Vásárhelyi Ujság, 1929. április-június (9. évfolyam, 74-145. szám)

1929-04-03 / 74. szám

2 Jó Singer Andor­­ Osztatlan részvétet, mélységes megdöb­benést ütött az egész város szívén a Sin­ger Andor vendéglős halálát beszélő gyász­­hír, amel hétfőn reggel futótűzként terjedt el a barátok és jó ismerősök széles köré­ben. Singer Andor, aki mintaképe volt az úri vendéglősnek, a megtestesült figye­lem és előzékenység, üzleti viszonyaiban tiszteletet parancsoló módon pontos és be­csületes, é■ úgy élt mindnyájunk szemében, mint az eleven egészség biztató megjele­­nése, amely deres fővel is megszégyeníti a mai fiatalságot. Annál mélységesebb f­ájdalom, amelyet elmúlása sebzett szerettei révén. Tulajdonképen nem­ is volt beteg Singer Andor. Szerdán támadta meg szervezetét a gyilkos járvány, az influenza, amely hama­rosan tüdőlábbal szövődött. De még akkor sem gondolt senki sem a fenyegető végzetre. Három orvos vizsgálta meg, közöttük veje, Bárdos Jenő dr­szegvári közorvos, mind­annyian rendben találták, biztatónak a szíve működését. Pénteken este vették először észre, hogy a szív mégse dolgozik úgy, ahogy kellene. Tüzetesebb vizsgálatot haj­tottak végre és megdöbbenve állapították meg az orvosok, hogy előrehaladott cukor­­bántalom súlyosbítja Singer Andor be­tegségét. Mindamellett megrázó váratlan­sággal következett be a vég. Vasárnap este nyolc órakor még beszélgetett orvos-vejé­­vel, aki oltást adott neki. Bárdos úi egy pillanatra kiment a szobából. Mire vissza­tért, már csak a mozdulatlan holttestet látta viszont. Singer Andor koporsóját felesége, há­rom árvája, kis unokája , kiterjedt rokon­ság kísérte tegnap az utolsó útra, amely­nek megindító keretek között adta meg a szent tisztességet az egyház és a város tár­sadalma. B­e­i­t­m­a­nn Lajos dr ferábbi szár­­­nyaló gyászbeszédét a Városi Dalárda zso­lozsmái koszorúzták, azé a művelődési tes­tületé, amelynek évtizedek óta alapító tagja volt Singer Andor. A nagyszámú és elő­kelő gyásznép sorában ott láttuk az ipar­­testület és a vendéglős ipartársulat küldött­ségeit is. A Gazdasági Egyesület nevében őszinte kegyelettel helyezzük m­i is a meg­emlékezés e szerény koszorúját a frissen hántolt sörrögökre. Singer Andor ven­­déglősi és emberi jóhírneve tetőpontjára jutott élete utolsó éveiben, amelyben mint az egyesületi székház bérlője a Nemzeti Szálló légi fényének visszavarázsolásá­­ban töltött el. Fáj nekünk, hogy ez a talpig derék üzletember már nem élvezhette ki­tartó és küzdelmes munkája gyümölcseit azonképen, ahogy megérdemelte volna. Ara­tás előtt szólította el az ég rendelése. Szilágyi Endre a Hódmezővá­sárhelyi Sakk Kör bajnoka A decemberben kezdődött bajnoki versenyek véget értek, 28 játékos mérte össze erejét. A döntőbe 14 játékos jutott. Sajnos, egyik legerő­sebb játékos, Lénárd László kilépett, így mindenki 12 partit játszott. Bajnok lett veretlenül, 111/8 egy­séggel (96%) Szilágyi Endre­ 2. Molzár 1. 10 pont (85°/0). 3. Pap 1. 8V. Pont (71­­/0). 4. Dóda 8 pont (66°/0). 5- Szineg 6V* pont (54°/0) 6- Balog 6 pont (50°/0) 7- 8. Albert E. és 5V3 pont (46°/0) Dannyikó 51/* pont (46°/0) Játszott még Illés (5), Pozsgai (41/*), Nagy I. (31/2), Moln­ár 31/*), Gajjas (0). Az első oklevelet, a 2—7 helye­zettek érmeket kaptak, melyeket tár­sasvacsora keretében oszt ki a kör április 11-én, csütörtökön a Tisza szálloda éttermében. Vendégeket szí­vesen lát a vezetőség. Jelentkezni a tagoknál lehet. A verseny három első helyezettje Szilágyi, Morzál és Pap egy két­fordulós erőpróbára hívja Lénárd L.-t, hogy alkalmat adjon neki ere­jének bemutatására. Csapatkapitány. 7» .&■' fi /A KS K 'S » ill mstukor Április A A A Kutvölgyparti Olvasó Egyesület kugliversennyel egybekötött táncmu­latsága. A Pusztakutasi Olvasóegylet Ifjú­­sága délután 4 órai kezdettel közkí­vánatra megismétli Szenti Kis Ernő „Meg­­kondulj az öreg templom nagyharangja“ című népszínművét. Az előadást bál követi. Belépődíj az előadásra 81, előadásra és bálra 150 fillér. VÁSÁRHELYI ÚJSÁG Ismeretlen tettes egy Rudnay- és egy Darvassy-képet emelt el a kiállító művészek gyűjteményéből Érzékeny kár érte Rudnay Gyula és vitéz Darvassy István festőmű­vészeket a húsvét vasárnapján meg­nyílt kiállítás alkalmából. A két nagy­szerű művész, mint a Vásárhelyi Újság más helyén megírtuk, szintén részt vesz a hét hódmezővásárhelyi festő, illetőleg szobrász tárlatán, amelynek anyagát a múlt héten teherautó szállította le Budapestről. Minden valószínűség szerint ez a szállítás adott alkalmat a vakmerő lopásra, amelynek egy másfélezer pengőt érő Rudnay kép és egy kétszázötven pengős Darvassy-festmény esett ál­dozatul. Mint a rendőrségi vizsgálat megállapította, az eltűnt festmények kétségtelenül benne voltak a szállít­mányban, amikor az autó Buda­pestről elindult, mikor azonban ide­­lent megtörtént a kicsomagolás, már csak a kimutatásban volt nyomuk. A rendőrhatóság egyelőre biztos adat nélkül nyomoz a rejtelmes bűn­eset felderítésén. Életkérdés-e a traktor a gazdálkodásban? is. Negyedik az üzembiztonság szempontja. Kétszeresen fontos az üzembiztonság a trak­toroknál, mert a mezőgazdaságban az idő­járás révén a legfőbb úr, annak kegyeit kell mindenképpen kihasználni. De fontos az üzembiztonság azért is, mert a traktor a szabadban dolgozván, a fellépő üzemzava­rokat ott a helyszínen, a szántóföldön rit­kán lehet megszüntetni, hiszen az esetleges szétszereléshez pormentes helyiség szüksé­ges. Mindezek miatt olyan traktort kell vá­lasztani, amelyen a lehető legkevesebb üzemzavar rész van. A nyersolajmotor, amelynek már annyi előnyét ismertük meg, ezzel a most említett megbecsülhetetlen előnnyel is bír. Ötödik a gyár közelségének előnyei. A traktort készítő gyár puszta közelsége, — mégha soha nincs is szükség rá — mégis hozzá­járul a biztonság érzéséhez, egyál­talában nem közönbös, hogy idegen or­szágból, sőt világrészekből jönne egy gép a magyar tanyára, vagy hogy itt az ország­ban készül. Nem gondolunk itt most arra, hogy az utóbbi esetben magyar munkáso­kat juttat kenyérhez a gazda (a gépnek az ára így ismét vissza­kerül a gazdákhoz, mert a munkás a gazda termékeit fogyasztja, m­íg előbbi esetben a pénz kivándorol az ország határain idegen kezekbe. Ezek a meggondolások bármilyen komolyak és az ország háztartásában bármilyen szerepet játszanak is, nem bírnak sajnos meggyőző erővel minden gazda előtt, mert bennük egyrészt nem­ látnak mást, mint jelszót, más­részt a magyar ipar pártolása által a gaz­dára közvetlenül a vételkor nem származik különösebb előny. De később azután mu­tatkozik nem is egy, nagyon kézzelfogható előny, mely a gyár közelségéből adódik. Először a helyi viszonyoknak leginkább megfelelő, az itteni viszonyokra rászabott típust kapta a gazda. Mert a magyar gyár nem vesz tekintetbe mást,, csak a magyar gazda igényeit és ezek szerint alakítja ki a gépet. Más előny, hogy a közvetlen érint­kezés folytán a gazda első kézből kapja a traktort. Szükség esetén a gyár mérnökei, akik szerkesztették és szerelői, akik a gyár­ban elkészítették a gépet, kéznél vannak és tanáccsal szolgálhatnak. Ha valami javítani való akad a traktoron, a hibás részt a gyárba küldve, azt szakszerűen kijavítva rövid idő alatt vissza­kapja a gazda. Az al­katrészek, melyek állandóan raktáron van­nak, mindenkor késedelem nélkül szállítha­tók. Az alkatrész pótlás és felülvizsgálat szempontjából tehát az a traktor az ideális, melynek gyártási helye közel van a gaz­dához. Mindezen felsorolt szempontoknak leg­jobban megfelel tehát a Hofherr-Schrantz— Clayton—Shud­leworth magyar gyár által elő­állított HSCS egyhengeres kétütemű nyers­­olajtraktor. Mert óriási az a siker, melyet az eredeti uton haladó, speciálisan a ma­gyar viszonyok számára készült nyersolaj traktorai elértek. Négy évvel ezelőtt indult útnak az első magyar nyersolaj traktor, szembe találva magát a hatalmas és meg­szervezett külföldi versennyel. Bár a küzde­lem eleinte egyenlőtlen fegyverekkel folyt, mégis alig egy esztendő után mind világo­sabban bontakozott ki a nyersolaj traktor elsőbbsége. Az az osztatlan elismerés és lelkesedés számba menő támogatás melyet mindenki, aki egyszer nyersolaj traktorral dolgoztatott, a magyar mérnöknek és a ma­gyar munkáskéznek fényes elégtétel. A ma­gyar gépipar a nyersolaj traktorral egy olyan cikket gazdagította a gazdák segéd­eszközét, mint amikor az ekét és cséplőt hozta Ma már senki sem kételkedik benne, hogy a nyersolaj traktor az a gép, amely a magyar viszonyoknak úgy a talaj, mint a kezelés, mint pedig az üzemköltségek tekin­tetében, a legtökéletesebben megfelel, mert üzemanyag tekintetében nincsen semmiféle traktor a világon, amely vele versenyez­hetne. De nemcsak Magyarországon érte el a nyersolaj traktor nagy sikereit, hanem Ju­goszláviában, Görögországban, Törökor­szágban és Romániában is. Ami azonban a magyar iparnak legnagyobb dicsősége, hogy a nyugati országokban is keresik már a gé­pet. Ezt igazolják a Csehországba, Francia­­országba és Délafrikába szóló szállítások. Mindezeket látva és felismerve az olcsón működő nyersolaj traktor előnyeit látnunk kell, hogy a magyar gyártmányú nyersolaj traktorok Magyarországon való elterjedése nemcsak a gazdák, hanem a nemzetgazda­sági szempontból is kívánatos. Kereskedelmi mérlegünk passzivitása és a munkanélküli­ség, de minden egyéb logika is amellett szólnak, hogy minél kevesebbet hozzunk be külföldről. Legkevésbé pedig azt, ami Magyarországon is készül és épp oly jó mint a külföldi, mert ellenkező esetben hinni kell azoknak a pesszimistáknak, akik azt mondják, hogy rajtunk már segíteni igazán nem lehet. (Vége.) A keddi piac fris forgalom mellett gyorsan végbe­ment, 10 órakor a jó sűrű eső tel­jesen szétverte. Az árak a követke­zők voltak: Állatvásár: marha 070 —0.80 P, borjú T00—T20 P, juh 0­ 90 —1.00 P, bárány T20—T40, hízó T55—T65 P, pengő, sovány 0 90—T20, választási malac párja 15—20, Gyenge fejős tehén 420—650, igásló 100—250 P, kocsisió 250—350, remondaló 500— 850 P. Gabona piac: búza 24.50—24.40, árpa 25—2600, zab 25—26, tengeri 28—29 P, lucernaszéna 15-16, lóhere­, széna 13—14, gyepszéna 13—14 P, rétiszéna 10— 1, szalma kocsija 8-10 pengő, leveles szár kévése 14—16 f. Takarmányrépa 350, szik­szár ko­csija 8—12 P. Kukorica csutka 8 10, Tojás darabja 9—10 fillér. 1929 április 5 HÍREK Előfizetési felhívás Tisztelettel közöljük olvasóinkkal, hogy április 1-vel megnyitottuk az előfizetést a Vásárhelyi Újság folyó évének második ne­gyedére. Kérjük ez alkalommal régi előfize­tőinket, hogy előfizetéseiket megújítani szí­vesek legyenek, mert csak így áll módunk­ban az újság zavartalan kézhezjuttatását biztosítani. Kérjük továbbá mindazokat, akik mostanáig nem tartoztak az előfizetőink közé, de felismerték a Vásárhelyi Újság­ban a közérdek de osztálykülönbségre nem tekintő, törhetetlen szószólóját,­­ sorakoz­zanak föl a Vásárhelyi Újság folyton nö­vekedő táborába. A Vásárhelyi Újság előfizetési és hir­detési díjszabása a gazdasági vál­ság legsúlyosabb szakaszaiban bizonyította be, hogy a lap kiadóhivatalától távol esik a nden nyerészkedő szándék Előfizetésünk, jóllehet a nyomdai költségek állandó emel­kedést mutatnak, továbbra is változatlan árakkal számol. Hirdetési és egyebb ked­­ve.irányeb.t­.és hasonlók­ben bonositjuk elő­fizetőink számára.­­ Tisztelettel a Vásárhelyi Újság szerkesztősége es kiadóhivatala. OLYKOR irgalom a halál. Egészséges, boldog ember nem tudja ezt egészen elhinni. Magam is a kórházban győződtem meg róla. Azt a sze­gény, elnyűtt öregembert, aki megpéldázta előttem a halál kegyelmes arcát, zöldcsü­törtökön szállították át Orosházáról. Kere­kes Ján­os hatvanegyéves napszámos atyánk­fia kést emelt a tulajdon nyakára. Az égen amely a tenger legmélyében fürdött meg ragyogókékké, az ébredező kikelet első de­rűjét melengette a nap kemencéje. Künn a tanya messze sik mezőin már megvívta győ­zedelmes csatáját a reggel a föltörekvő buzasarja. Az ereszet alján szorgosan ka­lapált a fecskemadár. Az élet mosolygó kedve harsogott keresztül a természet elha­gyott csarnokain. De Kerekes János nem hallotta. Az árva napszámos az elmúlás felé nyújtotta ki aszott karjait. Nem sikerült mindjárt a szándéka, mert sohasem az tör­ténik, amit az ember akar, hanem az Isten rendelése teljesedik be minden teremtett jó­szágon. Csupán testének millióm nyomorú­ságát szorozhatta meg Kerekes János. Sok vére folyt el, sokszorosan fájt nagy beteg szive.’ Fulladt, nyögött, jajgatott. Kérdezték tőle : — Mi lelte a nyakát, bácsi ?. — Borotva érte. Restelkedett a szava. De sorosabb és mé­lyebb volt a fájdalom a hangjában. Magya­rázta, amit cselekedett: — Nem voltam én már jó semmire. Meg­emésztett a betegség. Az ilyen ember jobb, ha elmegy, a világ lába alól. Azután minden órája megnehezült Kere­kes Jánosnak. Egyre sűrűbben ülte meg tü­dejét a fulladás, a szive mind hangosabban zakatolt s a torkán kemény gombócokban szakadt föl a jajszó. Könnyes szemmel imádkozott: — Istenem, bocsáss meg nékem és szaba­díts meg az én nyomorúságomtól. Jól imádkozott. Vasárnap estére megcsi­­hodott fölötte a fájdalmak bosszús lidérce. Elszunnyadt Kerekes János. Aludt békén reggelig. Fél nyolc körül sebesebben kezdett zihálni a melle, ám öt percig sem tartott utolsó tusája. Szelíd, megváltó halál nyúj­­tóztatta ki roskatag tagjait. A támadó nap egészen olyan fényességgel ragyogott be a kórterem szárnyas ablakain, mint néhány nappal előbb, amikor behozták Kerekes Já­nost. A sugárözön édes dicsőségként öm­lött el a sápadt telemen. Az ablak előtt em­berséges gyásszal bólogatott a nyárfa, rügy­szemeiben a harmat fölséges könnyével. Húsvéti ének csattogott a fészekverő ma­darak csőréből. Úgy röpült Kerekes János együgyü lelke az Isten itélőszéke elé. „ — Időjárás. Északi szelekkel vál­tozékony és igen hűvös idő várható, sokhelyütt csapadék­­eső, hó, éjjeli fagy. — Kinevezés. A pénzügyminisz­ter Tóth Lajos állampénztári fő­tisztet pénzügyi tanácsossá léptette elő. — Választmányi ülés. A hód­mezővásárhelyi Gazdasági Egyesü­let április havi rendes választmányi ülését f. hó - én vasárnap délelőtt 10 órai kezdetre tartja a V. E. eme­leti tanácstermében. A v­i­a­sztmányi tagok teljes szám­bani pontos meg­jelenését kérem. Lázár Dezső m. kir. gazdasági főtanácsos, G. E. elnök. — A Hódmezővásárhelyi Sakk­kör választmánya április hó 4-én csütörtökön ülést tart. — A cipész szakosztály tagjait kérem ma szerdán este fél 8 órára ez Ipartestület székházában tartandó szakosztályi gyűlésen a tárgyak fon­tosságára való tekintettel teljes szám­ban megjelenni. Elnökség. B0EH30000000000000000 NOSZTY-FIU • • a legnagyobb magyar filmsiker! Díszelőadás! Cigányzene! Premier: Pénteken 5 órakor a Korzóban. Jegyelővétel! Helyárak 60 fillértől 2 pengőig! SHBEE1EE300E1E1000000000000000000 03 31ZllííZilíiék­03 kamaralap mellett legelőnyösebben és leggyorsabban folyósít hosszúlejáratú törlesztéses kölcsönöket a Magyar Olasz Bánik Részvénytársaság, Hódmezővásárhely-Szentesi-ucca 8 sz.

Next