Vasárnapi Ujság – 1865
1865-01-29 / 5. szám - Fővárosi képek: 3. Dunavizes (képpel) 52. oldal / Hazai tájleirások; intézetek; népviseletek; épitészeti müvek - A sz. Gotthard hegyi zárda Sveiczban (képpel) 52. oldal / Nép és országisme - Karácsonyi zenészek Londonban 52. oldal / Vegyes képek
kássága s kifogyhatlan termékenysége ez időtől kezdődik. 1846 közepén azonban meghasonlván Yachottal, a Pesti Divatlaptól végkép megvált. — írtak e lapba többek közt beszélyt és humoristikát: Bernát Gáspár, Degré, Gaál, Gyulai, Jókai, Kuthy, Lakner, Lauka, Nagy Ignácz, Obernyik, Pálffy Albert, Kemellay, Vas Gereben, Vajda Péter; költeményeket: Arany, Beöthy Zs.,Bérczy, Czuczor, Eötvös, Garay, Gyulai, Hetényi, Lévai, Lisznyay, Losonczy, Mentovich, Pájer, Petőfi, Samarjay, Sárossy, Sujánszky, Székács, Szelestey, Tárkányi, Tompa, Vachott Sándor; vegyes czikkeket: Erdélyi János, Kolmár József, Szegfy Mór. — Megjelent 1844-ben hetenkint egyszer két iven. 1845 első felében kétszer, juliustól egyszer hetenkint két ivvel velinen szines borítékban 4-rétben; 1847-ben azonban alakját 8-rétre változtatá; nyomatott Budán a m. k. egyetem nyomdájában az első két évi folyama; 1846. és 1847 több oldali vizsgálat hasznait, t. i. az igazság fényre hozatalát, és csak igy óhajtván megmenteni mind magát, mind bizottmányát a czéhiségtől stb., s ugyanazért a társaság mint olyan, nem vallja magáénak a Szemlében előterjesztendő tanokat és ítéleteket." Kő tárgyául tüzetett ki a szépirodalom és szépműtan elmélete s története. Ezen tartalmas és valóban tudományos bírálati folyóirat még ugyanazon év végével megszűnt. Megjelent hetenkint egyszer egy ien 8-rétben, ára félévre helyben 3 ft., vidéken 4 ft. pp. nyomtatta Beimel. (Pesti Hirlap, 1847. I. 131. Életképek. 1847. I. 711. 778. — Uj Ismeretek tára. III. 112. V. 101. — Jelenkor. Encyclopaedia 1858. 30 1. — Toldy: A magyar költészet kézi könyve. Pest, 1857. 1. 707. — Ferenczy és Danielik : Magyar irók. Életrajz-gyűjtemény I. 1857. 123. 184. l.) (Folytatása kov.tk.) Szinnyey József: A szent-gotthardhegyi zárda Sveiczban. Azon tarka, mozgalmas élet, mely az Uri kantonból Tessinbe és Olaszországba vezető szentgotthardhegyi uton nyáron át kifejlik, szeptember közepén rendesen zsibbadni kezd, s október második felében, midőn már hó borítja be a völgyeket, a kocsikat szánakkal cserélik föl, s ezeken tartják fenn a közlekedést a lapátosok által tisztán tartott keskeny ösvényen. A Szent-Gotthard hegyen keresztül vezető út, egyike Európa legnagyobbszerű közlekedési vonalának, melynek egy részén regényes, más részén borzalmas kilátások gyakorolnak az ott keresztül utazóra elfeledhetetlen benyomást. A mérföldekig terjedő hosszú út nagy részén télen át a keskeny ösvényt mindkét oldalon, gyakran 15 lábnyi magas hófal övezi. A csillogó jégkristályok a felső jég metsző hidege, a hósuvatagokkal, sokszor terhessé sőt borzalmassá teszik ez utat, de annál jobban esik az utazónak, midőn 6450 lábnyi magasságban a tenger színe fölött, a barátságos zárda vidám meleg falai között szállhat ki, s uj erőt szerezhet a dermesztő ut tovább folytathatására. A zárda, melyet most képünkön bemutatunk, valódi jótétemény az arra utazókra. Mindjárt az ut mellett hatalmas gránitfalakkal van épitve, néhány melléképülettel. A szerzet, mely valódi nemes czélokból ott szállt meg, embereket s úgynevezett szent-bernát-hegyi kutyákat tart a véletlen hósuvatagok által eltemetett, vagy útközben megdermedt utasok megmentésére. A zárda különben az arra utazók jótékony adakozásából áll fenn, melyhez még a sveiczi kantonok is járulnak adományaikkal. Egyébiránt az utasokról a sveiczi postaigazgatóság meglehetősen gondoskodik, hogy őket a hideg ellen biztosítsa; mert minden utas, midőn az apró szánba beül, hónaljig érő bőrtakarót, s azonkivül egy bőrköpenyt kap, mely őt a fagy ellen védi; ugy, hogy mindenik utas jól beburkolva, valóságos eszkimóhoz hasonlít. A téli posta állomása a szent-gotthardhegyi zárda előtt Sveirzban ben Beimelnél Pesten; ára félévre 5 ft., postán 6 ft. p. p. (Pesti Hirlap, 1844. I. 449. — II. C39. 842. - 1845. I. 402. — 1846. I. 398. — 1847. I. 13. 376. 1. — Életképek 1845. I. 15. sz. — Uj Ismeretek tára. III. 488. VI. 66. — Ferenczy: Magyar irod. története. Pest 1854. 1771. — Zilahy: Petőfi életrajza. 55. 56. 89. 90. — Honi irod. Hirdető 1844—47.) „Magyar Szépirodalmi Szemle." Kiadta a Kisfaludy-társaság, szerkesztő — Henszlmann Imre és Toldy Ferencz közreműködésük mellett — Erdélyi János. Megindult 1847 januárral. A „Vezérszó" értesiti a közönséget, hogy : „a Szemle létesítése egy bizottmánynak tétetett tisztévé, mely azonban a társaság más tagjai segedelmével is él," — és — „az egy nemesebb izlés terjesztése az irodalomban." Előadja, hogy „a társaság elvek, tanok és ítéletek dolgában teljes szabadságot kívánt hagyni tagjainak, csak igy biztosithatván a .52 Fővárosi képek. III. Dunavizes. A népszámlálás fáradságos munkáján könnyű szerrel segíthetne az illető hatósági bizottság, ha Pest kintornásait és dunavizhordóit maga elé rendelné, mert csakugyan nincs ház a fővárosban, melyet e két faj kivül belül nem ismerne. Az első hálószobádig tolakodik be, a másik legfölebb csak