Tőlünk Kecskemétre került, a háború utolsó éve pedig Sze­geden érte, ahol a gettóba zárt zsidók teljhatalmú ura volt. A szegedi ügyészség népel­lenes bűncselekmény miatt adott ki vádiratot Keresztes Andor ellen. A vádirat szerint a rend­őrfőtanácsos kegyetlenül bánt a gettóba került zsidókkal és élelmezésükről, sem gondosko­dott. A tárgyalás a napokban zaj­lott le a szegedi népbíróság előtt. A tárgyaláson Keresztes Andor tagadta a terhére rótt bűncselekményt, majd két bíró ellen, akiknek rokonai a gettó­ban voltak, elfogultsági kifogást emelt. A népbíróság félórás tanács­kozás után úgy döntött, hogy a tárgyalást elnapolja és az iratokat a Népbíróságok­ Or­szágos Tanácsához terjeszti fel ez elfogultsági kifogás elbírá­lása céljából A Mirágy miniszterek is tárgyalnak A külügyminiszterek négyes tanácsa kedden úgy döntött, hogy október 5-től kezdve min­den nap összeül és a párisi békeértekezlettel párhuzamosan folytatja m­unkáját. (MTI.)

Next