Vasárnapi Hírek, 2002. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

2002-12-08 / 49. szám

Olvasóink leveleit közöljük szerkesztett formá­ban ezeken a hasábokon. Szívesen adjuk köz­re észrevételeiket, cikkeinkre érkező vélemé­nyeiket. Várjuk leveleiket, amelyekben meg­osztják velünk gondolataikat, képviseljenek azok - a szélsőségeket leszámítva - bármilyen álláspontot. Kérjük levélíróinkat, amennyiben véleményüket megjelenésre szánják, adják hozzá teljes nevüket és lakcímüket, esetleg te­lefonszámukat is. Azt, ahol szükség esetén fel tudjuk venni önökkel a kapcsolatot. Természe­tesen adataikat bizalmasan kezeljük. Nemzetőrség Magyarországon Először 1848-49-ben alakult meg hazánkban a Nemzetőrség, 63 ezres létszámmal. Leszerelt katonák, pa­rasztok, munkás emberek léptek be az önkéntes fegyveres testületbe Ko­lozsváron, Nyíregyházán, Nagyvára­don és még számos helyen. Az orszá­gos parancsnok báró Béldy Tibor tá­bornok volt. Amerikában a nemzetőrség 85 ezer főből áll és hivatalos támogatást kap. Tömegkatasztrófa, árvíz vagy hason­ló esetekben a nemzetőrség segítséget nyújt a károk enyhítésében, a rend­védelemben. Mindehhez komoly fel­szerelésük van, kisebb repülőkkel, helikopterekkel is rendelkeznek. A szervezetet Nemzeti Gárda néven is­merjük és létszáma évről évre nő. Ma 2002-ben Magyarországon nem hivatalosan 16 ezer nemzetőrt tartanak számon. Jelenleg Király Bé­la tölti be a parancsnoki posztot, de úgy tudom, szívesen átadná azt egy nála fiatalabbnak. Arra lenne szükség, hogy a testüle­tet hivatalosan elismerjék és irányí­tása egy kézben legyen a Honvédelmi Minisztériumban. Egy tekintélyes nyugdíjba vonult tábornok lehetne az országos parancsnok, gondolok itt Deák vagy Lőrinc tábornok úrra. Pohl Ferenc nemzetőr alezredes, Budapest sajtónak kell megteremtenie az olyan képlékeny és kiélezett politi­kai, gazdasági, morális stb. helyzet­ben, mint amilyen mostanság - és immár több mint tíz éve - jellemzi az országot! A problémákat nem jobb­vagy baloldalról, hanem többségi szempontból kell(ene) megítélni aszerint, hogy értéket teremt-e vagy kárt okoz. Szentesi Emil, Budapest Lépés a szelektív gyűjtés irányába Szelektív hulladékgyűjtés kis ho­nunkban egyenlőre távoli álom. A papírgyűjtést azonban - részben - meg lehetne szervezni. Egy cég ugyan tönbség? Talán az, hogy a rendvé­delmi szervek „tarifái” nem jelen­nek meg az újságban? Vagy ők egyenruhában vannak és nem fehér köpenyben? Vagy csak 2-300 forint­nak megfelelő összeg az utas hálája? Ezen csekély összegek elfogadásáért munkahelyvesztés, bírósági eljárás, büntetés vár rájuk. Az orvosokkal mit tesznek? Miért ez a megkülön­böztetés? Alkotmányunk szerint minden ember „egyenlő”! Mindkét csoport munkakörével kapcsolat­ban fogad el hálapénzt, egyiknek „joga”, másiknak „bűne”. Hol élünk? Ez a demokrácia? Félre ne értsék, mindkét esetben elítélem a cselekményt, de az elbírálás egyfor­ma legyen. Kovács Zoltánné, Pécs Ugyanis az ilyen a gesztusok vezet­nének ahhoz, hogy az ország politi­kai kettéosztottsága megszűnjön. Az előző ciklusban a cement­­gyártással kapcsolatban interpel­láltam a gazdasági miniszterhez, aki előremutatóan érvelt, ezért ter­mészetesen elfogadtam a választ. Mi lenne akkor, ha a Fidesz interpellá­ló képviselői is elfogadnák a kor­mány reális érveit? Mi lenne akkor, ha az Országgyűlésben felülkere­kedne az értelem, a ráció a gyűlöl­ködés helyett és ez példaként szol­gálna a nemzet számára is. Mi lenne ekkor? A politika, az Országgyűlés népszerűsége növekedne és előtérbe kerülhetne az érdemi munka. Dr. Takács Imre, az MSZP parlamenti frakció tanácsadója, Budapest A köz szolgálata legyen az irány? Sokan­­ joggal­­ tartják a sajtót „hatalomnak”, ugyanakkor nem ke­vesen azt mondják, falra hányt borsó minden írás, rádió vagy tévériport. Én és még sok ezer sajtólevelező bí­zunk a nyilvánosság hatalmában. Az alapelv, hogy a „sajtó működjön közre a nyilvánosság megteremtésé­ben, a hatalom pedig legyen nyitott és fogékony az észrevételekre. Jó lenne, ha tudná minden „kis és nagy­hatalom”, hogy elsősorban az ő érde­ke, hogy figyelje az állampolgárok véleményét. Ezáltal közmegelége­désre végezheti közszolgálati mun­káját, és így talán tovább őrizheti meg pozícióját! A sajtó tehát egy­szerre segítheti a népet és a hatal­mat, vagyis az egész országot. Azért hatalom, mert irányítóinak dönté­sétől függ, mi kerül nyilvánosságra. Az elhatározást nem befolyásolhatja személyes érzelem (a sajtólevelező szimpatikus-e), annál inkább a szak­mai előrelátás (a téma közér­dekűségének megítélésében) és a fe­lelősségvállalás készsége az aktuális hatalommal szemben, a magasabb rendű érdek (a haza, a társadalom) szolgálatában! Az idő majd később minősíti a sajtóorgánum és a szer­kesztő döntését, tevékenységét. A média ma már jellegét tekintve is többféle, hiszen a közszolgálatiak mellett mind nagyobb a - ma­gántőkéből működő - kereskedelmiek szerepe, ahol elsődleges a magánér­dek, a minél több bevétel, ám szol­gálnak közérdekű törekvéseket is. A közpénzből, adókból fenntartott, ezért tisztán a közt szolgálandó mé­diumoknak - MTV, Duna Tv, Ma­gyar Rádió - viszont kutya kötelessé­ge a pártatlan, több oldalú tájékoz­tatás. A nézőnek, hallgatónak - és természetesen az olvasónak - joga van a sok irányból jövő információk megismeréséhez. Ennek feltételeir­e évekkel ezelőtt kis piros fémszekré­nyeket állított fel a város különböző pontjain, melyekbe a papírhulladé­kot lehetett volna dobni, azokban sajnos csak némi reklámszemét volt látható. Én bedobtam a régi telefon­könyvemet, a vállalkozás a legtöbb helyen meg is bukott. Idejében szó­lok. Azt javaslom, hogy az új telefon­könyvek átvételi elismervényeivel egyidejűleg az előfizetők adják le elő­ző évi könyveiket. A posta a kiosztot­tak helyén - a rövid átvételi határidő lejártával - a tárolt régieket átadná a Matávnak, mely nyilván fizet a bo­nyolításért, és fizetne a begyűjtöt­­tekért is. A Matáv szállítója a köny­veket eljuttatná a papírfeldolgozó vállalathoz, így a ki tudja hány ezer tonna kiváló makulatúra újrahasz­nosítása megtörténhetne. Nota bene, a napokban is láttam kukába dobott könyveket. Kelecsényi Katalin, Budapest Levelet hozott a postás... 2002. DECEMBER 8. A helyzet magaslatán - Majd adok én magának, vadidegen gyerekeknek cukorkát osztogatni! Krenner István rajza Egyszer hála, másszor bűntett Soha nem írtam még újságnak, de most felháborodásomban tollat ra­gadtam. Egy és ugyanazon napon ol­vastam a Vasárnapi Hírekben és a Nők Lapjában a korrupcióról, a há­lapénzről. Az orvosok vonatkozásá­ban akár előre adják, akár utólag, „hálapénzről” beszélnek. Sőt, a Nők Lapja így fogalmaz: „Joguk van pénzt adni, és joga van az orvosnak azt elfogadni.” A Vasárnapi Hírek­ben még az egyes műtétek tarifáját is közzétették. Szégyen! Az újság levelezési rovatában vi­szont a rendőrök, határőrök, vámo­sok vonatkozásában már korrupció­ról írnak. Mi a kettő között a küt- A taps vezethet a megbékéléshez Az Országgyűlés százéves törté­netében számtalanszor felcsattant a képviselők tapsa, azonban az el­múlt 12 évben valószínűleg nem fordult elő az, hogy az ellenzéki képviselő a kormánypárti választ megtapsolja. Október 29-én ilyen rendkívüli eseménynek voltam ta­núja. Dr. Csapody Miklós, az MDF képviselője felszólalásában arról szólt, hogy a kormány adótörvény­javaslata szerint a könyvek, ze­neművek áfáját 12 százalékról 25 százalékra tervezik emelni. Ugyan­akkor az EU ajánlásában nagy hangsúlyt kap, hogy a könyveket a lehető legkisebb kulccsal adóztas­sák. Ez a téma nincs jelen a napi­lapok címoldalán, „mint a sok-sok múló botrány, pedig itt, a szellemi életben és nem az oktondi nyilvá­nos kukkolásban kellene az a szlo­gen igaz legyen, hogy „itt a lét a tét” - mondta a képviselő. Szerin­tem itt valóban a tét a tét, mert a szellem napvilága annál fényeseb­ben ragyog, minél inkább támogat­juk a könyvek vásárlását. Kocsi László államtitkár válaszában ar­ról szólt, hogy ma a könyveket 12 százalék áfa terheli, a tankönyvek áfakulcsa pedig 0 százalék. A köny­vek áfakulcsának emelése nem sze­repel a legutóbbi törvényjavaslat­ban. A kormány abban is egységes, hogy védi és erősíti a nemzeti kul­túrát, a magyar kultúra ügye szent - hangsúlyozta az államtitkár. A válasz után dr. Csapody Miklós tapssal fejezte ki tetszését. Igaz, hogy az ellenzék padsoraiban egye­dül csak ő tapsolt, de ez is valami. Százezreket riaszt a valóságdömping Óriási örömet szerzett pár éve az, hogy a kereskedelmi televíziók bete­lepedtek Magyarországra. Végre volt széles választék, legalább is úgy gon­doltuk. Aztán csöppnyi üröm vegyült az örömünkbe, amikor csaknem a tel­jes műsoridőben brazil, argentin stb. szappanoperákban „gyönyörködhet­tünk” igényes műsorok helyett. Oly­kor azt hittük, hogy ez már a mély­pont, ennél alább már nincs semmi. Nagyot tévedtünk, mert jött a „Nagy Testvér”, a „valóságshow”. Most az­tán nem kell attól félnünk, hogy vala­mi nívós kereskedelmi csatornára kapcsolunk véletlenül, mert minde­nütt ömlik a „valóság”, sőt zúdul mindenkire, akár akarja nézni, akár nem. Már nincs érvényes műsorrend - igaz eddig sem lehetett arra adni, ami a műsorújságokban szerepelt (ilyenkor hol van az ORTT?), mert mindent ki­szorít a kukkolás. Mélységesen elszo­morít bennünket az - talán vagyunk pár millióan -, hogy a mai Magyaror­szágon nem az értékes szín-, ének­­képző- stb. művészek a sztárok, ha­nem olyanok, akik böfögnek, mezte­lenkednek, ...ganak, szeretkeznek, hisztiznek, intrikálnak, pletykálnak, sört locsolnak, trágárkodnak, műve­letlenek, egy elképzelt más dimenzió­ban élnek, affektálnak - és sorolhat­nám tovább a csak és kizárólag nega­tív tulajdonságokat. Nem tudom el­fogadni, hogy ennyire semmibe vesz­nek több millió embert, egyszóval hülyének néznek bennünket. Szavaz­zanak, szavazzanak, hangzik el egy adásban milliószor a felhívás. És a tévénézők egy része bizony szavaz. No nemcsak egy emberre, hanem az alantas gondolkodásra, szándékokra. A tévé- és a telefontársaságok hasz­nát gyarapítva hetente 50-60 millió forintot költenek erre a „szórakozás­ra”. Hány műtét, hajléktalan, kis­nyugdíjas támogatására lenne ele­gendő ez a pénz? Talán csöppnyi re­ménysugár, hogy az állami tévé né­ha-néha közvetít olyan műsort, ami miatt már érdemes odakapcsolni, ha csak meg nem irigylik majd a keres­kedelmi tévék hasznát. Bízom abban, hogy nem így lesz és talán eljön még olyan való világ, amikor egy kereske­delmi tévé nem a „gagyi” szórakozta­tást tűzi zászlajára, hanem valódi műsort csinál és sugároz! Mert ebben a pillanatban minden műsoruk előtt elhangzik és elhangozhat a figyel­meztetés: 12 éven alul nem ajánlott, mivel jóformán csak a szexualitás, a gyilkolás és a trágárság ömlik műso­raikból. Tudom, hogy élni kell, nye­reségesnek kell lenni, de tessék mondani, ilyen áron is? László Ádámné, Budapest Folytatás a 17. oldalon Segít a Hold A Vízöntő csillagképe előtt haladó Hold egészségügyi vonatkozásaiban a lábszá­rakra, általában a visszerek területeire van hatással. Most advent időszakát él­jük, ez a befelé figyelés, a lélekre való odafigyelés ideje. Mindennapjainkban rohanunk, visznek a lábaink előre. Igyekszünk helytállni ott, ahol úgy gon­doljuk, vagy azt hisszük, hogy ott a he­lyünk. A vasárnap esti gyertyagyújtás idején gondolkodjunk el azon, hogy mi a hétköznapjainkban visszatérünk-e önmagunkhoz, vagy csak nagy fájdal­mak útján találjuk meg önmagunkat. Étrendünk ritmusában: a fehérjék szerepe a kiemeltebb. Hangulatilag, érzelmileg: bármi is tör­ténjék, érjen bennünket, most na­gyobb és mélyebb hatást vált ki. Ke­rüljük a kellemetlennek tűnő embere­ket, környezetet. Apró tanácsok: ma a fényérzékeny­ségünk fokozottabb, még akkor is, ha borús az időjárás. Aktívabbak va­gyunk, sok mindent, ami „utánjárás­sal” jár, el tudunk intézni. Ma este pi­hentessük, ápolgassuk gyógykrémekkel (pl. körömvirág, vadgesztenye stb.) láb­szárainkat. Szellőztetés, takarítás, ke­nyérsütés tervezhető ezekre a napokra. A Halak csillagképe előtt haladó Hold egészségügyi vonatkozásaiban a lábfe­jek,­­ujjak, sarkok területeire van ha­tással. A lábaink állapota nagymér­tékben befolyásolja közérzetünket, hangulatunkat. Általában a kezünk mellett a lábunk állapotát - mint leg­fontosabb segítőnket a mozgásban, és cselekvésben­­ szoktuk elhanyagolni. A láb rendszeres tornáztatása, a láb masszírozása ugyanolyan fontos teen­dőnk lenne, mint a lábmosás vagy kör­­ömnyírás. Legalább ezeken a napo­kon legyen időnk ezen testrészünkre. Étrendünk ritmusában: a szénhid­rátok szerepe"­ kiemeltebb Hangulatilag, érzelmileg, saját ma­gunk akadályozhatjuk meg, hogy dön­téseink célba érjenek. Apró tanácsok: ma a pára- és ned­vességérzetünk fokozódhat. Gyapjúta­karók szellőztetését végezhetjük. A növények öntözéséről ne felejtkezzünk meg. Hajmosásra nem alkalmas nap. A Kos csillagképe előtt haladó Hold egészségügyi vonatkozásaiban az agy­ra, a fejre, az érzékszervekre, általá­ban a fizikai testre van hatással. A természet törvényszerűségeivel ellen­tétben főleg a városlakó emberek éle­tében nem a visszavonulás, a pihenés ideje érkezik el, hanem az „év végi hajtásé”. Bármennyire is nehéz kisza­kadnunk a mókuskerekünkből, ezeken a napokon legyünk visszafogottabbak. Engedjük meg, hogy idegrendszerünk pihenjen. Alkalmazzuk a színek rege­neráló erejét, elsősorban a zöld, zöl­dessárga színeket. Ezek az idegrend­szerre fejtik ki pihentető, frissítő, erő­sítő hatásukat. Étrendünk ritmusában: a fehérjék sze­repe a kiemeltebb Hangulatilag, érzelmileg, kelleme­sebb napok jöhetnek, pl. váratlanul jó események részesei lehetünk, vagy ér­zelmeinkben támogatást kaphatunk. Apró tanácsok: ma a hőérzetünk fo­kozódhat, a hővel járó kezeléseknél fi­gyeljünk erre. Fontos lenne érzékszer­veink pihentetése, pl. szemnél a „te­­nyerezés”. Ha nem feltétlenül fontos, most ne menjünk fogorvoshoz. Aranyi Lászlóné asztrológus, természetgyógyász Hold_____ kel. nyugszik: 8. vasárnap 11 ó. 15 p. 20 ó. 03p.||­9. hétfő 11 ó.45p. 21 ó.KplZ—J Hold kel. _ nyugszik: 10. kedd 12ó.09p. 22 ó.23pl^ _11. szerda 12 ó. 29 p. 23 ó. 29 Hold kel. nyugszik: 12. csütörtök 12 ó.47p. -é.­­ p.^^CT 13. péntek 13 ó. 03 p. 06.34p.^N^| _14. szombat 13 ó. 20 p. 1 ó. 38 p. BLJ

Next