Vasárnapi Hírek, 1988. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1988-08-21 / 34. szám
Munkát keres: 40000 Mit támogat a foglalkoztatási alap ? • Kevesen élnek az átképzéssel • Miből lesz segély az állástalanoknak? A hazai munkaközvetítők az év első negyedévének végén mintegy 16 ezer munkakereső állástalant tartottak nyilván. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal főosztályvezetője, Rózsa József szerint valójában ennél jóval nagyobb a munkanélküliek száma, jelenleg mintegy 20-40 ezerre tehető. Ehhez képest nem elegendő az az ötezer új munkahely, amelyet az utóbbi egy év alatt a foglalkoztatási alap támogatásával sikerült létrehozni. Az e célra szánt egymilliárdkettőszázmillió forint összeg sem túl sok, ám máig még ebből is csak 450—500 millió felhasználásáról született döntés. Eddig mintegy 200 üzem pályázott több új munkahely kialakítására is, ám a szakmai zsűri csak azoknak ítéli meg a támogatást, amelyeknél a létrehozott új egységek gazdálkodása nyereségesnek mutatkozik és a bankok is garanciát vállalnak. Egyelőre főleg különféle mezőgazdasági kiegészítő tevékenységekre termelőszövetkezeteknek, továbbá élelmiszer-ipari és gépgyártó üzemeknek nyújtottak segítséget. Az új munkahelyek kétharmadát Szabolcs-Szatmár, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyékben teremtették meg. Ez az alap egyébként nemcsak új munkahelyek kialakítására, hanem átképzésre és korengedményes nyugdíjazásra is felhasználható. Ám az átképzési támogatások iránt egyelőre nincs nagy érdeklődés, jelenleg mindössze 500— 600 dolgozó veszi ezt igénybe. A legtöbben Borsod-Abaúj- Zemplénben tanulnak új szakmát. Közülük több mint kétszázat különböző hiányszakmákra képeznek át. Szabolcs- Szatmár megyében harmincan a számítógép-operátori munkakört sajátítják el a foglalkoztatáspolitikai alap segítségével, Pécsett pedig érettségizett lányoknak szerveznek ápolónői tanfolyamokat. A támogatások külön fajtája az újrakezdési kölcsön. Ez — mint ismeretes — 300 ezer forintos kamatmentes hitelt jelent, s csupán egyéni vállalkozóknak nyújtják. E kedvező feltételek ellenére eddig még százan sem jelentkeztek. Az újrafoglalkoztatás említett formái mellett azonban azokról is gondoskodni kell, akik munka nélkül maradnak. Hogy ezt a segélyt hogyan és miből fedezzék, az egyelőre még nem dőlt el. Egy bizonyos: az összeg a jelenleg létező segélynél — amely hat hónapig a teljes fizetést biztosítja, majd három hónapig a fizetés 70, az utolsó három hónapban pedig 60 százalékát — kisebb lesz. Az viszont bizonyos, hogy a létminimumnál mindenképpen magasabb. Fontos közérdekű kérdés ez, mert nem munkakerülőkről van szó. Képzett szakmunkások és mérnökök is utcára kerülhetnek, ha jelentős vállalatok a csőd szélére kerülnek — mint pár napja hallhattuk például a Ganz Járműgyárról vagy a Láng Gépgyárról —, s nem akad költségvetési támogatás ezeken segíteni. S a szükséges markánsabb szerkezetváltás esetén több cég is rákényszerül, hogy a fölös szakemberekről lemondjon. Az így munka nélkül maradók segélyét miből lehet előteremteni? Vajon az állami költségvetés terhére vagy a vállalati befizetések terhére számolják el, vagy esetleg az állampolgárokkal fizettetik meg? Ezek a lehetőségek mind felmerültek az illetékes szervezetek és bizottságok ülésein. Olyan felvetések is napvilágot láttak, hogy az ötmillióra tehető aktív lakosság béréből — mondjuk — fél százalékot ilyen címen elvonnának. Mivel a munkanélküliség bizonyos szakmákat, illetve országterületeket különösen érint, így rendezése összefügg a regionális területfejlesztéssel. Szó van olyan regionális bankok létrehozásáról, amelyek a szerkezetváltáshoz nyújtanaksegítséget. Ehhez a foglalkoztatáspolitikai alap mellett a Világbank, más bankok, kohászati üzemek is csatlakoznának. Svédországban és más nyugati országokban a kohászati szerkezetváltás kapcsán hasonló regionális gondok megoldására van már példa. Lajos Júlia Bankfiókok a lakosságnak Kép a széfbe, valuta a kézbe Az MHB első dél-dunántúli lakossági bankfiókjait alig néhány hete nyitotta meg dr. Mohácsi László, a Magyar Hitel Bank Rt. vezérigazgató-helyettese előbb Nagykanizsán, majd Zalaegerszegen. Nagykanizsai igazgatóságukon azóta várakozáson felüli sikerrel fogynak a tájékoztatók, amelyeken nagybetűs a szlogen: Aki mer, velünk nyer. Az első hetek tapasztalatai igazolják a helyi kezdeményezőket. Nagykanizsán, e hagyományokkal rendelkező kereskedővárosban már több százan nyitottak be az ipari tvkamerával pásztázott félfogadóba. A megyeszékhelyen is kezd élénkülni a forgalom. Különösen a valuta beváltása, illetve eladása népszerű. Ez azonban csak egy a szolgáltatások közül. Lovrencsics Lajos zalaegerszegi igazgató elmondta, elsősorban az önálló jogi személynek nem számító kisüzemeknek, társaságoknak, egyéni vállalkozásoknak segítenek a pénzügyekben. Üzleti partnerek egymásra találásában éppenúgy közreműködnek, mint a gazdasági élet fellendítését célzó hitelek nyújtásában, lízingügyletek bevezetésében. Ezúttal a zalaiak régi óhaja is megvalósult: zárt kazettás széfjeikben a festményektől az ékszerekig a legkülönfélébb lakossági értékek megőrzését vállalják. Külön érdekesség — több nagykanizsai már tanú rá — hogy az ügyfelek a féltett kincs elhelyezését mint képernyőn figyelemmel kísérhetik. Az sem mindennapi, amikor a jelentősebb pénzakciót kívánságra négyszemközt intézik a fiókok dolgozói. Az első több százezer forintos bankügyleten túl vannak már, ám ezt — akárcsak a többi itt kötött üzletet — védi a banktitok. Azt azonban elárulták, amennyiben a lakossági igény megkívánja, a szombati nyitva tartás elől sem zárkóznak el. A nagykanizsai igazgatóság tervei szerint szeptember telején Kaposváron újabb, hétszáz négyzetméter alapterületű bankfiókot avatnak, amely állami vállalatoknak, szövetkezeteknek és magánszemélyeknek egyaránt rendelkezésére áll majd. Győri András A zöld Fekete Aki még ismerte Bogáncsot • Fekete István Irodalmi Társaság alakult • Embervédelem állatszeretettel Az újonnan alakult társaság, amely még csupán a tagtoborzásnál tart, a természettel való együttélés esztétikájának és etikájának terjesztését tűzte zászlajára. E zászlón azonban van egy név is: Fekete Istváné, az íróé, aki felejthetetlen könyveiben életre keltette Vukot, a rókát, Lutrát, a vidrát, Bogáncsot, a páratlanul okos pulikutyát. — Tizenhast évesen ismerkedtem meg Fekete Istvánnal — emlékezik Szentmihályi Szabó Péter József Attiila-díjas író, a Fekete István Irodalmi Társaság irodalmi alelnöke. — Ő avatott íróvá, tőle kaptam az első bátorításokat. Atyai barátomként tiszteltem. Még ismerhettem Bogáncsot is, akivel gazdája magázódva beszélgetett... Fekete István csodálatos férfi volt, ráillett a szó: bölcs! Számomra, aki városi gyerek voltam, és a zöld legfeljebb a spenótot juttatta addig az eszembe, egy új világ nyílt ki mellette, ő már akkor környezetvédő volt, amikor még azzal a magabízó derűvel pusztítottuk a természetet, hogyaz élet a gépek által megváltoztatott világban lesz igazán gyönyörű. A társaság — melynek díszelnöke Fekete Istvánné, elnöke Zöld Ferenc, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése vezetője — nem csupán azt tűzte ki céljául, hogy erkölcsi, szervezetiés anyagi eszközeivel kezdeményezője,támogatója- legyen Fekete István természetszerető hagyományai ápolásának, hanem -természetesen írói örökségének védelmét, gondozását is. E feladat elvégzésére hívja a társaság tagjai közé Fekete István felnőtt és ifjú, hazai és külföldi rajongóit. (Jelentkezni a társaság székhelyén lehet: Ajka, 8401, irodaház.) — A társaságban — hangsúlyozza Szentmihályi Szabó Péter — olyan országos mozgalom lehetőségét látom, amely a környezetvédelemnek egy Fekete István-i belső logikát, tartást ad. Én ugyan elsősorban az embervédelmet sorolnám a legsürgősebb tennivalók közé, de fel tudom fogni, hogy a természetvédelem (ideértve az állat- sőt növényvédelmet is) összefügg az embervédelemmel, hiszen az a gyerek,amelyik pusztán az állatgyártás technológiáját ismeri, és ezért könnyű szívvel kínozzaaz állatokat, nem lehet jó felnőtt ember. Aki egy fát kitép,kocsijával rááll rá gyepre, ugyanazt a bűnt követi el, minta telefonrongáló, azzal a különbséggel, hogya telefon egykettőre visszaszerelhető, míg a növény vagy az állat elpusztul. egy 1988. AUGUSZTUS 21., VASÁRNAP ASZÁLY A BARANYAI FÖLDEKEN Betakarítás kényszerből Nemcsak egy-egy növényfajta kakadozik az aszálytól, hanem valamennyi. A másfél hónapja tartó szárazság hatására kritikus helyzet alakult ki Baranya megye egyes termőtájain. Emiatt szükségintézkedésekre kényszerültek a gazdaságok, megkezdődött a kényszerérett növények termésének betakarítása. Mohács térségében hozzáfogtak a szójabab aratásához, amire még nem volt példa a baranyai mezőgazdaság történetében. A Dráva menti síkságon és a Mecsek hegyháti részén megkezdték a szemes takarmánynak szánt kukorica betakarítását asilónak. A baranyai gazdaságokat nem érte felkészületlenül az idei aszály: immár hét esztendeje tart a száraz ciklus.Ez idő alatt egy év teljes csapadékmennyiségével kevesebb hullott le a megye termőföldjeire. Régebben egy ilyen aszályos év és a vele járó óriási veszteség sok termelőt tönkretett volna. Bizonyos, hogy egyes gazdaságokban ma is komoly gondok lesznek, de őket sem rendíti meg a súlyos csapás. Magyarul tanuló burgenlandiak Sikk a jó napot Magyarul tanulnak az ausztriai Gattendorf magyar, sőt még osztrák lakói is. A határunktól alig 15 kilométerre fekvő burgenlandi kis falu a trianoni békeszerződés előtt még hazánkhoz tartozott, ám a mai fiatalok már csaknem elfeledtékük és dédapáik nyelvét. Most viszont mind többször hallani itt magyar szót. Újból tanulnak, mégpedig biztosabb jövőjük, jobb megélhetésük reményében. A tavaly még szürke kis települést egy csapásra átformálta a világútlevéllel utazó magyar bevásárlók áradata. Gattendorfban gomba módra nőttek ki a földből az új üzletek, aszfaltozták az utakat, a házak előtt most gyepszőnyeg, virág virít, csalogatva a vendégeket. Néhány hónapja sikk lett itt a Jó reggelt!, a Jó napot!, a Szervusz!. Több kereskedő töri meg a magyart, de értik a szót, dicsérik portékájukat, s ha megakadnak, segítségül hívják a szótárt. — Magyar nyelvet tanítok, de közben árusítok is — hallottuk az egyik eladótól, aki egyébként Budapesten gimnáziumi tanár. Nyári szabadságát tölti itt, turistaként érkezett és a szeptemberi tanévkezdésig szép summát keres. A legelső gattendorfi üzletet az NSZK-ban élő Kovács Ervin nyitotta meg még februárban . — Tavaly ősszel Grósz úr nyilatkozatából értesültem arról, hogy a magyarok szabadon utazhatnak majd — magyarázza gyors döntését. — „Hazugság, porhintés, egy szó sem igaz ebből” — hitetlen- kedtek müncheni kereskedőtársaim. Én viszont bíztam Grósz úr szavaiban, s arra gondoltam, jobb áttelepíteni a boltomat a határ közelébe, hogy ne kelljen a magyaroknak olyan sokat utazniuk. Azóta csak ebben a községben 15 hasonló video- és komputerszaküzlet nyílt meg. S a „kicsik" nyomdokán — úgy hírlik — mozdulnak a „nagyok": az egyik áruházi konszern Hegyeshalom közelében hatalmas osztrák bevásárlóközpont építésére készül. Tőke Péter Hitelképes alkotóközösség Galéria foghíjtelken Hitele van a képzőművészetnek, bankkölcsönből, magánvállalkozásban, a Tanács körút és a Kossuth Lajos utca sarkán egy foghíjtelken, felvonulási terület nélkül, példás szervezettséggel három hónap múlva elkészül a Gulácsy Galéria. — Én „jelként” a Gulácsy Galériát szeretném magam után hagyni — mondja a vállalkozásról a Vasárnapi Híreknek Győri Lajos, aki korábban a Képcsarnok Vállalat üzletkötője volt, öt éve művészbarátaival Gulácsy Lajosnak — a századelő festőjének — nevét választva képzőművészeti alkotóközösséget szervezték. — Az elsőosztályú múzeumok módjára akarjuk bemutatni az alkotóközösségi tagjaink eladásra szánt műtárgyait! Három építész kollégájával szervezi az építést. — Elbúcsúztunk a generálkivitelezőnktől, a Zala Megyei ÁÉV leányvállalatától, mert az a végén majd 100 millió forintot kért — mondja. — A KÉV Metró alapozott, a vasvázat a kiskunlacházi EGSZÖV szerelte. A műkincstolvajokra is gondoltunk, korszerű biztonsági berendezéseket fogunk felszerelni. — Miből fogják visszafizetni a kölcsönt? — Tíz évalatt kell törlesztenünk a műtárgyak árából és a belépődíjakból. Most tizenöten vagyunk, idővel még hatvan-nyolcvan festőt, szobrászt, iparművészt készülünk tagjaink közé választani. A felvétel két kritériuma: Művészeti Alap-tagság és a nem kommersz, az alkotóközösség művészi igényei szerinti művek. S ezekre garanciát is adunk. V. P. G. (A szerző felvétele) Öt zenész csak malacbanda A prímás gyémántja Kerek félmillió eladott hanglemez után gyémántlemezt nyújtott át Lakatos Sándor prímásnak Rákosi Péter, a Hanglemezgyártó Vállalat igazgatóhelyettese. Ez az első gyémántlemez ebben a műfajban — de pontosan milyen műfajról is van szó? — kérdeztük a zenei pályafutása 50. évfordulóját ünneplő művészt. — Nem szerettem annak idején azt a nevemhez ragasztott toldalékot, miszerint játszik „Lakatos Sándor és népi zenekara” — de nem tartom szerencsésnek a cigányzene kifejezést sem. Egyedülálló és jellegzetes, Magyarországon született hangszeres muzsika ez, amelyet annak idején felkarolt a közönség, s így lett megérdemelten népszerű. Családi emlékből tudom — mert már én is az ötödik Lakatos vagyok, a Trombitás étteremben prímás unokám pedig a hetedik a sorban —,hogy régen 480 kávéház volt Budapesten, és majd mindegyikben játszott cigányzenekar. Méghozzá nem négy-öt tagú, mint manapság, hanem tizenkét tagból álló! Tudja, akkoriban hogy hívták az öttagú zenekart? Malacbanda! — Akkor hát legkevesebb hány zenészre van szükség? — Hétre, de tudtommal Budapesten ma egyedül a Mátyás pince büszkélkedhet ilyen zenekarral. Prímás, tercprímás, brácsás, csellós, bőgős, cimbalmos és klarinétos — ezek közül majd mindenütt elhagyják a csellóst és a klarinétost, néhol a tercprímást is ... — A Mátyás pincében köztudottan fia, Déki Lakatos Sándor a prímás ... —... és én vagyok a másodprímás. Két éve immár — majdnem nyugdíjaztatásom óta. Tudja, annak idején fordítva indult a dolog: Lakatos Flóris volt a prímás, én pedig 14 évesen lettem mellette másodprímás. És még csak 18 éves voltam, amikor a Britannia Szálló tulajdonosa eljött, hogy meghallgassa és szerződtesse apámat, de végül azt mondta: Flóris bácsi, én inkább a fiát választom! A három Lakatos, nagyapa, fiú és unoka ,most közös lemezfelvételre készül a Hanglemezgyártó Vállalat felkérésére: igazi csemegét, remélhetőleg egy újabb gyémántlemezt ígér ez a szokatlan, mégis összeszokott felállás. (b)