Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1934. december (30. évfolyam, 285-308. szám)

1934-12-01 / 285. szám

rwworqjwrtwy 1934. december 1. Szombat. ARA 6 FILLÉR XXX. évfolyam. 285. szám. VÁSÁRHELYi auit­.Gsj­ár­helybe«» negyedévre 5. — P flérre 10. — P Vidékre­­gyedévre: 8. — P Telerintzámi 79. felelős szerkesztő és lap tulaj­dionos KUN BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth-tér telefonszám: 79. §? FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Módóné és a bor­ára Beadatott bennünket vádoló jugoszláv fu­cs—Fotics-jegyzék. És ami belőle ki­­vült, hogy a jugoszláv király gyilkosai g0szlávok voltak. Vádlóból vádlott lett. int a kettesszámu nagyszerb jegyzék [zár: pontról-pontra annak a trianoni át­­i­alakul­ásnak belső rothadása, önmaga-­­ szünet nélkül való ellentmondása. Hor­­t menekültek ezrével és ezrével áraszt­­k el Európa különböző országait és kb százezren Amerikát. Terroristák? Bi­­ngára akadtak köztük, habár egyetlen­­,­ sem azok közül a szerencsétlen horvá­­k közül, akik Magyarországra szöktek akiknek egyike sem lett királygyilkos,­­ hogy az a sok tízezer horvát, aki a­­lkáni rémuralom elől Nyugatra mene­­tit, hogy egészében ez a kisebbrendű trvát népvándorlás terrorista mozgalom m­eg ? ? Már engedelmet, de ezek leg­­blje szegény ember a napi kenyérért iló keserves küzdelemben, napszámosok, varosok, parasztok, fegyvert és bombát­­sem látott emberek, kézművesek bikics­­­el és árral. Mi közük ezeknek király­­yilkosságokhoz ? Ám, ha felelősséget kutatunk, annál ibb köze van az emigrációhoz, a horvát éptragédiához a belgráditi nagyszerb dik­­itúrának. Amely közös nevezőre akar űzni ószerbia óhitű szerbet, montenegró­­mohamedán bosnyákot, autonomista ma­­ndont, félolasz, félhorvát dalmátot, kato­­nás horvátot, katolikus szlovént és ter­mészetesen délvidéki magyart és németet­­. Nyelvek, vallások, fajok, történelmek,­ulturák, szokások, földrajzi, gazdasági hottságok százfélesége az egyetlen bel­­rádi tégelyben, amit Trianonban gyár­­ottak. Ez az államalakulás pár esztendő­és tovább nem birta ki a belgrádi parla­­ment nyilvánosságát.. Szerb képviselők a zkupstinában lelődöztek horvát képviselő­jét — és közöttük Radics Istvánt a ki­sgaz­­davezért, — a parlamentet be kellett lukni és jött titkos rendőreivel, amanta kegyetlenségével, kalimegdáni börtöneivel, balkáni kínvallatásával a diktatúra. Ami azután következett, hogy jugoszláv orgyil­­kosok megölik a Marseilleben francia partra szállt jugoszláv királyt, emberileg is történelmileg borzasztó, minden tisz­­ességes ember megítélésében undok és élelmetes. De aki ennek a tragédiának gyökereit keresi, azt sehol Magyarorszá­gon nem találhatja. Ez a tragédia belső szláv tragédia és egész lélektanisága kí­sértetiesen emlékeztet a szláv merénylők további iskolájára, ahová jártak Princip­ij Gavrilovics, akiknek 1914-es trónörö­­köspár­ gyilkossági rémtettét most emlék­tábla dicsőíti a szerb uralom alá került Szarajevóban. Itt tessék kereskedni szláv összeesküvők és összeesküvések korábbi évkönyveiben. Bodóné pedig a bor áráról beszéljen Genfben, ahol most Európa asz­talához telepedett. A forrpontjára jutott szerb közvéle­ményt akarják most úgy lehűteni, hogy­­ felforralják. Felforralnak benne magyar­­gyűlöletet, amit pedig a józan szerb nép még a háború legfeketébb óráiban sem is­mert. A szerb népnek semmi köze a genfi jegyzékhez. A szerb nép éppen úgy szen­ved a belgrádi diktatúrától, mint azok, akiket ez a diktatúra éppen az ő nevében akar elnyomni. A világ ítélőszéke nem fogja feláldozni másodszor is Belgrádnak azt az Európát, amelyet a nagyszerb becsvágy egy íz­ben már szinte halálba döntött. Mert azt a nagy háborút a kicsiny Szerbia kezdte el. Azt a háborút, melynek egyik legszo­­morúbb eredménye, hogy a Balkán felte­rül­ a Duna völgyébe, Macedónia európai népek és kultúrák fölött uralkodóik. Erről beszéljenek Genfben, ahol most az asztal­ba tettek egy írást, melyet ők jegyzéknek neveznek, de amely elsőtől utolsó betűjé­ig: rémregény. Balkányi ponyva . . . Be­széljenek a saját belső rothadásukról és ne másról, mint Bodóné . . . Délben is lehet szavazni, mert nincs szünet Vigyázz a cédulára !! Vasárnap reggel pont 9 órakor kez­dődik mind a 12 választó­körzetben a szavazás, melyet a választópolgárok és polgárnők titkosan végeznek. Vi­gyázni kell, hogy beadás alatt ki ne nyíljék a választócédula, mert az már a titkosság rovására menne. Minden szavazó figyeljen a listájára. Az utcán ne álljon szóba kortesekkel, akik a polgári táborból akarják eltántorítani. Önérzetesen utasítsa vissza. Senki a cédulán ne változtasson, mert minden tollvonás csak zavart csinál. Ne mondja senki, hogy ráérek még. Ne mondja senki, hogy va­gyunk már a­­ éppen elegen. A köte­lesség ilyen kibúvót nem tűr. Minden öntudatos polgár és polgárnő adja tehát le szavazatát. Annyival is in­kább, mert a diadal annál fényesebb, minél több a szavazat. És a teljes di­adalhoz minden szóra szükség van.­­ Egész napon át szakadatlanul lehet­­ gyakorolni ezt a jogot, mert szünet­­ délben nincs. Biztos a polgári pártok győzelme! De ezt a bizonyos győzelmet csak úgy érjük el, ha mindenki teszi a köteles­ségét. Mert a szociáldemokraták látjá­tok milyen szívósak, milyen kitartók s mily vakon engedelmeskednek a köz­pont utasításának- Ez a fő erejük. Ahol tehát még a Bell párt is kecme­reg az ő kilátástalan és a legcseké­lyebb reménysugarat sem nyújtó ver­gődésével, a megtévedtek könnyen megbonthatják a polgári front sorait. Akkor csak a szocialisták nevetnek a markukba. Félre a kishitűséggel. Félre a se hideg, se meleg politikával. Le­gyen minden polgár és polgárnő ott az urna előtt, mert ez a magyar élet parancsa és a polgári becsület kér­dése. Pénteken zárt filésen tárgyal­­ a népszövetségi tanács­­ a marsellei gyilkosságról Január 10-én kérni a délszláv jegyzék a népszövetségi közgyűlés elé Párisból jelentik: Sabiani, a Bouche du Rhone megye képviselője, marseil­­lei helyettes polgármester, Párisban a Hotel das Ambassadeurs előadótermé­ben nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott, amelyben a marseillei merény­lettel kapcsolatos felelősség kérdésé­vel foglalkozott. Tényekre és okmá­nyokra támaszkodva, bebizonyította, hogy a felelősség elsősorban a fran­cia hatóságok egy részét terheli. Ha a francia nemzetbiztonsági hivatal — mondotta az előadó — közvetlenül együttműködött volna a merénylőkkel, a dolgok akkor sem történhettek vol­na másképpen. Rámutatott továbbá a belügyminiszterérium teljes köteles­ségmulasztására és sajnálkozott afelett, hogy volt idő, mikor Marseille váro­sát vádolták meg, holott a biztonsági intézkedések megszervezésénél a mar­seillei városi tanácsot teljesen mellőz­ték. Végül is Sabiani szerint a felelős­­­séget teljes mértékben Sarraut, az ak­­­kori belügyminiszter és hivatalnokai­­ viselik. Rómából jelentik. A Popolo di Ró­ma vezércikkében többi között a kö­vetkezőket írja: A hegyek szültek, de a szülés nem volt valami könnyű. A­­ lap a továbbiakban megállapítja, hogy nem lehet egyáltalában megmagyaráz­ni, miért kellett Magyarországnak job­­­ban ismernie a belgiumi és egyéb európai horvát menekült lapokban be­jelentett gyilkosságokat, mint magának Jugoszláviának ? És mit tegyen Ma­gyarország a menekültekkel ? Bezárja őket börtönbe ? Várjon milyen bűn­cselekmény alapján ? Vagy milyen nem­zetközi erkölcs alapján űzze ki őket ? Hiszen Magyarország nagyon örült, amikor megszabadulhatott horvát me­nekültektől­ Párisból jelentik . A lapok ismerte­tik az olasz sajtónak a jugoszláv em­lékirattal szemben tanúsított magatar­tását, különösen pedig a félhivatalos Giornale d Italia megjegyzéseit és kény­telen kelletlen megállapítják, hogy Ró­ma teljesen Magyarország mellett fog­lal állást. Rómában az az általános meggyőződés, hogy az ügynek nem lesznek súlyosabb következményei. Wladimir­­ Ormesson gróf a Figaro tegnapi számában hosszasan foglalko­zik a jugoszláv emlékirattal. Azt írja, hogy a népszövetségi tanács valószí­nűleg helyszíni vizsgálatot rendel el. Rómából jelentik: Az olasz sajtó to­vábbra is nagy érdeklődéssel és hatá­rozottan gúnyos hangon foglalkozik a jugoszláv emlékirat történetével. Ma­gyarország nem tett mást, — írják — mint megadta a jugoszláv menekültek­nek azt a menedékjogot, amelyet — Jugoszláviát beleértve — minden eu­rópai állam megszokott adni. Berlinből jelentik: A Berliner Tageblatt munkatársa beszélgetést folytatott Eck­hardt Tibor magyar fődelegátussal Genf­ben. Eckhardt Tibor a lap számára adott nyilatkozatában rámutatott arra, hogy magyar földön smmiféle előkészület sem történt a királygyilkosságra. Az a három ember, akinek része volt a merényletben .­­...Sólag Magyarországon is járt, nem itt lépett be a szervezetbe, hanem külföl­dön és ott is készült föl. Az összeesküvés­ben résztvettek Magyarországon nem kap­tak útlevelet. Nyilatkozott még Eckhardt Tibor a hor­vát kérdésről is. Magyarország 800 éven át élt — mondotta — együtt a horvátok­­kal s soha semmi baj sem volt se az egyik, se a másik oldalon. A szerbek 15 év óta élnek együtt a horvátokkal s egyik me­rénylet a másikat követi, pedig Horvátor­szág sohasem állt balkáni színvonalon. Genfből jelentik: A Népszövetség ta­nácsa zárt üléseket tart a jövő hét folya­mán. A pénteken délelőtti zárt ülésen a marseillei királygyilkosságról tárgyal és arról dönt, hogy mikorára tűzze ki a dél­szláv jegyzék tárgyalását. A zárt ülés, amelyen Eckhardt Tibor is résztvesz, való­színűleg egy előadóra osztja ki az ügyet, azzal, hogy január 10-én terjessze a népszövetség közgyűlése elé. DIÁKTÜNTETÉS PESTEN A CSEHEK ELLEN Budapestről jelentik: Nagy számban jelent meg tegnap a diákság az egyetemen és az előadásokon, de már a reggeli órák­ban elhatározták, hogy tüntetni fognak a Gólyavárban a csehek ellen. A természettudományi intézet előtt egy Emericanus diák beszédet mondott, amely­ben kirohant a cseh bérencek ellen, akik Magyarországon keresik meg kenyerüket. Utána egy Turul-bajtárs lépett az ifjúság elé és szintén csehellenes beszédet mon­dott. A gyűlés elhatározta, hogy küldött­séget meneszt a belügyminiszterhez, hogy így kérje a Magyarországon magyarelle­nes propagandát kifejtő csehek kiutasítá­sát. A küldöttségből azonban semmi nem lett. A diákság később tömöttsorű menetté alakult, átvonult a közgazda­ági egyetem­re, ahol a rendőrség felszólítására minden zavaró incidens nélkül szétoszlottak. A tüntetés a Nagykörúton folytatódott. A Royal-szálló irányából az Andrássy-út felé tartottak és közben Trianonot abeu­­golták. —o— CSEHORSZÁG FEGYVERKEZIK Londonból jelentik. A Morning Post prágai levelezője behatóan ismerteti Cseh­ország katonai készülődését és kiemeli, hogy a csehek ellenségei a katonáskodás bármilyen alakjának és Csehország harcá­szati helyzetet rendkívül gyenge. Az újabb külpolitikai fejlemények következ­tében — hitlerizmus, csehellenes sajtóhad­járat és a marseillei merényletek — a köv­ " háborús készülődésekre szánta el magát. 1. Határai veszélyeztetett pontjain erő­döket, lövészárkokat és tüzérségi állásokat építtet. 2. A határhoz túlságosan közel eső keleti—nyugati közlekedési útvonalak he­lyett új transzverzális vasútvonalakat épít­­tet a központhoz közelebb. 3. Tartarékokat és műszaki anyagraktá­rakat állít fel légihadereje számára. 4. Hadseregét gépiesítéssel teszi mozgé­konyabbá. 5. A katonai, szolgálati időt két évre emeli fel, ami növelni fogja a kiképzett tényleges állományt. Bluseokat már P. 1-30-1-60—2 és feljebb. Férfi ujjatlan pull-overokat már P. 2-60-tól feljebb meleg alsónadrágok, kesztyűik, sálak, angol és gyapjú harisnyák legolcsóbban sxerexlhetők be szaküzletünkben a KOKRON LERAK­ATBAN

Next