Vasárnapi Ujság – 1858
1858-12-12 / 50. szám - Vajda Péter (arczkép) Z-y K-y 589. oldal / Élet- s jellemrajzok
A Vasarnapi Ujsag hetenként egyszer nagy negyedrétben egy és fél iven jelenik küldve vagy fontos uton a Politikai Újdonsagokkal együtt 4 ft. pp. — Az előfizetési meg — Előfizetési dij julius —decemberig, azaz : 6 hónapra Buda-Pesten házhoz ! dij a Vasárnapi Újságkiadó hivatalához (egyetem utcza 4 szám) bérmentve utasitandó. (1808—1846.) Ujabb időben, mióta az irodalmat nemcsak felsőbb hivatásnak, hanem sokan kenyérkeresetnek nézik, a jobbaknál is, mindinkább ritka eset, hogy az iró magán egyénisége a müveiben nyilatkozó szellemmel öszhangzásban legyen, sőt a kettő közt gyakran egyenes ellentétet vehetni észre. — Mintha az irodalmi működés csak fölvett szerep volna, mellynek pontos eljátszása mellett a közönségnek a szinfalak közé pillantani nem áll jogában. S e részben többnyire egyedül azon irók tesznek kivételt, a kik csiszolatlan vagy ferde egyéniségüket egész mivoltában az irodalom terére is átviszik, — mikor aztán az öszhangban megint semmi köszönet nincsen. Felvéve pedig, hogy az irodalomnak (valamint a művészet minden egyéb ágának) czélja a társadalmat kormányzó természeti igazság és erkölcsi rend magyarázatában rejlik, tehát az iró feladata ezen igazságnak kiszolgáltatása : mint szerezhetne magának s vele a nyelvén hordott igéknek hitelt másképen az iró, ha csak azok követésében önmaga is jó példával nem megy előre?! E szempont jogosit fel azon követelésre, hogy a kik a nemzet szellemi életének kalauzolásához magukban erőt, kitartást és lelkesedést érezvén, a választottak sorába lépni elég önbizodalommal birtak , e hely méltóságát a polgári és társasélet minden viszonya között, magán jellemek épségében és tisztaságában is szilárdul megtartani törekedjenek, minélfogva egyéni tekintélyök a közös ügyre és nyilvános működésükre is visszahatván, befolyásukat támogassa, minek szüksége az élet és irodalom érintkezési pontjainál vitatkozik leginkább. Ez volt az, mi Kazinczynk nehéz munkájának olyan nehéz időben, midőn többek közt a miveltséget a nemzeti nyelvtől külön, sőt annak épen ellenében képzelték, a siker koroáját biztosította, s a mi az idegenül tekintett magnak a kérges öletben foganatot szerzett, és az irodalmat kölcsönös becsülés gyémánt-láncza által összefűzött szent szövetséggé emelte; ez vonta Kölcsey homloka fölé azt a dicssugárt, mellynek soha ki nem alvó szent lángjához áldozni jár minden nagyratörö ifju kebel, mig csak a haza- és emberszeretet drága szavának köztünk értelme lesz. — Uly szempontból kell felvennünk és méltányolnunk Vajda Pétert is, kinek minden betűje egy szeretni és gondolkodni tudó emelkedett léleknek s nemes és nyilt kebelnek volt hü visszatükrözése. Született Vajda Péter Veszprém-vármegyében, Ványolán, 1808. január 20-kán, szegény de lelkes jó szülőktől, kiknek oldalánál tanulását is kezdte. Gymnasiumot Sopronban és Győrben végezvén, mint a természetnek gyermekségétől folyvást hő imádója, orvosi pályára készülendő, Pestre költözött, hol önfentartását illetőleg, pusztán saját erejére volt szorulva s szükségeit magántanitásból pótolgatta, de szegény állapotában az orvosi szigorlatok költségeit sem birván, más kedvetlen körülmény hozzájárultával is, az egyetemből kénytelen volt kilépni. Ezentúl magát teljesen az irodalom különböző ágainak szentelte, s mindegyikben egyenlő hivatást, alapos készületet s lelkiismeretes buzgalmat fejtett ki. Egy kép jártas volt a természet titkaiban és a napkeleti regék varázs-világában, s neve rövid időn a legtiszteltebb és kedveltebbek sorába tartozott. Első költészeti kísérletei a „Koszorúdban s „Hasznos mulatságokban láttak volt világot; most egyik akkori tevékeny kiadó, a Pestről Lipcsébe költözött Wigand Ottó meghívására, a Lipcsében megjelent „Garasos tárce-t szerkesztette, melly kolozsvári ref. tanár Nagy Ferencz „Mentor"-jával együtt a népies irodalom felé az első, jól indított lépést tette. Időközben Bajza „Athenaeum"-ának is szorgalmas dolgozótársa volt. Onnan 1835-ben Németországot, Hollandot, Anglia egy részét beutazván, újra hazatért, s ámbár kitűnő tehetsége nagyobb részét olcsó napszámos-munkára volt VAJDA PÉTER.