Vasárnapi Kelet, 2002. január-június (3-5. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-06 / 1. szám

2002. JANUÁR 6. Jégen és havon csúszkálni jó! - fordíthatnánk téliesre Móricz mondását. Ezt vallják a képen látható gyere­kek és még sok-sok ezer társuk, akik szintén szíve­sen csúszkál­nak jégen és havon egyaránt. Nem számít ilyenkor a cipő­talp sem, ki gondol a kopás­ra. Csak csúsz­kálni lehessen, és akkor min­den rendben van. Úgy néz ki, most lesz is rá idő, már­mint téli idő, hiszen az idei tél ke­gyes a gyere­kekhez Kedvence Az ének-zene tagozatos általános iskolai oktatás több mint négy évtizedes múltra tekint vis­­­sza megyénkben. Fehér­­gyarmaton az elsők kö­zött kezdődött a tagoza­tos oktatás. Kős Gergő a trombitát választotta. Amikor az indíttatás ke­rül szóba, bizonyára fon­tos, hogy édesanyja illet­ve keresztapja kömörői diákként tagjai voltak a Végh Attila vezette zene­karnak. Gergő a fehér­­gyarmati Bárdos Lajos Általános és Művészeti Iskolában tanult, s No­­vák Viktor növendéke­ként szerette meg a hangszert, s most a nyír­egyházi művészeti szak­­középiskola hangszeres muzsikusa. Sokat jelen­tett, hogy Kalydi Tamás­­né osztályfőnökként, il­letve énektanárként egyengette útját. Nagy Gyula tanár úrról, mint a nyíregyházi hangszeres tanárról, nagy elismerés­sel beszél. Ma már négy nyíregyházi zenekarban a trombita muzsikál rendszeresen. Tanul zongorázni is, azonban trombita a fő hangszere. A tanítási szünetek­ben rendszeresen felke­resi Kömörőben élő ro­konait, de ellátogat a Bárdos iskolába is. Ami­kor közreműködésre, szereplésre kérték, ké­rik, ennek örömmel tesz eleget. Abban remény­kedik, hogy hosszú időn keresztül sikerül megfe­lelnie a hangszerrel kap­csolatos elvárásoknak. M. K. A trombitával: Kol Gergő Hirdetések Hirdessen a iÄi ®? -ben! Keresse Zomborszki Szilviát! Telefon: 06-20/4343-545 ajánlata tagjai számára: 4-7 hónap 13,50% 50 000-999 000 Ft-ig 8-11 hónap 14,00% 50 000-999 000 Ft-ig 12 hónap 14,50% 50 000-999 000 Ft-ig 4-7 hónap 14,00% 1 000 000-2 999 000 Ft-ig 8-11 hónap 14,50% 1 000 000-2 999 000 Ft-ig 12 hónap 15,50% 1 000 000-2 999 000 Ft-ig 12 hónap (havi kamatozás) 14,00% 1 000 000-2 999 000 Ft-ig 4-7 hónap 14,50% 3 000 000 Ft felett 15,00% 3 000 000 Ft felett 17,00% 3 000 000 Ft felett 12 hónap (havi kamatozás) 15,50% 3 000 000 Ft felett Az alapmódozatoktól eltérően lehetőség van 1 000 000 Ft felett egy olyan éves lekötési formára, ahol a lekötött tőke kamatait havonta vehetik fel. Ennek a módozatnak a hozama megegyezik a mindenko­ri összeghatároknak megfelelő éves hozam­­ 1,5 %-ával. Ezt a megol­dást szövetkezetünk olyan tagjainak ajánljuk, akik rendelkeznek min. 1 000 000 Ft tőkével, és amelynek hozamából rendszeres havi jövede­lemkiegészítést szeretnének képezni. 4400 Nyíregyháza, Szarvas u. Tel.: 42/504-494 Fax: 42/504-495 Nyitva: hétfőtől péntekig 9.00-16.30-ig pilisinvest.nyir@axelero.hu ] 4. 1024 Budapest, Retek u. 10. 1065 Budapest, Podmaniczky u. 4. 1137 Budapest, Pozsonyi út 14. 9022 Győr, SchwekM u. 15. 3525 Miskolc, Szentpáli u. 11. 9400 Sopron, Ötvös u. 6. 9700 Szombathely, Aréna u. 4. 8000 Székesfehérvár, Ady E. u. 2. Futamidő 8-11 hónap 12 hónap hozam (éves) összeg Alufólia a csirkeszárny végén Alapvető illemtani szabályok kezelőknek és haladóknak Sokan mondják, hogy az első benyomás meghatá­rozó. Ez teljesen igaz, azonban a kialakult össz­képen utólag is sokat le­het rontani, illetve javí­tani. A mindennapi életnek megvannak az íratlan sza­bályai, melyeket általában illik betartani. Legyen az étkezéssel, köszönéssel, látogatással, vagy akár a leüléssel kapcsolatos. So­rozatunkban több téma­körben ismerhetjük meg az alapvető illem követel­ményeit. Mai témánk: Az étkezések szabályai. Először egy apróság: az asztalnál testhez zárt kö­­nyékkel illik étkezni. En­nek oka, hogy társaságban viszonylag szorosan ülnek egymás mellett az embe­rek és a karok szoros tartá­sával elkerülhető, hogy meglökjük a szomszédun­kat és az a ruhájára öntse a tányér tartalmát. Arra is érdemes figyelni, hogy ne könyököljünk az asztalra. Itt kell megemlíteni a he­lyes testtartást is: közel ül­ve az asztalhoz, kicsit elő­­rehajolva célszerű helyet foglalni. Nem szabad elfe­lejteni, hogy mindig az étel teszi meg az utat az evőeszközön, nem pedig a szánk az ételhez! A kulturáltsághoz ter­mészetesen az evőeszkö­zök használata is hozzá­tartozik. Bár azért ne es­sünk túlzásba! A kenyeret ne vágjuk, ne harapjuk, hanem törjük, de csak ak­kor, ha az étkezés kiegé­szítéseként használjuk. Ennek egy igen célszerű oka van: szebb látvány egy formás kenyérdarab, mint a szétmarcangolt mor­zsák, és egyébként is a ha­rapás nyomán ételmara­dék ragad a fogsorra. Ha a kenyér törése miatt le kell tennünk az evőeszközt, akkor ne az asztalra te­gyük, nehogy nyomot hagyjon a háziasszony ün­nepi térítőjén. Sok embernek gondot okoz a csontok leszopoga­­tása is. Valljuk be, a csontot kulturáltan nem is lehet le­szopogatni. Azonban go­nosz dolog lenne azt aján­lani, hogy például a grill­csirke igen ízletes szárnyát ott kell hagyni. Ezzel csak azt érnénk el, hogy a ven­dégek egyesével kiosonja­nak a konyhába ropogtatni. Megoldásként tálaljuk úgy a csirkecombot, szárnyat, hogy a végére evőeszköz­ként alufóliát tekerünk, így senki nem fogja kellemetle­nül érezni magát a zsíros keze miatt. Alapvető követelmény a zárt ajkakkal való evés is, ugyanis a csámcsogás, szürcsölés mindig a nyi­tott száj miatt van. Néhá­­nyan olyan cuppogással, szürcsöléssel fogyasztják a levest, a gyümölcsöt, vagy a húst, hogy asztal­társaik kellemetlenül érzik magukat. Családi, vagy baráti körben sem szabad elfelej­teni, hogy az étkezés nem csak a táplálékfelvételt szolgálja, hanem azt is, hogy illő formák között, társaságban mindenki jól érezze magát. V. P. G. Kábelen érkezik Kocsordon a tévé Tizenöt csatornát foghatnak a szatmári községben Tíz évvel ezelőtt a több mint háromezer kocsordi lakos közel ezer házban lakott. Csak dicsérni lehet a település vezetőit, akik úgy vélték, kábeltelevíziót kell biztosítani a kocsordi lakosoknak. Annak idején rendkívül kedvező feltéte­lek mellett juthatott ki-ki e lehetőséghez. A szolgálta­tás azóta bővült. A csator­naszám növekedésével párhuzamosan emelkedett az előfizetési díj. 2001-ben még havi ezer forint volt. A fejállomásnak a pol­gármesteri hivatal épülete ad helyet. Itt van lehetőség az esetleges észrevételek bejelentésére is. Adáski­maradás, szemcsés kép vagy egyéb hibák kijavítá­sát általában a bejelentés napján elvégzik. Előfor­dul, hogy erősítőt kell cse­rélni, ennek sincs akadá­lya, az üzemeltető ezt is elvégzi. A kocsordiak 15 csator­nát foghatnak, köztük az m1 és m2, a Duna, az RTL, a TV2 vagy éppen a Sza­mos TV, de Satelit, az ATV illetve az Eurosport adását is. Az önkormányzat igénybe vehet egy csator­nát. Ezen szokták az írá­sos anyagokat közölni. Mód van arra, hogy a helyi rendezvényeken készített saját felvételeket is bemu­tassák. Ezt eltérő időpon­tokban szokták sugározni, hogy lehetőleg minden ko­csordi meg tudja nézni. Je­lentős igény van a Film­múzeum csatornájára is. A régi vezetékek nem védő­csőbe ágyazottan készül­tek, így a gerincvezeték újabb részét ki kell cserél­ni. A költségeket az előfi­zetési díjból, illetve az ön­­kormányzat támogatásá­ból oldják meg. Molnár Károly Ellenőrzés a kocsordi kábeltelevízió fejállomásán EZ VOLT A HÉT JEGYZET Reménykedve, bizakodva Bevallom, nem nagyon hiszek a jókívánságokban. Viszont örök reménykedőként bizakodom az előt­tünk álló esztendőben. Nekem, és sok más honfitár­samnak elég szűkös volt az elmúlt év. Először is nem mi nyertük a lottómilliókat. Nem mi voltunk, akik külföldre utazhattunk valamilyen szerencsés mosó­por vásárlójaként... Mi csak dolgoztunk. S rájöttünk ismét, kenyeret csak kemény munkával lehet keres­ni. (Legalábbis a többségünknek!) Reménykedünk, hogy az idén nem lesz olyan mosto­ha hozzánk a természet, elkerül bennünket szélvi­har, hófúvás, árvíz, cián és még sorolhatnám. Re­ménykedünk, hogy a háborúk is békével zárulnak, s nem kell végiggondolni, hova bújjunk ha bármi tör­ténik. Reménykedünk, hogy országunk politikusai bölcsebbek lesznek, lakóhelyünk vezetői pedig ér­tünk tesznek. Reménykedünk, hogy fiunkat, lá­nyunkat felveszik az iskolába, s lesz erőnk a tanu­lásukat fedezni. Reménykedünk, hogy nem törik fel a házunkat, nem ülnek le az utcán, s nem lopják el az autónkat. Bízunk abban is, hogy nem leszünk betegek, mert manapság oly sok félelem övezi az egészség elveszté­sét. Bízunk benne, hogy családunk, rokonaink kö­zül senki sem búcsúzik örökre. Bízunk benne, ta­vasszal újra melegen fog sütni a nap, kinyílnak a vi­rágok, termést hoznak a gyümölcsösök. Mert az ember már csak ilyen, könnyebben felejti el a rosszat: tervez, épít, gyermeket szül, legyen bár­mennyire bizonytalan a jövő. Hite a szavak mágiá­jában újra és újra elmondatja vele a fogadalmakkal megerősített Boldog Új Évet! Most, hogy vége a nagy „összeborulásoknak”, jó lenne abban bízni, hogy a karácsony és az óévbúcsúztató nem csak néhány óra, vagy nap. A szeretet, az egymásratalálás váljék időtlenné, mert ez meghozza a hiányzó boldogságot. Az anyagiak megtermelése és elosztása sem kerülhe­ti el a felülvizsgálatot. A világ nehezen találja meg a gordiuszi csomók kettévágására szolgáló kardot. Porszemnyi hazánk is rövid időn belül egy irdatlan gépezet része lesz. Ezernyi kérdés vetődik fel, melyre a közeli és távoli jövő ad majd választ. Az a jövő, melynek elsőszámú letéteményese az ember. Drogozik a gyermekem! A kábítószer manapság mindenkit veszélyez­tet, nemtől, kortól, családi háttértől függetle­nül, ha személyisége nem elég erős ahhoz, hogy ellenálljon a kísértésnek. Mit kell tudni a drogokról? Fokozottan veszélyesek az egészségre, szervi és idegrendszeri károsodást okozhatnak. A fogyasztás során hamar kialakul a függőség, mely a használó testi, lelki leépüléséhez, a személyiség torzulásához vezet. Idővel egyetlen céljukká az anyag megszerezése válik, melyért akár bűncselekményeket is képesek elkövetni. A rendszeres szedés vagy a túladagolás pedig kön­nyen halált okozhat. Sajnos, a fiatalok közül egyre többen próbálják ki a kábítószert és a szülők gyakran csak az utolsó pillanatban érzékelik: nagy a baj. Ezen azonban nem lehet csodálkozni, hiszen a szer okozta válto­zásokat szinte csak akkor lehet észrevenni, ha már kialakult a függőség. A szülőkre ilyenkor nagy nyo­más hárul és akkor cselekednek a leghelyesebben, ha nem szégyellnek szakemberekhez fordulni­. T. K-né azon szülők közé tartozik, aki időben rá­jött gyermeke szenvedélybetegségére. Szerencsére időben érkezett a segítség, így az orvosok, a gyerek és a szülők együtt küzdötték le a függőséget. - Kezdetben csak annyit vettem észre, hogy a gyerek fáradtabb, közönyösebb, de ezt a pubertás­kori változásokra fogtam. Idővel azonban elhanya­golta a családot, nem keresete velünk a kapcsolatot és a barátai is eltűntek mellőle. Addig átlagos tanu­ló volt, de rövid időn belül a tanulányi eredményei leromlottak. Állandóan ideges, ingerlékeny volt, beesett az arca, kedvtelenül járkált a lakásban. Elő­ször nem akartam tudomást venni a bajról, de ami­kor bizonyos dolgokat - tűket, fóliát, kanalakat - ta­láltam a szobájában, megerősödött a gyanúm. Kez­detben tagadott mindent, de akkor már tudtuk: ká­bítószerezik. Szerencsére korán észrevettük a füg­gőségét és végül sikerült rábeszélnünk az elvonó­kúrára. Úgy tűnik, sikeres volt, hiszen hónapok óta nem látunk rajta negatív változást. A történet rövi­den ennyi, pedig e mögött ott van nagyon sok szen­vedés, álmatlan éjszaka, fizikai, lelki megterhelés, a fájdalom látványa. Véleményem szerint három do­log segített abban, hogy viszonylag hamar véget ért a rémálom, a gyermekem erős akaratereje, a csalá­di háttér és a szakemberek segítsége. V. Pikó Gabriella

Next