Vasárnapi Ujság – 1866
1866-04-08 / 14. szám - Dr. Lumniczer Sándor 14. szám / Arczképek, Hazaiak - Dr. Lumniczer Sándor (arczkép) 161. oldal / Élet- és jellemrajzok - Pécsi török mecset. Greguss J. 14. szám / Épitészet; emlékmüvek; régiségek, Hazaiak - Kánya 14. szám / Természettudomány; ipar; művészet; gazdaság; népisme - Uj-Sziget a Földközi tengerből 14. szám / Természettudomány; ipar; művészet; gazdaság; népisme
Tizenharmadik évfolyam: Előfizetési föltételek 1866-dik évre: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 ft. — Fél évre 5 ft. — Csupán Vasárnapi Újság: Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. Hirdetési dijak: a Vasárnapi I js.ig és Politikai Újdonságokat illetőleg, 1866. január 1-től kezdve. Egy, négyszer halálozott petit sor ára, vagy annak helye egyszeri igtatásnál 10 krba, háromszor vagy többszöri igtatásnál csak 7 krba számíttatik. — Külföldre nézve kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad, Hamburg és Altonában: Hansenstein és Vogler. — M.Frankfurtban: Jaeger könyvkereskedése; Bécsben : Oppelik Alajos. — Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 ujkr. Az országgyűlés szünnapjai alatt, midőn a politikai közpálya szereplő férfiai a fővárostól távol, otthoni köreikben töltötték napjaikat, ismét alkalmunk nyilt egy pillanatra a közélet egyéb pályáinak hiveire is fordithatni figyelmünket. S ilyenkor mindig előtérbe lépnek a tudomány és irodalom elméleti s gyakorlati térein működő hazánkfiai, kiknek sorából e lapok arczképcsarnoka idők folytán már számos jelesünkkel gazdagodott. A gyakorlati tudománynak egy ily közbecsülést kivívott emberét mutatja jelen képünk is. Ha az orvosi tudományokat ugy képzeljük magunknak, mint egy terebélyes fát, melynek vékonyabb s vastagabb ágai vannak, hogy azokba a vészt kerülő emberek szükség esetében belefogózhassanak, azt tapasztaljuk, hogy akkor markoltuk meg a fa legerősebb ágát, mikor a sebészethez nyúltunk, mert az orvosi tudománynak ezen ága az, mely nemcsak a tanulmányozó orvost, hanem a segélyt kereső beteget is legbiztosabb és legtöbb sikerrel jutalmazza. A gyógyászat terén a legnagyobb nevet azok vívják ki maguknak, kik egyszersmind sebészek is, vagyis kézzel működvén, láthatólag hatnak; kik mint jó katonák nemcsak őrt állanak, hanem szükség idején fegyvert is forgatnak, a fegyver pedig tekintélyt szerez annak, ki azzal jól tud bánni. A test belső bántalmai ellen sokszor kevésbbé tanult emberek, nem ritkán kuruzslók és óvatlanok is tudnak valamit javulni, de háttérbe vonulnak azonnal ott, ahol külső műtételekkel, késsel lehet csak a bajt elháritani. Azon magyar orvosok közé, kik sebészi ügyességök által is nevet szereztek maguknak, tartozik Lumniczer Sándor, pesti orvos és sebésztudor, a budapesti királyi orvos-egylet titkára s rókuskórházi rendes főorvos. Született Kapuvárott, Sopron megyében 1821-ben; derék atyja József, a 82 éves agg férfiú most is életben van, s Ir. Luminc Jacz 8án (1or. mint mezei gazda a mult évtizedekben a hazai kitűnőségek közé tartozott; 1848-ban az országos magyar gazdasági egyesület igazgatója is volt. Nagyatyja, István, pozsonyi gyakorló orvos, szenvedélyes és hires füvész volt; 1791-ben ő adta ki a „Flora Posoniensis" czimü füvészeti munkát. Lumniczer Sándor elemi és gymnáziális tanulmányait a soproni és pozsonyi lyceumokban végezte; a bölcsészeti tanulmányok befejezte után pályát választván, nagyatyja példájára, az orvosi tudományok tanulmányozására adta magát, mely tudományok iránt kiváló hajlammal s előszeretettel viseltetett. Az orvos-egyetemi tanfolyam elméleti éveit Pesten, gyakorlati éveit pedig Bécsben végezte. A szigorlatokat Pesten tette le. 1844-ben szigorlati értekezésével: „A képlő sebészetről 11 adá első jelét a sebészet iránti hajlamának. 1845-dik évben a bécsi műtőintézet növendékévé választatván, ott két évet töltött, mely idő alatt az orvosi tudomány más ágaiban is képezte magát. A gyakorlati sebészetet előadó tanárnak, a hires dr. Schuhnak pedig kedvencze volt. A műtői folyam bevégeztével 1847-ben külföldre ment s hosszabb ideig Berlinben, Párisban s Londonban tartózkodott. 1848-ban a magyar kir. egyetemen a tábori sebészetből tartott előadásokat, de tágabb tér nyilván a táborban a sebészet mivelésére, a hadsereghez ment s fokozatonkint törzsorvossá, végre a hadügyminisztériumban az egészségügyi osztály főnökévé s a m. hadsereg igazgató tábori törzsorvosává neveztetett ki. Ez időben szükségét érezvén a m. tábori orvosi ügy rendezésének , utasitásokat irt a tábori orvosok számára, melyek a téli hadjárat ideje alatt Kassán kerültek sajtó alá s a központi hadsereg orvosaira nézve kötelezők voltak. A világosi fegyverletétel után Lumniczer 1849-diki októberben ismét Pesten telepedett le, s lesodortatva a nyilvános hatáskör teréről, a magángyakorlatnak élt. Csak gyakori szaklapi közlésekben, az „Orvosi Hetilap"-ban, láttuk tudományos irodalmi tevékenységének nyomait, mint gyakorló orvos és sebész a fővárosi s vidéki közönség bizalmát már teljesen birta, midőn 1861-ben a pestvárosi közkórház második sebészi osztályának tiszteletbeli főorvosává, 1864-dik évi julius hóban pedig ugyanezen osztály rendes főorvosává neveztetett ki. Osztályát a fiatal nemzedék, az orvostan-hallgatók közöl is sokan látogatják, miután ott a sebészi osztályokon rendesen előforduló műtételeken kivül, a sebészet terén dr. Lumniczer által behozott czélszerü ujitásokat és reformokat is láthatnak. —y Dr. LUMNICZER SÁNDOR.