Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1925. július (21. évfolyam, 145-171. szám)

1925-07-01 / 145. szám

I gépek it bükk 'égje bb olcaób' lep Inek Uandó arákat Utalok f iely. *1 3(X)0 K 4000 K 8000 K 6000 K 3000 K 3000 K 3500 K nege­­atebb 474­­ 51 *é­­raiall etthds táron IOS K­ JS mint Itelbe it n 1 n 9 esre k 5 lkat, b ssef 9 A törvényhatóság junius havi közgyűlése. A szolgálati pótlék kérdése megoldást nyert. — Nagy vita volt a mozi körül. A törvényhatósági bizottság a nyári szünet előtti utolsó közgyűlé­sét tegnap délelőtt tartotta meg. A közgyűlésen a bizottsági tagok meglehetősen nagy számban vettek részt, ami azzal magyarázható, hogy a tisztviselői szolgálati pótlék körül kívül is pro és kontra folyt a vi­tatkozás. A törvényhatósági közgyűlés vé­leményünk szerint minden körül­ményt helyesen mérlegelve oldotta meg ezt a kérdést s ha voltak is ellentétek, melyek a közhangulatot felkavarták, el kell hogy simuljanak. Kétszeres szükség van erre épen a jelenlegi nehéz időkben, amikor m­ég egyrészt a tisztviselők helyzetén való javítás szükségét minden té­nyező elismeri s a lehetőség hatá­rain belül igyekszik is megvalósí­tani, másrészt számol az adóala­nyok teherbíró képességével is és arra törekszik, hogy a város bevé­teleiből hasznos beruházásokra is jusson. Nem lehetséges az, hogy a szolgálati pótlék körüli események egy pillanatra is károsan befolyá­solják azt a jó összhangot, melynek létét évek óta tapasztaljuk a tiszti­kar és a közönség közö, s amely­ből az üdvös alkotások egész soro­zata valósulhat meg a jövőt illető­leg. Kétségtelen dolog, elismerjük, történtek mindkét oldalról tévedé­sek ez ügy tárgyalása és végrehaj­tása körül, a tévedések azonban reparáltatván, a régi jó viszonynak kell helyreállni s ennek egyik leg­főbb követelménye az, ha a továb­biakat illetőleg az akták lezáródnak. A közgyűlés lefolyásáról egyéb­ként alábbiakat jelenti tudósítónk : A közgyűlést a főispán más irányú el­foglaltsága miatt S­o­ó­s István dr pol­gármester 9 óra után nyitotta meg. A polgármesteri jelentés felolvasása és tudomásulvétele után sor került az indítványokra. Bodrogi Bálint a vásártéren levő utak felszerelését indítványozta. A tanács az indítvány értelmében terjesztett javas­latot a közgyűlés elé, így azután a kutak felszerelését vita nélkül kimondták. Ugyancsak Bodrogi Bálint indítvá­nyára kimondta a közgyűlés, hogy a Ba­la­z­s­a József által bérbe bírt tó alatti területet felmondja. Lencse Ernőnek e szeszfőzde be­szüntetésére vonatkozó indítványét vissza­adták a tanácsnak. Lencse Ernő oly értelmű indítványt be, hogy ez a sphelljárda tulajdonosoktól akkora kamatot szedjen a város, mint amennyit fizet­­ a kölcsön után. A köz­gyűlés ily értelemben határozott. Az utolsó indítványt Genersich Antal dr­ét társai adták be, javasolván, hogy a népszövetségi tárgyalások folya­mán elért sikerekért a közgyűlés üdvö­zölje Bethlen István gróf miniszter­elnököt s fejezze ki a személye iránti tiszteletet és ragaszkodást. A közgyűlés ez indítványt elfogadta, a miniszterelnököt táviratilag fogják üdvö­zölni. Parázs vita keletkezett Szeged város átirata körül. Szeged felírt a kormányhoz, hogy a föld­haszonbérletek tárgyában kiadott rende­letét helyezze hatályon kívül. A szegedi felirattal kapcsolatban ez volt a tanács álláspontja, hogy afelett térjenek napi­rendre. Balogh Sándor a tanács javaslatával szemben azt bizonyította, hogy a rende­letekkel való kormányzásnak végének kell lenni. Ez is egy olyan rendelet, mely belenyúl a magánjogba. Az lenne a he­lyes, ha október elsejével az összes bér­leteket fel lehetne mondani, azt javasolja, hogy a kiadott rendelet hatálytalanítása céljából írjanak fel, az idén fizesse min­denki a régi bért, október elsejével pedig bontsák fel a szerződéseket. C­s­á­k­y Lajos dr főügyész rámutatott arra, hogy a Balogh Sándor javaslata még inkább belenyúlna a magánjogba, majd ezt fejtegette, hogy a jelenlegi uzsora határán mozgó bérletek az egzisztenciák ezrét tennék tönkre s a kormány ezeknek akarta elejét venni. Dr Halász Manó a tanács javaslata mellett szólva azt mondotta, hogy a ren­deletét ki kellett adni, mert egy egész tár­sadalmi osztály elpusztulásának réme fe­nyegetett. Lencse Ernő azt mondotta, hogy a rendeletén változtatni már nem lehet , oly irányú feliratra van szükség, hogy a bérletek augusztus 15 ig kölcsönösen­­el­mondhatók. Kun Béla képviselő utalt arra, hogy ■ok birtokost a kényszer hajtott földje bérbeadására a mikor most ezeket korc­­sodán éti, az fájdalmas Tisztában kell lenni azonban azzal is, hogy 4—5 má­zsás bérletek nem lehetnek, mert ez az egzisztenciáli­s egy egész társadalmi ré­teg pusztulására vezetne. Kibontakozás csak az lehet, ha a bérleteket kölcsönösen fel lehet mondani, épen ezért Lencse Ernő javaslatát pártolja. M­ó­n­u­s János úr azt szeretné, ha az Országos Földbirtokrendező Bíróságot is megkeresnék. Erre azért lenne szükség, hogy a földbirtokreforai íg­érően m­­ig áprilisban horott határozatot írásba fog­lalnak, mert így a kishaszonbérlelek meg­hosszabbodásának is vége lenne. Balogh Sándor ismételt felszólalása után a közgyűlés a tanács javaslatát fo­gadta el azzal a módosítással, hogy a kölcsönös felmondás lehetőségének bizto­sítása céljából felírnak a kormányhoz. Több kisebb fontosságú ügy letárgya­­lása után a szolgálati pótlék kérdését kezdte tárgyalni a közgyűlés. A tanács s ezzel kapcsolatban e bi­zottság javaslatát B­e­r­e­c­z­k Pál tanács­nok ismertette. A tanácsi javaslat nagy­jában a régi alapon épült fel, az V- éz VI. fizetési osztályok pótlékánál azonban elejti a fix összeget , e helyett két fize­tési osztálynak megfelelő pótlékot javasol utalni, úgy azonban, hogy ezek a pótlé­kok nyugdíjba is bejutassanak ez összes tisztviselőknél. A tanács javaslata eltért a bizottság javaslatától a már felvett pótlé­kok visszafizetése tárgyában. A tanácsi javaslathoz elsőnek M­ó­d­u­s János úr szólott. Elfogadja a javaslat azon részét, mely a VII—XI. fizetési osz­tályokra vonatkozik, a I V. és VI. fizetési osztályoknál azonban csak egy fizetési osztály közötti különbözetnek megfelelő pótlékot hajlandó adni, úgy azonban, hogy a pótlék sehol se tudassák be a nyugdíjba. Szóvá teszi ezt, hogy a januári közgyűlés a szolgálati pótlékokra 23200 aranykoronát szavazott meg, így ha több­let merült fel, ekkor azt be kellett volna jelenteni a közgyűlésnek, a tanácsnak a többlet utalásához joga nem volt, így eze­ket ez összegeket vissza kell téríttetni. A határozati javaslatot, mely a fentiek­nek megfelel , mely megállapítja, hogy, a januári határozat meghozatalánál a köz­gyűlés meg volt tévesztve, s írásban be­terjesztette. Bereczk Pál dr tanácsnok ismételt felszólalása után Balogh Sándor ezt javasolta, hogy a megszavazandó pótlék csak ideiglenes jellegű legyen , abban a behelyettesített tisztviselők ne részesül­jenek. Dr Halász Manó, majd D. Nagy Sándor szólalt fel, lefestvén e tiszvise­­lők szomorú anyagi helyzetét s azokat az okokat, melyek őket a bizottságban elfog­lalt álláspontjukra indították. Kun Béla képviselő azt fejtegette, hogy az egész ügy méregfoga a Márya János által előterjesztett javaslatban ott van, hogy a közgyűlés megtévesztése mondassák ki. — Évek óta — mondotta Kun Béla — azon dolgozunk, hogy a törvényhatóság és a tanács, a liszbiksz és a közönség közötti viszony meghitt legyen s az al­kotni hivatott összhangot ne zavarja sem­mi. Most is azon a véleményen vagyok, hogy ezen összhang ápolásét illetőleg a jövőben is mindent el kell követni, a mé­regfogat ki kell tehát hozni s olyan hatá­rozatot hozni, mely megnyugvást hoz. A szolgálati pótlékot azért adtuk, mert tisztviselőinknek többet akarunk adni, mint amit ad az állam. Tisztába vagyunk ugyanis nehéz helyzetükkel és segíteni akarunk a lehetőség határán belül, mert ez polgári érdek is. Mikor a szolgálati pótlékot megszavaztuk, azt gondoltuk s abban a hiszem­ben voltunk, hogy a ki­tüntetett­­ összeg elég lesz Hogy nem így lett, az nem a mi hibánkból állott elő.Egyetértünk — úgy gondolom — mind­nyájan abban, hogy a szolgálati pótlék a nyugdíjba be ne számíltassék, egyetértünk abban is, hogy a felvett összegek vissza­térítendők, azonban lelki megegyezésre is szükség van, ez a lelki megegyezés pe­dig abban van, ha a további gyúanyog­­ról, a felebbezésekről lemondanak a má­sik oldalról is. Jobbra és balra tévedések történtek, melyeket ha mi elismerünk, el kell ismerni a másik oldalról is. A pol­gármester Úrhoz fordulok , amennyiben ő erre megnyugtató feleletet tud adni. úgy a határozati javaslatnak ezt a részét, mely a megtévesztésre vonatkozik, töröl­tetni kérem, ellenkező esetben ehez hoz­zájárulok, mert a törvényhatóság jogét­­ csak így látom biztosítva. Ez lehet ez ez s­eranyhid, mely jövő munkánk összhangját­­ a város javára folzicsilja. Még­­ Nagy Sándor szólalt fel s azután S­o­ó­s István dr polgármester ref­lektált a vita során elhantottakra. Kije­lentette, hogy ünnepélyes óvást emel és visszautasítja azt a feltevést, mintha a tanács a közgyűlést meg akarta volna té­veszteni s a kiutalások körül jogtalansá­gok történtek. — Tíz év óta — mondotta a polgár­­mester — ez a tisztikar a forradalom és a megszállás minden nyomorúságát át­szenvedte, szinte emberfeletti feladatokat oldott meg, méltatlanság tehát, ha részére most ilyen súlyos erkölcsi bizonyítványt állítanak ki. Nem áll a város és a köz érdekében, hogy azt a jó viszonyt, mely a tisztikar és a törvényhatóság között fennáll, a jövőt illetőleg megrontsuk. Kun Béla felhívását illetőleg kijelen­tette, hogy ő mások nevében nem tehet ígéreteket. Ezután szavazásra került a sor; a két fr palit nagy szó több­ség­­gel Mária Jálnáa dr javasla­tát fogadta el ia Balog Sán­­dor indítványa folytán ki­­mondta ott ia, hogy a szolgá­tati pótlék ideiglenes s abban a behelyettesített tiaatviaelők nem riaceaethetnek ia as égést csak a aldlusrendetiaig érvé­nyes. Ezt az utóbbi indítványt Kun Béla képviselő kellé akarta választatni, hogy a pótlékot a behelyettesített tisztviselők is érdemek szerint megkaphassák. Ennek meg is lett volna a közgyűlési többsége, a kérdés azonban együttesen tétetvén fel a státusrendezésig való ideiglenesség ki­mondásával, így a közgyűlés többsége nem került abba a helyzetbe, hogy a behelyettesítettek mellett dönthessen, azonban azoknak is megadatott a mód arra, hogy a pótlékokat egyénileg kér­hessék. Vita a mozi körül-Dr J­u­h­á­s­z Mihály tanácsnok előter­jesztést tesz a Városi Mozi házi kezelésé­nek megszüntetésére s kéri a közgyűlést, hogy adjon felhatalmazást a városi tanácsnak a további hasznosításra nézve. Lázár Dezső a végleges állásfoglalás előtt kéri a tanácsot, hogy a házi kezelés megszüntetése kérdésében bővebb felvilá­gosítással szolgáljon, mert így nyugodt lelkiismerettel nem lehet dönteni. Külö­nösnek tartja, hogy amikor a mozi min­denütt biztos egzisztenciát biztosít a tu­lajdonosoknak, akkor épen a városi mozi működik deficittel. G­r­e­g­u­s­s Máté részletes kimutatást kér a városi tanácstól, hogy mióta állott­­elő a deficit, Genersich Antal úr nem tartja ve­szedelmes dolognak a házi kezelést, ő bajt inkább a házikezelés módjában látja. " Indítványozza, hogy vegyék le napirendről a mozi ügyét. Balog Sándor és Lencse Ernő mozibizottsági tagok véleménye szerint az elbocsátott igazgató felületes és könnyel­mű munkája idézte elő azokat az akadá­lyokat, amelyek ma a működése elé tor­nyosulnak. Juhász Mihály dr tanácsnok ezután részletesen ismerteti a mai helyzetet. A lekötött filmek kölcsöndíja fejében 2000 dollárral, vagyis körülbelül 150 millió ko­ronával tartozik a város a filmgyáraknak. Ezt az összeget csak úgy tudják eltűntet­ni, ha a hitelező gyárak társas viszony­ba lépnének a várossal , együtt tarta­nák fenn a mozit. H­o­r­o­v­i­t­z Mór a mozi üzemének felülvizsgálását sürgeti. László Jenő úr csodálkozik azon, hogy a városi tanács olyan könnyen na­pirendre tér a városi mozi ügye felett. Akkor, midőn 80—100—120 millió korona deficit mutatkozik, szükségesnek tartja az üzem megvizsgálását. Hallotta, hogy az elbocsájtott igazgató az oka mindennek, de ugyanakkor mindenütt tudnak a vá­rosban az ingyenjegyek kiadásáról, a ma­gas napidíjak felszedéséről. Részletes jelentést kér a városi tanácstól a mozi egész üzemmenetéről. Hős Nagy Kálmán a mozibizottság tagjait teszi felelőssé a deficitért. Egy bizottság kiküldését javasolja, amely a legközelebbi közgyűlésen jelentést tegyen ez összes elszámolásokról. Bén Máté szintén a bizottság kikül­dése mellett foglal állást. Juhász Mihály dé­k­ancsnok ismer­tette azokat a nehézségeket, mellyel a mozi vezetősége többször küzdött. Ma génemberektől is kértek kölcsön, hogy fennakadás ne legyen Nem tartja ildomos­nak dr László Jenő felszólalását, aki ő egyúttal a Korzó Mozi ügyésze is.. . Dr László Jenő : Nem igaz ! Horovitz Mór: Leltmann ügyvéd az ügyész ! Juhász Mihály dr visszautasítja azt a vádat, mintha a pénzkezelés körül visz­­szaélések lennének. Nyugodtan várja a bizottság vizsgálatát. Kun Béla képviselő a következőket mondotta: — Néhány hónappal ezelőtt alakult újra a mozibizottság. Tény az, hogy a bizott­ság megalakulásakor a városi mozi rosz­­szul ment. Oka egyfelől ennek a beállott gazdasági váltság, másfelől pedig, mint ahogy Juhász tanácsnok úr mondja, az elbocsájtott igazgató. A bizottság munkájából személyemet kénytelen voltam kivonni, mert sok min­dent nem helyeseltem. László Jenő bizottsági tag úr indítvá­nyát helyeslem, szükség van a vizsgálatra már az egyes bizottsági tagok erkölcsi presztízsének megóvása céljából is. Sokat beszélnek itt is, ott is, igy tisz­tázandó, vájjon a bizottság tagjai tényleg túl nagy jelenléti dijakat szedtek-e fel, sőt a mozibizottség ülései alkalmával is külön dijakat számítottak-e s mindezek mennyiben befolyásolták a mozi sülyedő hajójának pusztulását ? Tisztázni kell, vájjon az anyagi érté­kelés nem ment-e túl a munka nagysá­gán. A vizsgálattal kivesszük a közönség köréből azt az fészköt amit a különböző hírekkel bedobtak. Ajánlja a bizottság ki­küldését. L­á­s­z­l­ó Jenő személyes kérdésben kér szót. Visszautasítja Juhász Mihály dr tanácsnoknak ezt az állítását, mintha ő a Korzó Mozinak ügyésze lenne, kije­lenti: sem most, sem pedig a múltban egy pillanatig ilyen minőségben nem állott összeköttetésben a mozival. Az elnöklő dr Csáky Lajos kijelenti, hogy a tanács nevében hozzájárul a bi­zottság kiküldéséhez. A közgyűlés egyhangúlag megszavazza a bizottság kiküldését, tagjai a következők lettek: Janáki Gyula, Bán Máté, H­ő­s N­a­g­y Kálmán és H­o­r­o­v­i­t­z Mór. Megveszik az öntöző autót. Dr Bereczk Pál tanácsnok bejelenti, hogy a költségvetésben öntöző autó meg­vételére 12000 aranykorona van előirá­nyozva. Az autók árai után érdeklődve rájöttek arra, hogy egy jobb gép ma­ g­a­d Hódmezővásárhely, 1925 július 1. Szerda. Ára­­500 korona. XXI. évfolyam 145 szám. VÁSÁRHELYI Előfizetési ár helyben: Negyedévre 80 000 K Félévre . Vidékre: Negyedévre 120 000 K Telefonszám 87. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő és kiadó laptulajdonos KUN BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth, tér.

Next