Vasárnapi Kelet, 2013. január-június (16. évfolyam, 1-24. szám)

2013-01-06 / 1. szám

2 SZÉN-MONOXID-MÉRGEZÉST szenvedett két ember Heves városban tegnap délután - közölte a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazga­tóság. Egyikük még ki tudott jönni a saját lábán a házból, másikuk azonban mozgás­­képtelenné vált, őt a mentők hozták ki. A mérgezést a fű­részporos kályhából a lakó­térbe áramló gázok okozták. Százezer látogató a Cézanne-kiállításon A cézanne-kiállítás száz­ezredik látogatóját köszön­tötték tegnap Budapesten, a Szépművészeti Múzeum­ban. A szerencsés vendég, Tóth Tibor - aki családjával Szombathelyről érkezett a tárlatra - tagja lett a múze­um baráti körének, így töb­bek között egy évig ingyen látogathatja a Szépművészeti és a Magyar Nemzeti Galéria kiállításait. Csak egy magyar marha fertőzött MAGYARORSZÁGON EGYETLEN kérődző állatnál észleltek megbetegedést - így reagált a Vidékfejlesztési Miniszté­rium arra a tegnapi hírre, amely szerint Fehéroroszor­szág átmeneti korlátozásokat vezetett be a Magyarország­ról származó kérődzők im­portjára és tranzitjára egy Németországban 2011-ben feltűnt és onnan állítólag Magyarországra is tovább­terjedő járványos állatbeteg­ség, a Schmallenberg-vírus 1 miatt. Fidesz: siker az iskoláztatásban A fidesz egyértelmű siker­ként értékeli az iskolázta­tási támogatás bevezetését, amely a kormánypárt sze­rint jelentősen csökkentette az igazolatlan iskolai hiány­zások arányát a szegényebb régiókban. Erről Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője beszélt képviselőtársával, Czunyiné Bertalan Judittal együtt. A szóvivő kifejtette: céljuk, hogy minden isko­lás gyermek rendben járjon iskolába, különösen a hátrá­nyos helyzetű térségekben. 2013. JANUÁR 6., VASÁRNAP KÖZÉLET Miközben fiatalok ezrei hagyják el az országot a könnyebb élet reményében, vannak, akik csak papíron vándorolnak ki. Idehaza él­nek és vállalkoznak, de a hivatalos adatok szerint egy nyugati nagyváros lakói. Braunmüller Lajos „Leadtam a lakcímkártyámat, kijelentkezek az adóhatóságtól, a nyugdíjellátásból, tulajdon­képpen tartósan külföldön tar­tózkodó magyar állampolgár vagyok. Lényegében papíron eltűntem Magyarországról” - nyilatkozta lapunkak egy ma­gát megnevezni nem kívánó vállalkozó, akit csak „Laca” né­ven ismernek, és aki az összes adatbázis szerint Londonban él. Hozzátette: „odakint, Lon­donban van egy ügyvédi iroda, aki minden papírt elintéz, és ezáltal egyéni vállalkozó le­szek, még egy londoni irodám is van, persze ez is csak papí­ron, tulajdonképp ez is csak egy postacím.” Az így Londonba települt vál­lalkozók az ottani szabályok szerint adó- és járulékfizeté­si kötelezettséggel tartoznak a brit államnak. Mindezt az alapján fizetik, amit itt, Ma­gyarországon végeznek. Embe­rünk idehaza grafikai, nyom­dai munkákat végez Pest me­gyében, megrendelői azonban Londonból kapnak számlát, amelyet egy brit vállalkozás állít ki - ami persze nem mást fed, mint az itthoni vállalkozót. „Az éves árbevétel, amit az ottani hatóságok elvárnak, 5600 font. Ez a hozzávetőleg gyenge kétmillió forintnak megfelelő összeg az, amiről a brit adóhatóság úgy tartja: minimálisan kell a talpon ma­radáshoz, egy ennél kevesebb bevételt felmutató vállalkozás képe nem tűnik túl reális­nak” - mondja Laca. „Ebből megy, csak oda nemrég az in­­dex.hu című hírportálnak nyilatkoz­va kijelentette: London ma a világ ötödik legnagyobb magyar városa lehet az ott élő magyarok száma alapján. A számok valóban beszéde­sek: 2007 és 2010 között évente 12- 15 ezer, tavaly azonban már több mint 17 ezer magyar kért hivatalos munkavégzéshez adószámot a brit fővárosban. A német statisztikai hiva­tal a közelmúltban hozta nyilvános­ságra: 46 százalékkal nőtt a Magyar­­országról Németországba érkezők száma, a szomszédos Bécsben szá­mos fiatal vállal munkát, és a CV& More online foglalkoztatási portál adatai szerint minden hetedik fiatal magyar tervezi elhagyni az országot. a bevételből mindössze 2 és fél fontot, vagyis körülbelül 900 forintot kell befizetni hetente a társadalombiztosítás és nyug­díj céljára, odaát ugyanis az ilyesmit, ahogy a fizetést is he­ti rendszerben számolják, nem haviban, mint nálunk. Har­minc év társadalombiztosítási jogviszony után a mai tábla szerint heti 107 font nyugdíjra jogosult a befizető” - számol Laca. Ez az összeg mai érté­ken nézve havi 150-160 ezer forintos nyugdíjnak felel meg, amely már harminc év után elérhető. Érdemes megjegyez­ni, hogy a hazai nyugdíjasok döntő része ennél számotte­vően alacsonyabb nyugdíjat kap, zömmel harminc évnél hosszabb szolgálati idő után. „Ráadásul már harminc év­nél korábban is lehet nyugdíj­­jogosultságot szerezni, ekkor azonban a hetente kifizetett nyugdíj összege alacsonyabb” - teszi hozzá Laca, aki szerint a fontban garantált nyugdíj azért is jobb a forintban fize­tettnél, mert a brit pénz érték­állóbb, mint a magyar. Nem lehet­ megúszni per­sze heti két és fél fonttal, Laca a bevétele után termé­szetesen adózni is kénytelen. Úgy érzi, még így is megéri. „A társadalombiztosításon fe­lüli adó ott 20 százalék körül van, kiszámolni és befizetni is jóval egyszerűbb, mint itt. Míg itt az adórendszer a leg­több ember számára érthe­tetlen és követhetetlen, ott meglehetősen egyszerű, és alacsony mértékű.” Ha csak a minimális bevétel­nek számító 5600 fonttal szá­molunk tehát, akkor is meg­marad a társadalombiztosítási­­ valamint a nyugdíjrendszer­nek befizetett összeg, és az adó levonása után több mint 4370 font. Középárfolyamon számol­va tehát a minimálisan megke­resendő alig kétmillióból csak­nem másfél milliót megtarthat a vállalkozó, igaz, ebből kell kifizetnie az évi 400 fontos, az­az 140 ezer forintos könyvelési költséget. Ez persze csak a minimális bevételt jelenti, ennél azonban többet is lehet keresni. A hazai áfakörbe nem tartozó vállalko­zás kategóriája Nagy-Britan­­niában is megvan, mégpedig meglehetősen szabad határok közt: ott évi 300 millió forint­nak megfelelő összegig érvé­nyes, ami azért a legtöbb hazai vállalkozónak meglehetősen távoli, ám szép cél. Uniós állampolgárként La­ca persze arra az esetre is biztosítva van, ha véletlenül egészségügyi ellátásra szorul­na, például kórházba kerülne. „Uniós egészségbiztosítási kár­tyám van, az itteni kezelteté­sem költségeit szükség esetén a brit társadalombiztosítás fi­zeti. Mint minden más uniós állampolgárt, engem is el kell látniuk a kártya felmutatása után.” Az, hogy valaki - legalább papíron - brit vállalkozó le­gyen, persze nincs ingyen. „Az ügyintézés mindent egy­bevéve 300 ezer forintba kerül, és egyszer ki kell utazni érte Londonba. Ezt nem lehet meg­spórolni. Ezen felül az ember adózik, tb-t fizet, és a könyve­lést is állja. Mert hát a könyve­lés miatt csinálják az egészet” ami - teszi hozzá a lényeget Laca. „A szervezők számára az az üzlet, hogy minden így kivitt cég könyvelését ők intézhetik” - vázolja fel a sajátos ügyfél­­szerzést a vállalkozó. „Meg fog lepődni, kikből áll a könyvelő cég. Hát persze, hogy magya­rokból. AZ ÁTLAGOSNÁL MAGASABB MIGRÁCIÓS HAJLANDÓSÁGÚ TÁRSADALMI CSOPORTOK (%) 30 év alattiak.........................48 Egészségükkel elégedettek. .35 Jobbik-szavazók.....................32 31-40 évesek...........................31 Gimnáziumot végzettek___30 Munkanélküliek...................28 Romák...................................26 FORRÁS: TÁRKI Omnibusz felvétel 2012. március Mérgezést okozott a fűrészporos kályhaKivándorlás light: csak papíron trükk Hivatalosan elhagyják az országot, ám ténylegesen idehaza dolgoznak Egyszer kell kiutazni Londonba, utána brit vállalkozóként lehet élni Magyarországon, ottani adók és járulékok mellett. Az ötödik magyar város Elhunyt Hatházi Péter Életének 62. évében elhunyt Hatházi Péter, az Axel Sprin­ger kiadói csoport munka­társa, a Vasárnap Reggel lapcsalád egykori lapigaz­gatója, a 24 Óra volt kiadó­vezető-főszerkesztője. Teme­tése 2013. január 15. napján 14 órakor lesz a Budaörsi Új­temetőben. Hatházi Péter közgazdász­ként, a könyvkiadás szak­embereként érkezett az Axel Springer Budapest Kiadó Kft.-hez, ahol tapasztalatait kiválóan alkalmazta a lap­kiadás területén. Tizenegy évig irányította a Vasárnap Reggelt, majd az Axel Sprin­ger Komárom-Esztergom Me­gyei Irodájának igazgatója, egyben a 24 Óra főszerkesz­tője volt. Betegsége ellenére halá­láig fáradhatatlanul dolgo­zott a kiadó egyes kiadvá­nyainak lapigazgatójaként, és szinte az utolsó pillanatig hódolt nagy szerelmének, a tenisznek. Személyében az Axel Springer Kiadó egy nagy munkabírású, fele­lősségteljes és végtelenül kedves kollégát veszített el. Minden konfliktust halk, érvelő beszéddel, jóindulatú kedvességgel és derűvel ol­dott meg. Gyászolja felesége, két gyermeke és unokája, akik­ről annyi­­ szeretettel és büsz­keséggel beszélt. Az eddigi legnagyobb vereség visszhang A külföldi sajtó az Alkotmánybíróság döntéséről Német, svájci és osztrák lapok, valamint a német közszolgála­ti műsorszóró is hírt adott az Alkotmánybíróságnak (Ab) a választási eljárásról szóló tör­vény több rendelkezését alaptör­vény-ellenesnek ítélő döntéséről. A Frankfurter Allgemeine Zei­tung német konzervatív lap a cím­­lapján közölt hír mellett elemzést is közölt az ügyről Magyarországi választójog - Kinek az előnyé­re? címmel. Az elemzés szerzője, Stephan Löwenstein, a lap Ma­gyarországgal is foglalkozó bécsi tudósítója kiemelte: nem egy­értelmű, hogy kinek az előnyére váltak volna a megsemmisített választási eljárási szabályok. Van azonban a szabályozásnak egy része, amelyet nem érintett az Ab döntése, és jóval fontosabb a hatá­lyon kívül helyezett elemeknél. Ez a „többségi választójog”, vagy­is az, hogy a választási rendszer a legerősebb pártnak kedvez - emelte ki a tudósító. Az ARD német közszolgálati műsorszóró társaság hírportál­ján Ralf Borchard azt emeli ki, hogy Orbán számára jelentős ve­reség, az ellenzék számára pedig jelképes győzelem. Megjegyezte: Orbánnak a Fidesz kétharmados többsége ellenére fokozódó ellen­állásra kell számítania, és nem­csak az EU-ban, hanem Magyar­­országon is. A Der Standard című liberá­lis osztrák napilap szerint az Ab ítélete az eddigi legsúlyosabb vereség, amelyet hatalomra lé­pése óta el kellett könyvelnie Orbán Viktornak. A Die Presse című konzervatív lap budapesti tudósítója, Peter Bognár szerint Áder Jánosnak állhatatosságával sikerült kifognia a szelet mind­azoknak a vitorlájából, akik hi­vatalba lépésekor azt állították, ugyanúgy „Orbán bábja” lesz, mint elődje volt. A svájci Neue Zürcher Zeitung budapesti tudó­sítója szerint az Alkotmánybíró­ság döntése pofon az Orbán-kor­­mány számára, annál is inkább, mert „a 15 alkotmánybíró több mint fele a Fideszből jön, vagy legalábbis közel áll a kormány­párthoz”.

Next