Vasárnapi Ujság – 1866
1866-09-23 / 38. szám - Egressy Gábor: Kazinczy Gábornak 454. oldal / Költemények - Egressy Gábor: Petőfi Sándornak 454. oldal / Költemények - Az irás történetéből (rajzokkal) Szinnyei J. 454. oldal / Történelem; régiségek és rokon tárgyak
mot és hivatást érezvén a nép, mint az iskolatanítói pályára", örömmel ragadta meg az alkalmat, midőn 1841-ben szülötte helyére, Vízaknára papnak meghívták. Azóta ezen, a magyar haza végszélén, szászok és oláhok közt elszigetelve fekvő kis mezővárosban él és működik, megelégedve népes családja körében, s szeretve és becsülve híveitől. Csak egyes nevezetes alkalmakkor lép ki magányából, igy pl. midőn Kolozsvárott az uj ref. templom elkészült, a megnyitási ünnepélyre folyvást kedves emlékben élő egykori lelkészeket hivták meg szónoklatot tartani, szerepei készséggel engedett a fölhívásnak, s ez alkalommal egyik legjelesb beszédét tartá. Herepei Károly középtermetű, erős testalkatásu férfi. Szava tiszta érczcsengésü, s olyan terjedelmű, hogy a legnagyobb egyházban is jól megérthetni. Előadása mesterkéletlen, természetes. Beszédeit szorgalommal kidolgozza, de nem igen szokta megtanulni ; azért az irathoz nem ragaszkodik. S akárhányszor megtörténik, hogy belheve és az alkalmi ünnepély által elragadtatva, beszédeit merőben másként mondja el, mint ahogy írva voltak. Az ujabb időben beszédeit kezébe veszi, és valódi művészien olvassa; érzésteljes előadása igy is mindig nagy hatást gyakorol a hallgatókra. Egressy Gábor hátrahagyott irományaiból. Kazinczy Gábor emléklapjaiba. Pest, márcziusban, 1840. Névegység már van, de rokonszenv erre nem épül. Ismerek én névpárt, ellenirányba futót. Szellemazonságunk benső jegyeket viszonyítson; Vedd hitemet, s tapogasd szíved erőt: közös-e? Elvegység, szóban, tettben, és minden időben; Czélhűség; küzdéshez erős akaratra kitartás; Tárgy szerelem, mit hon s természet tüze szivünkhöz. Jellemező, min sors kísértete szerte szakadjon. Elmélkedve mit ér fellengzeni, tettben inogni, S a viszonyok fuvolája szerint tánczolni keringőt? Elvszüzesség az? — tagadom; de gyakorlati félség, öntagadás nélkül nincs nagyság, mint kivitel nincs. Élettartalmam mélyében két hatalom van Gondolatintéző: — haza és művészet, Egressy — örökké. Gábor: Petőfi Sándor emlékkönyvébe. Pest, január 29. 1848. Ha van hit, mely bennünket e világon Megmenthet a pokoltól, — nem lehet más, Mint a mely a becsület * istenének Érzelemben és tettleg áldozik. E hit nélkül minden társas viszony, Mely az emberek lelkét egybefűzi: Csupán csak önzések szövetkezése, S bizony mondom, hogy ez bálványimádás. Az elvrokonság, máskép csak palást, Melynek külsejét angyalok szövék, De béllését az ördögök csinálván Ráirták: „mutare consilium." Igaz rokonság szellemek között Akkor van, ha szivök vallása egy: Ha vakbuzgón járják a templomot, Hol a becsületnek szent mérlegén Az emberek nagysága méretik. Egressy Gábor: Az irás történetéből. A népek átalában az irás feltalálását a legősibb korba helyezik, midőn még az emberek közvetlen az istenekkel társalogtak. *) Politikai, társadalmi, polgári és családi becsület. E. a. •tzo mert ugy hitték mindenkor, hogy ezen felséges találmány egyedül az istenektől eredhet. Josephus zsidó történetíró beszéli, hogy egy angyal Sethnek az egekből csillagászi könyvet hozott volna és öt irritanitá. Az egyiptomiak hieroglyphjait, valamint minden vallásos szertartásaik behozatalát Tóthnak, egy Assurbeli idegennek tulajdonítják; ellenben egy arab monda szerint már Ádám adott égetett téglákra irni. Habár ily mondáknak kevés hitelt adunk, azt mégsem tagadhatjuk, hogy az irás feltalálása a történetet megelőző őskorba teendő; itt természetesen csak képes irást kell értenünk, midőn még az eszmét valamely tárgynak lefestésével tudták csak kifejezni. A mennyiség meghatározására alkalmazott vonást tekinthetjük egyszerűsége miatt az írás kezdetének, mert oly népek is, kik még a képes írás ismeretéhez nem juthattak el, azt használják bizonyos számnak emlékezetbe idézésére. Az indus egy szembeszökő fába tesz metszést, ha fejbőrt (scalp) zsákmányolt, más vonással különböztetve meg a férfi fejbőrt, mással a nő személyét. A Déli-tenger szigetein és Amerikában a bennszülöttek sajátságos módszert használnak gondolatjaik kifejezésére. Kotzebue világkörüli utazásakor Oldra szigeten egy kertet készített, melyet később egy bennszülött barátjának átengedett, ki is azonnal pandanus levelekből kettős csomót kötött, mely kettejük nevét jelenté, s azt a kert kerítésére felfüggesztette; ily csomókkal beaggatott fák, kerítések ott gyakran előfordulnak s a tulajdonos nevét hozzák emlékezetbe. Mexikó és Peru őslakói ily csomókötéssel rendszeres művészetet fejtettek ki, ezen háló alakú kötelék gyakran egész tudósítást, törvényczikket vagy más történeti okmányt helyettesített s egyúttal a feledékenységtől megóvott. írnokok helyett a perui hatóság csomókötőket foglalkoztatott. Az 1-ső ábra egy ily okmányt tüntet fel, melyet aligha sikerülend valakinek kibetűzni. A képesirás volt minden írásrendszernek alapja. Valóban az egyszerű s kevéssé kifejlett észnek a tárgyak emlékezetbe idézésére semmi sem volt oly természetes s ajánlatos, mint a képek használata, ezt tapasztaljuk gyakran a gyermekeknél vagy az írástudatlan siketnémáknál. Amerika a képesírás klasszikus hazája, mert itt tűnik az fel változatlanul s eredeti tisztaságában. Fának a héja, lehántott fatörzs, vagy sima sziklafal szolgált az indul. ábra, soknak első iráskisérleteik fölvételére. Ilyesmire jegyzék az arra menők figyelmeztetésére, hány harczos tanyázott azon helyen, vagy hány fejbőrt zsákmányoltak, merre irányták lépteiket, vagy hány napja annak, hogy hazájukból útra keltek. Mindazt, mi a természetben szembetűnő, képben is igen könnyen föltüntethetők. Egy durván lerajzolt kör képezte az emberi fejet, vonalok a kezet és lábat, az agyonütött ellent fejnélküli alak jelzé, stb. Az indusok különösen síriratoknál gyakran használják a képes írást, ilyen a 2. ábra, mely egy hőstetteiről hires tsippewayi főnök síremlékét mutatja. A megforditott iramszarvas azt jelenti, hogy azon családnak, melynek jelvénye (Totem) az iramszarvas, vezére meghalt, miután hétszer vezette törzsét a csatába (ezt a baloldali hét vonás jelöli), kilencz ellent ölt meg (kilencz vonás a jobb oldalon), és háromszor súlyosan megsebesült, azonkivül egy iramszarvassal (melynek feje alább látható) kemény, de szerencsés harczot állott ki. Egy 16 személyből álló expeditio küldetett ki a Mississippi forrásához. A két indus kalauz daczára, kik vezetékül adattak melléjük, eltévedtek. Az indusok póznát állítottak fel, azt kissé azon irány felé hajlítva, merre ujjokat tovább voltak folytatandók, erre azon rajzzal ellátott fahéjat függesztették fel, mely a 3. ábrán látható. A nyolcz emberi alak, a mellettök álló nyolcz puskával az expeditio fedezetét jelképezé, ez alatt balról látható a két indus kalauz löveg nélkül, míg az európaiak kalapot viselnek; ezek közül az elsőnek feje mellé nel van rajzolva, mert ő volt a társaság tolmácsa, a másik geognosz lévén, kalapácsot tart kezében, egy harmadik könyvvel van rajzolva; a többi jelkép föl nem ismerhető. A három szögletben látható tűzrakás jelenti, hogy éjjel egymástól különválva tanyáztak, s az alsó sorban rajzolt réti csibét és teknősbékát költötték el. Az indusok ezzel, az utánuk jövő európaiak vagy bennszülöttekkel élményeiket s továbbutazásuk irányát akarták tudatni. 1. ábra. Ó-mexikói csomóirás. Képes irás egy tsippewayi fejedelem sirkörén 3. ábra. Nyírfa-héj indiai képes Írással.