Képes Folyóirat - A Vasárnapi Ujság füzetekben 31. kötet (Budapest,1902)

554 Petőfi, állítólagos koponyájáról, két az érsek engedélyével az iskola rajztanára, Domsa C. Flavius készített, s megszerezte s közlés végett lapunkhoz elküldte. A koponyarajzokat eljuttattuk Jókai Mórhoz, ki a még élő egykorúak közt legjobban ismerte Petőfit, és dr. Török Aurél egyetemi tanárhoz, a koponyatan európai hírű művelőjéhez, kikérve véleményüket, és megmutatták dr. Semayer Willibáldnak, a jeles fiatal anthropológusnak is. És szívesek is voltak eleget tenni a szerkesztő­ség kérésének, a­mint erről alább közlött érde­kes nyilatkozataik tanúskodnak. További ille­tékes nyilatkozatoknak is készséggel tért nyitunk lapunkban. I. Nagy Miklósnál,­. Kedves barátom! Az általad nekem megmutatott rajzokra nézve elmondom őszinte véleményemet. Ez a rajzban előttem álló koponya nem Petőfié. Petőfi koponyája felül szélesedő volt, ez pe­dig keskenyedő ; homloka magas volt, ezé ala­csony; az orrtól az ingcsontig az arcz jóval hosszabb volt s a pofacsontok kiülők. Arczélben még jobban kitűnik az eltérés. Petőfi homloka erősen előre nyomult, ez adott arczkifejezésé­­nek oly megható jelleget, az ábrán pedig a ko­ponya hátranyomott. Minthogy a fogak teljesen hiányoznak a felső ingcsontból, azt az ismertető jelt, a­miről meg­emlékeztem, a rendetlen fog-előreállást nem találhatom meg rajta, a­miből a valószínűségre következtethettem volna. Minthogy az ábrák természeti nagyságban vannak megrajzolva, azt is határozottan állíthatom, hogy Petőfinek en­nél nagyobb feje volt. Látva a koponya ábráját, azt hiszem, hogy ez valami cimeterium csontházából került egy­kori tulajdonosához, a­milyenhez hasonlókat eleget láttam a kuriózumokat kedvelő ismerő­seimnél , így Kazinczy Gábornál is egy hatal­mas asztaldiszítő koponyát, a miről el kellett hinnünk, hogy az Batu kháné volt. Ez a ko­ponya is Batu kháné lesz. Jókai Mór. II. Igen tisztelt Szerkesztő Úr! Becses fölkérésének, hogy a balázsfalvi gör. kath. főgymnásium természetrajzi szertárában őrzött s Petőfinek tulajdonított koponyáról s Domca C. Flavius rajztanártól készített ábrákat venném szemlélet alá s e szemlélet alapján­­ nyilvánítanám véleményemet, a következőkben kívánok eleget tenni. Minek előtte magukról az ügyesen készített kopom­arajzokról szólanak, előre kell bocsáta­­nom, hogy eddigelé a tudományos búvárlat még nem haladt annyira, miszerint lehetséges volna egyedül a csontos koponya alakjából és kör­rajzaiból az életben volt fejnek alakját kétsé­get kizáró módon megállapítani. Életben a fej­ falról a főgimnázium épületének egy részlete látszik; az emeleti h­árom ablak a természetrajzi szertár ablaka, a­hol Petőfi állítólagos koponyáját őrizték. A SZÉKESEGYHÁZ BALÁZSFALVÁN.

Next