Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1922. május (18. évfolyam, 99-124. szám)

1922-05-16 / 111. szám

önkét meg­­v­etéssel fel­­k minden- és hozzá­­napi áron. ______254 felvételnek . 1 sz. 779 nébe­ ;tét besze-­i Szegvárm­­­indenfajta s áron és rezheti be, sok olcsón vem : „ke­smester­­i mezőgaz­­noncok fel­______253­­ van kiadó , nyári sz. Kristó _______250 sz. a. ház délután á­rverésen a : árverés dr u. 10. sz.­­ Ferenc végrehajtó. tér !ott, hol a készít min­­, Kérem a pártfogását. .nár mester. _______239 évés délután t­églagyárnál, karban levő gy jó öntött­­______238 kenyereháti termett fű­­rverésen a ni, a pójó­­i n­o s hegy­­_______232 őt biztositó linél előbb djék be biz­­zu időjárás­­felvenni a viden­ked­­hogy min­­igmagasabb :a 14 szám. _______235 fó fűszer és telet . Bővebbet: Jos-utca 29 _______234 rima is, egész atra kiadó. 1922 május órától esti 7 ti állomások ítrt jelző ka­­­dó tulajdo­_______233 mesém fel­­ilyen tisztelt lő Sándor ur­­vait, üzleti mlitést nyert, im vezetem , a jövőben inka. Külső, így raktára. Lajos müsze­­sz. Tanonc ________231 ;zásu bükk­­.ontételekben zállitás elő­­l löjegyeztetni kai-u. 12 sz. gr.-ként 223 _____222 ehetőleg gép­írásban és innak­ belé­­ban. 220 mellett 5 hold faka- 1 sz. csütör­­_______218 sz. ház arral és sok en eladó és lez és behu­­lek. Ugyanott íllaltatik. 272 3—15 éveset eres a dro- 200 Uj csillagképletek vannak kialakulóban a felhők fe­lett. Forrong, tülekedik a világ kint éppen úgy, mint mi itt bent magunk között. Az üzlet pang Anglia óriási magazinjában épp úgy, mint a magyar kis szatócs sötét pinceszegletében. Ez az oka annak a készülő új világháború­nak, mely a francia és a német között érlelődik. A gazdasági krí­zis első eredője ott van, hogy Európában kétszáz millió , ember rongyolódott le ,és szűnt meg fo­gyasztó lenni. Érzi ezt a kis bol­tos, de legjobban érzi Anglia, a világ legnagyobb ipari állama. A génuai konferencia, mely kudarcba fuladt, ezért teremtődött meg. S itt történt az összeütközés. Az an­gol állam vásárlóinak egy jó ré­szét a francia tigris tartja a kar­mai között s kiszív belőlük min­den életerőt. Beszélhet aztán az angol ennek a vérivónak, hogy ne tegye tönkre a fogyasztóit. Ez csak mozog s annál jobban szo­rítja a zsákmányt. Most akarja megfojtani a németet s mind a vele voltakat, hogy többé sohase kerekedhessenek felül. így aztán az angol, egyelőre visszanyomott haraggal, kénytelen más piac felé nézni, ahol üzlet és haszon kínál­kozik. Ez az orosz föld, most a poklok birodalma, összerombolt, parlagon heverő területe a termé­szet kincstárának. Ezt a területet akarja gazdaságilag magához kapcsolni az angol, hogy azután a tőke és a szervezőerő hatal­mával a saját céljaira kiaknáz­hassa. Feltámasztani és emberré tenni azt a sokmillió szovjetpáriát, hogy fogyasszanak : ez az angol államférfiak eszméje. Csakhogy erre az eszmére rájöttek a néme­tek is. Ők is hasznot keresnek a legázolt orosz földön, ők is a ma­guk munkájával akarják szervezni a szovjet Oroszoroszország gaz­dasági feltámadását. S mert a né­met segítség olcsóbbnak látszik és politikailag veszélytelenebb, ezért az orosz vele parolázott. Most már Anglia nyilván inkább meg­osztja a hasznot a némettel, sem­hogy kimaradjon az üzletből. Né­­met-Orosz-Angol gazdasági egyez­ség van tehát kialakulóban. Egy­előre csupán gazdasági. De mint­hogy a politika mindig a gazda­sági érdekekhez igazodik, ennél­fogva ennek az új csoportosulás­nak igen nagy hatása lehet az egész világpolitikára. Jól tudja ezt Franciaország s minden erejéből tiltakozik is az uj érdekszövetség létrejövetele ellen, amely hama­rosan szembe kerülhet vele. Til­takozása azonban hiábavaló. Uj csillagképletek vannak keletkező­ben Európa egén s talán megér­jük még a reánk gyilkosan nehe­zedő időjárás megváltozását. A trianoni béke igájába fogott sok milliónyi rabszolga embernek való életet akar élni . Franciaországon és a kisántanton kívül mindenki másnak az az érdeke, hogy így legyen, mert különben nincs munka, nincs üzlet és a világ egész gaz­dasági gépezete megbomlik, ilyen nagy események előjátéka törté­nik most a világszínpadon. Ezek az események fogják eldönteni a magyar sorsot is. Élet-halál kérdés ránk nézve, hogy a fejlemények kedvező sodrába helyezkedjünk. Egy ésszel kellene most gondol­koznia az egész magyarságnak, egy szívvel éreznie, hogy a kellő pillanatban egy intésre mozduljon Egységes táborba kellene bennün­ket terelni az egészséges életösz­­■■■■■■aamHnnaBaammnmMBnmmmmmaaBKaM tönnek. Ehelyett azonban több a politikai pártunk, mint ahány vár­megyénk maradt és úgy marjuk egymást, mintha megszállott volna bennünket a gonosz szellem, így csak a sír férgeihez lehet köze­lebb jutni, de nem a feltámadás felé ! Hódmezővásárhely, 1922 május 16 Kedd. Ara 3 korona. 9 VÁSÁRHELYI XVIII. évfolyam 111. szám. Főszerkesztő és laptulajdonos: KUN BÉLA Felelős szerkesztő: FEJÉRVÁRY JÓZSEF Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth-tér. Előfizetési ár helyben: Egész évre .... 800 K Fél évre.............. 400 K Vidékre: Egész évre .... 900 K Fél évre ...... 450 K Telefonszám: 87. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Elszélednek, mert nem tudnak megélni. Ha ez a drágaság tovább nő, csak oda érünk, ahol az osztrák van. Bécsből érkezett utasok mesélik, hogy ott a kereseti viszonyok a mai árakhoz mértek, úgy, hogy a hivatalnok és a munkás tud élni, csak ez asszonyok alig bírják kivinni a piacra a pénzt, amennyi sa­látát hazaszállítanak. Mert az osztrák az árakhoz szabja a fizetést. Igaz, hogy a bankóprés állandóan működik. Hát ettől mégis az Isten őrizzen bennünket. De az tény, hogy nálunk most a pénzszűke miatt, napról napra nehezebb az élet. A középosztály csak teng, leng, hiába tékolják beszerzéssel, egy-egy kis vászonnal, cipővel. Ennek a folyo­­mánya az, ho­­y a városnál az ideiglenes alkalmazású tisztviselők egymás után mondanak le és szélednek el az országban. A múlt hé­ten kettő, ma egy mondott le és csak az adóhivataltól készül eltá­vozni öt-hat napidíjas. Azok, akik a felemelt pótlékban nem része­sülnek. Egyenként tárgyalják a III-ad osztályú adót. Az 1920, 21 és 22-ik évre megállapított III-ik osztályú kereseti adók ellen egyesek és egész társadalmi rétegek is nagyon sok feleb­­bezést adtak be, illetőleg sok kifogást emeltek. A rengeteg új adók kö­zött most rákerül a sor ezeknek a felebbezéseknek letárgyalására is. S­z­t­o­j­k­a Miklós pénzügyi titkár ez ügyben tegnap reggel Vásárhelyre érkezett. Két törvényhatósági bizottsági tagot vesz maga mellé és az így összeállított bizottsággal egyénenként tárgyalja le a felebbezéseket. Az érdekeltek személyre szóló meghívásokat fognak kapni s a kitű­zött időben a városi adóhivatal 21-es számú szobájában jelenjenek meg. Mutogatja már foga fehérjét a vörös. A moszkvai lengyel ügyvivő éles hangú jegyzéket adott át az orosz külügyi hivatalnak, a vörös hadsereg fegyverkezése miatt. Ebben a jegyzékben Lengyelország azt állítja, hogy a Lengyel határon Orosz­ország erős hadsereget vont öss£­ fe, sőt irreguláris orosz csapatok már meg is sértették a lengyel határt. A jegyzék szerint Lengyelországnak kétségtelenül hiteles adatai vannak az orosz hadsereg felvonulásának minden részletéről, sőt arról is tudomással bír, hogy több orosz csa­pattest utasítást is kapott, hogy a legközelebbi parancsra lépje át a határt és egyes lengyel városokat és vidékeket szálljon meg. Lengyel­­ország hivatkozik a rigai szerződésre és követeli, hogy azonnal osz­­lattassa fel az orosz kormány a lengyel határon garázdálkodó bandá­kat. A szovjet kormány még nem válaszolt a lengyel jegyzékre. 21-től kezdve nem lesznek pártgyűlések. Gróf Bethlen István elnökletével minisztertanács volt, mely több érdekes ügyet letárgyalt. Első helyen a választással kapcsolatos ügyek szerepeltek és a rend fenntartására hivatott karhatalmi erők kér­dése. Ebben a tekintetben hozzájárult a honvédelmi miniszter és a belügyminiszter együttes előterjesztéséhez, amely szerint olyan erős karhatalmat rendelnek ki, amely az­ esetleges rendzavarások gondola­tát is kizárja. Egyébként a választással járó izgalom lehető lefékezésére a választás előtti héten beszüntetnek minden agitációt s május 21-ével a választásokig eltiltanak minden népgyű­­lést. Erről legközelebb történik meg a döntés. Foglalkozott a munkanélküliség kérdésével is a minisztertanács s a kereskedelmi és földmivelésügyi miniszterek javaslatára kimon­dotta, hogy sürgősen biztosítani kívánja a munkások részére a köz­munkákat, melyek vízszabályozás, ármentesítés, vízlecsapolás, utak javításából fognak állani. Már elrendelte, hogy az árvízszabályozási tár­sulatok előleget kapjanak, melyből fedezhetők legyenek a vízszabá­­lyozási munkák költségei. Tárgyalták a minisztertanácson a hadsereg létszámának csökkentését és az ezzel kapcsolatosan megürülő kato­nai épületek felhasználását is, így a pécsi egyetemet is el tudják majd helyezni. Az állatjóvátétel kérdésében továbbra is az az álláspontja a minisztertanácsnak, amit Mayer János földművelésügyi miniszter kinyi­latkoztatott, mely szerint Magyarország csak külföldi kölcsön esetén tud eleget tenni a jóvátétel kérdésének és akkor is csak úgy, ha a teljesítésére meghosszabbítást kap. Ma van az ármentesítő társulat közgyűlése. A Kőrös—Tisza—Marosi érmentesítő és belvízszabályozó társulat ma, kedden dél­után 3 órakor tartja meg tavaszi rendes közgyűlését Vásárhely város közgyűlési termében a Fekete Márton elnöklete alatt. A közgyűlés napirendjén két rend­kívüli fontosságú tárgy szerepel. Egyik a földmivelésügyi miniszter leirata, melyben­­ a kormány, mint azt éppen a szombati minisztertanács szankcionálta, a védelmi­­ munkálatok végrehajtására nagyobb állami előleget utalvá­nyoz, hogy így a munkanélküli­ségen is enyhítsen és az árvíz­védelmi program végrehajtását elősegítse. A társulat közgyűlése dönt a kérdésben, váljon igénybe vegye-e a visszafizetendő előleget, vagy mennyit és milyen időre igényeljen abból. A másik igen fontos tárgy a vízvédelmi program végrehajtása, mely új csatornák építését, a belvízszabá­lyozó művek átalakításét, új zsilip felállí­tását és a védtöltések magasítását célozza. Ezeket még a háború előtt elhatározta a társulat, de várta, hogy az építési viszo­nyok javulnak, azonban ezt hiába várta. Mivel azonban a víz­viszonyok nagyot változtak, most már alig lehet elodázni a kérdést, ámde csak az első évben 50 millióra lenne szükség, mely az érmente­­sített területek kataszteri holdjánál, 50— 200 korona évi társulati adó kivetését vonná maga után. Erről a tárgyról is ma kell határoznia a közgyűlésnek.________ A nagy bírság, melyet sebtében kirótt az ellenőr, de amely nem vilt egyelőre. Érdekes eset történt a forgalmi adózás körül. A forgalmi adóügyosztály egyik­ el­lenőre megtudta, hogy egy vásárhelyi ke­reskedő nagyértékű árut szállított el Mind­szentre. Mikor a dologról megbizonyoso­dott, bement a kereskedőhöz és a forga­lom kimutatást kérte. Kutatott, de a 200 ezer koronás tételt nem találta. Érdeklő­dött hát, hogy mi van a portékával ? — Tényleg elküldtem ! Felelt a keres­kedő. — Akkor adóeltitkolást követett el! — Nem, mert én nem adtam el, csak a megbízottamnak adtam át! — Az mindegy ! És az ellenőr kiszámítván a forgalmi adót, annak ötszörösét, valami 31 ezer koronát birságul kirótta a kereskedőre. A megbírságolt ember az adóhivatal vezető­jéhez fordult, aki az egész ügyet felfüg­gesztette, hatálytalanította, hanem utasí­totta az ellenőrt, hogy tényvázlatot vegyen föl. Ennek alapján majd a pénzügyigaz­gatóság dönt, mert a birség kirovása az ő jogkörébe tartozik.__________________ Ahol a bíró még a kivert kutyá­nak is pártját fogja. A Newyorkban megjelenő Magyar Új­ságban érdekes, mondhatni bájos kis ap­róságot olvasunk. A gyermekbíróság előtt, — írja a lap — először történt meg, hogy ítéletet hoztak egy kutyáról és a Staten islandi gyermekotthonba küldették a ku­tyát, hogy jetszópajtása lehessen továbbra is egy árvagyereknek, akinek nincsenek szülei vagy legalább is nem tudják kik voltak, mert kitették a kisfiút négyhetes korában. A dolog úgy történt, hogy a mostoha­­szülők, akik éveken át nevelték Brooklyn­­ban a gyereket, beleuntak a kisfiú tartá­sába s egyetlen hó pajtásával, Rags-sel együtt elküldték egy rokonukhoz. Itt sem Tomot, a kisfiút, sem Rags-et, a kutyát nem részesítették méltó bánásmódban s a gyermekvédelmi egyesület figyelme rá­juk terelődött. Tomot elvitték, de a kutyát elhagyták az utcán. Tom azonban nagyon búsult pajtása után és sehogysem lehetett megvigasztalni. Végre elhatározták, hogy felkutatják Rags-et. Sikerült is megtalálni a kutyát, amely bánatosan kószált az utcán, mióta kisgazdáját elvesztette . Edward F. Boyle gyermekbírót arra kérték, hogy engedje meg, hogy Rags is követhesse Tomot a staten islandi gyermekotthonba. A biró megengedte s Staten Islandnak most két boldog lakója van : Tom és Rags. — Lázár Dezső­­gazdasági fő­tanácsos. H­o­r­t­h­y Miklós kor­mányzó ur Őfőméltósága a kor­mány előterjesztésére Lázár De­zső földbirtokost, a Vásárhelyi Gazdasági Egyesület és a Hitel­­szövetkezet elnökét, a magyar közgazdaság és a magyar gazdál­kodásban kifejtett úttörő érdemei­ért gazdasági főtanácsossá ne­vezte ki. Ezzel a szép méltóság­gal tehát két vásárhelyi birtokost ékesített fel a kormányzói kegy, olyan két magyar gazdát, akik évtizedes öntudatos munkával a haladásnak, fejlődésnek voltak út­törői, akik a maguk minta gazda­ságában országos hírű sikereket tudtak elérni s amellett a gazda­sági erők tömörítésével új korsza­kot teremtettek Vásárhely közgaz­dasági életében. “dS Ä mfiselyemben síi C. T. I. és D. HI. C. és Hauschild ^íS?r*Flíí lí m­inden számban, divat harisnyák kesztyűk, viaszkos vászon, viaszkos gyermekkötők nagy Mfläiffli. választékban és a többi rövidáru cikkek, olcsón kapható Ku­novszky Vilmosnál, Szentesi és Lázár-utcák sarkán. Modern Előnyomás. 696 EZf| KORONÁÉRT díszesen és kegyelettel |[|Cf REjjT&l AH dísztemetési ezüstben vagy napi értékért filtfigufitffefidvss halottját Iilom »JLlItlHytili intézőt® 4 zseznte alatt!

Next