Vásárhelyi Ujság, 1925. január-március (5. évfolyam, 1-39. szám)

1925-01-01 / 1. szám

Megjelenik hetenkint háromszor. MIM). Hódmezővásárhely, 1925 január 1. csütörtök V. évfolyam 1. szám. fid­. Gazdasági Egyesület és a Gazdasági Egyesület Hitelszövetkezete hivatalos lapja. Mezőgazdasági szaklap. Főszerkesztő a Lázár Dezső Szerkesztőség és kiadóhivatal. Gazdasági Egyesület titkári hivatala Telefonszám: 71. Újévi gondolatok írta: Lázár Dezső gazdasági főtanácsos. Évek mennek, évek jönnek. Men­nek, hogy feledésbe vigyék a múlt minden fájdalmát; jönnek, hogy biz­tató reménységgel vágyat élesszenek ebbe a szerencsétlen magyar népbe. Évről-évre vággyal, bizakodással, reménységgel tekintünk a jövőbe. És mégis 10 év óta nem volt már bol­dog újéve a magyarnak. Álljunk meg a határkőnél! Tekint­sünk vissza a múltba, vonjuk le a tanúságot és igyekezzünk úgy be­rendezkedni, hogy abból ne csak családunkra, embertársainkra, hanem az egész magyar társadalom minden egyes tagjára jólét, öröm és meg­elégedés fakadjon. Az újév reánk, magyarokra ne csak egy elkövetkezendő polgári év kez­detét, ne csak egy jobb jövendőben való bizakodást és reménységet, ha­nem az eddiginél szebb, jobb új élet hajnalhasadását is jelentse. Hogy végre okulva a múlt tanulságain, vetkőzzük le hibáinkat, hogy testben megerősödve, lélekben megtisztulva, embertársaink és magyar fajunk iránti szeretetben megerősödve, bízó hittel, reménységgel, önbizalommal, tánto­ríthatatlan faj és hazaszeretetül felvér­tezve induljunk neki az új esztendőnek. A családban, a társadalomban egy új tisztultabb felfogás és világnézet verjen gyökeret az Újévvel. Mert hiszen azt mindenki tudja, hogy a vesztett háború, s az azt követő for­radalmak a sarkából forgatták ki ezt a szerencsétlen országot és ezzel együ­­t a magyar nép régi jó szokásait, fel­fogását,és gondolkozás­módját is. Innen magyarázható, hogy nehéz megpróbáltatások csak ideig-óráig tudták a lelkeket összekovácsolni, csak múló szalmaláng volt az egyet­értés, mert amint ezek a nehéz idők elmúltak, az összetartozandóság, a meleg testvéri érzés szikrája is las­­san kint kialudt. Az emberek a hazaszeretet közös nagy munkájában még ma sem akar­nak egymásra találni. Az erők még a nagy megpróbáltatások után sem egyesíthetők. Pedig mi lehetne ez a maroknyi magyarság, ha összetar­tana ? Ha egy lenne érzésben, gondolk­­ásban, ha egyetlen rugó irányita, erős karját, ha a köz önzetlen mu­kálása, nem pedig egyéni önös cél mozgatnák ennek a szerencsétlen­­ gyár nemzetnek tetterejét. Ha vissza tudna térni régi put. erkölcseihez, ha megtudná beet­­­őseinek hagyományait, ha föl tudná ölteni még egyszer nemzeti köntösét, ha szent volna előtte minden, a­mi magyar! De mit látunk? Az önfegyelem hiányát mindenütt és min­den e téren. Családban, társadalombal egyaránt. Fegyelem nélkül pedig honokra épít­jük családi tűzhelyünk­, társadalmi berendelkezéseinket és nemzetünk­nek egész jövőjét. Cisak a külső­ségre adunk, de belső tartalommal nem törődünk, ha ízünk, szívünk művelésére nem forrtunk kellő gon­dot, ha gyűlölködők, és torzsalko­­dunk, akkor ez n­emzet elpusztul. A még a magyar magyarnak gán­csot vet, rám veszük észre, hogy nagy céljainktól mennyire eltávolod­tunk, nem vessze észre, hogy az önzéstől elhomálysult szemünk nem akarja meglátni­­ előttünk tárandó mélységet, nem ltjuk, hogy a szét­húzás az önös iyéni érdekek áldat­lan harcában elvérzik a magyar ős­erő. Nem látjuk, hogy a meddő szó­­csaták a gyűlölködés, a lekicsinylés, rágalmak a közért becsületesen dol­gozó közéleti férfiak munkakedvét lelohasztja. Nem látjuk, hogy az ál­datlan harcban a magyarság élet­ereje fogy,­­anyagiakban és lelkiek­ben nélkülözve, kultúrában megfo­gyatkozva az analfabéták ezrei sza­porodnak. De nem folytatom ! Fájdalmas, sö­tét a múlt, a jövő sem valami biz­tató, de azért reménykednünk kell. Számtalan példa van előttünk. Dicső ősök dicső példája. Történelmünk nagy alakjai intenek, biztatnak. Biz­tat a Tizenhárom, biztatnak a lima­­novi huszárok, az idegen földben por­ladó magyar honvédek, a kincses Ko­lozsvár, a Székely­föld, a Bánát, a Bácska. Jöjjetek magyar testvéreink, találjunk egymásra. Virrad még a magyarra boldog — Új esztendő. A törvényhatósági­ bizottság december havi közgyűlése. Vitanélküli volt az év utolsó közgyűlése. Kedden dután tartotta meg vá­rosunk törényhatósági bizottsága ez évben utol közgyűlését. A közgyű­lésen Kr­énsz Károly főispán tá­volléte sz Soós István polgármes­ter beteg­e folytán dr Csáky Lajos t. föügy£ h- polgármester elnökölt. A bizotty­ tagok csekély érdeklő­dést ny­ámjtottak a közgyűlés iránt. Egynek tíz órára járt az idő, ami­kor ezt az ülést megnyitotta. A .gármesteri havi jelentésnek tudomául vétele után a miniszter­­váltosokról szóló kormányleirato­kat hassák fel. Szeged feliratát a közti visszaélések megszüntetése tor­ban, a közgyűlés pártolja és ha'szehemű felirat szerkesztését irt azza el. A Ferenc József tudo­­n­yegyetem Baráti Egyesületének ifiács javaslatára 500, a »Stefánia« érmekvédő egyesületnek a tanács is javasolt 500 K-val szemben zár Lajos Balogh Sándor egyér­­­mű indítványára 1500 aranykorona gélyt szavaz meg a közgyűlés. A ref. főgimnázium segélyét a vá­­csi tanács javaslata az egyenlő el­ánás elve alapján 2750 aranyko­­rnában indítványozza megállapítani. Lázár Lajos ezzel szemben a kérel­­mezett 8250 aranykorona segély meg­­zavarása mellett szólal fel, kifejtve,­ogy ennél az esetnél nem lehet al­­almazni az egyenlő elbánás elvét, mivel a ref. fogimn. nem az egy­­üté, hanem az egész városé és az egész haza művelődését szolgálja. Dr Genersich Antal szintén a 8250 koronás segély megszavazása mellett emel szót. A közgyűlés a tanácsi ja­vaslattal szemben Lázár Lajos indít­ványát fogadja el és a főgimnázium évi segélyét 8250 aranykoronában (a békebelinek 75 százaléka) állapítja meg. Az Ifjú Vakoknak 50, a Nyomorék Gyermekeknek 50 aranykorona se­gélyt szavaz meg a közgyűlés. Az egyetemi segélyt (havi 20 aranyko­ronát) Farkas Ilona főiskolai hallga­tónőnek, (­ havi 10 arany­koronát) Dékány Tibor műegyetemi hallgató­nak megszavaztak. Néhai Juhász Mihály, a város volt polgármestere emlékére tett alapít­vány összegét egyhangúlag 1000 aranykoronában állapítja meg a köz­gyűlés. A vásárhelykutasi ref. templom és lelkészlak felépítésére a tanács 1600 aranykorona segély megszavazását javasolja. A közgyűlés 100 méter­mázsa búzát szavaz meg a telek megszerzésére. Ezután dr Csáky Lajos h. polgár­­mester elnök 10 percre felfüggeszti az ülést abból a célból, hogy a szám­vevőség a közgyűlés által megsza­vazott összegeket beállíthassa a le­­tárgyalásra váró 1925-ik évi költség­előirányzatba. Az 1924—25. évi arany költség­­vetésre vonatkozólag Bereck tanács­nok részletes és minden adatot fel­táró ismertetése után Balogh Sándor kijelentette, hogy általánosságban el­fogadja a költségvetést, azt kéri azon­ban, hogy a zárszámadások elkészít­tetése céljából a tanács tegye meg a szükséges intézkedéseket. Lázár Lajos általánosságban szin­tén elfogadja a költségvetést, felhívja azonban a tanács figyelmét arra, hogy a jövőben a házak értékesíté­sével nagyobb gondossággal járjon el. Ugyanazt mondja a kertészetet illetőleg. Rámutat arra, hogy a város nagy összegeket fizet rá a fogattar­tásra s erre való tekintettel azt ja­vasolja, hogy a város egy teher és egy személyautót szerezzen be, mert ezekkel úgy a személy, mint a­­te­herszállítások gazdaságosabban tesz­nek lebonyolíthatók. Lázár Lajos szavai után a köz­gyűlés a költségvetést általánosság­ban elfogadta. A részletes­ tárgyalás során Császt­­vay István, Bodnár Bertalan, Balogh Sándor és Kalmár Zsigmond felszó­lalásai folytán az Iparos Daloskor segélyét 200 aranykoronára emelték fel. A vita során elhangzottakra Csáky Lajos dr­­. polgármester adta meg a felvilágosításokat s ezután a köz­gyűlés részleteiben is elfogadta a költségvetést. A városi tanács tekintettel arra, hogy a városi szeszfőzde a nagy for­galmat nem volt képes lebonyolítani, azt a javaslatot terjesztette elő, hogy a szeszfőzdét bővítsék ki, illetve a Ráday­ utca 2 szám alatt egy új szesz­főzdét állítsanak fel. A közgyűlés a javaslatot Hess Nagy Kálmán és Banga Sándor sza­vai után elfogadta, így a jövőben minden valószínűség szerint meg­szűnnek a jogos panaszok. Új szesz­főzde iránti kérvényeket elutasította a közgyűlés. Az iparos tanoncok iskolai bizott­ságát újjáalakították. Elnök: Fejér­­váry Bertalan dr tanácsnok, tagok : Tóth József, Lencse Ernő, Kekron Károly, Kruzslicz Károly és Györffy József. Hódi Pál, Hódi Sámuel és Kiss László voltabecsüsök kegydíjat kap­nak. A közpénzeket a régi módon he­lyezik el kamatozásra. A közgyűlést Csáky Lajos dr­­. polgármester 10 perccel 12 óra előtt zárta be. Boldog újévet kivánva a törvényhatósági bizottsági tagoknak, Isten segítségét kéri a magyarság boldogabb új esztendejéhez. dasági Egyesület alr^Bat Buzaértékesitö Alaptőke egymi­P' iv,j Deák Far«nc­ute« 17. ez. «Ii&ftt (Rostás ház.) Vásárol gabonanemű­eket! Elfogad buzabetéteket ! Telefonszám­­ 109.

Next