Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1914. július (10. évfolyam, 163-197. szám)

1914-07-07 / 168. szám

Hódmezővásárhely» 1914. julius 7. kedd. Ara 4 Sírét, X« évfolyam 168» szám. VÁSÁRHELYI F­ü­g­g­e­l­­­e­n p­o­liti­k­a­i napilap. Szerkesztőség, és­ kiadóhivatal Kossuth-tér. Telefon 1.7.1 Felelős szerkesztő is laptulajdonos:« Előfizetési it helyben égési évre 10 K.» félévre 5 K. Egyes szám­­ra 2 fillér, vasárnap és piaci napokon 4 fülét. | ICun Béla. | Vidékre negyedévre 5 K. — Nyüttér petit sora 80 fillér. Két királyi kézirat. A hivatalos lap vasárnapi száma két királyi kéziratot kö­zöl. Az egyik, amely gróf Tisza István m­ni­szterelnökhöz van intézve, a következőképen szól: „Mélyen megrendülve ál­lok annak a gonosztettnek hatása alatt, amely komoly kötelességteljesítésnek szentelt működése közepette ragadta ki az élők sorából hőnszere­­tett Unokaöcsémet és a ve­szély órájában mellette híven kitartó hitvesét és a legfájdal­masabb gyászt borította Reám és Házamra. Ha e keserves fájdalmam­ban valamiben vigaszt talál­hatok — ez a meleg vonza­lomnak és őszinte együttér­zésnek az a megszámlálha­tatlan bizonyítéka, amely épen a közelmúlt napokban a lakosság valamennyi köré­ből irányult Felém. Bűnös kéz fosztott meg Engem szeretett rokonomtól és hű munkatársamtól, az fosztott meg oltalomra szo­ruló, zsengekorú gyermeke­ket mindattól, ami drága volt nekik e földön és halmozott kimondhatatlan fájdalmat ár­tatlan fejükre. A megtévesztettek kis cso­portjának eszeveszettsége a­­zonban nem képes megren­díteni azokat a szent kötelé­keket, amelyek Engem népe­immel egybefűznek és nem érintheti a benső szeretet ér­zelmeit, amelyek a monar­chia minden részéből oly megható hadcon nyilvánatták meg Irányomban és az ősi uralkodóház iránt. Hetedfél évtizeden át osz­toztam népeimmel bánatban és örömből, a legnehezebb órákban is mindig áthatott magasztos kötelességnek tu­data, akikért számadással tartozom a Mindenhatónak. Az újabb fájdalmas meg­próbáltatás, amelylyel Isten kifürkészhetetlen akarata En­gem és a Hozzám tartozó­kat sújtotta, csak megerősít abban a szilárd eltökélésben, hogy a helyesnek megismert utón népeim javára utolsó leheletemig kitartsak. És ha majdan az ő szeretetük zá­logát legbecsesebb örökség gyanánt hagyhatom Utódom­ra, akkor ez lészen atyai gondoskodásomnak legszebb jutalma. Megbízom Önt, hogy mindazoknak, akik e bánat­tal teljes napokban kipróbált hűséggel és hódolattal sereg­lettek Trónom körül, mélyen érzett köszönetemet nyilvá­nítsa." A másik királyi kézirat, a­­melyet a Budapesti Közlönynek és a honvédség Rendeleti Köz­lönyének vasárnapi száma kö­zöl, ő felségének hadi- és hajó­hadparancsa. Szó­ szerinti szö­vege ez: „Ő császári és királyi Fen­sége, Ferenc Ferdínánd fő­herceg lovassági tábornok és tengernagy áldozatul esett egy megvetésre méltó me­rényletnek. Mélyen átérzett gyászban siratom az összes fegyveres erőmmel egyetem­ben a megbozósultat, aki utolsó ténykedésével is ked­velt katonai kötelességének tett eleget Utolsó parancsát azon derék csapatokhoz in­tézte, melyek Bosznia és Hercegovinában hű odaadás­sal s örömmel arra törek­szenek, hogy a tökéletesség legmagassabb fokát elérjék. A megboldogult magasz­tos fölfogása kötelességei,te­kintetében összhangban állott azon magas állással, melyet neki szárazföldi és tengeri­­haderőmben kiutaltam. Ő alkotó tevékenységének delén ragadtatott el tőlünk. Fájdalommal hajtunk meg a Mindenható kikutathatatlan akarata előtt, mely Tőlem, fegyveres erőmtől s a hazá­tól ily mérhetetlen áldozatot követelt. Mindennek dacára a jövő kedvező kialakulásába vetett Reményem nem inog meg és erős a Bizodalmam, hogy mindazon megpróbáltatások­ban, melyek nekünk osztály­részül juthatnak, a monar­chia biztos támaszra talál a halálmegvető és rendületlen odaadással működő osz­trák-magyar haderőben." Nagy ellenszenvet keltett mindenfelé, hogy Tisza István miniszterelnök odatolta magát a nemzet és király közé. Ugyan­is még sohasem történt meg, hogy a király miniszterelnöké­hez címezte volna a nemzetnek szóló kiáltványát, mint ahogy most tette. „Népeimhez !*' vagy „Kedvelt híveim­hez1” szólottak az eddigi kí­­rályi kéziratok, többek között a R­u­diofetf tró vöröscö Síhálák­kor kibocsájtott királyi kiált­vány is. Rudolf halálakor Ti­s­z­a Kálmán volt a miniszter­elnök, aki pedig még Tiszz­a Istvánnál is nagyobb legény volt, mégsem merte magát feltolni, a király­­és nemzet közé. Erre nem is volt szüksége, nem úgy mint Tisza Istvánnak, aki égő, fájó sebeit ilyen és eh­hez hasonló flastromokkal gyó­­gyítgatja. Ezzel akar tekintélyt szerezni magának, ezzel akar közelebb jutni a nép lelkéhez, pedig tud­hatná, hogy ott neki semmi gyökere nincs és semmi keres­nivalója. Károlyi Amerikában, az amerikai útról. Dr. Farkasházy Zsigmond volt országgyűlési képviselő, ki mint gróf Károlyi Mihály meg­bízottja utazott ki Amerikába, hogy az ellenzéki képviselők második amerikai útját előké­szítse, pénteken hazaérkezett. Benyomásairól, az amerikai magyarságnak az ügy iránt ta­núsított páratlan lelkesedéséről Farkasházy Zsigmond többek között a következőket mondot­ta : — Glennék nagy szolgálatot tettek ügyünknek balul végző­dött kísérletükkel, mert ezzel felhívták az amerikai közvéle­mény figyelmét a magyarság mozgalmára, mely iránt úgy a nem hivatalos, mint a hivata­los amerikai körökben egész Farkasházy Zsigmond­ ­ . 9 A JF­K Tisztelettel tudatjuk a n. é. vevőközönséggel, hogy vállalatunkat női rw* IfNl 11^ rT il Tg W ha szabászati osztállyal bővítettük ki, amely f. évi augusz-11- jj[_ fi. IS"”!» H Uk U g tus hó 1-én fog megnyílni, áruházunknak e célra átalakított emeleti termében. n — B H —__________** —— B­rS­ah m,_____szakszerű vezetés mellett a legmodernebb ízléssel, elsőrangú 11 1 Ml­ i ii PH Iji; kivitelben készülnek: angol és francia kosztümök, *** *** ^ ***** " “ “ kabátok, köpenyek, francia estélyi és báli töl­töttek, Kérjük a n. é. vevőközönséget, hogy 1. jóakaratával és rendeléseivel ezen vállalatunkat is támogatni szíveskedjék. Férfiruha szabászatunkat TlSZtsBQttcl__ *%eLrAnraTf?ic Konstantin Testvérek házba helyezzük át. 329

Next