Vásárhelyi Ujság, 1929. április-június (9. évfolyam, 74-145. szám)

1929-04-03 / 74. szám

mm dij fíljtép: 2EtpL“:,,ghA^«615 Vidékre postán küldve 1 hónapra 2 pengő 40 fillér. Negyedévre pedig postán küldve 7 pengő 20 fillér. Gazdák független politikai napilapja. Főszerkesztő: LÁZÁR DEZSŐ gazd. főtan. Felelős szerkesztő : Dr Szathmáry Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal, IV. kerület, Lehel­ utca 1 szám alatt, (a Gazdasági­­Egyesület székházában). Hirdetések a kiadóhivatalban Törekvés-nyomda) vétetnek fel, nagyon méltányos árak mellett. Telefon : 209. szám. "HL / n iij, ma étl­iptik­i fii 3. M is­ítip, M m .ha: 6 lét VAMRHBn Újság Japán bab Magyarországon. Ha majd a ma­gyar gazdaságtörténetnek akad Jó­sika Miklósa, bizonyosan ilyen cí­men írja meg gazdasági jelenünk megrendítően szomorú regényét. — Annyi bizonyos, hogy sötétebb tár­gyat aligha találhat, mint aminőt a magyar közgazdaság napjainkban szolgáltat. Néhány nappal ezelőtt foglalkoztunk külsőkereszkedelm­i mér­legünk következetes kedve, ellensé­gével. Most pedig újabb adat jutott kezeink közé, mintegy áruló bűn­jel arra vonatkozólag, hogy miért nem tudott és nem tud ma sem zöldágra vergődni, miért nem tud a szenvedőség hínárjából kievickelni külső kereskedelmünk. Olvassuk ugyanis, hogy a budapesti takar­mánytőzsde vezető ügynökei tízezer méter mázsa babot hoztak be Japán­ból. Mindezt azért, hogy letörjék a hazai bab árét, amely szerintük magas. Előreláthatólag még újabb, esetleg megnövekedett mennyiségű babszállítmányok lekötése áll kü­szöbön. Nos, szegény termelő, itt van a méreg, amely föléli minden életerődet. Itt van az alvilági hata­lom, amely esztelen szélmalom­­harccá csúfosítja minden becsületes küzdelmedet. A küzdelmet, ami ke­serű és nehéz, mint a megsűrüsö­­dött epe, mert hovatovább a csu­pasz létért, a sovány betevőért ve­­r­tékezik alá halántékodról. A takar­­mánytőzsde vezető ügynökei, a me­zőgazdasági külső kereskedelem mindenható kupecei nem akarják megérteni, hogy minden, ami jó és maradandó érték e nyomorult ha­zában, a te szüntelen jármod ara­tása. Nem akarják megérteni, hogy aki ellened esküszik, megrontja az ország mindenrendű népét. Nem ér­tik avagy, ha értik, jobb tudásuk ellen cselekszenek. Micsoda őrült­ség, Japánból vásárolni babot, ab­ból az országból, amelynek Ma­gyarország soha egy huncut gara­sát nem látta és nem is fogja látni soha, amely egyik legdühösebb el­lenségünknek bizonyult a trianoni békeszörny megteremtésekor. Mi­csoda gonoszság, elherdálni az or­szág csekély tőkéjét, csak azért, hogy busásabb hasznot lehessen bezsebelni. A kalandos társaság fo­galomvilágában a Haszon az egye­dül üdvözítő, a mindenek fölött való szentség. Több haszon. Akkor is, ha a termelő beledöglik a lelketlen üzérkedésbe. Ha már minden áron szükség volt bab behozatalára, — amit kötve hiszünk... — mert állító­lag a tavalyi rossz termés nem fedi a nép szükségeit, miért nem vásároltak olyan országtól, amely reményt nyújt legalább, hogy valaha még megtéríti népünk keserves ke­resményét. A tisztelt tőzsér társaság halaiig sértett önérzettel hivatkozott „kereskedelmi kapcsolatok kiépítése körül szerzett érdemek­et, valahány­­szor messzelátó elmék féket akartak vetni országrontó játékaikra. Akkor miért épít állandóan olyan kapcso­latokat, amelyekre semmi szükség? Igenis, hitványság, amit a babbal csináltak. Hitványság, amelynek az egész magyar nép adja meg az árát. Ugyan mikor sújt le az állam­hatalom keze a tőzsde mögé rejtő­zött darázsfészekre ? t­t Hódmezővásárhely hét nagy mű­vé­szfia, akik közül többen ma már világszerte ismert és kivételesen be­csült követei a magyar művelődés­nek, de mindannyian teljesek az al­kotó tehetség fenséges ihletével. — Barkász Lajos, vitéz Dar­vas­s­y István, Kallós Ede, P­o­­g­á­n­y Ferenc, Pásztor János, Rudnay Gyula és Tornyai János művelődési ünneppé szentel­ték a város idei húsvétját is, ami­kor megrendezték második közös tárlatukat. A kiállított műremekek pompájában csodálatos erővel nyi­latkozott meg a hódmezővásár­helyi síkföld sajátos költése, mint egy intő és emlékeztető jelenésként olyan irányban, hogy egyetlen le­hetőséget, egyetlen módot sem sza­bad kihasználatlanul hagyni, ha a magyarság hódmezővásárhelyi ar­cának megmentése, magasabbrendű élettel való tesivérezése kivon lelke­sedést és áldozatot. A művészi jelentőség arányában, amit túlzás nélkül nevezhetünk vi­lágraszólónak, alakult a kiállítás külső sikere. A közönség zsúfolá­sig megtöltötte a kiállítás színhe­lyét, a városháza közgyűlési termét a húsvét első napján rendezett meg­nyitó ünnepen, amelyen a helyi köz­élet kiválóságain kívül Lyka Ká­roly, a híres magyar művészeti író és Frank Frigyes, kiváló bíráló­­társa is megjelentek, mint az Orszá­kép­­es Képzőművészeti Társulat viselői.­­ A kiállítás megnyitását művészettörténeti esemény előzte meg azon az értekezleten, amely vasárnap reggel a városháza kistanácstermében folyt le Sza­th­m­­áry Tihamér nyugalmazott főis­pán, lapszerkesztő vezetésével. Az értekezlet, amelyen a hét művész és a hódmezővásár­helyi műbarátok vettek részt, megalakította a Művészek és Műbarátok Társaságát. Ez a nagyrahivatott társadalmi ala­kulás, amelynek alapját a hét mű­vész baráti együvétartozása, a Hetek Társasága vetette meg, anyagilag szélesebb és szilár­dabb alapokon fogja továbbépíteni a hét művész halhatatlan álmát, diadalra juttatni a gyöke­resen magyar művészetet és megvédelmezni azokat az élet­adó erőket, amelyek a mai magyar művészet legmagyarabbjait a város­ra nézve ragyogó dicsőséggé­ kapcsolják Hódmezővásárhely­héz. A társulat Soós István dr polgár­mestert választotta meg első elnö­kévé s bizottságot küldött ki az alapszabálytervezet elkészítésére. A kiállítás megnyitása délután 6 órakor történt ünnepi keretek kö­zött. A tárlat művészi mérlegéről szabadjon később számot adnunk. Hatalmas siker jegyében nyílt meg a hét nagy hódmezővásárhelyi képzőművész húsvéti kiállítása A megnyitó ünnepélyen megalakult a Művészek és Műbarátok Társasága Megalakult a gazdák önsegítő tűzbiztosító intézete A Hódmezővásárhelyi Gazdák Ön­segélyző Tűzbiztosító Szövetsége húsvét első napján délután tartotta alakuló gyűlését a G. E. társalgó termében. Az alakuló gyűlés a teljes erkölcsi siker jegyében zajlott le, amennyiben számos külterületi egye­sület elküldte képviselőit. Tudósítónk a gyűlésről a következőkben szá­mol be: A gyűlést Karácsonyi Sándor Zsol­dos­ utcai gazdálkodó nyitotta meg. Ugyancsak ő tartotta az egyesület célját ismertető előadást. Beszédé­ben hangsúlyozta, hogy az egyesü­let nem részvénytársaság, hanem fi­zetésnélküli tisztviselőkkel működő egyesület, melynek tagjai egymást kölcsönösen segítik. A vezetést egy, a városban felállítandó központ vé­gezné. Beszédéhez többek közt Balog Sándor G. E. alelnök, K. Szűcs An­drás szóltak; a felszólalók kérdéseire Karácsonyi Sándor és Szakács Fe­renc adták meg a felvilágosítást. A gyűlésen választás is történt, egyelőre azonban csak az intéző bizottságot választották meg. El­nökévé Karácsonyi Sándort, alel­nökeivé Kávási Jánost és Marton Jánost, jegyzővé Mónus Istvánt, bi­zottsági tagokká pedig Banga Imrét, Szakács Ferencet, Rácz Lajost, Da­­­rida Istvánt, Hegedűs Ferencet, He­gedűs Sándort, Kiss Lajost, Héjja Istvánt, Tunyogi Mátét és Nagy Sándort. A sokszorosított alap-szabályter­­vezetet az intéző bizottság és a kö­rök képviselői kézhez kapták. Itt hív­juk fel az érdeklődőket, hogy az alapszabálytervezetet olvassák el és amennyiben elfogadják, írják alá mi­nél előbb, mert április 7 én délután 2 órakor a G. E. társalgó termében ismét gyűlést tart az egyesület, ame­lyen a vezetőséget és­­­a különböző bizottságokat fogják megválasztani. lönsíggyil­aság egy kocsi­szia miatt Klagenfurt, április 2. A völkertmarkti kerületben fekvő miklauzi birtokon szombaton bor­zalmas jelenetek játszódtak le. A birtok a két Seifritz testvéré, akik közül az egyiket, Seifritz Frigyest, a múlt év októberében gyilkosság bűntette miatt őrizetbe vették. Se­ifritz Frigyes vadászpuskájával agyonlőtte anyósát s azóta a klagenfurti ügyészség fog­házában őrzik. A birtokot jelenleg öccse, Seifritz Gyula kezeli, akinek vagyona azonban gondnokság alatt áll. A gondnok nagyszombaton reg­gel parancsot adott a birtok intéző­jének, hogy rakasson kocsira né­hány mázsa szénát. Az intéző szom­baton hajnalban öt béressel meg­kezdte a szénáskocsik m­egrakását. Munka közben váratlanul megjelent a rakodásnál Seifritz Gyula és rá­­parancsolt a béresekre, hogy hagy­ják abba a rakodást. Seifritz és az intéző között éles szóváltás támadt, amelynek folyamán Seifritz előrán­totta hatlövetű revolverét és lövöl­dözni kezdett a munkásokra. Az intéző és két béres súlyo­san megsebesült. A lövések zajára kiszaladt az ud­varra Seifritz felesége, mire a meg­­dühödött földbirtokos az asszony felé fordította fegyverét és rálőtt. A golyó fején találta a szerencsétlen asszonyt, aki életveszélyesen meg­sebesült. Életben maradására nincs remény. A másik három súlyos se­besültet a klagenfurti kórházba vitték. Seifritz Gyula a borzalmas vérfürdő után megszökött, délután azonban letartóztatták. H'nUlLaingfd­-ig.-ga­ lljaii liklaHta mozplosi iééb London, április 2. Lisszabonon át érkező jelentések szerint a spanyol fővárosban teg­nap kormányellenes összeesküvés miatt őrizetbe vettek több katonai és polgári személyt. IMI dollár f­üizetett fejelésének a fárért Newyork, április 2. A válópörök történetében nem ritka az a megoldás, hogy valame­lyik fél, csakhogy visszakapja sza­badságát, pénzzel vásárolja meg házastársának beleegyező nyilatko­zatát. Ebben a fajtában határozottan világrekordot állított fel­ Orator F. Woodward amerikai iparmágnás, aki ezért a boldogító „nem“ szócs­káért 1.650.000 dollárt adott felesé­gének. dlattmeie atima is fémes nappal­ Budapest szívében Budapest, április 2. A délutáni órákban az egyik Ho­­ránszky utcai házban a budapesti bűnügyi krónikában páratlanul álló rablótámadás történt. A merénylet a következőképpen játszódott le: Dél tájban csöngettek a háztulaj­donosnő ajtaján.*A látogató magas, elegánsan öltözött csinos fiatalem­ber volt. Lakásügyben jövök — mondotta, öt perce lehetett ott a látogató, mikor újra csengettek. A házvezetőnő ajtót nyitott, majd azzal tért vissza, hogy két fiatalember ugyancsak a lakásügyben jött tár­gyalni. Egyszerre csak Ormay Mórné, a tulajdonosnő koppanást hallott a két fiatalember felől, és most mintegy jeladásra egy pillanat alatt három revolver szegeződött a rémülettől megdermeded Ormaynéra. A rablótámadók vezére feltörte az összes szekrényeket, fiókokat, be­törte a vitrin üvegablakát, mindent átkutatott, hogy pénzt találjon. Majd a kasszát is megtalálták és kinyitották. A kasszában volt a há­romemeletes ház lakásainak bére. Kö­rülbelül 15.000 pengő. Miután össze­kötözték Ormaynél és házvezetőnő­jének kezeit és lábait, bevonszol­ták őket a hálószobába, azután a sarokba állítva őket, két szekrény­­nyel torlaszolták el útjukat. és fél százalékos kamatalap mellett a leggyorsabban folyosít hosszúlejáratú törlesztéses kölcsönöket a Hódmezővásárhelyi Takarékpénztár (Nagytakarék)

Next