Vasárnapi Hírek, 1990. július-december (6. évfolyam, 26-52. szám)

1990-11-18 / 46. szám

BBC-b­áék magyaroknak A BBC világszolgálat vál­lalta 36 magyar televíziós és rádióadás szerkesztőségi mun­katárs továbbképzését. Az el­ső hathetes tanfolyamra már elutazott egy csoport (képün­kön), köztük tévé­rendező, szerkesztő, riporter, műsorve­zető. Látogatásokat tesznek London­ban és másutt rádió-, tévéstúdiókban, fölkeresnek vállalkozásként működő rádiós és tévés cégeket, parlamenti képviselőkkel, tudományos ku­tatókkal, újságírókkal folytat­nak eszmecseréket a rádiózás és a televíziózás helyzetéről, jövőjéről. A tanfolyamokat a brit kor­mány Kelet-Európa számára létesítette, 75 millió fontster­­lingos know-show alapítványá­nak részeként. Már részt vet­tek ilyenen lengyel meghívot­tak, jövőre pedig cseh és szlo­vák rádió-tévé munkatársak utaznak hozzájuk. A Vasár­napi Híreknek küldött tájé­koztatóban Andrew Taussig, az Európai Szolgálat igazga­tója, egyebek között kijelen­tette: „A BBC örül, ha segít­het, és büszkék vagyunk arra, hogy a BBC-kt széles körben a közérdekű műsorszolgáltatás példaképének tekintik.” A m­agyar tévés, rádiós munkatársak első csoportja a BBC-ben: Fel­ső Pál, Gwyneth Henderson (a továbbképzési osztály igazgatója), Bo­­gyay Katalin, Kereszty Gábor, Tóth Valéria, Ocsovay Gábor. (A cso­port tagja még: Horváth László.) Műszakiak Ausztriából Tőkéhez tudás Ausztria és Magyarország gazdasági-kereskedelmi kap­csolatában is új fejezet nyílt az elmúlt két évben. Az áru­­csereforgalom folyamatos nö­vekedése mellett, mintegy négyszáz vegyes vállalatban található már osztrák tő­ke. A gazdasági kapcsolatok további javításához kíván hozzájárul­ni az Osztrák Gazdasági Ka­mara azzal, hogy november 19- 22. között ebben az évben is megrendezik az osztrák mű­szaki napokat. A mindenki ál­tal­­látogatható előadások a vállalati tervezés, a marketing, a minőségi ellenőrzések, a kör­nyezetvédelem és az energia­takarékosság témáiról szólnak majd, s ezeknek, valamint a szakember-találkozóknak a magyar vendéglátók — a MTESZ és a Magyar Gazdasá­gi Kamara — közös székháza (Bp. V., Kossuth Lajos tér 6— 8.) ad otthont. Izgató olvasmány A vártnál hosszabb ideje húzódik a vizsgálat, amelyet a főügyészség rendelt el, a Szent Korona című lap ügyében. A Szent Korona közben két új számot is megjelentetett, olyan cikkekkel, amelyek a korábbiakhoz hasonlóan sokak számára alátámasztani látszanak a közösség elleni izgatás alapos gyanúját. A VH értesülése szerint olyan társadalmi szervezetek, amelyek különösen érzékenyek az anti­szemita megnyilvánulásokra, felhívták il­letékesek figyelmét a vizsgálat elhúzó­dására, amit indokolatlannak vélnek. Az ellenzék némely képviselője arra készül, hogy ezt a parlamentben is szóvá tegye, olyan jelenségként, amely ellene hat in­tegrálódásunknak egy egységes Európába. Antall felkészült Rovatunk értesülése szerint túlóráztak a múlt héten némelyek azok közül, akik a Külügyminisztériumban a magyar—szov­jet kapcsolatok kérdéseivel foglalkoznak. Előkészítik azt az Antall—Gorbacsov ta­lálkozót, amelyre minden valószínűség szerint Párizsban kerül sor az ottani csúcs ideje alatt. Értesülésünk szerint, amely az Országgyűlés jól informált kö­reiből származik, magyar részről olyan kérdéseket akarnak felvetni, mint a gaz­dasági kapcsolatok szintjének biztosítása a dollárelszámolásra való áttérés után, továbbá a Szovjetunió által vállalt nyers­anyagellátási kötelezettségek betartása. Antall József egy ideje — nemcsak e találkozó előkészítésével kapcsolatban — már felhívta a kormány tagjainak figyel­mét arra, hogy nyilatkozataikkal még vé­­etlenül se rontsák a kétoldalú kapcsolt­­ok amúgy is feszült légkörét, sőt töreked­jenek konstruktív lépésekre. (Ennek visszhangjaként fogható fel Für Lajos ki­jelentése arról, hogy találkozni kíván moszkvai kollégájával, Dmitrij Jazovval, valamint Jeszenszky Géza ama megálla­pítása is, amely szerint Magyarország kész garanciákat adni: területéről nem éri támadás a Szovjetuniót.) Másrészről továbbra is nehézséget okoz — ez derült ki az Antall—Gorbacsov találkozó előké­szítésének folyamatában is —, hogy a szovjet katonaság távozásával kapcsola­tos tárgyalások tulajdoni-pénzügyi vonza­­tai változatlanul vitatottak. Meglepetést is keltett, hogy a hét végén a budapesti szovjet nagykövetség merőben szokatlan módon Annus Antalt bíráló nyilatkozatot tett közzé: miért éppen most? Érdekes: ezzel egyidejűleg különböző kombináció­kat lehetett hallani arról, hogy nagyobb szerepet biztosítanak a tárgyalásokon a civil szakértőknek , csökkentve a kato­nák jogkörét. Nyílt CIA A párizsi út előkészítésénél egyébként a magyar fél figyelembe tudja venni azo­kat az információkat is, amelyeket Wil­liam Webster CIA-főnök adott tárgyaló­­partnerének, Kocsis Kálmánnak, a ma­gyar Információs Hivatal megbízott ve­zetőjének, továbbá dr. Boross Péter tárca nélküli miniszternek, s nem utolsósorban Antall József kormányfőnek. Egy, a tár­gyalások előkészületeibe beavatott sze­mély azt mondta, hogy bámulatosan nyíltak, szinte barátiak voltak a meg­beszélések, kiváltképp, ha figyelembe vesszük, hogy egy éve még a CIA-t a ma­gyar kémelhárítás ellenségnek tekintette — és fordítva. A CIA-főnök egyébként katonai különgépen érkezett, amerikai személybiztosítók is kísérték, s csaknem olyan védelmet kapott, mint egy államfő. Horti József azt üzente „A hiba az hiba, de csökkenthető, ha gyorsan kijavítják.” Így értékelte az MDF egy vezető személyisége Horti József ki­adóvállalati vezérigazgató magatartását a Magyarország ügyében. Horti ilyen hatá­rozott jótanácsot kapott jogászaitól első Magyarország-beli szereplése után: kér­jen azonnal bocsánatot a megsértett és illegitimnek minősített újságírói szerve­zetektől, mivel ellenkező esetben nincs olyan bíróság, amely ne marasztalná el. Hallgatott a tanácsra, bocsánatkérése üzenetértékű volt, így tehát a dolog nem kerül perre. Közben sok a spekulá­ció azzal kapcsolatban, hogy kinek a ta­nácsára állt ki olyan határozottan a szer­kesztőségi vitában a vezérigazgató Gya­­pay Dénes főszerkesztősége mellett, no­ha, mint mondotta, csak néhány napja ismeri. A legtöbben az MDF egy sajtó­ügyekben kompetens, ismert vezető sze­mélyiségét emlegetik. Imre, ne menj el Pozsgay Imre több hozzá közeálló sze­mély tanácsára („Imre, ne menj el”) az utolsó pillanatban döntött. Mégsem ment el a nemzeti polgárosodást támogató mozgalom pénteki ülésére és utólag elé­gedett volt a saját elhatározásával. Tud­niillik bebizonyosodott, hogy a nagy tü­zérségi előkészítéssel elindított akció nem volt képes a számottevő térnyerésre. Tá­volmaradt Pozsgayn kívül több jeles sze­mélyiség is, akikre bizton számítottak. Ezek után az mindenféleképp kétségesnek látszik, hogy kialakul a részvevőkből a parlamentben egy új — hetedik — frak­ció. .. (Hi )Vasárnapi Híren. Gyorssegély Ulrich Mentz tizenhat esz­tendőn át volt polgármestere a németországi Kehl városá­nak (ez egy határváros a fran­ciaországi Strasbourggal átel­­lenben, a Rajnán átívelő Euró­­pa-híd innenső felén), ám ez­úttal az Európa Tanács képvi­seletében látogatott Magyar­­országra, s nem csupán pol­gármesteri tapasztalataival megrakottan érkezett, hanem valami mást is hozott a „tar­solyában”. Tűzoltóautókat és fénymásolókat például. Ezért vett részt pénteken a Telepü­lési Önkormányzatok Országos Szövetsége budapesti központ­jában rendezett tanácskozá­son, amelyen az Európa Ta­nács segítségnyújtási prog­­ramjáról tájékoztatta a meg­hívott mintegy félszáz ma­gyarországi polgármestert. A Vasárnapi Hírek kérdé­seire e tanácskozást követően válaszolt. Elmondta, hogy az Európa Tanács közvetlenül a magyarországi településeknek kíván segíteni, ehhez azonban minél hamarabb el kell dön­teni, hogy az Európa Tanács helyi és regionális szervezetei­nek állandó konferenciáján (CTLRE) Magyarországot — a rendelkezésére álló hét stá­tuszt betöltve —, mely önkor­mányzati csúcsszervezetek kül­döttei képviselik. — Én azért jöttem ide — mondta —, hogy a települé­seknek nyújtandó műszaki­technikai segélyprogram bein­dítását segítsek megszervezni. És azért ide jöttem, mert a többi esetleges önkormányzati csúcsszervezet még nem állt fel. Korántsem arról van szó tehát, hogy az Európa Tanács csupán ezt a szövetséget is­merné el, de a többinek még nem alakult ki a struktúrája. Nekünk pedig már most fel kell mérni az igényeket, hogy melyek azok az infrastruktu­rális, igazgatástechnikai esz­közök és más felszerelések, amelyek a magyarországi ön­­kormányzatok működéséhez a legsürgősebben szükségesek. Szándékunkban áll ugyanis létrehozni egy börzét, ahol összegyűjtenénk a nyugat­európai városok és községek által már nem használt eszkö­zöket, s ahonnan ezeket sür­gősségi alapon továbbítanánk az egyes, egyébként nemcsak magyar, hanem lengyel, cseh és szlovák településekre is. A. G. Miniszterek átadólistán Pető Iván: a kormányátalakítás a koalíció belügye Azt kevesen tudhatják, hogy a miniszteri bársonyszék mennyire kényelmes, de az már majd mindenki előtt világos, hogy hamarabb meginoghat, mint a többi ülőalkalmatosság. Esetünkben is csupán fél esztendő kellett ahhoz, hogy átadó­listára kerüljenek a miniszteriális emberek. A levegőben ke­ringő hírek szerint leginkább Rabár Ferenc, Győriványi Sán­dor, Nagy Ferenc József, Gerbovits Jenő, Andrásfalvy Berta­lan és Matolcsy György pozíciója gyengült meg. No de hagy­juk a találgatásokat, hiszen legalább olyan érdekes az, hogyan vélekedik a kormányátalakításról Pető Iván, az SZDSZ frak­cióvezetője? — Konzultált-e a miniszter­elnök a legnagyobb ellenzéki párttal? — Nem jelezte, hogy kon­zultálni akar, és azt sem tu­dom, hogy van-e ilyen szán­déka. A dolgok rendje szerint a kormányátalakítás a hatal­mat birtokló koalíció belügye. Legalább is a személyi dönté­sek tekintetében. Megint más kérdés az, hogy ez mennyire elégíti ki a közvélemény igé­nyeit és mit jelent tartalmá­ban.­­ Milyen hatása lehet a kormánykoalícióra, ha esetleg valamennyi kisgazdapárti mi­nisztert kicserélik? — Miután nem konzultáltak velünk, csak annyit tudha­tunk, mint bármelyik átlagos újságolvasó. Nincs informáci­ónk arról, hol tartanak a pár­tok közötti tárgyalások. A sajtóban közölt nyilatkozatok­ból pedig az derül ki, hogy nem egyeztettek a kisgazda­­párttal. — Milyen posztokon volna szükség változásra? — Ezt leginkább a minisz­terelnök úrnak kell tudnia. Véleményem szerint pedig olyan változásokra volna szük­ség, amely után­ az új kor­mány más képet alakíthat ki magáról, mint a mostani. — Az SZDSZ kiket, milyen embereket szeretne látni a kormányban? — Olyan emberek kellenek, akikkel együtt tud dolgozni a miniszterelnök, és akik meg tudják győzni a közvéleményt arról, hogy ezután sok minden másként lesz. — Belátható időn belül ala­kulhat e nemzeti egységkor­mány? — N­em. — És szakértői kormány? — Mi nem javasoltuk szak­értői kormány létrehozását,­ de egyébként is tisztázni kellene, hogy ki mit ért ezalatt. Végül is a jelenlegi földművelésügyi és a munkaügyi miniszter — akiknek a neve a kicserélen­dők között forog — papírfor­ma szerint szintén szakembe­rek . . . K. L. a jég ? A jég megtört! Törvényter­vezetet kapott véleményezésre a Települési önkormányzatok Országos Szövetsége! Igaz ugyan, h­ogy ez a szer­vezet — egészen az önkor­mányzati törvény megszüle­téséig — sorra véleményezhet­te a fontosabb jogszabályok tervezeteit, ám amióta a Véle­ménykérésre törvény kötelezi a kormányzatot, az a szövet­ség legitimitását kétségbe von­ván, s országosnak más ön­kormányzati érdekképviselete­ket sem tekintvén, törvény­javaslatait rendre az önkor­mányzati álláspontok ismerte­tése nélkül terjeszti az Ország­gyűlés elé. Most azonban meg­tört a jég, s a helyi önkor­mányzatok gazdálkodásáról szóló törvénytervezethez csa­tolt levélben a Pénzügyminisz­térium kifejezetten arra kéri a szövetséget, hogy észrevéte­leiről az „államtitkár urat ki­vételesen soron kívül, legké­sőbb november 13-án 11 óráig tájékoztatni szíveskedjen”. Mindebben csupán az a saj­nálatos, hogy ezt a törvény­­tervezetet — a november 12-én keltezett tévés kíséretében — a címzettnek november 16-án, 15 óra 45 perckor kézbesítették. Ám bármily sajnálatos is, hogy a kormányzati kérés tel­jesítéséhez a rendelkezésre álló negyedóránál valamicskével több idő szükségeltetik, a cím­zett bízik abban, hogy való­ban megtört a jég,­s hogy for­mális elismerésüket egy, a kormányzat és az önkormány­zati érdekképviseletek közötti közhasznú párbeszéd kezdeté­nek tekintheti. Jnczél) Fekete szárnyak suhogása Lakitelki támadás — Az indiánok mondják, amikor a halálukat érzik, feke­te szárnyak suhogását vélem hallani... Ezek a fehér lapok ugyanis szerintem magát az önkormányzatiságot fenyegetik. Varga József, Szigetújfalu (Inselneudorf) polgármestere be­szélt így, egy, az elmúlt héten kézbesített meghívó kapcsán. A meghívó mára, november 18-án, vasárnap délelőtt 10 órára, Budapestre, a Műszaki Egyetemre, a Magyar Önkor­mányzatok Demokratikus Szövetségének alakuló ülésére invi­tálja az ország polgármestereit. A második oldalán felhívás, amelyet Anka Balázs, Lakitelek polgármestere írt alá. — Nekem aztán semmi ba­jom nem lehetne Lakitelekkel — mondta Varga József. — Annak idején MDF-esként számomra is szimpatikus, volt, hadd mondjam így: a laki­telki gondolat, de amihez most La­­kitelek polgármestere a nevét adta, annak ehhez a gondolat­hoz már semmi köze, mert ez egyenesen agresszió. A dunai svábok által is lakott Szigetújfalu tanácsát — ahogyan az új polgár­­mester mondta — tizenhá­rom évvel ezelőtt verték szét, amikor Szigetszent­­mártonnal és Szigetcséppel egyesítették. Csak most váltak ismét külön, a kasszájuk üres, a semmiről ke­ll indulniuk, ne­kik aztán igazán szükségük lenne érdekképviseletre! Ami­ért is Varga Józsefnek nem az ellen van kifogása, hogy a fel­hívás „hatékony országos ön­­kormányzati képviseleti rend­szer” kiépítésére szólít fel, ha­nem az háborítja fel, hogy ez a szervezkedés, szerinte nyil­vánvalóan a meglévő országos érdekszövetségek ellen irá­nyul. Nem véletlen, hogy a felhívás szövege a leendő kép­viselet feladatának tartja a „Megfelelő érdekegyesítési (kiemelés tőlem — A. G.) rendszer működtetését az ön­kormányzatok és a központi politikai hatalom viszonyá­ban.” — Kilóg a lóláb! A kor­mányzó párt egy ilyen akció­val tulajdonképpen egymás­nak akarja ugrasztani az ön­kormányzatokat. Persze az is lehet, hogy ez a kormány su­gallatára történt, hiszen az alakuló ülés előadója a Bel­ügyminisztérium helyettes ál­lamtitkára. Azt sem értem, hogy a meghívón egy leendő, tehát egy vélhetően nem be­jegyzett szervezet nevezi ma­gát Magyar önkormányzatok Demokratikus Szövetségének, mintha bizony a mi működő országos szövetségünk, s a töb­bi létező, alakuló szövetség nem volna demokratikus. Any­­nyi bizonyos, hogy pártakció­ról van szó, mert a borítékon az MDF Országos Elnökségé­nek pecsétje van. Így füstölgöti Varga József. S mint kiderült, a leg­újabb lakitelki felhíváshoz csatlakozott polgármesterek (Ágasegyháza, Hercegszántó, Baja, Érsekcsanád, Öregcser­­­tő,­ Vásárosnamény, Nagyba­­racska, Izsák, Sükösd, Palota­­szállás, Nyírbátor, Kömpöc és Rém önkormányzati vezetői, összesen tizenhárman­ egy­től egyig a kormánykoalíció pártjainak támogatottjaiként jutottak tisztségükhöz. Aczél Gábor A kocsmáros meg a Biblia Hallottam egy kocsmáros­­ról,­­akinek ugyan semmi ked­ve politikai kérdésekben ál­lást foglalni, ám akinek ezt újabban naponta meg kell tennie. A kocsm­áros ugyanis a tizenkilencedik tagja egy olyan önkormányzati képviselő-tes­tületnek, amelyet a különféle pártokhoz való tartozás oszt éppen kétfelé: kilencen rend­re így s kilencen rendre úgy szavaznak. Amiért is a testü­leti ülések parázs vitái jobbá­ra azért húzódnak el, mert a felszólalók mindegyike eme egyetlen egy „kívülállót” igyekszik meggyőzni a maga igazáról. És bizony a testületi álláspont a legtöbb esetben a kocsmáros szavazatától függ. Történt pedig hogy a taxis­­blokád szombatján rendkívüli testületi ülésen a blokád meg­ítélése tárgyában döntöttek a képviselők, s álláspontjukról azonmód a kormányt is tájé­koztatták. Ez az álláspont azonban — amikor kitudódott — részint a választók megle­hetősen nagy csoportjában keltett felháborodást, részint pedig — és­ ez volt a nagyobb baj — a döntés visszavonását kezdeményezték azok a képvi­selők, akik — éppen a blokád miatt — a rendkívüli testületi ülésről távolmaradni kénysze­rültek. Az újra teljes létszá­mú testületet most már a ne­vetségessé válás veszélye fe­nyegette, hiszen feltételezhető volt — mint ahogy a válasz­tók egy része feltételezte is —, hogy ebben­­a kényes politikai ügyben ismét ,a kocsmáros fog dönteni. Az ebben, a lehetetlen hely­zetben okkal aggodalmaskodó polgármester — noha­­nem paptól kérte — különös taná­csot kapott: „Üssétek fel a Bibliát, másoljatok ki belőle egy mondatot, s függesszétek a fejetek fölé: mivégre va­gyunk a világon? És mielőtt bármilyen ügyben vitázni kez­denétek, erre a kérdésre vála­szoljatok. Ha helyesen vála­szoltok, nem lesz többé szent a kocsmáros szava(zata)”. a. g. 1990. NOVEMBER 18., VASÁRNAP

Next