Vasárnapi Ujság – 1858

1858-11-21 / 47. szám - A saját vasuttal biró gőzkocsi (rajzz.) 558. oldal / Természettudományok; ipar; gazdaság - Nyelvészeti emlékek a XVII. századból. Papp Miklós 558. oldal / Történeti czikkek; régiségek s rokon

558 egy élőfa tetejébe, mint valami madár fészket. Azután ismét egy tomboló hegyi patak szelte át az utat, mellyen keresztül kellett gázolni; távolabb a patak mély mederbe vágott, a túlsó hegyolda­lából vérvörös tűzszemek világitottak át, valami távoli hámor fé­nye, s a gépies zörgés egyhangú kongása verte fel sokáig a csen­det, melly később ismét a rohanó patak mélyen hangzó zúgásába vegyült el. Éjfél után két óra lehetett, mikor útitársaimmal ismét össze­jöttem, szó volt róla, hogy nem féltem-e? „nem én egyébtől, mint a farkastól." — „Hiszen oldaladon a revolver," biztatának erre. „De nem attól a farkastól félek én, a ki engem fog meg, hanem a­mit én találok fogni. (Ha abból még ki nem találta volna valaki, a mennyire szeretek kiterjeszkedni lovon ülésem phasisaira, hát annak csak megmondom, hogy biz én először ültem életemben lovon : — a Pegazus nem számit.) Végre csakugyan elérkeztünk Michelenbe, a­hol annak a vár­va-várt fogadónak kellett lenni. Az már mingyárt nem tetszett ne­kem, hogy ebbe a fogadóba sehonnan sem vezet bejárás , mert akár egy félöles gátról leugratni az udvarra, akár egy pocsétás hid alatt keresztülgázolni a sáron, egyiránt nagy pirantasia kell hozzá, hogy az ember kitalálja, merre menjen. A szürke decidált, ő bi­zony beugrott a sánczon , épkézláb értünk alá. Következtek a sorba kopogtatások minden ablakon, semmi felelet, nagy sokára megszólaltak egy helyütt : „Ki az, mi az?" — „Utazók." —„Lehe­hetetlen az." — ,,De bizony csak itt vagyunk." — „Illyen későn." — „Van e szállás?" — „Majd megnézem." — „Van-e abrak?" — „Az talán nincs." — „Van-e kenyere?" — „Az talán van." — „Van-e istálló ?" — „Az van, de még nem kész." — „Eres­szen be hát valahová." Nagy nehezen végtére kivívtuk, hogy kaptunk egy frissen meszelt szobát, szénát és kenyeret , ha paripáink megosz­tották velünk szénájukat, hogy legyen min hálnunk, mi pedig meg­osztottuk velük kenyerünket, hogy legyen abrakjuk. Így fogtunk ki a világon. Másnap aztán a Vulkánon, egy ollyan kis hegyen, mintha vagy husz Svábhegy egymás tetejébe volna rakva, keresztül-ka­paszkodván, szerencsésen megérkeztünk Abrudbányára. (Lásd a képet 556. oldalon.) (Folytatása következik.) A saját vasúttal bíró gözkocsi. Sokan megkisérlették már olly gőzkocsi készítését, melly vasút nélkül a közönséges utakon is járhatna. És e nemben igen jeles gépek jöttek létre, mellyek csudálatot gerjesztettek maguk iránt, de különböző oknál fogva nem jöttek gyakorlatba, mert még mindig valamelly hiányban szenvedtek. Uj-York utczáin többször lehetett illy kocsit látni, de azért még­sem lett átalá­nossá használata. Most egy angol, Hamilton, a talányt megoldottnak véli. Az ő von­tatógépe, mellyet rajtunk mutat, közönséges kocsin 400 mázsát egy óra alatt fél mérföldre elvisz, még pedig olly uton, mellynek meredeksége minden 17 lábra egy lábat emelkedik. E gép főalkatrésze elől a kormánykerék, melly által annak tetszés sze­rinti irányt adhatni; továbbá az első kis-és hátulsó nagy-kerekeken levő tal­pak, mellyek a kerekekkel együtt forognak s ezek alatt a vasút síneit helyettesítik. E talp tehát nem egyéb, mint vasut­ sinezet, mellyet a gép ma­gával visz, kereke elé lerak, s midőn ez átfutott rajta, ismét fölszed s magával visz. E gép tehát szintén vassínen és vasúton jár, csakhogy e vasutat magá­val s kerekein hordozza. E talp több kisebb részekből áll. Midőn egyiken a kerék átfutott, ezt hátul a gép fölemeli s elől már másikat tesz le helyette. Hasonló gépek nagy szolgálatot tehetnének ollyféle vidékeken, mint a mi alföldünk, hahogy szerkezetük tökélye megengedné, hogy gyakorlatba jöjjenek. Az orosz kormány, már vett is több illy gépet, Oroszország határ­talan pusztáin használandót. A kitaláló hasonlag néhány dél-amerikai állam­mal van alkudozásban, mellyek e gépek fontosságát szintén felfogták, a nép­telen zónákon szükségtelenné tennék a vasutak építését és mégis ezek áldá­saiban részesítnék a vidéket. Hasonló nagy szükség volna ezekre a nyugati államokban, a­hol a gyér közlekedés nem teszi nyereségessé a vasut­építést, de az ökörszekereken esz­közölt szállítás még nagyon késlelteti azt. Egyátalában minden olly vidékre, a­hol gyér népesség miatt vasutat még nem lehet épiteni, áldáshozó lesz e gep alkalmazása nyul be. hahogy használata gyakorlatilag is előnyösnek bizo­ Ny elvészeti emlékek a XVII. századból. Közli Papp Miklós. I. (A levél külső czime elveszvén, nem tudhatni kinek van írva.) A levél bel tartalma : Zolgalok kegelmednek mint io akaró bízott vramnak adgion Isten sok jókat es hossu eletet kegelmednek. Uram az mi (mi) kegelmes vrunkat *) Isten az világbul kiveve = talan mégh kegelmednek mégh hirével nem volt. Engemet oda az Portára küldeöt ki (ki) vala az hatalmas Chazarhoz es Dennis Passahoz mert akkor nem vala hírünkés hogy Murath Passa eö Nagsága az feö vezér az testamentárius. Uraim kűldeöttek vala, és kegelmednek is kűldeöttek vala levelet, de Illyen okon hogy megh eskessem kegelmedet hogy én velem egyűt nem mást hanem az kit vrunk hagiot kepeben Feje­delemmé **­ s botot Zazlot vizűnk neki az Chazártól. Én nem ítélem hogy megh kellessek azdaz levelet küldenem kegelmednek minthogy hit alat hadtak hogy megh mutassam kegelmednek. Itt én minden dolgát veghez vittem Muratt Passával eö nagyságaval, az ke­gelmed dolga Chak az az hogy vigyazzon ott, es az Cházár levelében megh vagion nevezve kichoda legyen az Feiedelem, de migh el nem temetik az testet nem zabad vrunkat adigh megh neveznünk, hanem chak Promo­nealia kegelmed, Commendalia nem lezen gonoz vra kegelmednek. Éltesse Isten sokáig kegelmedet is egessegben. Datum Nándor Albae 24 Januar Anno 1607. T­V D Stor: Thomas Dobaj m. p. II. A levél küil czime : Spectabilibus Magnificis Generosis Egregiis ac Nobilibus nec non Prudenti­bus ac Circumspectis Dominis Nobilibus Magnatibus, et inclitis trium nacionum regni Transilvanie Statibus et ordinibus simul vei dissim : con­stitutis. Dominis fratribus et amiois nobis observat. Cito. A levél bel tartalma : Spectabiles Magnifici Generosi stb. Az haydusagnak miként gyülekezzek, es az Teörrökkel Tatarral egyet (egyet) értvén mineömeo nagy vesszedelmes és hazánknak ártalmas dolgok­ban igyekezzék, hisseöök hogy kegyelmeteöknek tudására vágjon, kik ha eleő mehetnek dolgokban, nem csak ez a föld, és azzal egieőt­zep hazank es minden zabadsaghunk vez­eti hanem Erdély orszaghis bizonyiossan megh romol. Illik azerth, hogy illyen keözeönseghes veszedelemnek Idegen ez két orszagh­egiett értvén, egy masnak segitseggel legien, es az reaiok keövetkezendeő vezszedelmet roluk mindenkeppen elforditc­uk. Annak okaert bochtassuk kegelmetekheöz fejenkent Baraniai (Baranyai) Miklós uramot ky által beövsegesen szenteenk kegelmeteknek, ker­niök kegelmeteket zeretettel, ez keözeönseghes orzagunknak illyen nagy zeöksegebe mutassa megh hazaiahoz valo zeretetit. Az ket olah országh segitsegevel egieöt, menteöl nagiob haddal lehet, es hova hamarabb teöieön ki ez zegeny feöldnek segitsegere, eleőzeris Debrecen fele, az Haydusagott hayd­a megh, awagy oztassa el, onnánd az howa az zeüksegh kévwannia hazánknak oltalmara odasiessen. Im mys (miis) az Ide való wrakkal es Warmegiekkel kik miniaion­zeretettel ayanliak maghokat es veleök egyeteömbe kézek hazaiok mellet mindent chielekedny, ky zalliwnk, es az H.iyduságh ellen ez feöldet mindenkeppen oltalmazni igyekezwnk. Hwzzwk­­**­ (hisszük) azert, hogy kegelmeteök is megnem vonnia maghat, hanem ez keözeönseghes hazank zwksegebe segitsegevel Jelen­­lezen, ky ieowendeeben is kegelmeteknek mind fejenkent mindenek eleöt dicheretes es hoznos lesen. Tarthja megh Isten kegelmeteket is eghesseghben. Cassovie die 12 Novem­bris Anno 1607. — Fratres amici servitores paratissimi. Sigismundus Forgach mpr. And. Docy mpr. Comes Nógrád. Comes Barsensis. f) *) Bocskai István. Meghalt, vagy, miként legtöbben állítják, Kátai Mihály méreg által megölte 1606. december 29-kén. **) Bocskai végrendeletében az ország nagyjainak Homonnai Bálintot aján­lotta utódjául a fejedelmi trónba, de az erdélyi rendek a kolozsvári országgyűlésen 1607. február 8. napján a Senyei Pongrácz, Szilvási Boldizsár és Dézsi Petki János javaslatára R­ákóczi Zsigmondot választák fejedelemnek. *•*) Ugy látszik e levél irója a w betűvel nem igen volt tisztában, mert hol v-nek, hol i-nek, hol n-nak, hol pedig íi-nek is használja. f) Mind­két levél az eredetiből van szóról szóra lemásolva. P. M. T­ÁRHÁZ. Kakas Márton hányja a falra a borsót. Az, hogy színházunknak operája is van, igen szép és helyes dolog. A dalművészet múzsája épen ollyan jogosított testvér e csarnokban, mint a szavaló művészeté, s az megint tévedne, a­ki ezt a pesti nemzeti színháztól kiküszöbölve akarná látni. Arra, hogy opera­társaságunk legyen, más egyéb nem elmondani való okaink is vannak, de­­ ennek a társaságnak egyenesen magyar nemzeti operatársaságnak kellene lenni. Ha az igazgató azt mondaná a közönségnek : ,,íme uraim és dámáim, itt van egy magyar operatársaság, van egy magyar sopran énekesnő, egy magyar drámai énekesnő, egy tenor,

Next