Vasárnap - Vasárnapi Ujság, 1923 (1. évfolyam, 2-3. szám - 3. évfolyam, 1-34. szám)

1923-03-21 / 3. szám

I.évf. 1923. III. 21. 3. szám lilSAimi)­­Előfizetési árak: KEZES HETILAT Főszerkesztő: BENEDEK ELEK Szerkesztőség: Telefon 694 Cluj—Kolozsvár, Str. Universităţii 3 sz Kiadóhivatal : Telefon 664. Cluj—Kolozsvár, Str. Memorandului 3. Egész évre 100 lej, félévre 55 lej 3 hónapra 30, egy szám ára 3 lej Az 1823. esztendő Petőfi ingelméje mellett még gészcsomó irodalmi nagy­ággal ajándékozta meg a magyar népet. Ezek közül zonban messzire kimagas­­lt, sőt Petőfi mellé emelke­­ik egy másik szellemóriás­­ak, Madách Imrének tpikusan magyar alakja, és őr­, 38 éves korában idézik fel, mikor már csak jó magával meghasonlott b öregember fogadhatja fa­far mosollyal az ünneplés psait. És három évvel­­után az aránylag fiatal ístőt lappangó ellensége, szívbaj, megöli. Alsó-Sztregován, Nógrád­­egyében született Ma­­rch Imre, régi nemes áládból. Tizenhét éves frában már költemény­­szetet ad ki Pesten, de­gyelemre még nem mél­­tják. Ezután vármegyé­ben teljesített közszolgá­it, mint aljegyző, jegyző főbiztos. 1848-ig hat indarabot ir, a „Csák­ónapjai“ címűt meghi­­ázi a Tudományos Aka­rm­a is, de különösebb tűnést nem kelt. 1845- n megnősül, Fráter Er­­ibetet veszi feleségül. A­zabadságharcot beteg­ MilDACH IMRE 1923 január 21—1923 január 21. ágyban tölti, utána egy évre bebörtönözik, mert magyar bujdosót rejte­getett házánál. Ezalatt éri életének újabb, végzetes csalódása: felesége meg­csalja. Elkergeti a hűtlen asszonyt, de az életéből a mérget már nem tép­heti ki. Emellett a szív­baj is gyötri. Ilyen lelki és testi állapotban szüle­tik meg az „Ember tra­gédiája“, melyen 1857-től 1860-ig dolgozott. 1861- ben képviselővé válasz­tották s ebben az évben mutatja meg nagy művét Arany Jánosnak, aki né­hány vershibát kijavít rajta és lelkes ajánlással olvas fel belőle részle­teket az ország első iro­dalmi társaságában. Az „Ember tragédiája“ olyan nagyszabású mű, amely mellé csak a né­metek legnagyobbjának, Goethének „Faust“-ját és az angol Byron „U­lan­­fréd“-ját lehet állítani. Ez az egy hatalmas alkotás azóta több európai nemzet nyelvére lefordítva ugyan­olyan dicsőséget szerzett a magyar alkotószellemnek, mint Petőfi a verseivel és Jókai Mór a regényeivel.

Next