Vasárnapi Ujság – 1854
1854-11-26 / 39. szám - Szebasztopol 39. szám / Fametszvények. (Magyarázó leirásokkal.) - Szebasztopol 337. oldal / Táj- és népismertetések; utirajzok
338 gyümölcse, és kik fogják azt élvezni, nem hozzánk tartozik megjövendölni, óhajtásunk pedig az , hogy a béke olajága bár minél előbb felváltaná egész világon az emberemésztő háború véres zászlóit s csupán és egyedül olvasóink kívánságát akarjuk némikép kielégíteni azon világhírű erősség rajzával s rövid leírásával, mellyről egész világ beszél napjainkban, s kivétel nélkül minden lap napról napra közöl ut meg uj híreket. Szebasztopol, az orosz tengeri hatalom ezen hírneves középpontja s dús raktára, Krímnek a Fekete tengerbe ereszkedő egyik fokához közel áll dél felől, mint valami őrszem. Ha a víz alatt lappangó sziklákkal sűrűn környezeti fokot szerencsésen megkerülte a hajós, 6 mértföldnyi távolságban észak felé megközelíti a néhány fehér szikláról szembetűnő büszke vár falait. Ezen oldalán a tengerpartnak 9 kikötő van. A szorosan szebasztopoli kikötő 4 tengeri mérföld hosszúságú, s legnagyobb szélessége egy mérföldnyi, menete kelet felől nyugatnak tart, némi kanyarodással dél felé. A kikötőt mindenfelől környező sziklás hegyek hajlásaiba nyílások vannak vágva, mellyek részint a veszteglő, részint a kereskedő hajók állomásai, s elég vizük van azoknak a legnagyobb tengeri hajók elviselésére. A ki a tenger felöl hajón megy Szebasztopolba, annak a város jobb felöl esik, egy mindig jobban jobban emelkedő völgyeleten, mellynek legalacsonyabb pontja 20, a legmagasabb 150 lábbal áll a tenger tükrénél föntebb. Az öbölt környező magaslatok, mellyek a tenger hullámai közé meredeken ereszkednek, csodálatos biztossággal védik azt. Túl rajtuk magasabb hegyek ormai látszanak, de a hadikikötőbe ereszkedő sziklafal olly meredek, hogy a legmagasabb árboczok csúcsait sem lehet a hegyekről megpillantani. A tengeri főhadvezéri hivatal, a tengeri hadikészlet főraktára, minden egyéb a haditengerészethez tartozó hivatalos épületekkel együtt a város alsó részében körülbástyázva foglalnak helyet, s a város félkörben terjeszkedik fölöttök. Sok bástyázatot vesz az olvasó első pillanattal e képen észre, mellyekről jól meg kell jegyezni, hogy valahol csak némileg jelentékeny fala van Szebasztopolnak, az mind bástyaüreges. A bástyaüreg (casamatta) pedig nem egyéb mint erős védfalak közötti nagy terem, mellynek minden oldala s teteje olly erős vastag fal, hogy a legnagyobb bomba sem árthat neki egykönnyen. Ezen bástyaüregekben ágyuk rejlenek, s a tüzérségnek szolgálnak lakhelyül. Szebasztopol védelmére a bástyákon és kazamattákban mintegy 1400 ágyú van úgy helyezve, hogy azon hajó, melly a bejáráson a parancsnok akarata ellen akarna keresztül rontani, gyilkos hármas kereszttűznek tenné ki magát. Ide számítva még a mozgó ütegeket is , bátran lehet 2000re tenni ezen híres erősség ágyúi összes számát. A szebasztopoli bástyák abban egyedül állnak az egész világ minden erősségei között, hogy széles e föld kerekségén egy erősségnek sincsenek olly roppant kazamattái s annyi kazamattában elhelyezett ágyuja mint épen e várnak , de abban alábbvalók a Kronstadtiaknál, hogy téglából és fövénykőből épültek, s könnyebben engednek az erős ágyúzásnak mint a Kronstadtiak , mellyek gránitból épitvek vagy sziklába vannak vájva. Ahoz értő emberek hozzávetőleg olly véleményben vannak, hogy a szebasztopoli erősségek felépítése legalább 50,000,000 tallérba (mintegy 75 millió pátba) kerülhettek, a vízvezetéket, kikötőket minden álladalmi épületekkel összevéve szintennyi költséggel lehete előteremteni, s ezen számítás szerint 100,000,000 tallérjában lehet az orosz kormánynak azon híres neves fekete tengermelléki óriás pajzsa, mellyet hadihajóinak laktanyául s roppant birodalma szélére, mintegy kihivó büszke határörül állia. Szebasztopol kiterjedése hosszában mintegy 1200, szélűben 400 lépésnyi. Az összes lakosság számát a rendesen ott tanyázó katonasággal együtt 40,000 re lehet tenni. A kikötő egy tengeri mild hosszában van erősítve. Azon keskeny bejárás mellékén, melly a kikötőbe vezet, valahol csak egy egy kiálló része van a sziklapartnak, mindenütt ágyuütegekkel sűrűn ellátott kisebb nagyobb várdák, vagy sánczmüvek vannak, s mindegyik ágyú a kikötő bejárásán uralkodik. Ezeken kívül, észak felöl egy magaslatról erős csillagsáncz őrködik a tengeri bejárás felett, dél felöl pedig egy erős várda védi a várost és bejárást. A várostól 1 % mfnyi távolságban sánczokkal erősített tábor, az erős bástyákkal környezeti katonai laktanyák mind egy egy külön várnak tekinthetők, mellyek birtokáért csakugyan egyenkint külön kell megvívnia az ellenségnek. Mindezeket, vagy legalább legnagyobb részét ezen hatalmas készületeknek a ki egy tekintettel megpillantja, rémitő erősségnek kénytelen elismerni Szebasztopolt tenger felöl. Szebasztopol épitésmódjáról, helyzetéről s felszereléséről sok és különféle véleményt lehete olvasni, mellyek kivonata abban öszpontosul, hogy az a nagyon sok ágyú nem egészen hasznos, sőt akadályul szolgál sokaságával. Mi a falakat illeti, ezeknek mindenesetre nem dicséretes tulajdona az, hogy téglával kevert fövénykőből vannak egy részt építve, mellyeket a kő puha természeténél fogva könnyebben halomra lőhetnek a kemény ágyúgolyók, mint például a Kronstadt gránit bástyákat. Azt is hibául említik fel, hogy az ágyuknak hagyott lőrések keskenyek Szebasztopol falain , mi a czélirányzásban mindenesetre nagy hátráltatásul szolgál. De legnagyobb hibája Szebasztopolnak az, hogy a száraz felöl nincs eléggé erősítve. Lehet hogy így gondolkodtak az építők : minek építenénk magunk ellen erős bástyákat? az pedig, hogy akad olly vakmerő ellenséges sereg, melly az északi óriás földére merné lábát tenni, s az ő tulajdon birodalmában fordítaná romboló ágyúit annak a páratlan tengeri várnak, esze ágába sem jutott senkinek. Most már körül van kerítve Szebasztopol egy része száraz felöl is sánczokkal és ágyuütegekkel. Csakhogy ezen sánczokat ellenség hányta, s az ágyukat nem Szebasztopol védelmére hanem ellene fordította, s kíméletlenül szór belölök halált és pusztulást két hónap óta. Szebasztopol környéke kopár, s elannyira sziklás, hogy az egyesült seregek sánczmunkálatait felettéb hátráltatta és nehezité azon körülmény, hogy távolabb helyekről kelle földet hordaniok a sánczkosarak megtöltésére. Erdőség nincs közelében, a mi volt is, kiirtották, midőn II. Katalin czárné kormánya alatt megalapittatott. Mindez a mit mi röviden megirtunk Szebasztopolról, sokkal bővebben és sokszorosan meg volt irva, már a mult nyár vége felé azon hírlapokban, mellyek a keleti hadjárat minden mozdulatáról hírt adhatnak, annál megfoghatatlanabb mikép juthatott olly átalános hitelre azon nevezetes septemberi hir, hogy Szebasztopolt bevette az egyesült hadsereg, mellyet egy közönséges postalegény* sebesfuttában szalasztott el, s melly ugy befutotta villámgyorsasággal az egész világot, s egyaránt meglepte a fényes paloták és szalmafedelü házak lakóit, mint soha semmiféle álhír, mióta postalegények tarisznyájában szokás tova szállítani a világ forgását. Majd két hét folytán mindennap új meg új villanysürgönyöket kaptak a hírlapok ezen tárgyban, lassankint kétkedni kezdtek, egyik tagadta, másik erősen állította, hogy bebizony bevették, azért is bevették, s végre kiviláglott, hogy dehogy vették, hogy megküzdöttek ugyan annak birtokáért néhányszor makacsul, de a vár még mind fenáll, s mai napig az orosz birtokában van, bár az a számtalan belé röpitett bomba sok, nagyon sok kárt tett mind az erősségekben, mind a városban, mind a beleszorult állhatatos seregben. Mennyi emberélet jön már eddig áldozata Szebasztopol ostromának, azt nem lehet bizonyossággal megírni, de hogy nem csekély mindkét rész halottainak száma, azon körülményből is lehet gyanítani, hogy mind az oroszok, mind az az egyesültek kénytelenek valának fegyverszünetet kérni, hogy halottaikat eltemethessék. no *) A postalegényt keleten tatár-nak nevezik, azon tatár alatt tehát ki f. é. septemberben olly pogányul elhajitotta a sulykot, levélvivő lovat, postalegényt kell érteni.