Vasárnapi Ujság – 1860

1860-04-08 / 15. szám - Medgyaszay István s az első magángőzös a Dunán (arczkép) -n.- 169. oldal / Élet és jellemrajzok

A Vasarn­api Ujság hetenkint egyszer nagy negyedrétben egy és fél iven jelenik meg. — Előfizetési dij Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai 11­011 külön a Vasárnapi Ujságra félévre 3 ft., a Politikai Újdonságokkal együtt 5 ft. uj pénzben. — A Vasarnapi Ujság a Magyar Sajtóval együtt (a Politikai Újdonságok nélkül) félévre 10 ft., évnegyedre 5 ft. uj pénzben. — Az előfizetési dij a Vasárnapi Újság kiadó­hivatalához (Pest, egyetem-utc­a 4. szám) bérmentve utasitandó. Medgyaszay István s az első m­­agángőzös a Dunán. A rajznál, melyet itt közlünk, még hivebb képet ad e fér­fiúról saját múltja : a fáradhatatlan tevékenység, mely az élet és körülmények minden változásai közt, előbb öntudatlanul, később tudatosan, egy ugyanazon czélra volt irányozva. Kevesen mentek át közölünk az élet oly gyakorlati iskoláján mint ő, oly folytonos, nem lankadó kedvvel a munkára, s oly férfias határozottsággal. Az élet gyakorlati terén nem vagyunk nagy bővében az ily férfi­aknak, szükség, hogy honfitársaink ily irányát s igyekezetét érde­mök szerint méltányoljuk. Medgyaszay István született Bécsben, 1819-ben, január 26-ikán, hol atyja nagykereskedő volt. Iskolai tanulmányainál már gyermek­korában örömes­tebb foglalkozott önmaga vá­lasztotta tanulmányokkal; az önállóságra, s tevékenységre való ösztön már ekkor nyi­latkozott benne. Atyja, nagy­atyja könyvtárát összevissza forgatta a nyolcz éves gyer­mek, s ritkán kért tanácsot valakitől tanulmányaiban : a „Conversations-Lexicon" -hoz folyamodott, ha valamiben fennakadt.­­ A gyermek, kit atyja a kereskedelmi pályára szánt, eleinte a bécsi poly­technikumban végezvén felsőbb számtant, mechanikát, a természet- és vegytant, atyja kereskedelmi irodájában dol­gozott. Beutazta az európai continens nagy részét, hos­­szasabb ideig tartózkodott Olaszország gyáraiban és nagykereskedők házainál, gyakorlati és elméleti isme­retei a kereskedésben, műtan­ban képessé tevék, hogy egy brazíliai hajó supercargójává, azaz­ a hajón levő áruczikkek főfelügyelőjévé legyen. Egész hévvel adta magát ekkor a tengerészet elméleti tanulmá­nyaira, melynek gyakorlati oldalával most alkalma volt megismerkedni, s melyre olvasmányai még gyermekkorában föl­ébresztették benne a vágyat. De valamint azon fiatalban, ki mindig a hadvezérek életét olvassa, elkerülhetetlenül fölébrednek a ka­tonai ambitiók, ugy abban, a ki sokat olvas idegen földekről, más égaljakról s ottani viszontagságokról, ellenállhatatlan vágy ébred utazóvá lenni, vagy minél távolabbi földre költözködni s ott tenni próbára vállalkozási szellemét. Gyermekkora óta nyilatkozott erős itélőtehetsége s vizsgáló szelleme sem mentették meg őt a fiatal­kori képzelgés ezen veszélyétől. De épen ez időben érte egy nagy csapás őt és családját. A­mit a vagyonos fiatal tervezett, megsem­misítő apja kereskedői házá­nak tönkrejutása, s most egyedül saját erejére kellett támaszkodnia. Élete gyakor­latiabb irányt vett. Az ausz­triai gőzhajózási társaság ten­geri szolgálatába állott, 1842-ben, a­hol nagy szorgalommal folytatta a tengerészeti tudo­mány tanulmányozását. Mint jeles mathematikusnak hamar sikerült neki a tengerészet felsőbb és nehezebb kérdései­ben otthonossá lennie; mint ügyes rajzoló, mint kereske­delmi szakértő s mint sokat utazott "ember hasznossá tette magát. Hamar megszerezte elöljárói becsülését, a nehe­zebb föladatok megfejtésében mutatott képességével; a kö­telesség teljesítésével, mely­ben mindenre a legnagyobb készséget, kitartást mutatta, s minden nélkülözést vidor kedvvel tűrt; ugy hogy el­sőbbséget adtak neki régibb tisztek fölött. Most új kísér­tésnek jön kitéve ismét. Egy amerikai hajóskapitány bo­csátkozott vele alkuba, hogy mint tengerésztisztje Indiába tegyen utat. Ismeretei, vál­lalkozó szelleme szép jövőt ígértek neki, s ő már-már hajlott a beleegyezésre, mi­ MEDGYASZAY ISTVÁN.

Next