Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1937. november (33. évfolyam, 255-279. szám)

1937-11-02 / 255. szám

ikusnők 8 sz. Id haszonbérbe, íből is kiadó; ért. 37._________ 310 sek­ u. 11 sz. ház­­Barna bor-retiküs ízt megtarthatja, rém a becsületes sz. alá, vagy a ___________311 utáni föld és a gósen eladó; ért. ___________312 k azonnali belé­­ért. dr Soós 1st­__________315 Kovács Bálintnak elő földje eladó. ___________288 számú ház, mely idó. Felvilágosi- Rothermere­ utca 289 mentén 10 hold­dal, ára 8500 P 750 négyszögöl pengőért. ért. ___________292 240 négyszögöl idő; ért. Nádor­___________293 lyy féderes kocsi _________295 bútornak való D amjanich-u. 26. a eladó. 297 k eladók Kalap­___________298 r-u. 34, vasárnap 300 :1. ért. Észak-u. __________260 lámtéren szólé­­rték jelentkez­­it 21-a sz. bár­__________309 e felhívja a köz­­tőiskola meg de­­vember 10-ig a _________305 modern 4 szo­__________277 dó. ért. ugyan- 275 magas 229 helyi­­ tiszti fő ajdonát képező danát egészben,­­ hozzájárulásá­­ttok az irodai tely, városháza, ___________54 föld eladó; ért. __________270 szonynak. Cim­­mánynak kap­­lyos répavágót, ezek, vagy újra tn javított gé- Gyula gépmü­__________215 sz. ház eladó, aba, alsó lakás udvarral; ért. __________159 neletes bérház, ana; ért. a to­_________249 lettel és Te­­yanott. 164 ’-12, délután _______222 ovid zongora Rákosi Jenő 627 1. Azon­­£ egyén­ik­ás, fúr­ni : János utal-u. 8. kak. ügyfelem­­n azonnal­i városhoz al, jó ta­ 1, 27 hold ébeti után si-uton 26, an 43, 12, 10, 56, 30, 20 hold K) hold­­a­­s 35 hold feketehal­­ton 38, 29­­­3 km-re m­al átve­­észén, to­ben 2 szó­lba, mind ivároshoz tetős épü­­ltuiza-kól­­evőim ré­­datlanokat . B.­ingat­­ten sarok k­­m alatt. Istvánnal, alatt. 1937. november 2. Kedd. ARA 6 FILLÉR XXXlll. évfolyam 255 VÁSÁRHELYI Felelős szerkesztő és laptulajdonos: KUN BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal­­ Kossu­th­ tér Telefonszám : 79 Előfizetési ár helyben Negyedévre 5. — P Félévre 10. — P Vidékre Negyedévre — P Telefonszám: 79 Ft'GGETLENEOUTlKAl NAPILAP Mit adjunk Sok ezer városban hangzott el teg­­nap, miképen nálunk is, hősök sírja körül tisztelgés közben a szó: mit ad­junk néktek, kik úgy is hordozzátok homlokotokon a töviskoronát? . . Igen, Őnekik már nem adhatunk semmit. Megkoszorúzzuk sírjukat minden esz­tendőben legalábbis egyszer, azután megállunk nagyon sokszor különleges tisztelgéssel a hősök köve előtt, mely hordozza minden volt bajtársnak em­lékezetét, kik akár messzi délen az olasz fronton, a Száva mellett, vagy ke­leten, avagy északon estek el a hősök halálával. Vagy fagytak meg havas árok­nak szélén sebesülten. Akik vérükkel öntözték az idegen földeket és most kiknek porait idegen föld takarja. Tisz­telgünk volt bajtársak és azok is, akik­nek a háború szenvedéseiből nem jut­tatott ki a balsors többet, mint talán az itthon való nélkülözést és a könny­­hullajtást, mely azokért harmatozott, kik az itthoni szivektől szakadtak el. A halott hősöknek már nem adhatunk semmit. A halott hősöknek legfeljebb eszmei vonatkozásból adhatunk egy szent fogadalmat, azt, hogy emléküket élő valósággá neveljük az utódokban. Hogy a büszkeség glóriájával vonjuk be el a nemzet fennmaradása és be­csülete szempontjából. Hogy lássák a késői unokák is, nem hálátlan dolog itt hősnek lenni. Nem hálátlan dolog teljesíteni a kötelességet. Dalolva menni és búcsúzni el a kökénybokortól, meg a leveles kis­kapu kilincsétől. Attól, akit szeretünk, földtől, édesanyától és mindentől, ami drága és élet. Hogy nem hálátlan dolog, mert késő utódok­ban mindig feltámad a gondolat és mi­kor a riadó hangja jön, akkor­­megint dalolva mennek a magyarok. S nem azt mondják, hogy hősi poroknak há­látlanság jár, mert csak éppen hogy szét nem szórja csontjaikat az utód, hogy magának helyén házat építhessen. Nekik már mást nem adhatunk. De ugyanezt és a megtisztelést megadhat­juk azoknak, akiket a hősök halálától csak az Isten keze, meg a jó sorsuk mentett meg. Akik teljesítették köte­lességüket éppen úgy, mint a halott bajtársak még éltek. Akik fogták a pus­kát kemény kezükben, átélték minden szenvedését a lövészároknak. Vállaltak koplalást, szenvedést, fagyoskodást és hőséget. Akik esztendőkön keresztül sóvárgó lélekkel csak gondolatban tud­tak haza szállani. Akik utszélen hál­tak, erdőkben, meg sarat tapostak, míg idehaza oly zavartalanul folyt az élet, mint azelőtt, csendben. Itt vannak azok a volt bajtársak, akiket Isten ke­ze megőrzött. Akiknek nem kereszt, vagy fej fa van a sírjuknál, vagy akik­nek még alvó porait sem találja már az utód, mert valahol egy galíciai szánt porladó szíve fölött. Vagy pedig a Száva mosta ki és viszi-viszi a ten­gerek fölé. Az élőhősök, ne is nevez­zük így, azon volt frontharcosok ré­szére adja meg a társadalom, és maga az állam azt, ami dukál. A halott hő­­söknek már nem adhatunk semmit. Ők megelégszenek a töviskoszorúval, amelyik fejüket takarja. És emlékük fölött dicsőséges fényben ott ragyog. De akik nem vonták ki magukat a kötelességteljesítés alól. Ne értsük fél­re, az ember azonban ha nem ördög, de nem is angyal, sok sok bizony ez­rek, meg százezrek találtak jogcímet arra, hogy helyettük más menjen. Hát ezeket az embereket becsüljük mi meg. Nem kell az iskolában beszentelni az emléküket. Nem kell tanítani még azt sem, hogy a katonai erények teljesí­tése valami különleges érdem. Mert az kötelesség. Száz százalékig való érte­lemben. Mindezeket nem kell tanítani, de most, mikor a tűzharcos javaslat pár napon belül törvénnyé válik, akkor igenis meg kell tanítani a törvény szellemének átérzésére mindenkit eb­ben az országban. Ha csak annyi kö­ze van a hivatalhoz is, hogy a szobá­kat reggel kisepri. Meg kell tanítani végre mindenkit arra, hogy a törvény­nek intenciói vannak és a törvény in­tencióinak szellemében mindenkinek kötelessége azt a tiszteletet megadni ezentúl, amivel eddig nem törődött. Köztudatba átvinni azt, ami lelki pa­rancs kellett volna, hogy legyen eddig is . .. Japán csak Északkína meghódítása után tárgyal békéről... Londonból jelentik . A Daily Tele­graph jelenti Tokióból. Annak a párisi híresztelésnek következtében, hogy rö­videsen négyhatalmi közvetítés várható a kínai japán viszály elintézésére, japán hivatalos és nemhivatalos körök egyön­tetűen hangoztatják, hogy elmúlt a közvetítés ideje. Míg Roosevelt elnök csikágói beszéde el nem hangzott, az Egyesült Államok közvetítési ajánlata a leggondosabb megvizsgálásra talált volna Tokióban, de a történtek után Japán kizárólag Kína közvetlen bé­kejavaslatait hajlandó meg­fontolás tárgyává tenni. A japán külügyi hivatal képvi­selője kijelentette, hogy szó lehet a sanghaji terület sem­legesítéséről, ha majd kiűzték onnan a kínai csapatokat A nankingi külügyi hivatal képvi­selője kijelentette a Reuter iroda tudó­sítójának, hogy Japán előreláthatólag fegyverszünetet fog javasolni, mihelyt csapatai elfoglalják Északkínát és a Sangáj kö­rüli területet, mert biztosítani akarja területi nyereségeit. Kína álláspontja ezzel szem­ben továbbra is Csangkaisek tábornagy ismert kijelentése marad, amely szerint az el­lenségeskedések nem helyi kérdésnek tekintendők, hanem egész Kínát érintik és míg a japán haderő csak egy talpalattnyi kí­nai területet is megszállva tart, Kína folytatja az ellenállást. November 21-én ünnepet ül Aranyadhalom népe Ott kint messzi a Puszta szélén, a vásárhelyi határon, ahol olyan szép egyenes a föld és olyan egyenesek a dűlők, melyek akác sorok között ve­zetnek, mint amilyen egyenes a hű­séges magyar lélek, még tavaly, mikor­­ zászlót avatott az Aranyadhalmi Olva­­­ sókör népe. Ígéret létetett arra nézve, hogy ebben az esztendőben újra ősz­­i szegyüjti körének falai között egy né­­­­hány ünnepi szép órára barátait és­­ vendégeit ez a szépen izmosodó olva­sókör, mely a B. Szabó János elnök­lete alatt fejti ott kint a messzi határ­­■ ban kulturális és gazdasági buzgó szol­­­­gálatát. Nem régi még ez a kör. Tíz­­ esztendeje annak, hogy Molnár Sándor, ez a lelkes magyar ember meg­­­­alakította. Egy ideig Aranyodparton,­­ az Elek István tanyájában folytatta működését. Majd, mikor Molnár Sán­dor és neje, ki a tekintélyes Láda­­i család fájáról való, szép nagy telket ajándékoztak a kör otthonának részére, megépítették a kör új helyiségeit. S azóta ott a dűlő mellett akácok alatt lobog ünnepi alkalmakkor ormáról a piros fehér-zöld színü zászló. Nemré­gen találkoztunk velük. E Ez a függet­lenségi érzelmű, tiszta magyar hűségű nép testületileg jött be az Eckhardt Tibor előtt való tisztelgésre és úgy jut­tatta kifejezésre a Független Kisgazda­­párti zászlóhoz való becsületes ragasz­kodását. Most, november 21-én gyűjti össze ünnepi alkalomra tagjait és a határrész népét, amikor jubileumát üli meg. Az ünnepély délelőtt 10 órakor istentisztelettel kezdődik. Ünnepi be­szédet Kun Béla képviselő tart. A rendezőség meghívta szívélyes szere­tettel End­r­e­y Béla polgármestert, vitéz dr E­n­d­r­e­y Antal felsőházi ta­got, akik szintén szívesen ígérték meg látogatásukat. Ünnepély után közebéd lesz. Indítvány az elemi kárt szenvedett gazdák adótörlése ügyében Lapunk vasárnapi számában közöl­tük Osváth Gábor dr tb. tanácsnok érdekes nyilatkozatát az elemi kárt szenvedett gazdák adótörlése ügyében. Most ugyanezzel a dologgal kapcso­latban Karasz Péter tb. biz. tag, a Gazdasági Egyesület alelnöke az alábbi indítványt nyújtotta be a decemberi közgyűléshez:­­ Tisztelettel indítványozom, mél­­tóztassék a pénzügyminiszter úr őnagy­­méltóságához oly értelmű felirattal for­dulni, amelyben azt kéri a törvényha­tósági bizottság, hogy a földadóra vo­natkozó törvényes rendelkezések hi­vatalos összeállításáról szóló 1927 évi 100 P. M. sz. rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 1927 évi 10.000 sz. utasításnak a rendelet 37 § ának má­sodik bekezdéséhez fűzött (3. 4. pont­jait) helyezze hatályon kívül és he­lyébe olyan értelmű rendelkezést bo­csásson ki, hogy a szántóföldeknél a föld árja, vagy aszály miatt kért adóelengedés abban az esetben is megadassák, ha a föld minősége gyengébb osz­tályozási­ és ha a rossz ter­méshozamát a minőségi osz­tályokba sorozásnál már fi­gyelembe vették. — Indítványomat az alábbiakban van szerencsém indokolni: — Az 1937 évben vízkár miatt 619 földtulajdonos kért földadó elengedést. Kérték mégpedig azért, mert köztudo­mású, hogy 1936 év őszén bekövetke­zett és úgyszólván 1937 év tavaszáig folytonosan tartott esőzések miatt az alacsonyabb fekvésű földeket meg­munkálni nem lehetett, ugyannyira, hogy azoknak nagy része bevetetlenül maradt. Amelyiket pedig bevetették, az esőzések miatt és a késői vetés következtében a mag kikelni nem tu­dott, (elpukkadt), amelyik pedig kikelt, a rákövetkező forróság miatt tönkre­ment. Ennek tulajdonítható az, hogy az ingatlantulajdonosok földadótérítés iránti igényüket bejelentették. A vá­rosi adóhivatal az előzetes szemlét és annak alapján a m. kir. pénzügyigaz­gatóság a szakértői helyszíni becslést megejtette és tudomásom szerint minden egyes alkalommal megálla­pította, hogy a bejelentőnek akkora a kára, hogy a föld­­adótörlésre igénye van. Természetes dolog, hogy elemi kárt 90 százalékban azok szenvedtek legin­kább, akiknek a földjei mélyebb fek­­vésűek, tehát alacsonyabb kataszteri osztályozásúak. Ezen alacsony katasz­terbe osztályozott földtulajdonosoknak a pénzügyigazgatóság elemi kárt nem állapított meg, nem pedig azzal az indokolással és 104 egyénnél a kérést el­utasította, mert a vízkároso­­dás a kataszteri osztályozás­nál figyelembe van véve. Ezen indokolás nem állhat meg első­sorban azért, mert épen azoknak van joguk elemi kár címén adóelengedés­hez, akiknek rosszabb minőségű föld­jük van, mert azok a földtulajdonosok még jó esztendő esetén is kevesebb terméshez jutnak, mint a jobb földön lakó gazdatársaik. Sokszor előfordul, hogy a 4—5. osztályú földtulajdonosok kétszer is szántanak, amíg egyszer arathatnak.­­ De nem állhat meg ezen indo­kolás a fennálló törvényes rendelke­zések alapján se, illetve a m. kir. pénz­ügyigazgatóság intézkedése a fennálló törvényes rendelkezésekbe is ütközik, mert a 100—1920 P. M. sz. rendelet 37 § ának 2. pontja értelmében föld­adóelengedésben részesülhetnek egész­­ben, vagy részben azok a földbirto­kok, amelyek fagy, vagy föld árja ál­tal okozott belvíz, valamint tartós szá­razság a bevetett földeknek termését oly módon és időben semmisíti meg, hogy az illető földek abban az évben már újabb veteményezés által jövedel­mezővé nem tehetők. Bár e­h­hez fű­zött utasítás 4. pontja értelmében ezek a földek ilyen esetben elengedési igényt nem tarthatnak, mivel az ilyen termé­szetű károsodásokat már az osztályba sorozásnál figyelembe vették — még­sem állhat meg a rendeletnek félrema­­gyarázhatatlanul kedvezőbb megálla­pítása mellett, annál is inkább, mert a m. kir. közigazgatási biróság 1902— 1936 számú elvi jelentőségű határoza­tában kimondotta, hogy elemi csapás által okozott kár címén — a rendsze­rint árvízborította földterületeket ért árvízkár kivételével — abban az esetben is helye van a földadó elengedésének, ha a föld rendszerint gyen­gébb, vagy rossz terméshoza­mát a minőségi osztályozás­nál figyelembe vették.­­ A közigazgatási bíróságnak itt közölt ítélete minden kétséget kizá­róan bizonyítja, hogy a pénzügyigaz­gatóság az elemi károsodások elbírálá­sánál nem járt el kellő körültekintés­sel, sőt törvényt sértett, miért is indo­kolt, hogy a pénzügyigazgatóságnak 1927 évi 100 P. M. rendeletéhez fű­zött 927 évi 10.000 számú utasítás ér­telmezése alapján hozott határozatait és későbbi eljárásait rendeleti után a most érvényben lévő végrehajtási uta­sítás vonatkozó pontjainak hatályán b­ökrön­ék­nál kötött kabát, blúzok, meleg nadrágok és harisnyákban mindég legnagyobb választék s mindig legolcsóbb árak. Hitelképes vevőinknek, szigorú szabott árainkon előnyös havi törlesztéses hitelt­­ nyújtunk.

Next