Vásárhelyi Promenád, 1991 (1. évfolyam, 1-76. szám)
1991-03-01 / 1. szám
I. évfolyam 1. szám 1991. március 1. KÖZÉLETI NAPILAP Üdvözlet az olvasónak! Aki talán már fáradt újabb csodákra, de mégis megy tovább a rámért úton. Hadd legyünk társa, színes, érdekes vigasztalás. Üdvözlet az olvasónak, aki makacsul küzd a maga választotta ázért. Hadd legyünk neki biztatás, higgadt tanács. Üdvözlet az olvasónak, aki mérlegel és dönt az útelágazásoknál. Hadd legyünk tükre választásainak. Üdvözlet az újság fölé hajló szigorú apának, a híreinken elérzékenyülő édesanyának, és a Promenádból csákót hajtogató kicsi gyereknek. Jó reggelt, jó napot, jó estét Vásárhely! Szervusztok, fiatalok, „tök jó” ez az újság, a néma sorok közül a Tizenétek szól. És Isten áldja a tiszteletreméltó öregeket, akik átadták erejüket a mának, s parancsoló lelkiismeretünkké váltak. Mehetnénk együtt, sétálva, hogy senki ne maradjon el, végig a Promenádon, mert valamit mondani akarunk, valamiben segíteni szeretnénk. Üdvözlet az olvasónak! Kovács Imre Attila főszerkesztő BUDAPESTI TUDÓSÍTÓNKTÓL ■iuui uw.II III», ii'iiii ii.i 111 Liiri ii II kir'.'.i.» Az 1949 előtti kárpótlásokról ellenzékiek és kormánypártiak nagy számban nyújtanak be módosító indítványokat, jelentkeznek hozzászólásra a kárpótlási törvény tárgyalása kapcsán. Ahány párt, annyi elképzelés. A kárpótlás teljes megtagadásától a mindenkinek valamit elvén keresztül a reprivatizációig. Még a koalíciós pártokon belül is vannak lényeges nézetkülönbségek. Itt nemcsak egy politikai diktatúrában tulajdoni sérelmet szenvedetteket kell részlegesen, az ország anyagi lehetőségeitől függő mértékben kárpótolni, hanem a magántulajdont elismerő gazdasági rendszert kell megalapozni. Három képviselő nem tartja elégségesnek azt, hogy a törvényjavaslat az 1949 előtti jogsértések kárpótlásáról csak a bizonytalan jövőben kíván intézkedni. Indítványukban a kárpótlandók körének megjelölésével javasolják az Országgyűlésnek, hogy kötelezze a kormányt a kilátásba helyezett törvény záros határidőn belüli előterjesztésére. Részlet egy képviselői önálló indítványból Az 1439. számon beterjesztett törvényjavaslatot, mint első lépcsőt, átfogó és az érintetteknek történelmi igazságot szolgáltató intézkedést a már beterjesztett és az alapcélt szem előtt tartó módosító javaslatok figyelembevételével elfogadhatónak tartjuk, mert általa végre kimozdulhat a holtpontról a privatizáció, a reprivatizáció és a kárpótlás problémaköre. a) az úgynevezett zsidótörvények által érintetteket b) a Magyarország 1944. március 19-i német megszállás utáni jogsértések áldozatait, köztük a származásuk miatt elhurcolt zsidókat és cigányokat c) a Magyarország 1944—45. évi szovjet megszállását követő jogsértések áldozatait d) a magyarországi németség „kollektív bűnössé” nyilvánításának áldozatait e) a magyar—szlovák, úgynevezett lakosságcsere kárvallottjait , a polgári demokratikus rendszer felszámolását (1947—48) követő áldozatait. Minthogy az 1439. számú törvényjavaslat nem intézkedik az 1949. június 8-a előtt elkövetett jogtalanságok áldozatainak kárpótlásáról, az érintettekre vonatkozó törvényjavaslat beterjesztésére határidő előírása indokolt, annál is inkább, mivel az érintettek idős emberek, akiknek erkölcsi és anyagi kárpótlása nem tűr halasztást. (Bethlen István, Csapody Miklós, Szauter Rudolf) VILÁGHÍRADÓ VÉGJÁTÉK KUVAITBAN A csütörtök reggel hat órakor a szövetséges haderők által egyoldalúan bejelentett tűzszünet jelzi, hogy az Öböl-háború befejező szakaszához érkezett. A sikeres katonai akciók átadják helyüket a diplomáciai csatározásoknak. „Kuvait felszabadítása most végső szakaszához ért, s én teljesen biztos vagyok a koalíciós erők képességeiben, hogy gyorsan és döntően hajtják végre küldetésüket” — mondta George Bush a szárazföldi offenzíva megindítása előtt mondott beszédében. Az Öbölháború 39. napján, vasárnap hajnalban a szovjet tűzszüneti kezdeményezések teljes kudarcaként megindult a szövetséges csapatok szárazföldi offenzívája. Mint utólag kiderült, az offenzíva az előzetes terveknek megfelelően menetrendszerűen indult, annak időpontját a tűzszüneti kezdeményezések eredményeként a szövetséges erők Irak számára adott ultimátuma az ENSZ 660. sz. határozatának feltétel nélküli teljesítésére, egyáltalán nem befolyásolta. A kétségbeesett szovjet közvetítői tárgyalások jelezték, hogy a Szovjetunió nem számított a koalíciós haderők ilyen gyors és megsemmisítő győzelmére. A Szovjetunió el szeretné kerülni Szaddám Huszein rendszerének bukását, hiszen ezzel együtt közel-keleti befolyásának utolsó morzsái is elvesznének. A kétségbeesett szovjet lépések sorában eredménytelen volt Voroncov szovjet nagykövetnek a Biztonsági Tanács szombati ülésén elhangzott „blöff”-je, miszerint Bagdad hajlik az amerikai feltételek elfogadására, miközben Amir al-Anbari Bagdad ENSZ- nagykövete csak a szovjet feltételek elfogadásáról tudott, ami köztudottan igen távol állt mind az ENSZ, mind a koalíciós erők által támasztott feltételektől. A szovjet tűzszüneti feltételek csak arra lettek volna alkalmasak, hogy megakasszák a szövetséges erők katonai sikereit és utat nyithassanak egy vég nélküli diplomáciai tárgyalássorozatnak, miközben Irak újra szervezheti erőit. Szaddám Huszein, elkerülve a megszégyenítő katonai vereséget, megmaradhatna az arab népek nagy vezérének. Ezt a játékot a történelem 1956-ban az arab—izraeli háborúban Nasser egyiptomi elnökkel már eljátszotta — s a történelem közismerten nem ismétli önmagát. Szombaton délután Gorbacsov elnök telefonbeszélgetést folytatott George Bushsal, és kérte az amerikai elnököt a szárazföldi offenzíva elhalasztására. A 28 perces beszélgetés tartalma végső soron nem ismeretes, de a kiszivárgott hírek szerint Bush, megköszönve Gorbacsov elnök fáradozását, sajnálatát fejezte ki, hogy a tulajdonképpeni tárgyaló fél, Szaddám Huszein nem óhajtott pozitívan válaszolni. A szárazföldi offenzíva tervén némi módosításokat hajtott végre a koalíciós erők vezetése — közölte Norman és Scwarzkopf a Fuadban adott szerdai sajtótájékoztatóján. Az eredeti terv szerint hatalmas flottát és partraszálló erőt vontak össze, hogy az irakiak nagy erőket legyenek kénytelenek lekötni a part mentén. Egyidejűleg a szárazföldi alakulatokat a légi háború kezdetén a kuvaiti határtól délre fekvő területeken összpontosították azt a benyomást keltve, hogy ez lesz a második döntő front. Ám amikor az iraki légierőt sikerült megbénítani és nyilvánvalóvá vált, hogy az iraki légvédelemtől sem kell tartani, az amerikai hadosztályok nagy részét, valamint a briteket és a franciákat átcsoportosították az iraki határ mentén levő szaúdi területekre. Ezek az egységek kerítették be az elmúlt napokban a Köztársasági Gárdát, illetve elzárták a Kuvaitból menekülni próbáló egységek útját. Kuvait határán tengerészgyalogosok és arab szövetséges csapatok törtek át sikerrel,aminek alapja az volt, hogy az első vonalban levő iraki katonaságot a bombázások szinte teljesen felmorzsolták. A szövetséges haderők gyakorlatilag számottevő ellenállás és veszteségek nélkül haladhattak előre. Gondot mindössze a hadifoglyok nagy száma, illetve azok ellenőrzése, ellátása, fogolytáborokba való szállítása okozott. Miközben a hadszíntéren szinte lövést sem mertek leadni a katonák, Kuvaitban kegyetlen pusztítást végeztek a főváros épületeiben és civil lakosságában, nagy számú civil lakost túszként hurcolva menekültek. Az irakiak által felgyújtott több mint ötszáz kuvaiti olajkút környezeti katasztrófával fenyegeti a környező országokat. A füstfelhők eljutnak egész Törökországig. Adanában kormos eső esik, mocskos feketére festve az épületeket, az emberek ruháit, az autókat. Az irakiak furcsa bosszúja ez, mert az amerikai bombázók egy része a Dél-Törökországban levő Adana város repülőteréről szállt fel. Szaddám Huszein kedden reggel rádióbeszédet mondott, melyben bejelenti az iraki csapatok kivonását Kuvaitból. Szó sincs azonban az ENSZ-határozatok betartásáról vagy fegyverletételről, sőt beszédével majdnem egy időben újabb Scud-rakétát lőttek Izraelre. A Szovjetunió még egy kísérletet tesz a tűzszünet elérésére, s ezzel Szaddám Huszein megmentésére. Belogonov külügyminiszter-helyettes úgy fogalmazott, hogy Szaddám Huszein üzenetét nagy előrehaladásnak és úgy kell értelmezni, hogy a parancsot már kiadták a csapatok kivonására, ezért a tűzszünet elrendelése időszerű. „Szeretnénk azt remélni, hogy az ENSZ BT döntése egyhangú lesz, és megkönnyíti a kiutat a háborús helyzetből, haladéktalanul véget vet a vérontásnak” — mondta Belogonov. „ A további vérontás elkerülésének legjobb módja, ha az iraki katonák leteszik fegyverüket” — jelentette ki Bush amerikai elnök. A BT döntése egyhangú volt, elutasította a tűzszünetet. Kiszivárgott hírek szerint még maga Voroncov is ragaszkodott a tűzszünet feltételeként támasztott ENSZ 660. határozatának feltétel nélküli végrehajtásához. Miközben a bagdadi rádió győzelmi indulókat és győzelmi híreket sugároz, szerda éjjelre az iraki hadsereg teljes vereséget szenved. A Dél- Irakban és Kuvaitban harcoló 42 hadosztályból 40 felmorzsolódott. A szövetséges haderők megsemmisítettek 3000 iraki tankot, 2200 ágyút, a nehézfegyverzet több mint kétharmadát. A szárazföldi hadjáratban az amerikaiak 28 főt veszítettek. A hadifoglyok száma meghaladja a 80 000 főt. A „Sivatagi Vihar” nevű számítógépes program lefutott a Pentagon számítógépein. Pontosan a 100. órában megjelent a képernyőn a GAME ENDE felirat. Egy adatban tévedett a számítógép. 1260 koporsó van a hűtőkocsikban, ezeket szerencsére leértékelten el lehet adni, hazavinni nem érdemes.